Röviden
- Az igazgatónak nincs többé rögzített óraszáma az osztályban, hanem a tanítási normájának egy százaléka jár rá. A főszabály 40%. Az az igazgató, aki felső tagozatos, középiskolai vagy posztliceális tanár, most heti 20 órás normával dolgozik, tehát 8 órát tanít. A 750 és 999 közötti gyermeklétszámú intézményekben a százalék 35%-ra, vagyis 7 órára csökken, a legalább 1 000 gyermeket számlálókban pedig 30%-ra, vagyis 6 órára. Az óratöredékeket lefelé kerekítik.
- A vezetői beosztások mindegyike kevesebbet tanít, mint három héttel ezelőtt. A legtöbbet a legfeljebb 100 gyermeket számláló iskola igazgatója nyeri: eddig a teljes normát, 20 órát tanította, mostantól 8-at. Az aligazgató 12 óráról 8-ra megy le, a főtanfelügyelő egyáltalán nem tanít többé, a helyettese 6 óráról 4-re, a tanfelügyelő pedig 8-ról 6-ra vált.
- A felszabaduló órákhoz nem jár külön pénz. A tanfelügyelőségek „a jóváhagyott költségvetés keretein belül” követik nyomon a normák alkalmazását, tehát a szabadon maradt órákat a meglévő személyzeti jegyzékből kell fedezni. Az az igazgató, aki többet szeretne tanítani, semmit nem kap a többletért: a megállapított kötelezettségen felüli, de a teljes normán belüli órákat nem fizetik ki óradíjas formában. A rendeletet 2026. augusztus 31-én írták alá, és 2026. szeptember 15-én tették közzé, nyolc nappal a tanítás kezdete után, a már elkészült besorolásokról pedig egyetlen rendelkezést sem tartalmaz.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 778. szám, 2026. szeptember 15.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 15., a közzététel napja
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium megváltoztatta, hogyan számítják ki, hány tanítási óra marad egy iskolaigazgatónak, egy aligazgatónak és egy tanfelügyelőnek: nem táblázatba írt óraszám, hanem a tanítási normájuk egy százaléka. Az új módszertani normák azokat a 40 és 30%-os felső határokat ültetik át a gyakorlatba, amelyeket augusztus végén a 182/2026. sz. törvény vezetett be, újraírva a közoktatási törvény 208. cikkét, és annak a rendeletnek a helyébe lépnek, amely 19 napig maradt hatályban.
A rendeletnek négy cikke van. Az 1. cikk a mellékletben szereplő módszertani normákat hagyja jóvá, a 2. cikk hatályon kívül helyezi az oktatási és kutatási miniszter 4.690/2026. sz. rendeletét, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 27-i 714. számában jelent meg, a 3. cikk felsorolja a végrehajtásért felelősöket, a 4. cikk pedig a közzétételt rendeli el. Maguk a normák 11 cikkből állnak, és három oldalt foglalnak el a 778. számból. Az aktust Mihai Dimian miniszter írta alá Bukarestben, 2026. augusztus 31-én, a 2026. augusztus 31-i 3.250/DGMCDRSIP sz. jóváhagyási előterjesztés alapján.
Az óraszámkedvezmény a normák 1. cikkének (2) bekezdése szerint a tanítási norma teljesítése alóli teljes vagy részleges mentesítést jelenti. Az iskolaigazgató papíron tanár marad, és megtartja a beosztásához tartozó bérjogosultságait, de csak azoknak az óráknak egy részére megy be az osztályba, amelyek tanárként jártak volna neki. Az a viszonyítási alap, amelyből ezt a részt számítják, az 1. cikk (3) bekezdése szerint annak a pedagógus-beosztásnak a normája, amelyet az illető a vezetői beosztásba való kinevezése napján betöltött, a tanulmányainak, a szakosodásának és a didaktikai fokozatának megfelelően.
Az a szám, amelyből minden kiindul, nem a rendeletben, hanem az egyes költségvetési-adóügyi intézkedésekről szóló 141/2025. sz. törvényben szerepel. Annak a törvénynek az LVIII. cikke a 2025-2026-os tanévtől a 2029-2030-as tanév kezdetéig felfüggesztette a 198/2023. sz. törvény normáit, és nagyobbakkal váltotta fel őket: heti 20 óra a felső tagozaton, a középiskolában és a posztliceális képzésben tanító tanároknak 18 helyett; 26 óra a gyakorlati oktatást végző tanároknak és a mesteroktatóknak 24 helyett; a speciális oktatásban pedig 18 óra a tanítást végző tanároknak és 22 a tanár-nevelőknek 16 és 20 helyett. A rendeletben idézett három pont, a b), a d) és az f), pontosan ez.
Milyen hatásokkal jár
A rendelet 2026. szeptember 15-én, a romániai Hivatalos Közlönyben való közzététel napján lép hatályba. A központi közigazgatás szakosított szerve vezetőjének aktusáról van szó, tehát nem vonatkozik rá a törvényeknek és a kormányrendeleteknek fenntartott háromnapos határidő.
A teljes rács, ahogy a normák 3., 4. és 5. cikkéből kijön, a következő. Az állami közoktatási intézmények igazgatói a norma 40%-át tanítják. A százalék 35%-ra csökken, ha az intézménynek 750 és 999 közötti tanulója, óvodása és bölcsődése, vagy 400 és 499 közötti óvodása és bölcsődése, vagy 300 és 399 közötti bölcsődése van, illetve a speciális oktatásban 100 és 199 közötti tanulója és óvodása. 30%-ra csökken, ha az intézménynek legalább 1 000 gyermeke, legalább 500 óvodása, legalább 400 bölcsődése, vagy a speciális oktatásban legalább 200 tanulója és óvodása van. Az aligazgatók az intézmény méretétől függetlenül 40%-on maradnak.
A gyermekpaloták és gyermekklubok, valamint a megyei erőforrás- és oktatási segítségnyújtási központok igazgatói és aligazgatói szintén 40%-ot tanítanak. A pedagógusok háza és a kisebbségi pedagógusképző központok igazgatói 30%-ot. A tanfelügyelőségeken a főtanfelügyelő teljes mentesítést kap, a helyettesei 20%-ot tanítanak, a szakirányítói és ellenőrzési feladatokat ellátó tanfelügyelők pedig 30%-ot.
Órákra lefordítva, a leggyakoribb esetben, vagyis annál az igazgatónál, aki felső tagozatos vagy középiskolai tanár, és így 20 órás normája van, a százalékok kerek számokat adnak: 40%-nál 8 óra, 35%-nál 7, 30%-nál 6, 20%-nál 4. Annál az igazgatónál, aki mesteroktató, 26 órás normával, a 40% 10,4 órát jelent, lefelé kerekítve 10-et. Annál a speciális iskolai igazgatónál, aki osztályban tanít, 18 órás normával, a 35% 6,3 órát jelent, vagyis 6-ot.
A gyermekeket az 1. cikk (6) bekezdése szerint minden tanév szeptember 1-jén számolják meg. Az e nap után bekövetkező változások csak a következő tanévtől járnak következménnyel, egyetlen kivétellel: ha az intézményt kötelező erejű közigazgatási aktussal szervezik át.
Azok az órák, amelyeket az igazgató megtart, bekerülnek annak az iskolának a besorolási dokumentumaiba és személyzeti jegyzékébe, ahol kinevezett pedagógus, vagy a 2. cikk (2) bekezdése szerint egy másik oktatási intézményébe. Az óráknak a tanulmányokkal megszerzett szakosodásba kell esniük, a közoktatási tantárgyak jegyzékének megfelelően.
Aki többet szeretne tanítani, írásban kérheti, de a többletmunka ingyenes: a 6. cikk (2) bekezdése kimondja, hogy a megállapított kötelezettségen felül, de a teljes norma keretein belül teljesített órákat nem díjazzák óradíjas formában. A mentesített személyzet pedig a 7. cikk (1) bekezdése szerint sehol nem taníthat óradíjas formában vagy álláshalmozásban, ez a szabály közvetlenül a törvényből jön.
Az egyetlen kiskapu a 7. cikk (2) bekezdésében van: a tanfelügyelőség igazgatótanácsa jóváhagyhatja az óradíjas tanítást a földrajzilag és nyelvileg elszigetelt térségek intézményeiben, de csak akkor, ha öt feltétel együtt teljesül, köztük az, hogy az állást meghirdették a mobilitási eljárásban, és nincs elérhető szakképzett személyzet. A jóváhagyást indokolt határozattal adják meg, és csak a tanév tanításának befejezéséig.
Annak, aki a tanulmányai miatt nem taníthat, a 8. cikk egyenértékű tevékenységeket ír elő, a felzárkóztató tanulástól és a versenyfelkészítéstől az óralátogatásokig, a mentorálásig és a megyei vagy országos programokban való részvételig. A felsorolás nem taxatív, az ezeket részletező eljárást pedig a közoktatásért felelős államtitkár hagyja majd jóvá. Az egyenértékű tevékenységek nem helyettesíthetik a tanítást, ha az iskolában van az illető szakosodásának megfelelő üres vagy fenntartott óra.
A reprezentatív szakszervezeti szövetségek megtartják azt a jogot, hogy mentesített személyeket jelöljenek ki, országosan legfeljebb 90 norma erejéig. Az újdonság az, hogy a mentesítésük mostantól teljes is lehet, nem csak részleges. A 90 norma, egyenként 20 órával számolva, hetente legfeljebb 1 800 tanítási órát jelent, amely kikerül az osztályokból. A kijelölt személyek havonta tevékenységi beszámolót nyújtanak be a szakszervezeti szervezethez, a szövetségi elnökök pedig félévente jelentenek a minisztériumnak.
A felszabaduló órákat valójában továbbra is az iskola fizeti. Az igazgató megtartja a vezetői beosztás bérét, azok az órák pedig, amelyeket már nem tart meg, benne maradnak a besorolásban, és valaki másnak kell ellátnia őket. A 10. cikk (1) bekezdése azt kéri a tanfelügyelőségektől, hogy a normák alkalmazását az intézményeknek és egységeknek már jóváhagyott költségvetés keretein belül kövessék nyomon, tehát pluszpénz nélkül. Ugyanennek a 10. cikknek a (2) bekezdése lehetővé teszi a minisztériumnak, hogy kérje a normák betartása nélkül kibocsátott aktusok visszavonását.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A felváltott rendelet, a 4.690/2026. sz., 2026. augusztus 27-én jelent meg, és maga is új volt: a 2011-es normákat helyezte hatályon kívül, amelyek 15 évig kitartottak. 19 napig maradt hatályban. A logikája teljesen más volt: rögzített óraszámokat állapított meg, ugyanazokat minden azonos helyzetben lévő igazgatóra, bármit tanítottak is.
A pozíciónkénti összehasonlításból látszik, hogy egyetlen kategória sem jár rosszabbul. Az új számok 20 órás normára készültek, a felső tagozaton, a középiskolában és a posztliceális képzésben tanító tanárokéra.
A legnagyobb változás a legfeljebb 100 gyermeket számláló intézmény igazgatóját érinti. A régi rendelet semmilyen kedvezményt nem adott neki, tehát a teljes normát, heti 20 órát tanította, ugyanúgy, mint az a tanár, aki semmit nem vezet. Mostantól 8-at tanít. Ez 12 órával kevesebb, több, mint bármely más beosztásnál az aktusban.
Egy 100 gyermeknél nagyobb intézményben, amely nem teljesítette a méretre vonatkozó feltételeket, a kötelezettség 14 óráról 8-ra csökken. A nagy intézményekben, vagyis azokban, amelyeknek legalább 25 tanulócsoportjuk volt, vagy amelyek teljesítették a régi 2. cikk (2) bekezdésének valamelyik másik feltételét, 10 óráról 8-ra csökken, és 7-re, ha az intézménynek 750 és 999 közötti gyermeke van. A nagyon nagyokban, a legalább 1 000 tanulót számlálókban, 8 óráról 6-ra csökken.
Az aligazgatók 12 óráról 8-ra mennek le. Szintén 12-ről 8-ra váltanak a gyermekpaloták és gyermekklubok igazgatói, valamint a megyei erőforrás- és oktatási segítségnyújtási központok vezetői. A pedagógusok házánál a vezetés óraszáma 8-ról 6-ra csökken. A tanfelügyelőségeken eddig mindenki 6 órát tanított; ezentúl a főtanfelügyelő egyáltalán nem tanít, a helyettesei pedig 4 órát. A szakirányítói és ellenőrzési feladatokat ellátó tanfelügyelők 8 óráról 6-ra csökkennek.
A második érdemi változás a szempont maga. A hatályon kívül helyezett rendelet egy iskola összetettségét a tanulócsoportok száma, a tagintézmények, a bentlakás vagy a menza megléte és az oktatási szintek száma szerint mérte. Az az igazgató, akinek 24 osztálya volt öt épületben szétszórva, automatikusan a 10 órás sávba került, akkor is, ha 500 tanulója volt. Az új rendelet egyetlen szempontot tartott meg, a gyermekek számát. Az az igazgató, akinek öt tagintézménye és 500 tanulója van, most pontosan ugyanúgy jár, mint az, akinek egyetlen épülete van: 40%.
A harmadik változás a szakszervezeteket érinti. A régi szöveg azt engedte meg nekik, hogy részleges óraszámkedvezményben részesülő személyeket jelöljenek ki. Az új szöveg azt mondja: „részleges vagy teljes mentesítés”. A 90 normás felső határ változatlan maradt.
A negyedik változás a többletért járó óradíj tilalma. A korábbi szöveg megengedte a vezető beosztású személyzetnek, hogy a teljes norma teljesítését kérje, a pénzről viszont semmit nem mondott. Az új 6. cikk (2) bekezdése kifejezetten kimondja, hogy a kötelezettségen felüli órákat nem díjazzák.
Az elszigetelt térségekre vonatkozó kivétel is elmozdult. Korábban a vidéki, elszigetelt térségekben működő elemi vagy felső tagozatos intézményeknek volt fenntartva. Most bármely földrajzilag és nyelvileg elszigetelt térségben működő intézményre vonatkozik, szinttől és településtípustól függetlenül, de öt együttes követelményhez kötött, amelyeket a törvény nem ír elő.
Végül megjelent egy új kategória, a kisebbségi pedagógusképző központok, amelyek igazgatói 30%-ot tanítanak, és eltűnt egy említés: a kiválósági központok, amelyeket a régi rendelet néven nevezett, az újban egyáltalán nem szerepelnek. Fedezve maradnak, mert a 198/2023. sz. törvény 51. cikke szerint iskolán kívüli nevelési intézményként működnek, azok pedig a normák 4. cikkébe tartoznak, de a fedezet hivatkozásból jön, nem névből.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A kis iskolák igazgatói kikerülnek abból a képtelen helyzetből, amelyben egy intézményt vezettek, és ezzel párhuzamosan teljes normát tanítottak. A 20 óráról 8-ra való áttérés a legnagyobb korrekció az aktusban, és pontosan ott hat, ahol a vezetésre szánt idő hiánya a legjobban látszott: a 100 gyermeknél kisebb vidéki iskolákban.
- A százalékok a tanítási kötelezettséget mindenki valódi normájához kötik, nem egy rögzített táblázathoz. Amikor a törvény megemeli a tanítási normát, ahogy a 141/2025. sz. törvény tette 18-ról 20 órára, az igazgatók kötelezettsége is arányosan emelkedik, új rendelet nélkül.
- A kerekítés szabálya le van írva, és egyetlen irányban van leírva, lefelé, az 1. cikk (5) bekezdésében. Az óratöredékeknél nem marad hely a helyi értelmezéseknek.
- Az óradíjas tanítás és az álláshalmozás tilalma, amely a törvényből származik, lezár egy gyakorlatot, amelyben a mentesített igazgató más iskolákban tartott órákból szedhetett össze jövedelmet, éppen abban az időben, amely alól azért mentesítették, hogy vezessen.
- Az aktus kifejezetten kimondja, mi történik azokkal, akiknek a tanulmányai nem teszik lehetővé a tanítási kötelezettség kialakítását: a 8. cikkben felsorolt egyenértékű tevékenységeket végzik, de csak akkor, ha az iskolában nincs a szakosodásuknak megfelelő üres óra.
Mi marad probléma
- A rendeletet augusztus 31-én írták alá, és szeptember 15-én tették közzé, nyolc nappal a tanítás kezdete után. A 2026-2027-es tanév besorolásait már az előző rendelet szerint készítették el, amely akkor hatályban volt, az új aktus pedig egyetlen átmeneti rendelkezést sem tartalmaz róluk.
- Ugyanaz az igazgató két különböző százalékhoz juthat, 35 vagy 30%-hoz, ha az intézménye egyszerre teljesít egy feltételt a 3. cikk (2) bekezdéséből és egyet a (3) bekezdésből. A régi rendelet ezt a felépítésével kerülte el, mert az alsó fokozat csak a felső fokozathoz képest, azon felül volt alkalmazható.
- A százalékok egy órákban kifejezett normára vonatkoznak, az óvónőknél és a tanítóknál viszont a törvény a normát állásként, nem óraszámként határozza meg. Az aktusból nem derül ki, miből kell levenni a 40%-ot egy óvodai vagy egy elemi iskolai igazgató esetében, holott a 3. cikk kifejezetten említ óvodásokat és bölcsődéseket számláló intézményeket.
- Az igazgató által tanított órák száma végül a tantárgyától függ, nem attól az iskolától, amelyet vezet. Két azonos intézmény igazgatója 8, illetve 10 órát tanít, ha az egyik matematikatanár, a másik mesteroktató. A régi rendszer a rögzített óraszámokkal egyformán kezelte őket.
- A felszabaduló órákat nem finanszírozzák külön. A 10. cikk (1) bekezdése a már jóváhagyott költségvetés keretein belüli gazdálkodást kéri, tehát a fedezésük az iskola meglévő személyzeti jegyzékét terheli, egy olyan rendszerben, amelyben egyes tantárgyakból már most is tanárhiány van.
- Az összetettségi szempontok eltűntek. Egy öt tagintézménnyel, bentlakással és menzával működő, de 500 tanulót számláló iskolát ugyanúgy kezelnek, mint egy egyetlen épületben működőt, ugyanennyi gyermekkel.
- Az aktus a saját eszközeire semmilyen határidőt nem szab: a 8. cikk szerinti államtitkári eljárásnak és a 9. cikk (7) bekezdése szerinti, a mentesített szakszervezeti tisztségviselők listáját tartalmazó rendeletnek nincs határnapja, holott az iskoláknak szeptember 15-től alkalmazniuk kell a szabályokat.
Hasznos tanácsok
- Először azt nézze meg, mennyi az Ön tanítási normája, ne a százalékot. A felső tagozaton, a középiskolában és a posztliceális képzésben tanító tanároknál a norma a 141/2025. sz. törvény LVIII. cikke szerint a 2029-2030-as tanév kezdetéig heti 20 óra, nem 18, ahogy a 198/2023. sz. törvényben áll. Minden számítás onnan indul.
- Olvassa el újra a gyermekek 2026. szeptember 1-jei létszámát. Az dönti el, hogy 40, 35 vagy 30%-on van-e, az 1. cikk (6) bekezdése pedig az egész tanévre befagyasztja. Ha az intézmény szeptember 1. után veszített vagy kapott gyermekeket, a régi szám marad érvényben a jövő évig.
- Ha az intézmény egyszerre teljesít egy feltételt a 3. cikk (2) bekezdéséből és egyet a (3) bekezdésből, kérje írásban a tanfelügyelőségtől az alkalmazandó százalék közlését, hogy legyen róla dokumentuma. Az aktus nem mondja meg, a két fokozat közül melyik győz.
- Vesse össze az augusztusban vagy szeptember elején kiadott besorolási határozatot az új ráccsal. Ha az óraszám eltér, kérje az újbóli elkészítését, mert a 10. cikk (2) bekezdése lehetővé teszi a minisztériumnak, hogy kérje a normák betartása nélkül kibocsátott aktusok visszavonását.
- Ne fogadjon el a megállapított kötelezettségen felüli órákat azzal a gondolattal, hogy óradíjasan kifizetik. A 6. cikk (2) bekezdése kifejezetten díjazatlannak nyilvánítja őket mindaddig, amíg a teljes norma alatt maradnak.
- Ha más iskolában óradíjas formában tanít, nézze meg, beleesik-e a 7. cikk (2) bekezdése szerinti kivételbe. Az öt feltétel együttes, a jóváhagyásnak pedig a tanfelügyelőség igazgatótanácsának indokolt határozataként kell léteznie, nem puszta hallgatólagos elfogadásként.
- Azoknak az óvodai és elemi iskolai igazgatóknak, akik maguk is tanítanak csoportban vagy osztályban, a besorolás aláírása előtt írásban kellene kérniük a tanfelügyelőségtől az órákban kifejezett számítási alapot. A normájukat a törvény állásként határozza meg, a százalék pedig nem alkalmazható rá közvetlenül.
Gyakori kérdések
Hány órát tanít egy iskolaigazgató 2026. szeptember 15-től?
Miért százalékok szerepelnek, és nem óraszámok, mint korábban?
Mi lesz a szeptemberben, a régi rendelet szerint elkészített besorolásokkal?
Veszít a béréből az az igazgató, aki kevesebbet tanít?
Taníthatok többet, ha szeretnék?
Vállalhat fizetett órákat egy mentesített igazgató másik iskolában?
Ki látja el azokat az órákat, amelyeket az igazgató már nem tanít?
Mi változik a tanfelügyelőségeken?
Mi történik a tanfelügyelőségek átszervezése után?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A melléklet 3. cikkének (2) és (3) bekezdése. Mindkettőt az (1) bekezdéstől való kivételként fogalmazták meg, nem egyiket a másiktól, és mindkettő akkor alkalmazandó, ha az intézmény a felsorolt feltételek közül „legalább egyet” teljesít. A feltételek egyszerre is teljesülhetnek, mert különböző népességekre vonatkoznak. Egy 900 gyermeket számláló intézmény, amelyben 550 óvodás van, egyszerre esik a (2) bekezdés a) pontja alá, 750 és 999 közötti gyermek, és a (3) bekezdés b) pontja alá, legalább 500 óvodás. Ugyanígy, egy 1 200 gyermeket számláló intézmény, amelyben 450 óvodás van, a (3) bekezdés a) pontja és a (2) bekezdés b) pontja alá is beesik. A szöveg nem állapítja meg, melyik fokozat élvez elsőbbséget, tehát ugyanarra az intézményre két százalék is védhető, 35 és 30%, vagyis 20 órás normánál heti 7 vagy 6 óra. A hatályon kívül helyezett rendelet felépítésével oldotta meg a helyzetet: a 4.690/2026. sz. rendelet 2. cikkének (3) bekezdése csak azokra az intézményekre vonatkozott, amelyek már teljesítettek egy feltételt a (2) bekezdésből, és ezen felül a sajátjai közül is egyet.
- A melléklet 1. cikkének (4) és (5) bekezdése, valamint 3. cikke, a 198/2023. sz. törvény 207. cikkének (4) bekezdéséhez viszonyítva. Minden tanítási kötelezettséget egy norma százalékaként fejeznek ki, az (5) bekezdés pedig úgy zárja le a számítást, hogy az „óratöredékeket” lefelé kerekíti, tehát feltételezi, hogy a norma óraszám. A 207. cikk (4) bekezdésének a), b) és c) pontjában az óvónők, a kisgyermekkori nevelést végző tanárok és a tanítók normája nem óraszám, hanem csoportonként vagy osztályonként egy állás; ugyanígy határozza meg a 141/2025. sz. törvény LVIII. cikkének a) pontja is. A rendelet az LVIII. cikkből csak a b), d) és f) pontot idézi, vagyis pontosan azokat, amelyeket órákban fejeznek ki, a 3. cikk (2) bekezdésének b) és c) pontja, valamint a (3) bekezdés b) és c) pontja viszont kifejezetten óvodásokat és bölcsődéseket számláló intézményekre vonatkozik, tehát az aktus az óvodai igazgatókra is alkalmazandó. Egy ilyen igazgatónál, aki óvónő vagy kisgyermekkori nevelést végző tanár, a szöveg semmilyen mennyiséget nem jelöl meg, amelyből 40%-ot lehetne venni, az eredmény pedig nem fejezhető ki órákban.
A szerkesztőség elemzése
Az a probléma, amelyet a rendelet megold, valóságos és régi. Egy kis vidéki iskola igazgatója költségvetéssel, személyzettel, beszerzésekkel, engedélyekkel és jelentésekkel járó intézményt vezetett, és ezzel párhuzamosan teljes normát tanított, vagyis ugyanannyi órát, mint az a tanár, aki semmit nem vezet. A régi, augusztus 27-i rendelet érintetlenül hagyta a helyzetet: 100 gyermek alatt nulla kedvezmény. Az új aktus egyetlen mozdulattal megoldja, 8 órára szállítva le a kötelezettséget. Ez az a változás, amely igazán számít az aktusban, noha sehol nem hirdetik meg ilyenként, mert az új szöveg nem mondja meg, mit vált fel, csak hatályon kívül helyez.
Az első megfigyelés, amely a rendelet elejétől a végéig való elolvasásából nem látszik, az, hogy az óráktól a százalékokhoz való áttérés egy változót áthelyezett. A régi rendszerben az, hogy mennyit tanít egy igazgató, az iskolájától függött: méret, tagintézmények, bentlakás, oktatási szintek. Az új rendszerben jó részben attól függ, mit tanít az igazgató. Két ember, aki két azonos, egyenként 600 tanulós technológiai líceumot vezet, heti 8, illetve 10 órához jut, ha az egyik történelemtanár, 20 órás normával, a másik pedig mesteroktató, 26 órással. A kétórás különbségnek semmi köze a vezetői munkához. A lefelé kerekítés ellentétes irányban erősíti fel a hatást azoknál, akiknek nagy a normájuk: a 26 óra 40%-a 10,4 óra, amely 10-re csökken, vagyis valójában 38,5%-ra, miközben a történelemtanár pontosan 40%-ot tanít. Minél nagyobb a norma, annál kisebb a tényleges százalék, de annál nagyobb az abszolút óraszám.
A második megfigyelés a két rendelet pozíciónkénti összevetéséből jön. Egyetlen kategória sem tanít többet, mint korábban. Mindegyik kevesebbet, a különbségek pedig két órától, a szakirányítói és ellenőrzési tanfelügyelőknél, tizenkettőig terjednek, a kis iskolák igazgatóinál. Egy olyan évben, amelyben ugyanaz a közigazgatás a 141/2025. sz. törvénnyel 18-ról 20 órára emelte a szokásos tanár normáját, a vezető beosztású személyzetnél az irány pontosan az ellenkezője. Ez nem feltétlenül következetlenség, mert a vezetői munka valóban időt vesz el, de olyan közpolitikai választás, amelyet az aktus sehol nem magyaráz meg, és amelyet a közzé nem tett jóváhagyási előterjesztésnek kellett volna megindokolnia. A költség csak negatívban látszik: a felszabaduló órák benne maradnak a besorolásban, valaki másnak kell megtartania őket, és a 10. cikk (1) bekezdése szerint a már jóváhagyott költségvetésből kell fedezni őket.
A harmadik megfigyelés az időzítésre vonatkozik, és ott tényleg nem stimmelnek a dolgok. A 198/2023. sz. törvény 10. cikkének (2) bekezdése kimondja, hogy a törvény bármely módosítása a következő tanév első napján lép hatályba. A Parlament a 182/2026. sz. törvény IV. cikkében kifejezetten eltért ettől a szabálytól, éppen azért, hogy a felső határok elérjék a 2026-2027-es tanévet, és elérte a hatálybalépést augusztus 31-én, egy héttel a tanítás kezdete előtt. A miniszter ugyanazon a napon, augusztus 31-én írta alá a végrehajtási rendeletet. Utána a szöveg 15 napig állt, amíg eljutott a romániai Hivatalos Közlönybe, ahol szeptember 15-én jelent meg, nyolc nappal azután, hogy a gyerekek szeptember 7-én bementek az osztályokba. A parlamenti sietséget egy adminisztratív időköz semmisítette meg. Ez alatt a nyolc nap alatt az iskolák az augusztus 27-i rendeletet alkalmazták, az egyetlent, amely hatályban volt, az akkor készített besorolások pedig már nem felelnek meg a mostani rácsnak. Az aktusnak semmilyen átmeneti rendelkezése nincs, de van a 10. cikk (2) bekezdésében egy fogantyúja, amellyel a minisztérium kérheti a normák betartása nélkül kibocsátott aktusok visszavonását. A szöveg nem tesz különbséget a kibocsátás napja szerint.
A negyedik megfigyelés a határidőkről szól, és ez mutatja a legvilágosabban az erőviszonyokat. Az iskoláknak és a tanfelügyelőségeknek az első naptól, szeptember 15-től alkalmazniuk kell a rácsot. A minisztérium magának semmire nem szab határidőt: az egyenértékű tevékenységekről szóló eljárást, amely nélkül a 8. cikkben szereplő emberek nem tudják, mi a dolguk, az államtitkár hagyja jóvá, dátum nélkül; a 9. cikk (7) bekezdése szerinti, a 90 mentesített szakszervezeti tisztségviselő névsorát és mindegyikük százalékát tartalmazó rendeletnek nincs határnapja; a 11. cikk pedig, amely az intézmények elnevezését változtatja meg, „a tanfelügyelőségek átszervezésének napjához” kötődik, egy olyan eseményhez, amelynek ebben az aktusban nincs határideje. A beszámolókat havonta kérik a mentesített szakszervezeti tisztségviselőktől és félévente a szövetségi elnököktől, de a minisztérium semmire nem kötelezi magát abból, hogy közzétegye, hogyan használják fel a 90 normát, amely hetente legfeljebb 1 800 tanítási órát jelent.
Végül egy jogalkotás-technikai részlet, amelynek nincs jogi következménye, de megmutatja, hogyan készült az aktus. Az 1. cikk (6) bekezdése szeptember 1-jén befagyasztja „a tanulócsoportok, a tanulók, az óvodások és a bölcsődések számát, valamint a tanítási kötelezettség megállapításánál használt egyéb elemeket”. A tanulócsoportok számát az új normák sehol nem használják: a 3. cikk kizárólag a gyermekek számával dolgozik. Az a szempont a hatályon kívül helyezett rendeletből jött, ahol valóban eldöntötte a besorolást. Az előző változat nyomaként maradt a szövegben.
Mit kellene megváltoztatni
- A 3. cikk (3) bekezdésének újraírása az (1) és a (2) bekezdéstől való kivételként, vagy egy elsőbbségi szabály bevezetése. Hatás: az az intézmény, amely egyszerre teljesít egy feltételt mindkét bekezdésből, egyetlen százalékot kap, nem kettőt, a tanfelügyelőség pedig nem dönti el hivatalból, hogy az igazgató heti 6 vagy 7 órát tanít-e.
- A számítási alap kifejezett megállapítása azoknál a pedagógus-beosztásoknál, amelyek normáját állásként, nem óraszámként határozzák meg: óvónők, kisgyermekkori nevelést végző tanárok, tanítók és az elemi oktatásban tanító tanárok. Hatás: az óvodai és az elemi iskolai igazgatók magából az aktusból tudhatják meg, hány órát kell tanítaniuk, ahelyett hogy annak helyi értelmezésétől függenének, mit jelent egy állás 40%-a.
- Átmeneti rendelkezés hozzáadása a 2026. augusztus 27. és szeptember 15. között, a hatályon kívül helyezett rendelet alapján készített besorolásokról. Hatás: az iskolák tudják, hogy a közzététel napjától vagy a tanév kezdetétől készítik-e újra a határozatokat, a 10. cikk (2) bekezdését pedig nem lehet többé olyan aktusok visszavonásának alapjaként olvasni, amelyek a kibocsátásuk idején jogszerűek voltak.
- Határidő kitűzése a 8. cikk szerinti államtitkári eljárásra és a 9. cikk (7) bekezdése szerinti, a mentesített szakszervezeti tisztségviselők listáját tartalmazó rendeletre. Hatás: azokat a kötelezettségeket, amelyeket a minisztérium az első naptól az iskolákra ró, határidők kísérik a saját eszközeire is, az a személyzet pedig, amely nem tudja kialakítani a tanítási kötelezettségét, nem marad alkalmazható szabályok nélkül.
- Egy összetettségi szempont visszahozása a gyermeklétszám mellé, például a tagintézmények vagy az oktatási szintek száma. Hatás: azt az igazgatót, aki öt épületet igazgat, nem kezelik többé ugyanúgy, mint azt, akinek egyetlen épülete és ugyanannyi tanulója van, ahogy az abban a 2026-os rendeletben is így volt, amelyet ez hatályon kívül helyez.
- A kiválósági központok kifejezett megnevezése a 4. cikkben, a paloták, a klubok és a megyei erőforrás- és oktatási segítségnyújtási központok mellett. Hatás: a besorolásuk nem függ többé a 198/2023. sz. törvény 51. cikkére való hivatkozástól, e központok igazgatói pedig, akiket a hatályon kívül helyezett rendelet néven nevezett, megtalálják a kategóriájukat abban a szövegben, amely rájuk vonatkozik.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 778. szám, 2026. szeptember 15. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 14. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.