Röviden

  • Egy szociális ellátó központban dolgozó gyógytornász továbbra is kevesebbet kap, mint az azonos munkakörben lévő társa egy egészségügyi egységben, az Alkotmánybíróság pedig kimondta, hogy a különbség törvényes. A kifogást megalapozatlanként utasította el, egyhangú szavazattal. A 742. sz. határozatot 2025. december 10-én hirdették ki, és 2026. szeptember 25-én jelent meg.
  • A szociális ellátás intézményeiben és szolgálataiban, bentlakással vagy anélkül dolgozó gyógytornászok és gyógytestnevelő tanárok a vesztesek. A 64/2020. sz. törvény az egészségügyi rendszerben dolgozóknak 2020. július 1-jétől a 2022-es évre előírt alapbéreket adta meg, az évenkénti emelések kihagyásával, őket viszont a hosszú úton hagyta. Az az ügyirat, amelyből a kifogás indult, változatlan szöveggel megy tovább a Szatmár Megyei Törvényszéken.
  • Az ok, amiért a törvény kihagyta őket, benne áll a határozatban, és semmi köze a munkájukhoz. A munkaügyi és szociális védelmi bizottság a módosító javaslatoknál arra hivatkozott, hogy az emelés nem fedezhető, annál is kevésbé, mert ugyanezen intézmények vezetői munkaköreire megállapított bérszint túllépéséhez vezetne. Az érvet változtatás nélkül átvették, az érintetteket pedig tárgyilagosan különböző helyzetben lévőnek tekintették, amelyet az intézmény szervezeti felépítése kényszerít ki.
Jogi aktus: Az Alkotmánybíróság 2025. december 10-i, 742. sz. határozata a közpénzből fizetett személyzet javadalmazásáról szóló 153/2017. sz. kerettörvény 38. cikke (44) bekezdése, ugyanezen törvény II. sz. melléklete I. fejezete 2. pontja b) betűje b.4 alpontja 5-7. sorszáma, a 64/2020. sz. törvény hatálybalépését követő szövegezésben, valamint ugyanezen melléklet 3. pontja 3.2 alpontja 9-11. sorszáma rendelkezéseinek alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 820. szám, 2026. szeptember 25., 4-8. oldal
Hatálybalépés: a határozat a közzététel napjától, 2026. szeptember 25-től általánosan kötelező

Ugyanaz a diploma, ugyanaz a szakma, két különböző bér, attól függően, mi van kiírva az alkalmazó intézmény kapujára. Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a törvény megtehet ilyen különbséget, és elutasította a Szatmár Megyei Szociális Ellátási és Gyermekvédelmi Főigazgatóság egyik gyógytornászának kifogását. Idén másodszor tagadja meg az alkotmányos bíróság, hogy az egyenlő munkáért egyenlő díjazás elvét úgy olvassa, ahogyan a munkavállalók értik: 2026 februárjában már kimondta, hogy a pótlékok nem tartoznak az egyenlő munkáért egyenlő bér garanciája alá, most pedig azt mondja, hogy még az alapbérnek sem kell azonosnak lennie ugyanazon munkakörben, ha az alkalmazó intézmények szervezete különböző.

Az a szöveg, amelyből minden indul, a 153/2017. sz. kerettörvény 38. cikkének (44) bekezdése, amelyet a 64/2020. sz. törvény I. cikkének 1. pontja vezetett be; a törvény a romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2020. május 21-i, 428. számában jelent meg. A bekezdés a (4) bekezdéstől eltérve azt írja elő, hogy az egészségügyi rendszer „fiziokinetoterapeut”, gyógytornász és gyógytestnevelő tanár munkakört betöltő személyzete 2020. július 1-jétől a törvényben a 2022-es évre előírt alapbérekben részesül. A (4) bekezdés, amelytől eltérnek, a 2019-2022-es időszakra évenkénti emeléseket írt elő, egyenként a 2022-re előírt bér és a 2018. decemberi bér különbségének egynegyedét. Röviden: az egészségügyi rendszerben dolgozók egyenesen a végére ugrottak, a többiek fokról fokra emelkedtek.

A kifogás szerzője gyógytornász munkakörben dolgozik a Szatmár megyei szociális ellátási főigazgatóságnál, és őt is a 153/2017. sz. kerettörvény II. sz. melléklete szerint javadalmazzák, az „Egészségügy és Szociális Ellátás” foglalkozási család melléklete szerint. A különbség a fejezeten belüli helyből jön: az ő javadalmazása a 3. pontban van, a bentlakással vagy anélkül működő szociális ellátási intézményeké és egységeké, nem a 2. pontban, az egészségügyi egységeké. A 2020-as emelés csak a 2. pontot érintette, a 3. pont változatlan maradt.

Három kritika volt. Az első, hogy a szöveg többértelmű és nem világos, tehát ellentétes az Alkotmány 1. cikkének (5) bekezdésével. A következő, hogy sérti a jogegyenlőséget és az egyenlő munkáért egyenlő díjazást, amelyet az Alkotmány 16. cikkének (1) bekezdése, valamint 41. cikkének (2) és (4) bekezdése, az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 14. cikke és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 23. cikke rögzít. Végül, az első kettőből következően, hogy egyenlő munkáért ugyanazon szakmai kategórián belül egyenlő javadalmazás szükséges. A Szatmár Megyei Törvényszék I. polgári szekciója maga is úgy értékelte, hogy ugyanazon munkakörök különböző javadalmazása, észszerű és tárgyilagos igazolás nélkül, sérti az Alkotmány 16. cikke (1) bekezdésének utolsó tételét. A Parlament két házának elnökei, a Kormány és az Ombudsman nem közölték a kért álláspontokat.

A világosság kérdésére rövid volt a válasz. Az „egészségügyi rendszer személyzete” fordulat megtalálható az egészségügyi reformról szóló 95/2006. sz. törvényben, és különbözik a „szociális ellátási rendszertől”, amely a szociális ellátásról szóló 292/2011. sz. törvényben szerepel, a 64/2020. sz. törvény pedig csak az egészségügyi és az egészségügyi-szociális ellátási egységek béreit emelte. A határozat azt is megjegyzi, hogy a szöveg értelme még a kifogás szerzője számára is világos, hiszen kiterjesztő értelmezését kívánja, nem a félretételét.

Az egyenlőség kérdésében a határozat leszáll a Parlament munkálataiba. A törvény indokolásából kiderül, hogy az előterjesztő minden, a közszférában foglalkoztatott „fiziokinetoterapeut”, gyógytornász és gyógytestnevelő tanár emelését akarta, hogy e szakmák gyakorlására bátorítson. A munkaügyi és szociális védelmi bizottság módosító javaslatai után az emeléseket már nem adták meg a szociális ellátásban dolgozóknak, azzal az indokolással, amelyet a Bíróság idéz: „a szociális ellátási/szociális szolgáltatási intézmények és egységek végrehajtó munkaköreire vonatkozó együtthatók emelése nem fedezhető, annál is kevésbé, mert ezek a béremelések ezen intézmények vezetői munkaköreire megállapított bérszint túllépéséhez vezetnének”.

Ebből kiindulva a Bíróság megállapította, hogy a megoldás a rendelkezésre álló pénzügyi forrásokat és az intézményi hierarchia bérezési szempontú megőrzésének szükségességét tartotta szem előtt, ami az azonos munkakörű, de különböző szervezeti egységekbe beosztott személyeket tárgyilagosan különböző helyzetbe hozza. Hozzátette, hogy az egészségügyi rendszeren belül is különbözőképpen fizeti a törvény a gyógytornászokat, aszerint, milyen szervezeti egységben dolgoznak, és hivatkozott a 2023. március 2-i, 85. sz. határozatra, amely szerint az ugyanazt a tevékenységet végző, ugyanolyan szolgálati idejű, de különböző közintézményeknél dolgozó alkalmazottak jövedelmi különbségei nem ellentétesek a jogegyenlőséggel.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatást a kifogás szerzője viseli. A bérjogokra vonatkozó pere a Szatmár Megyei Törvényszék I. polgári szekciója előtt, az 1.285/83/2020. sz. ügyiratban, érintetlen szöveggel megy tovább, az alkotmányos alap pedig, amelyre épített, eltűnt. A határozat 2026. szeptember 25-től, a közzététel napjától általánosan kötelező, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint.

A második hatás egy egész alkalmazotti kategóriát érint. A gyógytornászok, a gyógytestnevelő tanárok, de a logopédusok, a gyógypedagógusok, az ergoterapeuták és a jelnyelvi tolmácsok is, akik szociális ellátási intézményekben és szolgálatokban dolgoznak, a II. sz. melléklet I. fejezete 3. pontja 3.2 alpontjának rácsán maradnak. Minden ugyanezen érvvel indított per ellen most már egy érdemben kihirdetett határozat szól.

A harmadik hatás az, amelyik nem látszik, és amelyik a legtöbbet számít a jövőre nézve. A határozat érvényesnek fogad el egy bérkülönbségtételi szempontot, amely nem a munkához, hanem a munkáltató szervezetéhez és az intézmény belső hierarchiájához tartozik. Így megfogalmazva bárhol felhozható a közszférában: ha a végrehajtó munkakörök emelése a vezetés bére fölé kerülne, az emelés megtagadható.

A negyedik hatás a gyakorlati tétet érinti, amely kisebb, mint amekkorának látszik. A (44) bekezdés adta előny abban állt, hogy a 2022-re előírt bérszintet korábban érik el, az a szakaszos mechanizmus pedig, amelytől eltér, ugyanezen cikk szerint a 2019-2022-es időszakra vonatkozott. A határozat közzétételekor az az ablak már jó néhány éve bezárult, tehát a vita a múltban fel nem vett különbségekről szól, nem a holnapi bérről.

Az ötödik hatás útmutatás annak, aki változást akar. A Bíróság kimondta, hogy a bérjogok nyújtásának konkrét feltételeit megállapítani kizárólag a jogalkotó feladata, nem azt, hogy a különbséget meg kell tartani. A 3. pont rácsának hozzáigazítása a 2. pont rácsához bármikor elvégezhető a II. sz. melléklet módosításával, minden per nélkül.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A 64/2020. sz. törvény előtt a két kategóriát egyformán kezelték. A Bíróság a 14. bekezdésben világosan írja, hogy a törvény eredetileg azonos jogi kezelést állapított meg a nem klinikai egészségügyi egységek gyógytornászai és a szociális ellátási intézmények gyógytornászai számára. A 2020-as módosítás megszakította ezt az azonosságot, a mostani határozat pedig megerősíti a szakadást.

A második változás az ugyanazon munkakörre érvényes rácsok számát érinti. A 14. és a 16. bekezdést összeolvasva látszik, hogy egy gyógytornászt ma négy értékkészlet szerint fizethetnek: a klinikai egységeké szerint, a b.1 alpontból; a mentőszolgálatoké, a sürgősségi fogadóegységeké és az intenzív terápiás osztályoké szerint, a b.3 alpontból; a többi egészségügyi egységé és az egészségügyi-szociális ellátási egységeké szerint, a b.4 alpontból; és a szociális ellátási intézményeké szerint, a 3.2 alpontból. A 2020-as ugrás csak az első hármat érintette.

A harmadik változás az ítélkezési gyakorlatot érinti, de a folytonosság, nem a fordulat értelmében. A határozat a 2023. március 2-i, 85. sz. határozat vonalába állt, amely a romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2023. augusztus 2-i, 710. számában jelent meg, és már kimondta, hogy a feladatok, a hatáskörök és a felelősségek azonos munkakörök esetén is különbözhetnek, ha a munkáltatók különböző közintézmények. Az újdonság az, hogy itt a két intézmény ugyanazon törvény ugyanazon mellékletét alkalmazza.

A negyedik változás azt az érvet érinti, amelyre mostantól egy emelés megtagadása támaszkodhat. E határozatig az alkotmányos ítélkezési gyakorlatban elfogadott igazolások a tevékenység sajátosságához és az igénybevétel mértékéhez tartoztak. Most bekerül a sorba a belső bérhierarchia megőrzése is, vagyis az az aggodalom, hogy a végrehajtás ne kerüljön a vezetés fölé, egy olyan érv, amely semmit nem mond az elvégzett munkáról.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Papírra veti a kizárás valódi okát. A határozat idézi a munkaügyi és szociális védelmi bizottság módosító javaslatát, ami egy jó néhány éve tartó értetlenséget ellenőrizhető magyarázattá változtat.
  • Érdemi választ ad, nem eljárásit. A kifogást megalapozatlanként utasították el, egyhangú szavazattal, tehát az azonos ügyiratokkal dolgozó bíróságoknak biztos viszonyítási pontjuk van.
  • Tisztázza az „egészségügyi rendszer személyzete” fordulat értelmét, a 95/2006. sz. törvényre utalással, és elválasztja a szociális ellátásról szóló 292/2011. sz. törvényben szereplő „szociális ellátási rendszertől”. A határvonás e szövegen túl is hasznos.
  • Elismeri, hogy a törvény eredetileg egyformán kezelte a két kategóriát, ahelyett hogy a különbséget mindig is természetesnek mutatná be.
  • Nyitva hagyja a jogalkotási utat, rámutatva, hogy a bérjogok nyújtási feltételeinek megállapítása kizárólag a jogalkotó feladata.

Mi marad probléma

  • A válasz a Bíróság megkeresése után 2020 nappal jött meg, ebből 289 nap csak a 2025. december 10-i kihirdetés és a 2026. szeptember 25-i közzététel közé esik. A Szatmár Megyei Törvényszéken lévő ügyirat mindeddig állt.
  • Az érvényesnek elfogadott szempontnak semmi köze a munkához. Az intézmény belső bérhierarchiája és a rendelkezésre álló források megmagyarázzák, miért nem fizetnek többet, de semmit nem mondanak arról, mit tesz nap mint nap egy szociális ellátó központban dolgozó gyógytornász.
  • A határozat egyetlen számot sem ad meg. Öt oldalon nem szerepel egyetlen bérérték, egyetlen együttható és egyetlen százalékos különbség sem, noha a kifogás tárgya éppen azokat a rácssorokat foglalja magában, amelyek ezeket tartalmazzák.
  • A vezetői bér túllépésére vonatkozó érv ellenőrizetlen marad. A Bíróság átveszi a módosító javaslatból, anélkül hogy megmutatná, az emelés valóban ezt a hatást váltotta volna-e ki, és hány munkakörnél.
  • A 12. bekezdés, amely a 229/2016. sz. törvénnyel szabályozott fizioterapeuta szakmáról szól, szerep nélkül marad az érvelésben. Bevezetik, hosszan leírják, aztán soha többé nem használják.
  • A gyakorlati tét idővel kihunyt. Az a szakaszos mechanizmus, amelytől a megtámadott szöveg eltér, a 2019-2022-es időszakra vonatkozott, tehát a döntés jóval azután jön, hogy az alkalmazási ablak bezárult.

Hasznos tanácsok

  1. Először azt nézze meg, a II. sz. melléklet melyik pontjába van besorolva. Az I. fejezet 2. pontja egészségügyi egységeket és egészségügyi-szociális ellátási egységeket jelent, a 3. pont szociális ellátási intézményeket és szolgálatokat. Ezen a soron függ az egész különbség.
  2. Ha folyamatban lévő pere van ugyanezzel a tárggyal, olvassa el a határozat rendelkező részét. Az elutasítás megalapozatlanság miatt történt, tehát az érdemet érinti, és ugyanez a kritika ugyanezen szövegek ellen már nem járhat eredménnyel.
  3. Ne építse a kérelmét egyedül az egyenlő munkáért egyenlő bér elvére. A Bíróság elismeri, de csak összehasonlítható helyzetben lévő személyek között alkalmazza, a munkáltató szervezeti felépítése pedig e határozat szerint elegendő ahhoz, hogy összehasonlíthatatlanná tegye őket.
  4. Ha valódi változást szeretne, a II. sz. melléklet 3. pontja 3.2 alpontjának rácsát célozza meg. Egy ottani jogszabály-módosítás az egész kategória számára megoldja a kérdést, minden jogvita nélkül.
  5. Jegyezze meg a határozatban leírt okot, amikor a munkáltatóval vagy a minisztériummal beszél. Az a módosító javaslat, amely kivette Önt az emelésből, a vezetői munkakörök bérszintjének túllépésére hivatkozik, tehát a helyes kérdés az, hogy a vezetés rácsa is változik-e.
  6. A határozat csak a jövőre nézve hatályos. A hasonló ügyiratokban már kihirdetett döntéseket nem nyitják újra az alapján, a bérjogok elévülése pedig tovább telik.

Gyakori kérdések

Mit mond valójában a megtámadott szöveg?
Azt, hogy az egészségügyi rendszer „fiziokinetoterapeut”, gyógytornász és gyógytestnevelő tanár munkakört betöltő személyzete a II. sz. melléklet szerint 2020. július 1-jétől a törvényben a 2022-es évre előírt alapbéreket kapja. Ez kivétel az ugyanezen cikk (4) bekezdése által a 2019-2022-es időszakra előírt, négy évenkénti lépésben történő emelés alól.
Miért nem kapták meg a szociális ellátásban dolgozók is?
Mert a törvény nem vette be őket. A határozat rámutat, hogy az előterjesztő minden közszférában dolgozónak akarta az emelést, de a munkaügyi és szociális védelmi bizottság módosító javaslatai kivették a szociális ellátási intézményeket, azzal az indokolással, hogy az emelés nem fedezhető, és hogy ugyanezen intézmények vezetői munkaköreinek bérszintje túllépéséhez vezetne.
Ez nem hátrányos megkülönböztetés?
A Bíróság pontosan ezt a kritikát vizsgálta, és tagadóan válaszolt. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló pénzügyi források és az intézményi hierarchia megőrzése az azonos munkakörű, de különböző szervezeti egységekbe beosztott személyeket tárgyilagosan különböző helyzetbe hozza, a különböző helyzetek közötti eltérő kezelés pedig nem sérti a jogegyenlőséget.
Kit érint még a határozat a gyógytornászokon kívül?
A 3. pont 3.2 alpontjának 9-11. sorszáma alatti rács a szociális ellátási intézményekben és egységekben dolgozó logopédust, gyógytestnevelő tanárt, jelnyelvi és siketvak személyek számára dolgozó tolmácsot, gyógypedagógust és ergoterapeutát is magában foglalja. Mindannyian ugyanezeken az értékeken maradnak.
Van még mit kérnem a bíróságon?
E szövegek alkotmányellenessége alapján nincs. A per más védekezésekkel folytatódhat, például a munkakör helyes besorolására vagy a rács helyes alkalmazására vonatkozóan, de a (44) bekezdés és a két melléklet-sor ellen felhozott egyenlőségi kritika végleges választ kapott.
Mit jelent a 153/2017. sz. kerettörvény II. sz. melléklete?
Ez az „Egészségügy és Szociális Ellátás” költségvetési munkakörökből álló foglalkozási család melléklete. Az I. fejezete az egészségügyi, a szociális ellátási és az egészségügyi-szociális ellátási egységeket fedi le, a fejezeten belül pedig a rácsok pontok, alpontok és folyó sorszámok szerint állnak, az egység típusa és a munkakör szerint.
Mikortól hatályos a határozat?
2026. szeptember 25-től, a romániai Hivatalos Közlöny I. részének 820. számában való közzététel napjától. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése előírja, hogy a Bíróság határozatai a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial) jelennek meg, és a közzététel napjától általánosan kötelezők, valamint csak a jövőre nézve bírnak hatállyal.
Egyhangúlag született a határozat?
Igen. A rendelkező rész egyhangú szavazatot jelez, a romániai Hivatalos Közlöny pedig nem tartalmaz sem különvéleményt, sem párhuzamos véleményt. A tárgyalásra 2025. november 11-én került sor, a kihirdetést pedig 2025. december 10-re halasztották, hogy az ügy kérdéseit alaposabban tanulmányozzák.

A szerkesztőség elemzése

Az a mondat, amely mindent megmagyaráz, egy módosító javaslatból vett idézet, a Bíróság pedig kétszer hozza elő, egyszer szó szerint a 21. bekezdésben, egyszer pedig közvetett beszédben a 31. bekezdésben. A szociális ellátási intézmények végrehajtó munkaköreinek emelése „nem fedezhető, annál is kevésbé, mert ezek a béremelések ezen intézmények vezetői munkaköreire megállapított bérszint túllépéséhez vezetnének”. Magyarra fordítva: egy szociális központban dolgozó gyógytornász bérét nem a munkája értéke határolja be, hanem a központvezető bére. Aki eddig úgy olvasta a rácsokat, hogy nem értette, honnan jön a lemaradás, itt megtalálja a választ, feketén-fehéren, egy hivatalos aktusban. Ez a határozat legsúlyosabb következménye is: a szempontot érvényesnek fogadták el, tehát újra felhozható, bárhol a közszférában.

A második észrevétel két olyan határidő összevetéséből jön, amelyeket a határozat soha nem tesz egymás mellé. A 64/2020. sz. törvény 2020. május 21-én jelent meg, és a bérhatást 2020. július 1-jétől fejtette ki, vagyis 41 nap alatt. Ugyanezen módosítás alkotmányossági vizsgálata 1731 napig tartott a Szatmár Megyei Törvényszék 2021. március 15-i megkereső végzésétől a kihirdetésig, majd további 289 nap a közzétételig, összesen 2020 nap. A viszony csaknem 50 az egyhez azon idő között, amely alatt az állam jogot adott egyeseknek, és azon idő között, amely alatt választ adott a kimaradottaknak. 2020. július 1-jétől, attól a naptól, amelytől a szóban forgó emelés jár, a határozat közzétételéig 2277 nap telt el.

A harmadik észrevétel arra vonatkozik, mi maradt egyáltalán nyerni való. A (44) bekezdés lerövidítette a 2022-re előírt szinthez vezető utat, anélkül hogy vég nélkül több pénzt adna, az a szakaszos mechanizmus pedig, amelytől eltér, ugyanezen 38. cikk szerint a 2019-2022-es időszakot fedte le. Ennélfogva az a különbség, amelyet a kifogás szerzője követelt, egy évekkel korábban lezárult időszakban halmozódott fel, a 2026-os határozat pedig olyan kérdést tisztáz, amely már egyetlen folyó bért sem befolyásol. Csak az marad, ami visszamenőleg, az elévülés keretein belül behajtható, ami a 2020 nap várakozást több mint naptári kényelmetlenséggé teszi.

A negyedik észrevétel arról szól, mi nem került bele. A kifogás tárgya kifejezetten tartalmazza a rácssorokat: a b.4 alpont 5-7. sorszámát és a 3.2 alpont 9-11. sorszámát. A határozat ötször nevezi meg őket, de értékeik közül egyet sem közöl, noha éppen a köztük lévő különbség a per tárgya. Az olvasó megtudja, hogy a javadalmazás különbözik, anélkül hogy megtudhatná, mennyivel. Ugyanaznap a romániai Hivatalos Közlöny két másik határozatot is közzétett a közpénzből fizetett személyzet javadalmazásáról: a 695/2025. sz. határozatot, a bírósági írnokokról, amely pontosan ugyanezt az érvelést használja, vagyis hogy ugyanaz a munkakör különböző szervezeti egységekben különböző helyzetet jelent, és a 876/2026. sz. határozatot, amellyel elesett az a rendelet, amely éppen az ilyen perek felfüggesztésére kötelezte a bíróságokat, köztük egy olyant, mint a Szatmár Megyei Törvényszéken lévő.

Mit kellene megváltoztatni

  • Azoknak a határozatoknak, amelyek tárgya egy bérezési rács sorai, közölniük kellene azokat a sorokat. Öt oldal egyetlen szám nélkül lehetetlenné teszi annak az aránynak az ellenőrzését, amelyről szó van, az arány pedig éppen az ügy tétje.
  • A vezetői bér túllépésére vonatkozó érvet dokumentálni kellene, nem csupán felhozni. Ha a végrehajtó munkakörök emelése valóban a vezetői munkakörök szintje fölé emelkedne, akkor a probléma a vezetés rácsa, a természetes megoldás pedig annak kiigazítása, nem a végrehajtás blokkolása.
  • A törvénynek meg kellene mondania, miért van ugyanazon munkakörre négy rács. A klinikai egységek, a sürgősségi és intenzív terápiás szolgálatok, a többi egészségügyi egység és a szociális ellátási intézmények különbözőképpen fizetik ugyanazt a gyógytornászt, és a négy érték egyikéhez sem tartozik a szövegben leírt magyarázat.
  • A kihirdetés és a közzététel közötti határidőt törvényben kellene korlátozni. Az itteni 289 nap ugyanannyi napot jelent, amelyben a bíróságok azonos ügyiratokat tárgyaltak anélkül, hogy ismerték volna a választ, noha az már megvolt.
  • A módosító javaslat útján történő bérváltozásokat közzétett hatásvizsgálati lapnak kellene kísérnie. Az a módosító javaslat, amely kivette a szociális ellátást az emelésből, egy egész kategória jövedelmét változtatta meg, az oka pedig ma az Alkotmánybíróság egyik határozatában található, nem egy a szavazás idején elérhető iratban.
  • Az érvelésben szerepet nem játszó bekezdéseket ki kellene hagyni. A 229/2016. sz. törvényben szereplő fizioterapeuta szakma leírása egy egész bekezdést elfoglal, és később semmire nem használják, ami arra hagyja az olvasót, hogy egy nem létező összefüggést keressen.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 820. szám, 2026. szeptember 25., 4-8. oldal 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.