Röviden
- A jogerős polgári ítélet nem támadható meg perújítással pusztán azon az alapon, hogy a bíróság megsértette az Európai Unió jogát. A perújítás rendkívüli jogorvoslat, és a polgári perrendtartás nem ismeri el ezt a perújítási okot.
- A különös ok csak a közigazgatási perben létezik, az 554/2004. sz. törvényben. Az Alkotmánybíróság megtagadta, hogy kiterjessze a rendes polgári perekre.
- Az Alkotmánybíróság a kifogást elfogadhatatlanként elutasította, egyhangú szavazattal, mert nem alkotmányellenességi bírálatról volt szó, hanem a törvény kiegészítésének kéréséről.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 613. szám, 2026. július 27.
Hatályba lép: 2026. július 27.
Ha jogerősen elveszített egy polgári pert, és úgy véli, hogy a bíróság tévesen alkalmazta az európai jogot, a perújítás nem áll a rendelkezésére. Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasította azt az alkotmányellenességi kifogást, amelyet Adriana-Mihaela State emelt a Máramarosi Törvényszék első polgári szekciója előtt folyó ügyben, és amellyel a polgári perrendtartás 509. cikkében szereplő perújítási okok listájának kiegészítését kérte. Az elutasítás indoka ugyanaz, amelyet a testület más friss ügyekben is alkalmazott, köztük abban, amelyben az Alkotmánybíróság kimondta, hogy nem bővítheti új csoportokkal a kommunista rendszer üldözötteinek kárpótlási törvényét. A 2026. február 5-i 110. sz. határozatot a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 27-i 613. számában tették közzé.
A bírálat két eljárás közötti valós különbségből indult ki. Az 554/2004. sz. közigazgatási peres törvény különös perújítási okot ír elő azokra a jogerős ítéletekre, amelyeket az európai uniós jog elsőbbségének elvét megsértve hoztak. A polgári perrendtartásban nincs ezzel egyenértékű ok, az 509. cikk listája pedig taxatív.
A kifogás előterjesztője azt állította, hogy ez a különbség súlyos méltánytalanságot teremt, mert a polgári perben álló állampolgárokat nem illetik meg ugyanazok a garanciák, mint a közigazgatási per feleit. A jogegyenlőségre, az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférésre, valamint az uniós jognak a belső törvényekkel szembeni elsőbbségére hivatkozott.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás gyakorlati. A polgári perrendtartás 509. cikk (1) bekezdésében felsorolt tizenegy perújítási ok listája változatlan és taxatív marad. Az Európai Unió jogának megsértése nem szerepel közöttük, és az erre alapított perújítási kérelem a polgári perben elutasításra van ítélve. A meglévő okok között szerepel viszont az Alkotmánybíróságnak az ítélet jogerőre emelkedése után hozott határozata, az a mechanizmus, amely például újranyitotta a 2006 előtti településrendezési eltérések miatt elveszített pereket.
A második hatás a döntés típusához kötődik. Az elutasítás elfogadhatatlanság miatt történt, nem megalapozatlanság miatt. Az Alkotmánybíróság nem azt mondta ki, hogy a szöveg alkotmányos, hanem azt, hogy nem terjesztettek elé valódi alkotmányossági kérdést. Gyakorlatilag a vita nyitva marad az előtt, aki másként fogalmazza meg a bírálatot, de senki sem hivatkozhat a szöveg megerősítésére.
A harmadik hatás egy nagyon egyenesen kimondott hatásköri korlát. A testület megfogalmazása szerint az alkotmányossági felülvizsgálat nem alakítható át a jogszabályok egységesítésének eszközévé, sem olyan úttá, amelyen az Alkotmánybíróság a jogalkotó helyébe lép. Az, hogy egy perújítási ok egy meghatározott eljárásra jellemző, nem jelenti az Alkotmány megsértését.
A negyedik hatás az európai jogból ered, és elveszi az érdemi érv élét. Az Európai Unió Bírósága a C-69/14. sz. Târșia kontra román állam ügyben 2015. október 6-án hozott ítéletében már megállapította, hogy az uniós joggal nem ellentétes, ha az uniós joggal összeegyeztethetetlen jogerős polgári ítélet perújítása nem lehetséges, még akkor sem, ha a közigazgatási keresetekben hozott ítéletek esetében az lehetséges.
Az ötödik hatás jogtechnikai lecke. Az Alkotmánybíróság emlékeztet arra, hogy az alkotmányellenességi kifogásnak három elemet kell tartalmaznia: a vitatott szöveget, az Alkotmányból vett viszonyítási szöveget és a kettő közötti ellentét megindokolását. Alkotmányos vagy egyezményes rendelkezések puszta felsorolása nem valódi bírálat.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi sem változik. A polgári perrendtartás 509. cikke a jelenlegi formájában marad, és fennmarad a polgári eljárás és a közigazgatási per közötti különbség. Ami tisztázódik, az annyi, hogy ez a különbség nem szüntethető meg az alkotmányossági felülvizsgálat útján.
Érdemes megfigyelni az ügy útját, mert az sikeres jogorvoslatot mutat a megkeresés megtagadásával szemben. A Máramarosi Törvényszék elutasította az Alkotmánybíróság megkeresésére irányuló kérelmet, azzal az indokkal, hogy a kifogás nem hatályos norma tartalmát érinti, hanem jogalkotási mulasztást. A Kolozsvári Ítélőtábla helyt adott a felülvizsgálati kérelemnek, és mégis megkereste az Alkotmánybíróságot. Az elsőfokú bíróság elutasítása tehát megtámadható, még ha a végeredmény meg is erősítette az első értékelést.
Egy figyelemre méltó eljárási részlet: a Kolozsvári Ítélőtábla a 47/1992. sz. törvény 29. cikk (4) bekezdésével ellentétben nem fejtette ki a véleményét a kifogásról. Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az ombudsman nem közölt álláspontot. Az Alkotmánybíróság tehát kizárólag az előterjesztő végzés, az előadó bíró jelentése és az ügyész indítványa alapján döntött.
Az érvelés érdemét illetően a testület a gyakorlatban gyakori hibát ró fel: az Európai Unió jogának és az egyezményes jognak a halmozott, elkülönítés nélküli felhívását. Két, eltérő jogi természetű normarendszerről van szó, saját alkalmazási mechanizmusokkal és eltérő elsőbbségi feltételekkel, összekeverésük pedig felhígítja az érvelés szigorát, és megakadályozza a bírálat valódi tárgyának azonosítását.
Az indokolás mércéjét illetően az Alkotmánybíróság a 2011. október 4-i 1.313. sz. és a 2011. június 16-i 785. sz. határozatára utal. Az ok érdemi: ha az alkotmánybíráskodás fóruma hiányosan indokolt kifogást vizsgálna, a szerzője helyébe lépne a bírálatok megfogalmazásában, ami hivatalból való felülvizsgálattal érne fel, és ez elfogadhatatlan.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Egyértelműen tisztázza, hogy a perújítás a polgári perekben zárt listán működik, ami megkíméli a feleket az esélytelen kérelmektől.
- Az Európai Unió Bírósága ítélkezési gyakorlatára hivatkozva megerősíti, hogy e perújítási ok hiánya nem sérti az európai jogot.
- Megmutatja, hogy az elsőfokú bíróságnak az Alkotmánybíróság megkeresését megtagadó döntése sikerrel támadható felülvizsgálati kérelemmel.
- Nagyon konkrétan emlékeztet arra, hogyan kell megindokolni egy alkotmányellenességi kifogást, ami hasznos minden ügyvédnek vagy félnek, aki ilyet kíván emelni.
Mi marad probléma
- A polgári per és a közigazgatási per közötti különbség megmarad, és orvoslása csak a Parlamenttől jöhet.
- Mivel elfogadhatatlanság miatti elutasításról van szó, a határozat nem dönti el érdemben a kérdést, tehát a szöveg megerősítésének biztonságát sem nyújtja.
- Az a fél, aki európai jogi kérdésen jogerősen elveszíti a polgári pert, közvetlen belső jogorvoslat nélkül marad, a már előírt rendkívüli utakon kívül.
- Az ügy 2021 decemberétől 2026 februárjáig várakozott, a közzététel pedig csak 2026 júliusában érkezett meg, ami több mint négy és fél évet jelent a válaszig.
Hasznos tanácsok
- Mielőtt perújítási kérelmet terjesztene elő egy polgári perben, ellenőrizze, hogy a helyzet beleillik-e az 509. cikk (1) bekezdésében szereplő tizenegy ok valamelyikébe. A lista taxatív, és nem egészíthető ki analógia útján.
- Ha az ítélet közigazgatási perben született, külön ellenőrizze az 554/2004. sz. törvény szerinti különös okot. Az eljárásrend eltérő, és a határidők is.
- Ha az Európai Unió jogára kíván hivatkozni, pontosan jelölje meg az európai normát, annak tartalmát és azt, hogy a belső szöveg miben mond ellent neki. A szerződésekre való általános utalások nem elegendők.
- Ne keverje össze az Európai Unió jogát az emberi jogok európai egyezményével ugyanabban a bírálatban. Különböző rendszerekről van szó, halmozott felhívásuk pedig gyengíti az érvelést.
- Ha a bíróság megtagadja az Alkotmánybíróság megkeresését, a megtagadás megtámadható. Ebben az ügyben a megtagadás elleni felülvizsgálati kérelemnek helyt adtak.
- Ha mégis azt szeretné, hogy a törvény változzon, az út jogalkotási, nem alkotmányossági. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondta, hogy nem játszhatja a jogalkotó szerepét.
Gyakori kérdések
Kérhetem polgári ítélet perújítását az Európai Unió jogának megsértése miatt?
Mit jelent az, hogy a kifogást elfogadhatatlanként elutasították?
Van-e mégis valamilyen út, ha az ítélet ellentétes az európai joggal?
Hány perújítási ok létezik a polgári perben?
Mi történik, ha a bíróság megtagadja a kifogás Alkotmánybírósághoz való továbbítását?
Mikortól fejt ki joghatást a határozat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 613. szám, 2026. július 27. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 8. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.