Röviden

  • A településrendezési törvénynek az a szövege, amely a településrendezési tervektől való eltérést tette lehetővé, a 2006 előtt hatályos formájában alkotmányellenesnek minősült egy korábbi alkotmánybírósági határozat nyomán. A mostani ügyben a kifogást utóbb elfogadhatatlanná vált kifogásként utasították el, éppen azért, mert a kérdést már korábban eldöntötték.
  • A gyakorlati következmény a lényeg: az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása a jogerős bírósági határozat perújítási okává válhat a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján.
  • Ugyanennek a cikknek az újabb, 2008 és 2016 között módosított változataira nézve a kifogást elfogadhatatlanként utasították el, mert nem indokolták meg. A beadványozó a 2020-as érveket ismételte meg, az új rendelkezéseket nem bírálta.
Jogi aktus: 10/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 630. szám, 2026. július 30.
Hatálybalépés: 2026. július 30.

Aki elveszített egy pert a 2006 előtti törvény alapján elrendelt településrendezési eltérés miatt, most kérheti a határozat perújítását. Románia Alkotmánybírósága ezt a helyzetet erősítette meg a 2026. január 15-i 10. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 30-i 630. számában jelent meg, a „Constanța Altfel” egyesület által a Constanțai Törvényszéken indított ügyben. A határozat a 350/2001. sz. törvény 32. cikkét érinti, vagyis pontosan azt a mechanizmust, amellyel egy övezeti településrendezési terv eltérhet az általános településrendezési tervtől, és amelyet átvett az új területrendezési, településrendezési és építésügyi törvénykönyv is.

A megoldás megértéséhez egy lépést hátra kell tennünk. A 2020. február 4-i 49. sz. határozatával az Alkotmánybíróság alkotmányellenesnek nyilvánította a 350/2001. sz. törvény 32. cikke (1) bekezdésének első tételét a 289/2006. sz. törvénnyel történt módosítás utáni formájában. Az indok: a hatósági önkénnyel szembeni garanciák elmosódottak, általánosak és túlnyomórészt formálisak voltak. A szöveg lehetővé tette, hogy az eltérés iránti kérelmet a hatóság puszta mérlegelése alapján hagyják jóvá vagy utasítsák el, objektív kritériumok nélkül, ami sértette a törvényesség elvét és a törvény előtti egyenlőséget.

Az alkotmányellenességet megállapító határozatok hatásai azonban csak a jövőre nézve érvényesülnek. Így történt, hogy a 2025. november 25-i 678. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. április 1-jei 257. számában jelent meg, az Alkotmánybíróság a megállapítást kiterjesztette a 2006-os módosítás előtti formára is, azonos indokok alapján.

A „Constanța Altfel” egyesület ügyében az első releváns településrendezési igazolást 2006. február 2-án adták ki, tehát még a régi szöveg hatálya alatt. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint nem képezheti kifogás tárgyát olyan rendelkezés, amelynek alkotmányellenességét már megállapították. Innen ered az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása.

Milyen hatásokkal jár

Az első és legfontosabb hatás a perújítás útjának megnyitása. Az Alkotmánybíróság a 24. bekezdésben kifejezetten emlékeztet arra, hogy az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása perújítási kérelem alapjául szolgálhat a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerint. Akinek az alkotmányellenesnek nyilvánított szöveg alapján hoztak jogerős határozatot, valódi eljárási lehetőséget kap.

A második hatás a rendelkező rész második felét érinti. A 32. cikk (1) bekezdésének a 27/2008. sz. kormányrendelettel, a 190/2013. sz. törvénnyel jóváhagyott 7/2011. sz. sürgősségi kormányrendelettel, valamint a 100/2016. sz. sürgősségi kormányrendelettel módosított változataira nézve a kifogást elfogadhatatlanként utasították el. Ezek a szövegek hatályban maradnak, és zavartalanul alkalmazandók.

A harmadik hatás alkotmányjogi eljárási lecke. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a kifogás előterjesztője a 49/2020. sz. határozatban rögzített érveket ismételte meg, figyelmen kívül hagyva a 32. cikkbe utóbb bevezetett új rendelkezéseket, amelyekkel szemben nem hozott fel önálló bírálatot. Az Alkotmánybíróság a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdése szerint nem léphet az előterjesztő helyébe az indokok megfogalmazásában, a meg nem indokolt kifogás pedig elfogadhatatlan.

A negyedik hatás jelzés a helyi közigazgatásnak. Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy időközben a 32. cikkbe új normatív esetköröket iktattak be, amelyek átalakítják a korábbi megoldásokat, és lényegesen részletezik a településrendezési dokumentációktól való eltérés rendjét. Más szóval a 2020-ban megállapított hibákat a jogalkotó az Alkotmánybíróság véleménye szerint kijavította.

Az ötödik hatás az időbeli korlátozás. A határozat nem kérdőjelezi meg a törvény új formái alapján jóváhagyott eltéréseket, és nem hat ki a szöveg kijavítása után kibocsátott településrendezési aktusokra.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Hatályos norma nem változik. Tisztul viszont egy meglehetősen kusza jogi térkép, mert a 350/2001. sz. törvény 32. cikke legalább öt egymást követő szövegváltozaton ment át, és minden településrendezési igazolás a kibocsátása napján hatályos törvényszöveghez igazodik.

A mostani helyzet a következő. A 289/2006. sz. törvény előtti forma alkotmányellenes a 678/2025. sz. határozat alapján. A 289/2006. sz. törvény utáni forma alkotmányellenes a 49/2020. sz. határozat alapján. A későbbi formák, amelyek a 27/2008. sz. kormányrendeletből, a 7/2011. sz. sürgősségi kormányrendeletből és a 100/2016. sz. sürgősségi kormányrendeletből származnak, hatályban maradnak, az ezekkel szemben ebben az ügyben felhozott bírálatokat pedig érdemben nem vizsgálták.

Érdemes megjegyezni a 2020-as érdemi érvelést is, mert az magyarázza meg, miért számítanak ennyire az objektív kritériumok. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy aki olyan övezetben lakik, amelynek beépítési rendjét településrendezési dokumentációk rögzítik, még ésszerű időre sem lehet biztos annak fennmaradásában, ha a hatóság bármiféle törvényi feltétel nélkül, folyamatosan módosíthatja azt. Ez beavatkozás a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogba, amelyet az Alkotmány 26. cikke és az Emberi Jogok Európai Egyezményének 8. cikke véd.

Ami tehát megváltozott, az inkább a régi peres ügyekben érintettek eljárási helyzete: egy törvényszöveg vitatóiból potenciálisan perújítási kérelem előterjesztőivé válnak.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kifejezetten megerősíti a perújítás útját az alkotmányellenesnek nyilvánított szöveg alapján hozott jogerős határozatok esetében, utalva a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontjára.
  • Lezár egy 2020 óta tartó bizonytalanságot: a szöveg 2006 előtti formája is alkotmányellenes, nem csak az azt követő.
  • Emlékeztet a településrendezési eltérések alkotmányos mércéjére: objektív kritériumok, minimális követelmények, védelem az önkénnyel szemben.
  • Megerősíti, hogy a 32. cikk későbbi módosításai kijavították a 2020-ban megállapított hibákat, ami stabilitást ad a jelenlegi forma alapján jóváhagyott dokumentációknak.
  • Egyhangú szavazattal, különvélemény nélkül született, tehát a megoldást az Alkotmánybíróságon belül sem vitatják.

Mi marad probléma

  • A 32. cikk 2008-as, 2011-es és 2016-os formáival szemben felhozott bírálatokat érdemben nem vizsgálták. Ezek nyitva maradnak, de csak annak, aki külön megindokolja őket.
  • A perújításnak szigorú határidői és saját feltételei vannak. Az alkotmánybírósági határozat nem nyitja meg automatikusan a pert, aki pedig lekési a határidőt, a régi ítélettel marad.
  • A már jóváhagyott eltérések alapján felhúzott épületek nem tűnnek el. Még egy perújításban megnyert per is beleütközik a terepen megszilárdult tényhelyzetekbe.
  • Az átlagos állampolgárnak magának kell megállapítania, melyik törvényszöveg volt hatályos a saját településrendezési igazolása keltekor, ami a gyakorlatban jogi segítséget feltételez.
  • A 2018-ban indult alapper csak 2026-ban jut el a tisztázásig. A településrendezési perek időtartama marad a fő gyakorlati gond.

Hasznos tanácsok

  1. Ellenőrizd a településrendezési igazolás keltét. Ez dönti el, melyik törvényszöveg alkalmazandó, és ezzel azt is, hogy a 678/2025. sz. vagy a 49/2020. sz. határozat hatálya alá esel-e.
  2. Ha ezen a szövegen veszítettél el egy jogerős pert, vizsgáld meg a perújítás lehetőségét. Az alap a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja, a határidő pedig az alkotmányellenességet megállapító határozatnak a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számít.
  3. Jegyezd meg a régi formára vonatkozó viszonyítási dátumot: a 678/2025. sz. határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2026. április 1-jei 257. számában jelent meg.
  4. Ha nemrég jóváhagyott övezeti településrendezési tervet támadsz meg, ne másold a 2020-as érveket. Az Alkotmánybíróság éppen egy ilyen megközelítést utasított el. A bírálatokat önállóan, a megtámadott aktus keltekor hatályos szövegre kell megfogalmazni.
  5. Lakóközösségként vagy civil szervezetként kérd időben a településrendezési dokumentációkat és a szakhatósági véleményeket. A jól dokumentált, határidőben benyújtott kifogásoknak nagyobb az esélyük, mint az általános alkotmányossági kifogásoknak.
  6. Helyi hatóságként ellenőrizd, hogy a 2001 és 2006 közötti időszakban eltérést jóváhagyó tanácsi határozatok kifejtenek-e még joghatást folyamatban lévő perekben. Ezek perújítás útján újratárgyalhatók.

Gyakori kérdések

Mit döntött Románia Alkotmánybírósága a 10/2026. sz. határozattal?
A kifogást két pontban utasította el: utóbb elfogadhatatlanná vált kifogásként a 350/2001. sz. törvény 32. cikkének első tétele tekintetében, a 289/2006. sz. törvényt megelőző szövegváltozatban, és elfogadhatatlanként a 32. cikk (1) bekezdésének a 27/2008. sz. kormányrendelettel, a 7/2011. sz. sürgősségi kormányrendelettel és a 100/2016. sz. sürgősségi kormányrendelettel módosított formái tekintetében. A határozat egyhangú szavazattal született.
Mi a különbség az „elfogadhatatlan” és az „utóbb elfogadhatatlanná vált” között?
Az utóbb elfogadhatatlanná vált azt jelenti, hogy a bírált szöveget korábbi határozat már alkotmányellenesnek nyilvánította, ezért újabb kifogás tárgya nem lehet. Az elfogadhatatlan a jelen esetben azt jelenti, hogy a kifogást nem indokolták meg, az Alkotmánybíróság pedig nem léphet az előterjesztő helyébe a bírálatok megfogalmazásában.
Mit jelent ez a gyakorlatban egy folyamatban lévő perre nézve?
Ha a jogerős határozat az alkotmányellenesnek nyilvánított szövegen alapult, az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása perújítási ok lehet a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerint. Az Alkotmánybíróság ezt kifejezetten kimondja a határozat 24. bekezdésében.
Mit írt elő a 350/2001. sz. törvény 32. cikke?
A jóváhagyott településrendezési dokumentációktól való eltérés rendjét, vagyis azokat az eseteket, amelyekben övezeti vagy részletes településrendezési tervvel módosítható egy övezetre korábban megállapított beépítési rend. Ez a központi mechanizmus azoknak az építkezéseknek az engedélyezésében, amelyek kilépnek az általános településrendezési terv szabályaiból.
Miért nyilvánították alkotmányellenesnek a szöveget?
Mert nem tartalmazott elegendő és hatékony garanciát az önkénnyel szemben: hiányoztak az objektív kritériumok és azok a minimális követelmények, amelyeknek egy eltérés iránti kérelemnek meg kell felelnie. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy a szöveg lehetővé tette a hatóság puszta mérlegelése szerinti jóváhagyást vagy elutasítást, ami sértette a kiszámíthatóságot és a jogbiztonságot, valamint a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való jogot.
A törvény jelenlegi szövegének megvannak még ugyanezek a gondjai?
Az Alkotmánybíróság megjegyzi, hogy a 32. cikkbe új normatív esetköröket iktattak be, amelyek átalakítják a korábbi megoldásokat és lényegesen részletezik az eltérések rendjét, kijavítva a megállapított hibákat. Az ezekkel az új formákkal szemben felhozott bírálatokat azonban ebben az ügyben érdemben nem vizsgálták, mert nem indokolták meg őket önállóan.
Ki emelte a kifogást?
A constanțai „Constanța Altfel” egyesület, a Constanțai Törvényszék Közigazgatási és Adóügyi Perek Szekciója előtt folyó ügyekben. Az Alkotmánybíróság két ügyét azonos tárgy miatt egyesítették.
Mikortól fejti ki hatását a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől, vagyis 2026. július 30-tól. Az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint végleges és általánosan kötelező.
Megsemmisíti a határozat a már kiadott építési engedélyeket?
Nem. Az alkotmánybírósági határozat önmagában nem szünteti meg az egyedi közigazgatási aktusokat. Megnyitja a megtámadás vagy a perújítás útját a törvényben előírt feltételek és határidők között, a tényszerűen megszilárdult helyzetek pedig külön problémát jelentenek.
Hol ellenőrizhetem, melyik törvényszöveg vonatkozik az ügyemre?
Az Igazságügyi Minisztérium jogszabályportálján, amely megjeleníti a jogszabályok egymást követő szövegváltozatait és azok állapotát. A viszonyítási pont a településrendezési igazolás vagy a megtámadott közigazgatási aktus kiállításának dátuma.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 630. szám, 2026. július 30. 32 oldal PDF, 203 KB a jogi aktus a(z) 7. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.