Röviden
- Azt a feltételt, amely a hitelezőket arra kötelezte, hogy a magánokiratot előbb jegyeztessék be az Ingó Biztosítékok Országos Nyilvántartásába (RNPM), mielőtt végrehajtás alá vonhatnák, már 2021-ben alkotmányellenesnek nyilvánították, és nem fejt ki joghatást.
- A most közzétett határozat egy második, ugyanazon rendelkezés elleni kifogást utasít el, de nem azért, mintha a rendelkezés érvényes volna: a kifogás tárgytalanná vált, mert a kérdést már korábban eldöntötték.
- A hasznos rész egyetlen bekezdésben rejlik: az alkotmányellenességet megállapító korábbi határozat perújítási ok lehet a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján annak, aki emiatt vesztett el egy pert.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 599. szám, 2026. július 22.
Kihirdetve: 2025. december 9.
Egy hitelezéssel foglalkozó társaság azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy szüntesse meg a szerződés végrehajtás előtti nyilvántartásba vételének kötelezettségét, anélkül hogy tudta volna: ez a kötelezettség már megszűnt. Az Alkotmánybíróság okafogyottá válása miatt elfogadhatatlanként elutasította a kifogást a 2025. december 9-i 736. sz. határozatával, amelyet most tettek közzé a romániai Hivatalos Közlönyben. Az elutasítás oka nem az, hogy a rendelkezés alkotmányos volna, hanem az, hogy már korábban alkotmányellenesnek találták. Hasonló helyzet állt elő más ügyekben is, amelyekben az Alkotmánybíróság tisztázta a végrehajtási szakasz szabályait.
A vitatott rendelkezés az ingó biztosítékok nyilvánosságáról szóló 297/2018. sz. törvény 4. cikkének (3) bekezdése: „Azok a magánokiratok, amelyek a törvény szerint érvényesen jöttek létre és végrehajtható okirat jellegűek, kizárólag a nyilvántartásba történő bejegyzés feltételével vonhatók végrehajtás alá.” Más szóval az a szerződés, amely a törvény erejénél fogva végrehajtható okirat volt, csak azután kerülhetett a végrehajtóhoz, hogy bejegyezték az Ingó Biztosítékok Országos Nyilvántartásába.
A kifogást a jászvásári székhelyű Societatea Finopro I.F.N. S.A. terjesztette elő a végrehajtás elrendelése iránti ügyben, amely a Jászvásári Törvényszék első polgári tanácsa előtt volt folyamatban. A társaság többek között azzal érvelt, hogy egyszerű törvény nem szabályozhatja a végrehajtást és a végrehajtható okiratokat, mert ez a terület a sarkalatos törvények számára van fenntartva, továbbá hogy a rendelkezés indokolatlanul korlátozza a hitelező jogát követelése érvényesítésére. Az előterjesztő bíróság megalapozatlannak tartotta a kifogást, a két ház elnöke, a kormány és a Nép Ügyvédje pedig nem küldött álláspontot.
Milyen hatásokkal jár
Az első, gyakorlati hatás az, hogy az előzetes bejegyzési kötelezettség megszűnt. A 2021. november 4-i 748. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2022. február 16-i 157. számában jelent meg, az Alkotmánybíróság helyt adott a kifogásnak, és megállapította, hogy a 297/2018. sz. törvény 4. cikkének (3) bekezdése alkotmányellenes. Az említett határozat közzétételétől a rendelkezés hatályát vesztette.
A második hatás magának az érvelésnek a kifejtése, ami mindenkinek hasznos, aki hasonló alaki követelménybe ütközik. A testület megállapította, hogy bár a törvény kifejezetten elismeri az okirat végrehajtható okirat jellegét, egyúttal további nyilvánossági feltételt fűz hozzá, amelyet a végrehajtás elrendelése iránti kérelem benyújtása előtt teljesíteni kell. Ez valódi végrehajtási akadállyá válik a polgári perrendtartás 666. cikke (5) bekezdésének 7. pontja értelmében, vagyis annak alapján, amelyre hivatkozva a bíróság elutasíthatja a kérelmet.
A harmadik hatás az Alkotmánybíróság által alkalmazott teszt. Ha a hitelező már rendelkezik olyan végrehajtható okirattal, amelynek végrehajtási ereje a törvényből fakad, a további alaki követelmény előírása beavatkozást jelent a követelés érvényesítéséhez való jogba. A testület megállapította, hogy a szabályozás nem volt szükséges a kitűzött cél eléréséhez, nem felelt meg a legkisebb beavatkozás tesztjének, és nem tartott fenn megfelelő egyensúlyt a végrehajtási sorrend nyilvántartásához fűződő közérdek és a hitelezők egyéni érdeke között.
A negyedik hatás a jelen ügyre vonatkozik. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint nem képezhetik kifogás tárgyát azok a rendelkezések, amelyeket korábbi határozat már alkotmányellenesnek nyilvánított. Mivel az Alkotmánybírósághoz fordulás ebben az ügyben megelőzte a 748/2021. sz. határozat közzétételét, a testület okafogyottá válása miatt elfogadhatatlanként elutasította a kifogást, nem pedig megalapozatlanság miatt. A különbség nem árnyalatnyi: nem a rendelkezés menekült meg, hanem a vita vált tárgytalanná.
Az ötödik hatás az egyetlen olyan következmény, amely a felek helyzetén még változtathat. Az Alkotmánybíróság emlékeztet állandó gyakorlatára: még akkor is, ha a kifogást okafogyottá válása miatt elfogadhatatlanként elutasítják, az alkotmányellenességet megállapító korábbi határozat perújítási ok lehet a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A tényleges változás 2022 februárjában következett be, nem most. Azóta a hitelszerződés, a lízingszerződés vagy bármely más magánokirat, amelynek a törvény végrehajtható okirat jelleget ad, az Ingó Biztosítékok Országos Nyilvántartásán való előzetes átfutás nélkül végrehajtás alá vonható.
Most az változik, hogy ez a helyzet láthatóbbá válik. A 2026 júliusában közzétett határozat megismétli a 2021-es indokolást, és még egyszer megjelenteti a romániai Hivatalos Közlönyben, ami segíti azokat a bíróságokat és végrehajtókat, amelyek még mindig találkoznak a régi rendelkezés alatt indult ügyekkel.
A második pontosítás azt a különbségtételt érinti, amelyet az ügyész az ülésen kiemelt. A 2020. június 3-i 238. sz. határozat eltérő helyzetre vonatkozott, amelyben bármely magánokirat pusztán a nyilvántartásba vétellel végrehajthatóvá vált. Itt a végrehajthatóság a törvényből eredt, a bejegyzés pedig csupán a végrehajtás megindításának feltétele volt. A két eset nem téveszthető össze.
A harmadik pontosítás a nyilvántartásra vonatkozik. Az ingó biztosítékok nyilvánossága valamennyi további funkciójával együtt hatályban marad, az ingó dologi biztosítékoktól a hitelezők közötti sorrend nyilvántartásáig. Csupán az szűnt meg, hogy a végrehajtás az előzetes bejegyzéstől függött, nem az egész mechanizmus.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Azoknak a hitelezőknek, akik törvényből eredő végrehajtható okirattal rendelkeznek, már nem kell további alaki követelményt teljesíteniük, mielőtt a végrehajtás elrendelését kérik.
- Az adósok tisztább helyzetbe kerülnek: nem hurcolhatják őket többé olyan eljárásokban, amelyekben a kérelem elfogadása vagy elutasítása egy adminisztratív bejegyzésen múlik, nem pedig a követelés érdemén.
- A határozat kifejezetten emlékeztet a perújítás lehetőségére annak, aki az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés alapján vesztett pert.
- Az indokolás átvihető tesztet kínál: minden olyan, harmadik személyekkel szembeni hatályra vonatkozó feltételnek, amelyet a végrehajtás elé állítanak, ki kell állnia a szükségesség és a legkisebb beavatkozás próbáját.
Mi marad probléma
- Az Alkotmánybírósághoz fordulás, 2021 márciusa, és a határozat közzététele, 2026 júliusa között több mint öt év telt el, noha az érdemi kérdést már 2021-ben eldöntötték.
- Az elfogadhatatlanságot kimondó megoldás nem válaszol a társaság külön felvetett kifogására, amely szerint egyszerű törvény nem szabályozhatja a végrehajtást, mert az a sarkalatos törvények területe.
- A perújítás határideje rövid, és az alkotmányellenességet megállapító határozat közzétételétől számít, így sok érintett ügyet már nem lehet újranyitni.
- Az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezés továbbra is szerepel a törvény 2020-ban újraközölt szövegében, ami megtévesztheti azt, aki a törvényt az Alkotmánybíróság határozatainak ellenőrzése nélkül olvassa.
Hasznos tanácsok
- Ha hitelezőként olyan szerződéssel rendelkezik, amelynek a törvény végrehajtható okirat jelleget ad, kérje közvetlenül a végrehajtás elrendelését. Az Ingó Biztosítékok Országos Nyilvántartásába történő előzetes bejegyzés már nem feltétel.
- Ha a végrehajtás elrendelése iránti kérelmét ezen az alapon utasították el, ellenőrizze, hogy határidőn belül van-e még a perújítással, a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján.
- Amikor a 297/2018. sz. törvényt a romániai Hivatalos Közlöny 2020. december 7-i 1184. számában újraközölt formájában olvassa, nézze át az Alkotmánybíróság határozatait is. A 4. cikk (3) bekezdésének szövege ott szerepel, noha már nem fejt ki joghatást.
- Ne keverje össze a végrehajthatóságot a harmadik személyekkel szembeni hatállyal. Az első azt jelenti, hogy az okirat bírósági ítélet nélkül végrehajtható, a második a hitelezők közötti sorrendre vonatkozik.
- Ha adósként magánokirat végrehajtását kérik Öntől, ellenőrizze, hogy a törvény ténylegesen végrehajtható okirat jelleget ad-e neki. Ez marad az első feltétel, és ezen a határozat nem változtat.
- Az ingó dologi biztosítékok és a sorrend nyilvántartása szempontjából a nyilvántartásba vétel továbbra is kötelező. Csupán a végrehajtást megelőző feltétel szűnt meg.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Mit jelent az, hogy okafogyottá válása miatt elfogadhatatlanként elutasították?
Be kell még jegyeztetni a szerződést a nyilvántartásba a végrehajtás előtt?
Miért nyilvánították alkotmányellenesnek a rendelkezést?
Kérhetem a rendelkezés alapján hozott ítélet perújítását?
Megszüntették az Ingó Biztosítékok Országos Nyilvántartását?
Mi köze van a 238/2020. sz. határozathoz?
Ki terjesztette elő a kifogást?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 599. szám, 2026. július 22. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.