Röviden
- Egy jogkereső fél azt a szabályt támadta meg, amely szerint a felülvizsgálati kérelem illetéke 100 lej, akár egyetlen hatályon kívül helyezési okra hivatkozik valaki, akár hétre, az Alkotmánybíróság azonban nem vizsgálta érdemben a bírálatot.
- Az elutasítás oka: a sérelem azt érinti, ahogyan a bíróság a törvényt alkalmazta, nem magát a törvényszöveget, a törvény alkalmazása és értelmezése pedig kizárólag a bíróságok hatáskörébe tartozik.
- A szabályok változatlanok maradnak: 100 lej az 1-től 7-ig terjedő pontokban felsorolt hatályon kívül helyezési okokért, és a vitatott összeg után járó illeték 50 százaléka az anyagi jogi szabályok megsértése esetén.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 591. szám, 2026. július 20.
Kihirdetve: 2026. január 20.
Aki 200 lejes illetéket kap egy felülvizsgálati kérelemért, mindenféle magyarázat nélkül arról, hogyan számították ki, annak nincs keresnivalója az Alkotmánybíróságon. Vissza kell mennie ahhoz a bírósághoz, amely az illetéket megállapította. Ez a következtetése a 2026. január 20-i 37. sz. határozatnak, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 20-i 591. számában jelent meg, és amellyel a kifogást elfogadhatatlanként utasították el. A határozat ugyanabban a lapszámban jelenik meg, mint az, amellyel a testület megerősítette a bírósági illetékekről szóló rendelet egészének alkotmányosságát.
A kifogást a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi szakosztálya előtt terjesztették elő, az illeték megállapításának módja elleni újbóli vizsgálat iránti kérelem keretében. Az előterjesztő azt állította, hogy arról tájékoztatták, fizessen 200 lejt a felülvizsgálati kérelemért, anélkül hogy a számítás módjáról bármilyen magyarázatot kapott volna, és hogy hét törvénysértési okért ugyanúgy 100 lej az illeték, mint egyetlen hatályon kívül helyezési okért.
A támadott szövegek a bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 24. cikkének (1) és (2) bekezdése, valamint 39. cikkének (1) bekezdése.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás hatásköri. A testület megállapítja, hogy a bírált szempontok a törvény bíróságok általi értelmezésének és alkalmazásának kérdései, és nem tartoznak az elbírálási hatáskörébe. A 47/1992. sz. törvény 2. cikke szerint a testület a törvények, a kormányrendeletek, a nemzetközi szerződések és a Parlament szabályzatainak alkotmányossági vizsgálatát végzi, az Alkotmányhoz mérve azokat.
A második hatás a két fogalom meghatározása. A törvény értelmezése és alkalmazása magában foglalja az alkalmazandó norma azonosítását, tartalmának elemzését és a megállapított jogi tényekhez igazítását, az ítélkező bíróság pedig az, amely rendelkezik az ezekben a kérdésekben való döntéshez szükséges eszközökkel.
A harmadik hatás elvi jellegű, az európai joggyakorlatra utalva. A testület idézi az Emberi Jogok Európai Bíróságának 1995. november 22-i ítéletét a C.R. kontra Egyesült Királyság ügyben: bármilyen világos is egy törvényi rendelkezés szövege, minden jogrendszerben elkerülhetetlenül jelen van a bírói értelmezés eleme.
A negyedik hatás a vizsgálat határait érinti. A törvény alkalmazása és értelmezése kizárólag az ügy érdemében ítélkező bíróságra és a jogorvoslati bíróságokra tartozik, ahogyan az az Alkotmány 126. cikkének (1) és (3) bekezdéséből következik.
Az ötödik hatás gyakorlati: a számítási szabályok hatályban maradnak. A felülvizsgálati kérelem illetéke 100 lej, ha a polgári perrendtartás 488. cikke (1) bekezdésének 1-től 7-ig terjedő pontjaiban meghatározott okok közül egyre vagy többre hivatkoznak. Ha az anyagi jogi szabályok megsértésére vagy téves alkalmazására hivatkoznak, a pénzben értékelhető kérelmek esetén a felülvizsgálat illetéke a vitatott összeg után járó illeték 50 százaléka, de legalább 100 lej, a pénzben nem értékelhető kérelmek esetén pedig 100 lej.
A hatodik hatás a megmaradó jogorvoslati utat érinti. A 39. cikk (1) bekezdése szerint az illeték megállapításának módja ellen a felperes újbóli vizsgálat iránti kérelmet terjeszthet elő ugyanahhoz a bírósághoz, a fizetendő illeték közlésétől számított három napon belül, és ez a kérelem illetékmentes.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A szövegben semmi. Az elfogadhatatlanság miatti elutasító határozat nem fejt ki hatást a támadott rendelkezésekre, amelyek változatlan formában hatályban maradnak.
Ami tisztázódik, az a határvonal. A testület élesen különbséget tesz kétféle sérelem között: a magát a normát érintő, amely alkotmányossági vizsgálat tárgya lehet, és az arra vonatkozó, ahogyan a bíróság egy konkrét ügyben az illetéket kiszámította, amely nem. A második az újbóli vizsgálat iránti kérelemmel orvosolható, nem alkotmányellenességi kifogással.
Megerősítést nyer egy régebbi joggyakorlati vonal is, a 2009. május 27-i 838. sz., a 2024. március 21-i 164. sz., a 2009. április 14-i 600. sz. és a 2024. május 28-i 294. sz. határozatra utalva.
A kifogás előterjesztője számára az egyetlen változás az, hogy nyitva marad előtte az újbóli vizsgálat útja, ha a három napos határidő még nem telt el, valamint a rendes bírósági felülvizsgálat afölött, ahogyan a bíróság a törvényt alkalmazta.
A határozat egyhangú szavazással született, végleges és mindenkire kötelező.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Világosan meghúzza a határt a törvényszöveg bírálata és a bíróság általi alkalmazásának bírálata között.
- A jogkereső feleket arra az útra tereli, amely ténylegesen megoldhatja a problémát: az újbóli vizsgálat iránti kérelemre, amely illetékmentes.
- Megóvja az alkotmányossági vizsgálatot attól, hogy a bírósági határozatok további jogorvoslati fórumává váljon.
- Az európai joggyakorlatra utalva kifejezetten elismeri, hogy a bírói értelmezés minden jogrendszerben elkerülhetetlen.
Mi marad probléma
- Az érdemi sérelem, vagyis hogy nem magyarázták el neki, hogyan számították ki a 200 lejt, ebben az eljárásban válasz nélkül marad.
- Az újbóli vizsgálat iránti kérelem három napos határideje nagyon rövid annak, akinek nincs ügyvédje.
- A törvény nem írja elő az illeték részletes számításának közlését, csak az összegét, ami megnehezíti az eredmény vitatását.
- A kifogás előterjesztése, 2022 májusa, és a határozat közzététele, 2026 júliusa között több mint négy év telt el.
- Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az ombudsman nem közölte álláspontját.
Hasznos tanácsok
- Ha nem ért egyet a megállapított illetékkel, terjesszen elő újbóli vizsgálat iránti kérelmet ugyanahhoz a bírósághoz, a közléstől számított három napon belül. Ez az egyetlen közvetlen út, és semmibe sem kerül.
- Az újbóli vizsgálat iránti kérelemben mutassa meg konkrétan, mit tart tévesen kiszámítottnak: a felülvizsgálati okok besorolását, a kérelem pénzben értékelhető vagy nem értékelhető jellegét, a vitatott értéket.
- Ne terjesszen elő alkotmányellenességi kifogást egy téves számítás miatt. Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként fogja elutasítani, az elvesztegetett idő pedig nem térül meg.
- Ellenőrizze, milyen hatályon kívül helyezési okokra hivatkozik. A polgári perrendtartás 488. cikke (1) bekezdésének 1-től 7-ig terjedő pontjaiban szereplő okokért az illeték fix, 100 lej.
- Ha pénzben értékelhető kérelemben az anyagi jogi szabályok megsértésére hivatkozik, az illeték a vitatott összeg után járó illeték 50 százaléka, de legalább 100 lej. Számolja ki a vitatott összeget, mielőtt benyújtja a felülvizsgálati kérelmet.
- Fizesse meg az illetéket határidőben akkor is, ha újbóli vizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő, hogy ne kockáztassa a kérelem érvénytelenítését illetékfizetés hiánya miatt.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Változik valami a felülvizsgálati kérelem illetékénél?
Mennyibe kerül egy felülvizsgálati kérelem?
Miért fizetek ugyanannyit egy okért, mint hétért?
Mit tegyek, ha nem értem, hogyan számították ki az illetéket?
Kijavíthatja az Alkotmánybíróság a bíróság téves számítását?
Mit jelent az elfogadhatatlanság miatti elutasítás?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 591. szám, 2026. július 20. 16 oldal PDF, 113 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.