Röviden
- Az Alkotmánybíróság a bírósági illetékekről szóló rendelet egészét vizsgálta, nem csupán egyetlen cikkét, és megalapozatlanként utasította el annak a jogkereső félnek a kifogását, akinek 50 lejt kellett fizetnie egy felülvizsgálati kérelemért.
- A központi érv 2009 óta ugyanaz: az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés nem jelent ingyenességet, az igazságszolgáltatás pedig olyan közszolgáltatás, amelynek költségeit nem lehet teljes egészében az állami költségvetésre hárítani.
- Aki nem tud fizetni, két úton indulhat el: a rendelet szerinti mentességek és részletfizetések, valamint a külön törvényben szabályozott költségmentesség.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 591. szám, 2026. július 20.
Kihirdetve: 2026. január 20.
Egy 50 lejes illeték, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszékhez benyújtott felülvizsgálati kérelemért kellett megfizetni, az egész bírósági illetékrendszert megkérdőjelező kifogás alapja lett. Az Alkotmánybíróság elutasította. A 2026. január 20-i 36. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 20-i 591. számában jelent meg, megállapítja, hogy a 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányos. Ez a második, ugyanabban a lapszámban közzétett határozat ugyanerről a tárgyról, a minden kizárni kért bíró után fizetendő 100 lejes illetékről szóló mellett.
A kifogást a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék öt bíróból álló tanácsa előtt terjesztették elő, az illeték megállapításának módja elleni újbóli vizsgálat iránti kérelem keretében. Az előterjesztő azt állította, hogy a keresetlevelek elbírálásáért fizetendő illeték kötelezettsége korlátozza az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférését, és sérti az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6. és 14. cikkét.
Más ügyektől eltérően itt a kifogás tárgya nem egy bizonyos cikk volt, hanem a rendelet egésze, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel együtt.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a teljes körű megerősítés. A testület megállapítja, hogy a 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet rendelkezései a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányosak, tehát a bírósági illetékek egész felépítménye érintetlen marad.
A második hatás az elv megismétlése. A bírósági szolgáltatásoknak nem kell és nem is lehet minden esetben ingyeneseknek lenniük, az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférés pedig nem jelent ingyenességet. Egyetlen alkotmányos rendelkezés sem tiltja a bírósági illetékeket, és indokolt, hogy azok, akik a bírói hatóságokhoz fordulnak, hozzájáruljanak a költségek fedezéséhez.
A harmadik hatás az egyenlőséget érinti. Mind az illetékfizetési kötelezettség, mind a törvényben megállapított kivételek egyformán vonatkoznak minden azonos helyzetben lévő állampolgárra és minden azonos természetű jogvitára, tehát nincs az Alkotmány 16. cikkével ellentétes megkülönböztetés vagy kiváltság.
A negyedik hatás a jogkövetkezményt érinti. Mivel az illeték megfizetése a polgári per megindításának törvényes feltétele, az előzetes fizetési kötelezettség indokolt, és ugyanígy indokolt a kereset vagy a kérelem érvénytelenítése fizetés hiányában.
Az ötödik hatás a visszaszerzés. A jogkereső fél hozzájárulása kérelemre, a polgári perrendtartás 453. cikke alapján behajtható attól a féltől, aki a pert elveszíti. A szabály az, hogy a bírósági eljárások illetékkötelesek, kivételek pedig csak annyiban lehetségesek, amennyiben azokat a törvényhozó megállapítja.
A hatodik hatás a biztonsági szelep. A testület emlékeztet a polgári perrendtartás 90. cikkére: aki a saját vagy a családja megélhetésének veszélyeztetése nélkül nem tud megbirkózni egy polgári per költségeivel, jogi segítségnyújtásban részesülhet, a költségmentességről szóló külön törvény feltételei szerint.
A hetedik hatás módszertani. A testület megállapítja, hogy az előterjesztő formálisan hivatkozott az Alkotmány 1. cikkének (3) és (5) bekezdésére, 15. cikkének (1) bekezdésére és 124. cikkére, anélkül hogy az ellentétet megindokolta volna. Az Alkotmánybíróság nem léphet az előterjesztő helyébe az indokok megfogalmazásában, mert az hivatalból végzett alkotmányossági vizsgálatot jelentene, ami elfogadhatatlan.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A rendelet változatlan formában hatályban marad. A testület kifejezetten kimondja, hogy nem merültek fel olyan új elemek, amelyek a joggyakorlat megváltoztatását indokolnák, tehát a korábbi határozatok indokai és megoldásai továbbra is érvényesek.
Ami hozzáadódik, az egy megerősítés az egész jogi aktus, és nem egyetlen cikk szintjén. A testület hat korábbi határozatot sorol fel hasonló kifogásokról: a 2023. december 12-i 690. sz., a 2023. június 29-i 371. sz., a 2015. október 29-i 721. sz., a 2013. szeptember 24-i 358. sz., a 2009. január 20-i 87. sz. és a 2009. május 19-i 808. sz. határozatot. Az Ügyészség képviselője további hármat idézett.
Hozzáadódik egy a gyakorlatban hasznos pontosítás is: a törvényhozó megállapíthat fix vagy értékarányos illetékeket, a jogvita tárgya szerint, a fizetés módjának és összegének meghatározása pedig adópolitikai jogalkotási kérdés, nem az alkotmányossági vizsgálat tárgya.
Az előterjesztő ügyében sem változik semmi. Az újbóli vizsgálat iránti kérelme annak a bíróságnak a hatáskörében marad, amely az illetéket megállapította.
A határozat egyhangú szavazással született, végleges és mindenkire kötelező.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az egész jogi aktus szintjén lezárja a bírósági illetékek alkotmányosságáról szóló vitát.
- Kifejezetten emlékeztet arra a két útra, amely annak áll nyitva, aki nem tud fizetni: a rendelet szerinti mentességekre és a költségmentességre.
- Megerősíti, hogy a megfizetett illeték behajtható a pervesztes féltől.
- Egységesíti az érvelést azoknak a bíróságoknak, amelyekhez hasonló kifogások érkeznek, csökkentve az esélytelen ügyekre fordított időt.
- Megismétli, hogy alkotmánycikkek puszta formális felhívása nem pótolja az indokolást.
Mi marad probléma
- A határozat nem foglal állást az illetékek konkrét mértékéről, tehát nem válaszol arra a kérdésre, hogy egyes összegek valóban elriasztanak-e a bírósághoz fordulástól.
- A költségmentességet és a mentességeket kérelemre és bizonyítékok alapján adják meg, ami egy további eljárási lépést jelent azoknak, akiknek nincsenek anyagi eszközeik.
- A kifogás előterjesztése, 2022 márciusa, és a határozat közzététele, 2026 júliusa között több mint négy év telt el.
- Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az ombudsman nem közölte álláspontját.
- Egy teljes jogi aktus megtámadása, pontszerű kifogások nélkül, olyan indokolási mércébe ütközik, amelynek kevés ügyvéd nélküli jogkereső tud megfelelni.
Hasznos tanácsok
- Ha alkotmányellenességi kifogást terjeszt elő, indokolja meg minden felhívott cikket. Az Alkotmánybíróság elutasítja az érvek nélküli, formális kifogásokat, és nem egészíti ki Ön helyett az indokolást.
- Ne támadjon meg egy jogi aktust teljes egészében. Azonosítsa azt a szöveget, amely ténylegesen Önre vonatkozik, és fejtse ki, miben sérti egy konkrét jogát.
- Ha nem tudja megfizetni az illetéket, kérjen mentességet, kedvezményt, részletfizetést vagy halasztást a rendelet alapján, és csatoljon iratokat a jövedelméről.
- Ellenőrizze azt is, hogy jogosult-e költségmentességre, amelyet a polgári perrendtartás 90. cikke által hivatkozott külön törvény szabályoz.
- Kérje kifejezetten a perköltséget a végindítványában. A megfizetett illeték a polgári perrendtartás 453. cikke alapján behajtható a pervesztes féltől.
- Az illeték megállapításának módja ellen újbóli vizsgálat iránti kérelmet nyújthat be ugyanahhoz a bírósághoz, a közléstől számított három napon belül, újabb illeték megfizetése nélkül.
- Ne feledje, hogy az illeték meg nem fizetése a kérelem érvénytelenítéséhez vezet. A fizetési határidőt akkor is be kell tartani, ha újbóli vizsgálat iránti kérelmet terjesztett elő.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Változik valami a bírósági illetékeknél?
Miért nem ingyenes az igazságszolgáltatás?
Mit tegyek, ha nincs pénzem az illetékre?
Visszakapom az illetéket, ha megnyerem a pert?
Mi történik, ha nem fizetem meg az illetéket?
Miért utasította el a testület az Alkotmány 1., 15. és 124. cikkét érintő kifogásokat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 591. szám, 2026. július 20. 16 oldal PDF, 113 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.