Röviden
- Az Alkotmánybíróság elutasította a Belügyminisztérium Rendőreinek és Szerződéses Alkalmazottainak Országos Szakszervezete által benyújtott indítványt: a kockázati és fokozott veszélyességi pótlék marad „legfeljebb 30%”, nem garantált 30%, és továbbra is a fő kötelezettségvállaló (költségvetési) utasítása dönti el, hogy ki kapja meg és mennyit.
- Az öt megtámadott rendelkezés közül mindössze egyet vizsgáltak érdemben, és azt alkotmányosnak nyilvánították. A többit elfogadhatatlanként utasították el, olyan okokból, amelyeknek magához a bérezési joghoz nincs közük.
- A gyakorlati jelentőségű részlet: azoknak a rendőröknek, akiknek a pere jogerősen lezárult, miközben az ügy az Alkotmánybíróság előtt volt, a 2022-es határozat, amely egy kapcsolódó rendelkezést alkotmányellenesnek nyilvánított, perújítási ok lehet.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 585. szám, 2026. július 16.
Meghozva: 2026. január 20.
Annak a rendőrnek, aki magas kockázatú bevetésen vesz részt, nincs joga 30% bértöbblethez. Joga van „legfeljebb 30%”-hoz, azt pedig, hogy pontosan mennyit kap, a minisztérium dönti el. Az Alkotmánybíróság a 2026. január 20-i 39. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 16-i 585. számában jelent meg, megerősítette ezt a szerkezetet, és elutasította a rendőrszakszervezet által a tagjai nevében benyújtott kifogásokat, amelyek az ország tizenegy bírósága, törvényszékek és ítélőtáblák előtt folyó ügyekben merültek fel. Ugyanezt a logikát alkalmazta az Alkotmánybíróság akkor is, amikor az állatorvosok kockázati pótlékát vizsgálta, amely szintén közigazgatási döntéstől függ.
A központi rendelkezés a 153/2017. sz. kerettörvény VI. mellékletének 14. cikke (1) bekezdése. Ez kimondja, hogy azok a katonák, rendőrök, különleges jogállású büntetés-végrehajtási köztisztviselők és polgári alkalmazottak, akik különleges műveleti, őrzési, védelmi és terrorelhárítási ellenőrzési, operátív megfigyelési, kísérési, információgyűjtési, nyomozási, akció- és beavatkozási feladatokat vagy különleges büntetőeljárási cselekményeket hajtanak végre, „legfeljebb 30%” mértékű kockázati vagy fokozott veszélyességi pótlékra jogosultak, amelyet a beosztási zsoldra, a beosztási bérre vagy az alapbérre kell számítani.
A szakszervezet éppen a „legfeljebb” kifejezést támadta meg. Az érvelés: ha a törvény nem azt mondja meg, mennyit kell adni, csak azt, mennyit lehet, akkor a jog már nem jog, hanem ígéret, amelynek a mértékéről a munkáltató dönt. Ehhez társult az ugyanezen melléklet 23. cikkét érő kritika, amely 12,5%-kal emeli a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági rendszer intézményeinek központi struktúráiban dolgozók zsoldját vagy bérét, a területi egységekben dolgozókét viszont nem.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás, hogy a plafon marad plafon. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a 153/2017. sz. kerettörvény VI. mellékletének 14. cikke (1) bekezdése és a 285/2010. sz. törvény 1. cikke (5) bekezdése a megfogalmazott kritikákhoz képest alkotmányos. A pótlék továbbra is nulla és 30% között jár.
A második hatás ahhoz a szinthez kapcsolódik, amelyen a bérezést szabályozzák. Az Alkotmánybíróság emlékeztetett arra, hogy a bérrendszer, szakmai kategóriától függetlenül, nem tartozik azok közé a tárgykörök közé, amelyeket az Alkotmány 73. cikkének (3) bekezdése a sarkalatos törvénynek tart fenn. Nem alkotmányossági kérdés tehát, hogy a részletek alacsonyabb szintű aktusokba kerülnek.
A harmadik hatás egy olyan rendelkezést érint, amely a kifogásolt formájában már nem létezik. A 14. cikk (5) bekezdése, amely a fő kötelezettségvállaló (költségvetési) utasítására bízta nemcsak az egységek, a személyzeti kategóriák és a pótlék mértékének meghatározását, hanem a jogosultság „feltételeit” és „kritériumait” is, már korábban alkotmányellenesnek minősült a 2022. május 17-i 294. sz. határozattal. Az akkori indok: az a szabályozás, amelynek hatásai olyan feltételektől és kritériumoktól függenek, amelyek természete nem látható előre, nem felel meg a törvény minőségével szemben támasztott követelményeknek. A kifogást ezért elfogadhatatlanná váltként utasították el.
A negyedik hatás a gyakorlatban a leghasznosabb. Az Alkotmánybíróság kifejezetten rögzítette, hogy bár a kifogást elfogadhatatlanná váltként utasítja el, az alkotmányellenességet megállapító korábbi határozat a bírósági ítélet perújításának oka lehet a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján, ha a jogvitát jogerősen lezárták, miközben a kifogás az Alkotmánybíróság előtt volt. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy 2020 és 2022 között elvesztett ügy nem feltétlenül van végleg lezárva.
Az ötödik hatás a 2003-as pótlékot érinti. A 38/2003. sz. kormányrendelet 21. cikkét, amely magas kockázatú küldetésekre legfeljebb 30%-os pótlékot írt elő, 2010. január 1-jén hatályon kívül helyezte a 330/2009. sz. kerettörvény. Mivel a bírósági kérelmek későbbi időszakokra vonatkoztak, az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a rendelkezésnek nincs köze az adott perekhez, és a kifogást elfogadhatatlanként utasította el. Az indokolás egy általános, megjegyzendő szabályt is tartalmaz: attól, hogy egy jogalkotói megoldást későbbi törvények egymás után átvettek, még nem alkalmazandó az eredeti aktus, és nem is marad hatályban.
A hatodik hatás a 12,5%-os emelésre vonatkozik. A VI. melléklet 23. cikkét érő kritikák valójában az „az intézmények központi struktúrái” kifejezés értelmezésére és alkalmazására irányultak. Az ellenőrzés alá vont normák értelmezése az Alkotmány 126. cikke (1) bekezdése szerint a bíróságok feladata, nem az Alkotmánybíróságé. A kifogást elfogadhatatlanként utasították el.
A hetedik hatás egy mulasztásról szól. A 153/2017. sz. kerettörvény 38. cikkének (2) és (3) bekezdésénél, amely a törvény 2017. július 1. és 2018. december 31. közötti időbeli alkalmazását szabályozza, az indítványozók azt kifogásolták, hogy a felsorolás nem terjed ki a Belügyminisztérium különleges jogállású köztisztviselőire. Az Alkotmánybíróság azt válaszolta, hogy a bérpolitika a jogalkotó hatáskörébe tartozik, ő pedig nem jogosult egy törvényt kiegészíteni. Elfogadhatatlan.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A rendőrök bérjogosultságai szempontjából semmi. A határozat egy már kialakult joggyakorlatra ül rá: a 2022. május 17-i 294. sz., a 2022. szeptember 29-i 429. sz., a 2024. március 26-i 184. sz., a 2025. február 25-i 62. sz. és a 2025. március 27-i 144. sz. határozatra. Ugyanazok a rendelkezések, ugyanaz a kifogást előterjesztő, ugyanaz a megoldás.
Megváltozott viszont magának a 14. cikk (5) bekezdésének a szövege, de nem ezzel a határozattal. Miután az Alkotmánybíróság 2022-ben alkotmányellenesnek nyilvánította, a kormány újraírta a 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelettel, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2022. december 9-i 1186. számában jelent meg. A jelenlegi változat rövidebb: „Az egységeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlék mértékét a fő kötelezettségvállaló (költségvetési) utasítása állapítja meg.” Eltűntek a „feltételek” és a „kritériumok”, vagyis pontosan azok az elemek, amelyeket az Alkotmánybíróság kiszámíthatatlannak talált.
Érdemes megjegyezni azt a határvonalat, amelyet az Alkotmánybíróság a két bekezdés között húz. Az (1) bekezdés plafonja, vagyis a „legfeljebb 30%” formula, önmagában nem alkotmányellenes, mert a jogalkotó szabadon állapíthatja meg a bérezés határait. 2022-ben más bukott el: az, hogy az (5) bekezdés a közigazgatásra bízta a jogosultság feltételeit és kritériumait is, anélkül hogy kívülről bárki előre láthatta volna, milyen szabályok szerint lehet a plafon alá menni. Még a 2022. decemberi újraírás után is a pótlék tényleges mértékét utasítás állapítja meg, tehát a rendőr gyakorlati kérdése, hogy mennyit kap és miért annyit, továbbra is ugyanott dől el.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A jogerős ítéletek perújítására való kifejezett utalás, a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja alapján, konkrét utat kínál azoknak, akik 2022 júniusa előtt vesztették el a perüket.
- Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy az „az intézmények központi struktúrái” kifejezés értelmezése a bíróságok dolga, tehát a területi egységeknél dolgozók előtt nem zárul be az ajtó, csak másik terembe kerül.
- Az a szabály, hogy egy jogalkotói megoldás későbbi aktusokba való átvétele nem helyezi vissza hatályba az eredeti aktust, kiszámíthatóvá tesz minden régi pótlékokról szóló jogvitát.
- A 14. cikk (5) bekezdésének 2022-ben újraírt változata szűkebb az elbukottnál, tehát a közigazgatási mozgástér csökkent.
- A határozat lezár egy azonos ügyekből álló hullámot, és felszabadítja a válaszra váró bíróságokat.
Mi marad probléma
- A pótlék marad „legfeljebb 30%”, tehát két összehasonlítható küldetést ellátó rendőr eltérő százalékot kaphat, aszerint hogy melyik utasítás vonatkozik az egységükre.
- A törvény nem tartalmaz saját kritériumokat arra, hogyan lehet a plafon alá menni, és az Alkotmánybíróság nem kötelezi a jogalkotót, hogy megírja őket.
- A központi és a területi struktúrák közötti bánásmódbeli különbség, a 12,5%-os emeléssel együtt, érintetlen maradt, és érdemben nem vizsgálták.
- A Belügyminisztérium különleges jogállású köztisztviselői kívül maradnak a 38. cikk felsorolásán, egy jogalkotási mulasztást pedig az Alkotmánybíróság nem tud korrigálni.
- A 2019-ben és 2020-ban indított perek csak 2026-ban kapták meg az Alkotmánybíróság válaszát, ami elmond valamit erről a jogvitatípusról.
Hasznos tanácsok
- Ha 2020 és 2022 júniusa között jogerősen elvesztettél egy kockázati pótlékkal kapcsolatos pert, ellenőrizd, hogy a kifogásod az Alkotmánybíróság előtt volt-e a jogerőre emelkedés pillanatában. Ha igen, nyitva áll előtted a perújítás útja.
- A 11. pont szerinti okra alapozott perújítási határidő az alkotmánybírósági határozat romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számít. Ezt ellenőrizd minden más előtt.
- Kérd el az egységedtől a fő kötelezettségvállaló (költségvetési) alkalmazandó utasítását. Ott áll, nem a törvényben, hogy mely személyzeti kategóriák kapják meg a pótlékot és milyen összegben.
- Ha az utasítás nem sorol be téged, de a feladatköröd a 14. cikk (1) bekezdésében felsoroltak közé tartozik, az utasítást támadd meg közigazgatási perben, ne a törvényt az Alkotmánybíróság előtt.
- A 23. cikk szerinti 12,5%-os emelésnél az érvelés az „központi struktúrák” kifejezés értelmezésére épül, az elsőfokú bíróság előtt. Az Alkotmánybíróság világosan megmondta, hogy ott dől el.
- Ne építs kérelmet a 38/2003. sz. kormányrendelet 21. cikkére a 2010. január 1. utáni időszakokra. A rendelkezés hatályon kívül van, és a bíróságok következetesen elutasítják az ilyen hivatkozást.
- Ha alkotmányellenességi kifogást terjesztesz elő, arra a rendelkezésre alapozd, amely az ügyedben ténylegesen alkalmazandó. Az ebben az ügyben előterjesztett kérelmek egy része pontosan azért bukott el, mert a felhívott rendelkezésnek nem volt köze a perhez.
Gyakori kérdések
Mennyi végül is a rendőrök kockázati pótléka?
Mit döntött az Alkotmánybíróság ezzel a határozattal?
Miért utasították el a 14. cikk (5) bekezdését érő kritikát?
Kérhetem egy jogerős ítélet perújítását?
Mi a 23. cikk szerinti 12,5%-os emelés?
Kérhető még a 38/2003. sz. kormányrendelet szerinti pótlék?
Mikortól hatályos a határozat?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 585. szám, 2026. július 16. 16 oldal PDF, 137 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.