Röviden
- A perben álló cég semmilyen körülmények között nem mentesülhet a bírósági illeték megfizetése alól, bármennyire is ellehetetlenült anyagilag. Csak mérséklést, részletfizetést vagy halasztást kaphat, és az Alkotmánybíróság most megerősítette, hogy ez a korlátozás alkotmányos.
- A teljes mentesség, vagyis a költségmentesség, továbbra is a természetes személyek számára van fenntartva. A Bíróság szerint a két kategória nem hasonlítható össze, a különbség pedig egy belső jogba átültetett európai irányelvből ered.
- A kifogást két társaság emelte, az egyik Beszterce-Naszód megyéből, a másik Bulgáriából, és mindkettő illetékkedvezmény iránti kérelmét elutasították. A határozat egyhangú szavazással született.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 582. szám, 2026. július 15.
Kihirdetve: 2025. november 20.
Egy cég, amelynek a bankszámláit zárolták, pert indítana, de nincs miből kifizetnie a bírósági illetéket. A törvény mérséklést, részletfizetést vagy halasztást kínál neki, mentességet soha. Az Alkotmánybíróságtól azt kérdezték, hogy ez elzárja-e a céget az igazságszolgáltatástól, és a válasz nemleges volt. A 2025. november 20-i 616. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 15-i 582. számában jelent meg, megalapozatlanként utasítja el a 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 42. cikke (2), (3) és (4) bekezdését érintő kifogást. Néhány hónapon belül másodszor áll ellen ugyanez a rendelkezés egy ilyen támadásnak, azután, hogy az Alkotmánybíróság egyetlen határozattal utasított el 18 ügyet a bírósági illetékekről.
A kifogásolt szöveg azt írja le, mit kérhet egy jogi személy. A bíróság kérelemre mérséklést, részletfizetést vagy halasztást engedélyez két esetben: ha az illeték meghaladja a működés utolsó három hónapjában elért nettó jövedelem átlagának 10 százalékát, vagy ha a teljes összeg megfizetése azért lehetetlen, mert a társaság felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, illetve mert a vagyontárgyait zár alá vették. Kivételesen a bíróság ugyanezeket a kedvezményeket más esetekben is megadhatja, ha a gazdasági és pénzügyi helyzetet mérlegelve úgy ítéli meg, hogy az illeték teljes összegének megfizetése jelentősen megnehezítené a folyó tevékenységet.
A kifogás két előterjesztője, a Beszterce-Naszód megyei Rebra községben működő Genel Internațional és a bulgáriai Ruse városában bejegyzett Adi Construct Eood, pontosan azt hiányolta, ami a felsorolásból kimaradt: a mentesség lehetőségét arra az esetre, ha a bankszámlákat zárolták vagy a társaság felszámolás alatt áll. Hivatkoztak a természetes személyekhez képest fennálló hátrányos megkülönböztetésre is, hiszen ők teljes mentességet kaphatnak.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a kedvezmények listája zárt marad. Az a társaság, amely a bíróságtól az illeték alóli mentességet kéri, olyasmit kér, amit a törvény nem ismer, és a határozat megerősíti, hogy ez a hiány nem alkotmányellenes. A kérelmet mérséklésként, részletfizetésként vagy halasztásként kell megfogalmazni, különben már az elején elutasíthatják.
A második hatás a költségmentességet érinti. A Bíróság megismétli saját gyakorlatának egy határozott fordulatát: jogi személy semmilyen esetben nem lehet a költségmentesség kedvezményezettje. Az ezt szabályozó 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet a Tanács 2003/8/EK irányelvét ülteti át, a román jogalkotó pedig ennek keretei között döntött úgy, hogy a kedvezményt a természetes személyeknek tartja fenn.
A harmadik hatás az illeték jogi természetének megerősítése. A bírósági illeték megfizetése adójogi kötelezettség, amelyet a különös törvény kizárólag azoknak ír elő, akik az igazságszolgáltatáshoz fordulnak. A fizetésre kötelezett és a bíróság között adójogi jogviszony jön létre, amely elkülönül az ellenérdekű féllel folytatott pertől, és a per csak azután indul meg, hogy ezt a kötelezettséget teljesítették.
A negyedik hatás az egyenlőségre vonatkozó érvhez kapcsolódik. A Bíróság megismétli az 1994. február 8-i 1. sz. teljes ülési határozatban rögzített elvet: a jogegyenlőség nem jelent egyformáságot, és az eltérő helyzeteknek eltérő bánásmód felel meg. A jogi és a természetes személyek, még ha mindketten felek is egy perben, nincsenek összehasonlítható helyzetben.
Az ötödik hatás az, hogy a megoldás az európai joggyakorlatra is támaszkodik. A Bíróság az Emberi Jogok Európai Bíróságának két ítéletére hivatkozik, az 1985. május 28-i Ashingdane kontra Egyesült Királyság ügyben és a 2007. október 11-i Larco és mások kontra Románia ügyben hozott ítéletre. A bírósághoz fordulás joga nem korlátlan, és az előterjesztett kérelmeknek megfelelő illeték megfizetésének kötelezettsége nem korlátozza a bírósághoz való hozzáférést.
A hatodik hatás gyakorlati, ügyvédeknek és cégvezetőknek szól. A zárolt számlákra vagy a felszámolásra alapított érv nem nyit új utat, de beleillik a (2) bekezdés b) pontjába, amely éppen a felszámolás vagy végelszámolás alatt álló társaságról és a zár alá vett vagyontárgyakról szól. A kedvezmény tehát létezik, csak nem mentességnek hívják.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Normatív szempontból semmi nem változott. A szöveg pontosan úgy marad hatályban, ahogy volt, a határozat pedig csak megerősíti. Ami változik, az az érv súlya: e határozat után az a bíróság, amely elé ugyanezt a kifogást viszik, egy állandóvá vált gyakorlatra hivatkozva utasíthatja el.
Maga a Bíróság mutat rá, hogy a szövegeket korábban is megvizsgálta, a 2024. március 26-i 188. sz., a 2023. február 16-i 28. sz., a 2016. november 17-i 671. sz. és a 2014. december 16-i 749. sz. határozatban. A 2025-ös következtetés az, hogy nem merültek fel olyan új elemek, amelyek megváltoztatnák a korábbi határozatok rendelkezéseit és indokolását.
Érdemes megfigyelni az ügyek útját is. Az első megkeresés az Iași-i Ítélőtáblától érkezett, a 2018. március 1-jei végzéssel. A második a Prahova Megyei Törvényszéktől, a 2022. október 28-i végzéssel. A Bíróság hivatalból egyesítette őket a 47/1992. sz. törvény 53. cikkének (5) bekezdése alapján, és együtt bírálta el 2025 novemberében. Az első megkereséstől a határozat közzétételéig több mint nyolc év telt el.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A szabály mostantól kiszámítható. A cég már az elején tudja, mit kérhet és hogyan kell megfogalmaznia a kérelmét, anélkül hogy a mentesség útját próbálgatná.
- A határozat egyetlen mondatban tisztáz egy gyakori félreértést: a költségmentesség soha nem vonatkozik társaságokra.
- A (3) bekezdés valódi szelep marad, mert a felsorolt két eseten kívül is lehetővé teszi a kedvezményt, a gazdasági és pénzügyi helyzet alapján.
- Az Emberi Jogok Európai Bíróságának ítéleteire épített indokolás miatt a megoldást nehéz az egyezmény alapján megtámadni.
- A két ügy egyesítése időt takarított meg, és elkerülte, hogy ugyanabban a kérdésben két külön döntés szülessen.
Mi marad probléma
- Az a társaság, amelynek minden bankszámláját zárolták, a gyakorlatban bírósághoz fordulás nélkül marad, ha a részletfizetés sincs a keze ügyében.
- Az a) pont szerinti mérce, az utolsó három hónap nettó jövedelmének átlaga, nehezen alkalmazható olyan cégre, amelynek már egyáltalán nincs tevékenysége.
- A (3) bekezdés szerinti kedvezmény a bíróság mérlegelésétől függ, így az eredmény tanácsonként eltérhet.
- Az első megkereséstől a közzétételig eltelt nyolc év azt jelenti, hogy a kifogást emelő társaság jóval azután kapott választ, hogy a saját pere továbbhaladt.
- Sem a Parlament két háza, sem az Ombudsman nem fejtette ki az álláspontját, pedig felkérték őket rá.
Hasznos tanácsok
- Ha a cége nem tudja kifizetni a bírósági illetéket, mérséklést, részletfizetést vagy halasztást kérjen, ne mentességet. A mentesség iránti kérelemnek nincs jogalapja, és elutasítják.
- A kérelemmel együtt nyújtsa be a gazdasági és pénzügyi helyzetet igazoló iratokat: főkönyvi kivonatokat, mérleget, bankszámlakivonatokat, a számlazárolás vagy a vagyon zár alá vételének igazolását.
- Ellenőrizze, hogy belefér-e a működés utolsó három hónapjában elért nettó jövedelem átlagának 10 százalékos küszöbébe. Ez a szöveg egyetlen számszerű mércéje, és ezt a legkönnyebb bizonyítani.
- Ha a társaság felszámolás vagy végelszámolás alatt áll, kifejezetten a (2) bekezdés b) pontjára hivatkozzon. Az Ön helyzetét a törvény néven nevezi.
- Ha egyik esetbe sem illik bele, használja a (3) bekezdést, és konkrétan mutassa be, hogyan érintené a fizetés a folyó tevékenységet.
- Ne feledje, hogy a mérséklés a (4) bekezdés szerint összekapcsolható a részletfizetéssel vagy a halasztással. Együtt kérje őket, ne egymás után.
- Ne építsen stratégiát a természetes személyekkel való összehasonlításra. A Bíróság világosan kimondta, hogy a két helyzet nem összehasonlítható.
Gyakori kérdések
Mentesülhet-e egy cég a bírósági illeték alól?
Miért mentesülhetnek a természetes személyek, a cégek pedig nem?
Mit kérhet konkrétan a cég, ha nincs pénze az illetékre?
Elég ok-e a bankszámlák zárolása?
Változtat-e a határozat a törvényen?
Egyhangú volt-e a határozat?
Mikortól hatályos?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 582. szám, 2026. július 15. 16 oldal PDF, 105 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.