Röviden
- Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként utasította el tizennyolc egyesített ügyet, amelyekben a bírósági illetékekről szóló és a költségmentességről szóló kormányrendelet teljes megsemmisítését kérték. Mindkettő alkotmányos marad.
- A legfontosabb következtetés minden peres fél számára: az illetéket továbbra is előre kell megfizetni, a fizetés elmaradása pedig továbbra is a kereset érvénytelenítéséhez vezet. A testület szerint egy illeték nem érinti a bírósághoz fordulás szabadságának lényegét mindaddig, amíg a szabályok világosak és létezik költségmentesség.
- Az illeték felülvizsgálati kérelmét továbbra is ugyanazon bíróság másik tanácsa bírálja el, tanácsülésen, a felek idézése nélkül és jogorvoslat nélkül. Az Alkotmánybíróság megerősíti, hogy ez az eljárás alkotmányos.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 687. szám, 2026. augusztus 19.
Kihirdetve: 2026. március 26.
Öt év alatt tizennyolc ügy indult a bírósági illetékek ellen, és mindegyik úgy zárult, hogy a szabályok semmit sem változtak. Az Alkotmánybíróság egyesítette azt a tizennyolc ügyet, amelyet 2021 és 2025 között magánszemélyek, kereskedelmi társaságok és egyesületek indítottak, valamint egy bíróság hivatalból emelt kifogását, és valamennyit elutasította. A bírósági illetékekről szóló 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet, vagyis a kormánynak törvényerővel bíró jogi aktusa, és a polgári ügyekben járó költségmentességről szóló 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet a megfogalmazott kifogásokhoz képest alkotmányos. A határozat végleges és mindenkire kötelező, akárcsak az, amelyben a testület megállapította, hogy a közigazgatási perben a jogorvoslat továbbra is a törvénysértési okokra korlátozódik.
A támadás nem egyik vagy másik cikkre irányult, hanem a két kormányrendelet egészére. A beadványok szerzői azt állították, hogy a kormány nem szabályozhatott sürgősségi kormányrendelettel olyan tárgykört, amely a bíróságok szervezetére és a bírósági eljárásra, azaz a sarkalatos törvény hatálya alá tartozik, és hogy az illetékekről szóló kormányrendeletet a parlament ennyi év alatt jóvá sem hagyta. Felhozták azt is, hogy a kormányrendeletet államtitkár ellenjegyezte, nem a miniszter, és hogy nem kérték ki a Legfelsőbb Bírói Tanács véleményét.
Érdemben a kifogások olyan dolgokat érintettek, amelyeket mindenki megtapasztal, aki pert indít: az illeték megfizetésének kötelezettségét még azelőtt, hogy a bíróság döntene, a fizetés elmaradása esetén a kereset érvénytelenítésének szankcióját, azt, hogy az illeték felülvizsgálati kérelmét ugyanaz a bíróság bírálja el és nem támadható meg, továbbá annak nehézségét, hogy melyik helyi költségvetésbe kell befizetni az illetéket, és az online fizetés igazolására vonatkozó világos szabályok hiányát.
Az e segítségnyújtás megítéléséhez szükséges jövedelemküszöböket, a 300 és a 600 lejt, külön vizsgálta a 169/2026. sz. alkotmánybírósági határozat, amely 2023 óta változatlanul erősíti meg őket.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy az előzetes fizetés marad a főszabály. A testület megismétli, amit a 811/2018. és a 369/2020. sz. határozatában is kimondott: a román jog világosan megmutatja, mely esetekben jár az illeték, hogyan számítják ki, és mi történik, ha nem fizetik meg, a felperes pedig ésszerűen számíthat arra, hogy ezeket a szabályokat alkalmazzák. Mivel az illeték megfizetése törvényi feltétele annak, hogy a bíróság eljárása megindulhasson, indokolt mind az előzetes fizetés kötelezettsége, mind a kereset érvénytelenítésének szankciója.
A második hatás a felülvizsgálatot érinti. Aki úgy véli, hogy az illetéket tévesen állapították meg, kérheti a felülvizsgálatot, de az eljárás olyan marad, amilyen: ugyanazon bíróság másik tanácsa bírálja el, tanácsülésen, a felek idézése nélkül, a végzés ellen pedig nincs jogorvoslat. Az Alkotmánybíróság meg is indokolja: az eljárást a gyorsaság elve vezérli, amelyet súlyosan sértene, ha szóbeliséggel, kontradiktórius jelleggel, idézéssel és jogorvoslattal egészülne ki. És megismétli azt a fordulatot, amely az egész gyakorlatában visszatér: a bírósághoz fordulás szabadsága nem jelent hozzáférést valamennyi bírói fórumhoz és valamennyi jogorvoslati szinthez.
A harmadik hatás jogalkotás-technikai, de hosszú távú következményekkel jár. A sarkalatos törvény tárgykörében való szabályozás tilalma csak az egyszerű kormányrendeletekre vonatkozik, amelyeket felhatalmazó törvény alapján adnak ki. A sürgősségi kormányrendeletek nem ezek egyik változatai, hanem közvetlenül az alkotmány 115. cikkének (4) bekezdése alapján elfogadott aktusok, ott pedig nincs ilyen korlátozás. Ennélfogva a kormány sürgősségi kormányrendelettel szabályozhatta a bírósági illetékeket.
A negyedik hatás olyasmit tisztáz, amit gyakran félreolvasnak. Az alkotmány nem köti a sürgősségi kormányrendelet hatálybalépését ahhoz, hogy a parlament jóváhagyó törvényt fogadjon el. Mindössze két dolog szükséges: a sürgősségi eljárásban való megvitatásra történő benyújtás a hatáskörrel rendelkező kamarához, és a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelentetés. A testület rámutat, hogy a jóváhagyó törvényjavaslatot 2013. június 28-án nyújtották be a szenátushoz, a kormányrendelet 2013. június 29-én jelent meg, a szenátus 2013. október 21-én fogadta el a javaslatot, 2013. október 28-án pedig iktatták a képviselőházban. A feltétel tehát teljesült.
Az ötödik hatás a kormányrendeleten szereplő aláírást érinti. Az, hogy a miniszter helyett államtitkár jegyezte ellen, nem hiba. Az Alkotmánybíróság a kormányrendelet kiadásakor hatályos jogi keretet vizsgálja, a 90/2001. sz. törvény 49. cikkének (3) bekezdését és 51. cikkét, valamint a 34/2009. sz. kormányhatározat 10. cikkének (8) bekezdését, és megállapítja, hogy a miniszteri hatáskörök államtitkárra ruházása törvényes és előre látható eljárás volt. Az alkotmány érvényes ellenjegyzést kíván, amelyet a törvény szerint hatáskörrel rendelkező személy tesz, nem pedig a miniszter személyes aláírását.
A hatodik hatás a jövőbeli ügyek szempontjából a leghasznosabb. A Legfelsőbb Bírói Tanács véleményének hiánya önmagában nem vezethet alkotmányellenességhez. Abban a konkrét normakontrollban, amely a bíróság előtt emelt kifogásból indul, az alkotmány 1. cikkének (3) és (5) bekezdése a 134. cikk (4) bekezdésével együtt nem önálló mérce: bizonyítani kell a közvetlen összefüggést a vélemény hiánya és valamely alapjog megsértése között. Ha semmilyen jogot nem sértettek, a véleményről szóló vita fel sem merül.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A szabályokat illetően semmi. A 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet ugyanabban a formában marad, amelyben a határozat előtt is volt, a testület pedig kifejezetten kimondja, hogy nem merültek fel olyan új elemek, amelyek a gyakorlat újragondolását indokolnák, így a korábbi határozatok rendelkezései és indokai megőrzik érvényüket.
Megváltozott viszont valami más, ami számít annak, aki ugyanebben a tárgyban pert tervez: az a szint, amelyen a vita lezárul. Eddig a kormányrendelettel szembeni kifogások pontszerűek voltak, egyes cikkekre irányultak. Itt az Alkotmánybíróság a két aktust a maga egészében vizsgálta, csaknem harminc felhívott alkotmányos rendelkezés alapján, valamint az emberi jogok európai egyezményéből, az emberi jogok egyetemes nyilatkozatából és a polgári és politikai jogok nemzetközi egyezségokmányából vett cikkek alapján. Az eredmény gyakorlatilag minden elérhető támadási irányt lefed.
A második pontosítás azokra az érvekre vonatkozik, amelyek elemzésre sem kerülnek. A testület felsorolja őket: az élethez és a lelki épséghez való jog, a személyi szabadság, a magánélet, a lakás sérthetetlensége, a levéltitok, a lelkiismereti szabadság, a véleménynyilvánítás szabadsága, az egyesülési jog, a munka, a kényszermunka tilalma, a sztrájkjog, az életszínvonal, a petíciós jog, az ország iránti hűség. Mindegyiket felhozták ezekben az ügyekben, és mindegyiket a szabályozás tárgyával összefüggésben nem állónak tekintették.
A harmadik pontosítás az online fizetést érinti. A beadványok szerzői arra mutattak rá, hogy a jogi aktus nem magyarázza el, hogyan kell igazolni az elektronikus fizetést, a bankok pedig olyan aláírásokat használnak, amelyeket nem lehet ellenőrizni az iratokhoz csatolt papíron. Az Alkotmánybíróság nem vitatja a problémát, de máshová sorolja: ezek a törvény alkalmazásának, nem az alkotmányosságnak a kérdései. Ugyanezt a besorolást kapja annak nehézsége is, hogy megállapítsák, melyik helyi költségvetésbe kell befizetni az illetéket, amit azok a peres felek hoztak fel, akiknek nincs romániai lakóhelyük, tartózkodási helyük vagy székhelyük, és akikre a kormányrendelet 40. cikkének (2) bekezdése szerint annak a közigazgatási-területi egységnek a költségvetése vonatkozik, ahol a bíróság székhelye található.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Kiszámíthatóság. Miután egyetlen határozatban tizennyolc ügyet utasítottak el, aki bírósági illetéket fizet, tudja, hogy a szabály alkotmánybírósági úton nem fog megváltozni.
- Az Alkotmánybíróság kifejezetten megerősíti, hogy a költségmentesség éppen azért létezik, hogy megkönnyítse a bírósághoz fordulást, tehát ez marad az igénybe veendő megoldás akkor, amikor az illeték túl magas az adott személy valós lehetőségeihez képest.
- Tisztázódik egy alkotmányos eljárási szabály, amely bármely jövőbeli perben hasznos: a jogalkotási eljárásban elmaradt vélemény önmagában nem hozható fel, csak egy ténylegesen megsértett alapjoghoz kapcsolva.
- Lezárul egy gyakran alaptalanul használt érv, mégpedig az, hogy a parlament által még jóvá nem hagyott sürgősségi kormányrendelet nem lenne hatályban.
Mi marad probléma
- A felperes továbbra is a kért kártérítés értékéhez igazított illetéket fizet, még mielőtt egyetlen lejt is kapna, és ha nem fizet, a keresetet érdemi elbírálás nélkül érvénytelenítik.
- Az illeték felülvizsgálati kérelmét elbíráló végzés ellen továbbra sincs jogorvoslat, a felülvizsgálat pedig ugyanannál a bíróságnál történik, amely az illetéket megállapította.
- Az online fizetésnél és a helyes helyi költségvetés megállapításánál jelzett gondokat nem tagadták, hanem a törvényalkalmazás kategóriájába helyezték át, így a peres félre hárulnak mindaddig, amíg a jogalkotó vagy a gyakorlat meg nem oldja őket.
- Az első ügyet 2021-ben iktatták az Alkotmánybíróságon, a határozat pedig 2026 augusztusában jelent meg. Öt év, amely alatt a peres felek olyan szabályok szerint haladtak, amelyekről tudni lehetett, hogy vitatottak.
Hasznos tanácsok
- Ne arra építse a stratégiáját, hogy a bírósági illetéket alkotmányellenesként félre lehet tenni. E határozat után az érv minden ismert változatában kimerült.
- Ha az illeték meghaladja az Ön lehetőségeit, kérjen költségmentességet az 51/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet alapján. Ez az a megoldás, amelyre az Alkotmánybíróság hivatkozik annak indokaként, hogy az illeték nem zárja el a bírósághoz fordulást.
- Fizesse meg az illetéket a bíróság által megszabott határidőn belül, akkor is, ha felülvizsgálatot kíván kérni. A fizetés elmaradása a kereset érvénytelenítéséhez vezet, az érvénytelenítést pedig nem orvosolja egy később megnyert felülvizsgálat.
- Amikor felülvizsgálatot kér, mindent írjon bele a kérelembe. Nem fogják idézni, semmit sem fog szóban előadni, és a végzés ellen nem lesz jogorvoslata.
- Ellenőrizze időben, melyik számlára kell befizetni az illetéket. A 80/2013. sz. sürgősségi kormányrendelet 40. cikkének (1) bekezdése szerint azt annak a közigazgatási-területi egységnek a helyi költségvetésébe kell megfizetni, amelyben a fizető fél lakóhelye vagy tartózkodási helye, jogi személyek esetében pedig a székhelye található. Csak akkor alkalmazandó a (2) bekezdés, vagyis annak az egységnek a helyi költségvetése, ahol a bíróság székhelye van, ha a fizető félnek nincs romániai lakóhelye, tartózkodási helye vagy székhelye.
- Ha online fizet, őrizze meg az igazolást olyan formában, amelyet a bíróság ellenőrizni tud, és csatolja az iratokhoz mindjárt az elején. Az Alkotmánybíróság kimondta, hogy az elektronikus fizetés igazolásával kapcsolatos gondok alkalmazási kérdések, tehát az ügyintézésnél oldódnak meg, nem alkotmányos úton.
- Ha az elfogadási eljárásban elmaradt véleményhez kapcsolódó alkotmányellenességi kifogást emel, mutassa meg konkrétan, melyik alapjogát sértették meg emiatt. E kapcsolat nélkül a kifogást nem vizsgálják.
Gyakori kérdések
Változik valami a bírósági illetékek összegében?
Miért volt szükség tizennyolc ügyre egyetlen határozathoz?
Valóban szabályozhatja a kormány sürgősségi kormányrendelettel a bírósági eljárást?
Hatályban van-e a parlament által jóvá nem hagyott sürgősségi kormányrendelet?
Megtámadhatom a végzést, amellyel elutasították az illeték felülvizsgálati kérelmemet?
Mit tegyek, ha nem tudom megfizetni az illetéket?
Érvényes-e a miniszter helyett államtitkár által aláírt kormányrendelet?
Mit jelent az, hogy a határozat végleges és mindenkire kötelező?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 687. szám, 2026. augusztus 19. 16 oldal PDF, 114 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.