Röviden
- Az állami iskolák újra alkalmazhatnak titkárt, könyvelőt, gondnokot, könyvtárost és laboránst. A Parlament kiszélesítette a költségvetési szektor üres állásainak betöltésére vonatkozó általános tilalom alóli kivételt, amely a Kormány által adott formában csak a tanítási állásokra terjedt ki.
- A törvény teljes egészében újraírja azt a cikket, amellyel a sürgősségi rendelet a felsőoktatási törvényt módosította: a Kormány javasolta egyetlen módosításból hat lett, a többit a Parlament tette hozzá.
- Köztük egy új cikk, amely kimondja, hogy a szerződésekből finanszírozott kutatás díjazása nem minősül kettős javadalmazásnak, még akkor sem, ha az oktatói és a kutatói tevékenység ugyanabban az időszakban zajlik.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 574. szám, 2026. július 13.
Hatálybalépés: 2026. július 16.
Az az állami iskola, amely titkár vagy könyvelő nélkül maradt, 2025 nyara óta nem írhatta ki az állást versenyvizsgára. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 13-i 574. számában megjelent 133/2026. sz. törvény az oktatást segítő és az adminisztratív személyzetre is feloldja a zárat, nem csupán a tanárokra. Ez az idei második rés a 141/2025. sz. törvénnyel bevezetett általános alkalmazási tilalmon, azután, hogy az egészségügyi intézmények kifejezett kivételt kaptak.
Formálisan a törvény a Kormány 28/2026. sz. sürgősségi rendeletét hagyja jóvá, amely 2026. április 20-án jelent meg. Valójában a Parlament arra használta a jóváhagyó törvényt, hogy egy sor olyan intézkedést tegyen hozzá, amelyet a Kormány nem javasolt, főként a felsőoktatás területén.
A sürgősségi rendelet eredeti szövegével való összevetés pontosan megmutatja, mennyi került hozzá. A rendelet II. cikke a felsőoktatásról szóló 199/2023. sz. törvénynek egyetlen bekezdését módosította. A Parlament által jóváhagyott formában ugyanez a cikk ugyanabból a törvényből hat különböző szöveget módosít.
Milyen hatásokkal jár
Az iskolák nem oktatói személyzete kikerül az alkalmazási tilalom alól. A Parlament által elfogadott szöveg kimondja, hogy a korlátozás nem vonatkozik az állami közoktatásban a tanítási állások, az oktatást segítő és az adminisztratív személyzet állásainak, valamint az egyetemi tanársegédi állásoknak a versenyvizsgával vagy vizsgával történő betöltésére, sem a felsőoktatási intézményekben történő előléptetésekre. A kormányrendelet csak a tanítási állásokra, az egyetemi tanársegédi állásokra és az előléptetésekre terjedt ki, a betöltés pedig kizárólag versenyvizsgával történhetett.
Az egyetemek átcsoportosíthatják az el nem költött pénzt. Az államháztartásról szóló 500/2002. sz. törvénytől eltérve az állami felsőoktatási intézmények felhatalmazást kapnak arra, hogy az alapfinanszírozás maradványán lévő költségvetési előirányzatokat, a korábbi évekből fel nem használt és átvitt összegeket, valamint a lezárult beruházásokból megmaradt összegeket új vagy folyamatban lévő beruházási célokra, pénzügyi eszközökre, beruházási hitelek törlesztésére és az „Egyéb kiadások” címhez sorolt kiadásokra csoportosítsák át.
Az ösztöndíjakra és a kollégiumokra szánt pénz nem vész el az év végén. A hallgatói utazási kedvezményekre, valamint a kollégiumok és menzák támogatására maradványként megmaradt összegek és a fel nem vett vagy szét nem osztott ösztöndíjak a következő években ösztöndíjakra, a kollégiumi és menzai infrastruktúrára, továbbá a tanácsadó és pályaorientációs központokra fordíthatók.
A külföldi doktori témavezetők egyszerűbben lépnek be a rendszerbe. Azok a szakemberek, akik ezt a minőséget külföldi intézményben szerezték meg, Romániában úgy jutnak hozzá, hogy a habilitáció elismeréséről szóló igazolást az IOSUD, vagyis a doktori tanulmányok szervezésére jogosult intézmény ismeri el és állítja ki, saját módszertana alapján, amelyben a nemzeti minimumkövetelmények is előírhatók.
A témavezetőnkénti doktoranduszkeret 2030-ig eltolódik. A 199/2023. sz. törvény 70. cikkének (2) bekezdésében foglaltak csak a 2030/2031-es egyetemi tanévtől lépnek hatályba. Addig az egyetemi szenátus dönti el, hány doktoranduszt vezethet egyszerre egy témavezető.
A kutatási projektekre történő alkalmazás mentesül a kiválasztás alól. A javadalmazásról szóló 153/2017. sz. keretörvénytől eltérve az oktatási és szakképzési kutatási projektekre, illetve a nemzeti, európai és nemzetközi projektekre történő alkalmazás határozott időre, további előzetes alaki követelmények és kiválasztási eljárás nélkül történhet, mind a projekt csapatában megnevezett személyzet, mind az egyetem saját személyzete esetében. A saját személyzet esetében az alkalmazás a rektor határozatával, egyéni munkaszerződéssel történik, az alapnorma érintése nélkül.
A kutatás díjazását többé nem lehet kettős javadalmazásként megtámadni. Egy új cikk, a 212^1. cikk kimondja, hogy a köz- vagy magánszerződésekből eredő kutatási tevékenységet e szerződések költségvetéséből díjazzák, hogy a díjazás összeegyeztethető az egyetemi norma teljesítésével és nem függ attól, hogy a tevékenységet a normaidőn kívül végzik-e, hogy az oktatói és a kutatói tevékenység egyidejűleg, akár ugyanabban az időszakban is végezhető, és hogy ez a fizetés nem minősül kettős javadalmazásnak.
Az egyetemek iskolái standard költség alapján kapnak finanszírozást. Az állami egyetemek keretében vagy alárendeltségében létrehozott, ideiglenesen működési engedéllyel rendelkező vagy akkreditált közoktatási intézmények az állami költségvetésből, az Oktatási és Kutatási Minisztérium költségvetésén keresztül, átutalás formájában kapnak finanszírozást, a bölcsődés, óvodás vagy tanuló utáni standard költség alapján, amely az egyetemmel kötött kiegészítő szerződésben szerepel.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Ahhoz, hogy látható legyen, mit tett a Parlament, a szöveget a jóváhagyott sürgősségi rendelet mellé kell tenni. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. április 20-i 310. számában megjelent 28/2026. sz. sürgősségi rendeletnek négy cikke volt. Az I. cikk a közoktatásról szóló 198/2023. sz. törvényt négy ponton módosította, a II. cikk a felsőoktatásról szóló 199/2023. sz. törvény egyetlen bekezdését, a III. cikk vezette be az alkalmazási korlátozás alóli kivételt, a IV. cikk pedig létrehozta a külföldi oktatásért felelős román testületet.
Az első változás a legszembetűnőbb az iskolák számára. A rendeletben a 141/2025. sz. törvény XXII. cikke alóli kivétel „az állami közoktatásban a tanítási állásoknak és az egyetemi tanársegédi állásoknak a versenyvizsgával történő betöltésére, sem az előléptetésekre” vonatkozott. A Parlament két dolgot tett hozzá: a „vagy vizsgával” szavakat, amelyek a szoros értelemben nem versenyvizsgának számító eljárásokra is kiterjednek, és az oktatást segítő, illetve az adminisztratív személyzet állásainak kategóriáját. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy egy iskola meghirdetheti a titkári, a könyvelői, a gondnoki, a könyvtárosi vagy a laboránsi állást, amit korábban nem tehetett meg.
A második változás nagyságrendi. A rendelet II. cikke egyetlen pontból állt, a 199/2023. sz. törvény 122. cikke (2) bekezdésének módosításából, amely a Honvédelem és a Belügy szükségleteire polgári intézményekben képzett hallgatókról szól. A Parlament az egész cikket újraírta, és hat pontig jutott: a költségvetési előirányzatok átcsoportosítása, a külföldi doktori témavezetők elismerése, a hallgatókról szóló eredeti szöveg, a kutatási projektekre történő alkalmazás, a kutatás díjazásáról szóló új cikk és a doktoranduszkeret elhalasztása. A hatból öt nem szerepelt a rendeletben.
A harmadik változás az, hogy az I. cikkbe új pont, a 2^1. pont került, amely a 198/2023. sz. törvény 139. cikkének (4) bekezdését módosítja az állami egyetemek alárendeltségébe tartozó iskolák finanszírozása érdekében. Ez sem szerepelt a rendeletben.
Változatlanul, a rendeletbeli formájában marad a IV. cikk, amely létrehozza a külföldi oktatásért felelős román testületet.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az iskolák betölthetik a titkársági, a könyvelői, a gondnoki és a könyvtárosi állásokat, vagyis azokat a feladatköröket, amelyek nélkül egy tanintézmény nem működhet, akárhány tanára van.
- A „vizsga” szó odaillesztése a „versenyvizsga” mellé bezár egy értelmezési rést, amely megakasztotta volna azokat az eljárásokat, amelyeket formálisan nem neveznek versenyvizsgának.
- Az ösztöndíjakra és a kollégiumokra szánt, az év végén el nem költött pénz nem vész el, hanem a következő években is a hallgatókra fordítható.
- A külföldön képzett doktori témavezetők elismerése egyetemi eljárássá válik, nem külön országos útvonallá.
- A kutatás díjazásáról szóló új cikk lezár egy régi vitát, amelyben az egyetemek azért kerülték a kutatási szerződéseket, mert tartottak attól, hogy a fizetést kettős javadalmazásnak minősítik.
Mi marad probléma
- A felsőoktatási törvény hat módosításából öt a jóváhagyó törvénybe került be, nem a sürgősségi rendeletbe, tehát nem ment át egy önálló törvényjavaslat véleményezésén és indokolásán.
- A kutatási projektekre történő alkalmazás „további előzetes alaki követelmények és/vagy kiválasztási eljárások lefolytatása nélkül” történik, az egyetem saját személyzete esetében is, ami a választást teljes egészében a rektor döntésére bízza.
- Az a szöveg, amely szerint a kutatás díjazása nem minősül kettős javadalmazásnak, kifejezetten megengedi, hogy az oktatói és a kutatói tevékenység ugyanabban az időszakban átfedje egymást, anélkül hogy bármilyen ellenőrzési mechanizmust előírna.
- E tevékenységek tervezésének, nyilvántartásának és értékelésének módját minden egyetem belső szabályzata állapítja meg, tehát intézményenként eltérő lesz.
- A témavezetőnkénti doktoranduszkeret 2030/2031-es egyetemi tanévig való elhalasztása még négy évre az egyetemi szenátusok mérlegelésére bízza a döntést.
Hasznos tanácsok
- Ha iskolaigazgató, és üres oktatást segítő vagy adminisztratív állásai vannak, ellenőrizze a 141/2025. sz. törvény XXII. cikkének hatályos formáját. A kivétel 2026. július 16-tól alkalmazandó, az eljárás pedig versenyvizsga vagy vizsga lehet.
- Ha titkári, könyvelői, gondnoki, könyvtárosi vagy laboránsi állás érdekli egy állami iskolában, kövesse a 2026. július 16-tól megjelenő hirdetéseket. Addig ezek az állások zárolva voltak.
- Azoknak az egyetemeknek, amelyeknek ösztöndíjakra, kollégiumokra vagy hallgatói utazásra szánt maradványösszegeik vannak, érdemes felülvizsgálniuk a költségvetési végrehajtásukat: a pénz átvihető és a következő években is felhasználható, továbbra is a hallgatókra.
- Ha külföldön szerzett doktori témavezetői minősége van, forduljon közvetlenül ahhoz az IOSUD-hoz, ahol dolgozni szeretne. Az elismerés annak saját módszertana alapján történik.
- Azoknak az oktatóknak, akik kutatási szerződéseken dolgoznak, érdemes elkérniük az egyetemtől az e tevékenységek tervezésére és díjazására vonatkozó belső szabályzatot. A törvény előírja, és éppen az állapítja meg konkrétan, hogyan történik a fizetés.
- Olvassa el a 212^1. cikket, mielőtt kutatási szerződést ír alá: kifejezetten kimondja, hogy a díjazás nem függ attól, hogy a tevékenységet az egyetemi normán kívül végzik-e.
- A helyes összehasonlításhoz az eredeti rendelet szövege a romániai Hivatalos Közlöny 2026. április 20-i 310. számában található. A jóváhagyott formához képesti eltéréseket sehol máshol nem jelölik.
Gyakori kérdések
Mely iskolai állások tölthetők be mostantól?
Mikortól alkalmazandó?
Mi az a korlátozás, amely alól a kivételt adják?
Kaphat-e egy tanár kétszer fizetést ugyanazért az óráért?
Felhasználható-e más évben az ösztöndíjakra szánt, el nem költött pénz?
Mi lesz a témavezetőnkénti doktoranduszlétszám korlátjával?
Mi maradt változatlan a rendeletből?
A szerkesztőség elemzése
A törvény hasznos része a legkevésbé látványos. Egy titkár nélküli iskola nem tud igazolást kiállítani, egy könyvelő nélküli pedig nem tud bért fizetni; ezeknek az állásoknak az egy évig tartó zárolása olyan hatásokkal járt, amelyeket egyetlen költségvetési fegyelemről szóló jelentés sem mér. A kivétel kiterjesztése és a „vizsga” szó hozzáadása az eredeti korlátozás tervezési hibáját javítja ki, amelyet a központi közigazgatásra találtak ki, és mindenütt gépiesen alkalmaztak.
A vitatható rész a módszer. A felsőoktatási törvényt érintő hat módosításból öt először a jóváhagyó törvényben jelenik meg. Nem volt saját indokolásuk, önálló törvényjavaslatként nem mentek át a Törvényhozási Tanács véleményezésén, és nem bocsátották őket közvitára. Az eljárás jogszerű, de egy sürgősségi rendeletet jóváhagyó törvényt olyan szövegek hordozójává alakít, amelyeknek semmi közük a Kormány által hivatkozott sürgősséghez, az olvasónak pedig, aki tudni szeretné, mi változott, egymás mellé kell tennie a romániai Hivatalos Közlöny két számát.
A legkényesebb a 212^1. cikk. Valós problémát old meg, az egyetemek félelmét attól, hogy a kutatási szerződésekből származó fizetést kettős javadalmazásnak minősítik, de kijelentéssel oldja meg, nem mechanizmussal: kimondja, hogy az ugyanabban az időszakban való átfedés nem érinti a díjazáshoz való jogot, a nyilvántartást pedig a belső szabályzatokra hagyja. Egy olyan rendszerben, ahol az oktatói normát órákban mérik, annak a szövegnek, amely kifejezetten elismeri, hogy ugyanaz az óra lehet tanítás is és külön fizetett kutatás is, a szenátusi szabályzatnál magasabb szinten leírt nyilvántartási szabályokra van szüksége.
Mit kellene megváltoztatni
- Egységes minimális keret a szerződésekből díjazott kutatási tevékenységek nyilvántartására. Miniszteri rendelettel megállapítva, nem egyetemenként eltérő belső szabályzatokkal, ellenőrizhetővé tenné a kifizetést, és védené az egyetemeket egy ellenőrzés során.
- Valamilyen kiválasztási forma megtartása a projektekre történő alkalmazásnál. Egy egyszerűsített változat is, nyilvános hirdetéssel és leírt kritériumokkal, megőrizné a nyitottságot az intézményen kívüli jelöltek felé, amelyet a mostani szöveg formális tiltás nélkül zár be.
- Az alkalmazási korlátozás alóli kivétel beépítése közvetlenül a 141/2025. sz. törvény egységes szerkezetű szövegébe. Ma annak, aki tudni szeretné, mely állások tölthetők be, egy sürgősségi rendelettel bevezetett és annak jóváhagyó törvényével módosított bekezdést kell követnie.
- A jóváhagyó törvénybe illesztett szövegek külön indokolása. Egy önálló szakasz az indokolásban, azoknak a módosító javaslatoknak, amelyek nem szerepelnek a rendeletben, visszaadná az olvasónak és a jogalkotónak azt a nyomon követhetőséget, amelyet a mostani eljárás elveszít.
- A doktoranduszkeret elhalasztása hatásainak értékelése. Az a négy év, amelyben a legnagyobb létszám minden egyetemi szenátus mérlegelésén múlik, megérdemel legalább egy nyilvános jelentést az időszak felénél.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 574. szám, 2026. július 13. 16 oldal PDF, 101 KB a jogi aktus a(z) 7. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.