Röviden
- A legfeljebb 30 hektáros gazdaságok többé nem kapnak szankciót a vetésforgó miatt, a legfeljebb 10 hektár támogatható területtel rendelkezők pedig kimaradnak a feltételességi szankciók alól. Mindkét mentesség 2026. március 6. óta hatályos volt, de csak most kerül be abba a rendszerbe, amely alapján a csökkentéseket kiszámítják.
- Az állandó gyepterületekre vonatkozó tűrés megkétszereződik, 5%-ról 10%-ra: az állandó gyepterületek és a mezőgazdasági terület aránya a 2018-as referenciaévhez képest 10%-kal csökkenhet, mielőtt az állam elrendelné a területek visszaalakítását.
- Megjelenik egy olyan szankció, amelyet eddig nem lehetett kiszámítani: az a gazdálkodó, aki ugyanazt a fajt 3 évnél tovább termeszti egymás után a kötelező másodvetésű kultúra nélkül, saját súlyossági skálába kerül, a kifizetés csökkentése pedig 1%-ról indul, és 3%-ra vagy 5%-ra emelkedik.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 732. szám, 2026. szeptember 1.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 1.
Azt a rendszert, amely alapján az APIA levon a támogatásból, ha egy gazdálkodó megsérti a környezetvédelmi szabályokat, csaknem fél évvel azután hozták összhangba a betartandó szabályokkal, hogy azok megváltoztak. A mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter 252/2026. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 1-jei, 732. számában jelent meg, tizenhárom ponton módosítja a 393/2023. sz. rendeletet, vagyis a feltételességre vonatkozó közigazgatási szankciórendszert. Ez a második szankciórendszer, amelyhez a minisztérium 2026-ban hozzányúl, a beavatkozásokra és az átmeneti nemzeti támogatásokra vonatkozó után, amelyet a 224/2026. sz. rendelettel hagytak jóvá, és amelyben 37 melléklet kapott egyenként saját szankciótáblát. A 224/2026. sz. rendeletre egyébként az új szöveg is hivatkozik.
A feltételesség az a környezetvédelmi, éghajlati, közegészségügyi, növényegészségügyi és állatjóléti szabálycsomag, amelyet egy gazdálkodónak be kell tartania ahhoz, hogy hiánytalanul megkapja az európai pénzt. Két fajtájuk van: a GAEC-előírások, vagyis a földterületek jó mezőgazdasági és környezeti állapotára vonatkozó, 1-től 10-ig számozott előírások, és az SMR-követelmények, amelyek a vízről, a madarakról, az élőhelyekről, az élelmiszer-biztonságról, a növényvédő szerekről vagy az állatvédelemről szóló európai irányelvekből származnak. A szabályok nem hoznak többletpénzt. A be nem tartásuk csökkenti azt a kifizetést, amelyet a gazdálkodó egyébként is megkapott volna, a szankciórendszer pedig megállapítja, mennyivel.
A mechanizmusnak három foka van. Először megállapítják, hogy a meg nem felelés gondatlanságból vagy szándékosan történt-e. Azután megmérik a súlyosságot, a kiterjedést, a tartósságot és az ismétlődést. Csak a végén olvassák ki a százalékot egy táblából. Egy első alkalommal megállapított, nem szándékos, a saját gazdaságra korlátozódó és a naptári éven belül elmúló hatású szabálysértésnél a csökkentés kis súlyosságnál 1%, közepesnél 3%, nagynál 5%. Ha a hatások túlmutatnak a gazdaságon, ugyanaz a három szint 3%, 5% és 7% lesz. Az ismétlődés rendszerint 10%-ra emel, a szándékos szabálysértés pedig 15%-ról indul, és elérheti a 100%-ot, vagyis a teljes kifizetés elvesztését. Ha egy évben több nem szándékos szabálysértés gyűlik össze, a százalékokat összeadják, de az összesített érték nem haladhatja meg az 5%-ot, illetve a 10%-ot, ha legalább az egyiknek súlyos következményei vannak vagy a közegészséget veszélyezteti.
Az aktus minden olyan gazdálkodót érint, aki egységes kérelmet nyújt be a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez (APIA), valamint azokat, akiknek agrár-környezetvédelmi, ökológiai gazdálkodási, állatjóléti kötelezettségvállalásuk van, vagy természeti hátrányokkal érintett területekre kapnak kifizetést.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy két széles körű mentesség végre bekerül abba a szövegbe, amely alapján a szankciót kiszámítják. A mezőgazdasági, a környezetvédelmi és az állat-egészségügyi hatóság 33/359/304/2026. sz. közös rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. március 6-i, 176. számában jelent meg, már mentesítette a legfeljebb 10 hektár támogatható területtel rendelkező gazdaságokat a feltételességi ellenőrzés és szankciók alól, a legfeljebb 30 hektárosakat pedig a GAEC 7 előírás, a vetésforgó alól. 2026. szeptember 1-jétől mindkettő megjelenik a szankciórendszerben is, az 1. melléklet 4. cikkében.
A második hatás a gyepterületekre vonatkozó tűrés megkétszerezése. A GAEC 1 azt kívánja meg, hogy az állandó gyepterületek és a mezőgazdasági terület országos szinten számított aránya ne csökkenjen túlságosan 2018-hoz képest. A küszöb 5% volt. Mostantól 10%, egyszerre négy helyen: az 1. melléklet előírásjegyzékében, a 2. melléklet GAEC 1 rovatában és két ellenőrzési elemben. A gyakorlatban a területek gyeppé való visszaalakításának kötelezettsége csak 10%-nál nagyobb csökkenés esetén indul be, nem 5% felett.
A harmadik hatás az ökológiai gazdálkodókat érinti. Az ökológiai gazdálkodásban tanúsított, átállás alatt álló vagy a tanúsítás fenntartásának szakaszában lévő területeket parcellaszinten a GAEC 1, 3, 4, 5, 6 és 7 előírásoknak megfelelőnek tekintik. A mentesség azonban nem teljes: ha a meg nem felelés olyan feltételességi normát érint, amely egyben valamely környezetvédelmi és éghajlati kötelezettségvállalás, köztük egy ökorendszer alapkövetelménye is, a szankciót a másik két rendszeren keresztül alkalmazzák, azokon, amelyeket a 286/2024. sz. és a 224/2026. sz. rendelettel hagytak jóvá.
A negyedik hatás egy szankció megjelenése ott, ahol a kötelezettség már létezett, de nem lehetett számszerűsíteni. A vetésforgó szabálya megengedi, hogy ugyanazt a fajt ugyanazon a parcellán legfeljebb 3 egymást követő évig termesszék, azzal a feltétellel, hogy két főkultúra között fajtájában eltérő másodvetésű kultúrát telepítenek. A GAEC 7 súlyosságát mérő táblában három meg nem felelési eset szerepelt, és egyik sem fedte le ezt az esetkört. Az új aktus hozzáteszi a „4. esetet”, saját számítási képlettel.
Az ötödik hatás a hatály szűkítése. A régi, 2014-2020-as Nemzeti Vidékfejlesztési Program kifizetései teljesen kikerülnek a feltételességi szankciórendszerből: hatályát veszti az 1. cikk két olyan pozíciója, amely a 10. intézkedésre, az agrár-környezetvédelemre és éghajlatra, valamint a 11. intézkedésre, az ökológiai gazdálkodásra utalt, és az a teljes bekezdés is, amely a PNDR kompenzációs intézkedéseit sorolta fel. A helyükre a jelenlegi stratégiai terv egyik beavatkozása kerül, a DR-08, az erdősített területek fenntartásának és gondozásának támogatása.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A rendszer korábbi formáját a 297/2025. sz. rendelet adta, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2025. szeptember 8-i, 825. számában jelent meg. A pontról pontra való összehasonlítás öt valódi változást mutat.
A GAEC 1-nél a szöveg azt mondta: „Reducerea maximă este de 5% în comparație cu anul de referință”, vagyis a legnagyobb csökkenés a referenciaévhez képest 5%. Mostantól 10%-ot mond. Ugyanígy az az ellenőrzési elem, amely az illetékes hatóság intézkedéseit váltotta ki, az arány „cu peste 5%”, vagyis több mint 5%-os csökkenéséről beszélt, most pedig „peste 10%”, több mint 10% szerepel benne.
A mentességeknél a 4. cikk (3) bekezdésének utolsó bekezdése azokat a gazdálkodókat mentesítette, „care dețin exploatații cu o suprafață agricolă declarată în cererea de plată de maximum 10 ha”, vagyis akiknek a kifizetési kérelemben bevallott mezőgazdasági területe legfeljebb 10 hektár. Az új megfogalmazás megváltoztatja a mérés alapját: mentesülnek a közvetlen kifizetések és az (EU) 2021/2.115 rendelet 70., 71. és 72. cikke szerinti éves kifizetések kedvezményezettjei, ha a geotérinformatikai adatokat tartalmazó kérelemben bevallott, kifizetésre támogatható terület nem haladja meg a 10 hektárt. Más szóval a bevallott területről a támogatható területre lép át, vagyis arra, ami az ellenőrzések után marad.
A parcellaszinten ellenőrzött előírásokra vonatkozó súlyossági táblában a küszöbök változatlanok, 0-tól 40%-ig kis súlyosság, 40% és 80% között közepes, 80% felett nagy. Megváltozik viszont a viszonyítási alap a GAEC 5-nél, a talajmunkákra vonatkozó előírásnál: eddig az egész előírást a szántóterületen mérték, mostantól pedig GAEC 5.1-re, amelyet továbbra is a szántón mérnek, és GAEC 5.2-re válik szét, amelyet a gazdaság teljes megállapított területén mérnek. A különbség számít: az az elem, amely az V. minőségi osztályba tartozó talajokra vonatkozik, a terület lejtésétől függetlenül és nem csak a szántón alkalmazandó, tehát a nagyobb területhez való viszonyítás csökkenti az eredményül kapott súlyossági százalékot.
A GAEC 6-nál, a talaj minimális takarásánál a százalékok nem mozdultak. A súlyossági skála a 2024-es maradt: szántóterületnél a 70% és 80% közötti takarás kis súlyosságot jelent, az 50% és 70% közötti közepeset, az 50% alatti nagyot; állandó kultúráknál a küszöbök 40-50%, 30-40% és 30% alatt. Az újdonság az, hogy a számításból mostantól kifejezetten kimaradnak az üvegházakkal és fóliasátrakkal fedett területek a szántónál, valamint a gyümölcsösök és szőlők telepítésére előkészített területek az állandó kultúráknál.
A vetésforgónál a 7. táblában három eset volt, mindhármat 2025 szeptemberében vezették be. Az 1. eset azt a helyzetet fedte le, amelyben ugyanaz a faj meghaladta a gazdaság szántójának 50%-át, a 2. és a 3. eset pedig a késői betakarításhoz és a kedvezőtlen időjáráshoz, vagyis a 2 egymást követő évre vonatkozó kivételhez kapcsolódót. Az új 4. eset a kötelező másodvetésű kultúrával járó, 3 egymást követő évre vonatkozó kivételt fedi le, az egyetlent, amely skála nélkül maradt. A súlyosságot úgy számítják, hogy a meg nem felelő területet a gazdaság szántóterületének 50%-ához viszonyítják, nem az egész szántóhoz.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A szankciórendszer végre ugyanoda ér, ahol az érdemi szabályok tartanak, tehát a 2026. március 6. óta mentesült gazdálkodó nem talál a csökkentést kiszámító aktusban vele ellentétes szöveget.
- A legfeljebb 30 hektáros gazdaságoknak, vagyis a romániai üzemek többségének nem kell többé követniük a vetésforgó szabályát, amely az összes közül a legnehezebben dokumentálható.
- Az állandó gyepterületekre vonatkozó 10%-os tűrés kétszer akkora mozgásteret hagy, mielőtt az állam elrendelné a területek visszaalakítását.
- Az üvegházak, a fóliasátrak és a gyümölcsösökre előkészített területek kifejezett kivétele a talajtakarás számításából megszüntet egy gyakori, papíron keletkező meg nem felelést.
- A 4. eset lezár egy csaknem egyéves következetlenséget, amelyben egy kötelezettség létezett, de nem volt hozzá szankciós skála, tehát egyenetlenül alkalmazták.
Mi marad probléma
- Az aktus 179 nappal azután jelenik meg, hogy a gyakorlatba ültetett szabályok megszülettek, és úgy, hogy a talajtakarási ablak, június 15. és szeptember 30. között, csaknem háromnegyed részében eltelt.
- A 4. eset új szankciót teremt a folyó kampányban tanúsított magatartásra, az aktus pedig nem mondja meg, melyik igénylési évtől alkalmazandó.
- A terület-előkészítésre vonatkozó, 2026 márciusa óta hatályos 3 hetes eltérési lehetőség hiányzik az éppen ezzel a rendelettel újraírt ellenőrzési elemekből.
- A GAEC 5.1 és GAEC 5.2 jelölés úgy jelenik meg a táblában, hogy sehol nincs meghatározva, miközben ugyanabban a cellában teljesen kiírt utalások szerepelnek az ellenőrzési elemekre.
- Az a szabály, amely megmondja, hogyan kell összevonni a vetésforgó több meg nem felelési esetét, továbbra is „a három esetről” beszél, noha az esetek száma négy.
Hasznos tanácsok
- Először azt nézze meg, beletartozik-e a két mentesség valamelyikébe. A 10 hektárosat a geotérinformatikai adatokat tartalmazó kérelemben szereplő, kifizetésre támogatható területen mérik, nem azon a területen, amellyel rendelkezik. A 30 hektárosat, amely csak a vetésforgóra vonatkozik, a bevallott mezőgazdasági területen mérik.
- Ha 30 hektár felett gazdálkodik, állítsa össze újra parcellánként az elmúlt évek kultúratörténetét. A 4. eset akkor alkalmazandó, ha ugyanaz a faj 3 évnél tovább maradt egymás után ugyanazon a parcellán, két főkultúra közötti másodvetésű kultúra nélkül.
- Ne feledje, hogy a vetésforgónál a súlyosságot a gazdaság szántójának feléhez viszonyítják, nem az egész szántóhoz. Egy 100 hektár szántóval rendelkező gazdaságban tíz hektár meg nem felelő terület 10-et jelent 50-hez viszonyítva, vagyis 20%-ot, nem 10%-ot.
- 2026. szeptember 30-áig még befolyásolhatja a talajtakarást. A követelmény a szántó legalább 80%-a és az állandó kultúrák legalább 50%-a, a betakarítás után maradt tarló és növényi maradványok pedig beleszámítanak.
- Ha nem tudja elvégezni a terület-előkészítést az 54/570/32/2023. sz. rendelet által engedélyezett 3 héten belül, időben értesítse az APIA-t. Az egy további héttel való hosszabbítást a megyei mezőgazdasági igazgatóság véleménye alapján adják meg, nem automatikusan.
- Ha ökológiai gazdálkodást folytat, ne feltételezze, hogy mindentől mentesül. A mentesség a feltételességre vonatkozik, de ugyanaz a cselekmény szankcionálható a kötelezettségvállalás valamely alapkövetelményének megsértéseként, a 286/2024. sz. vagy a 224/2026. sz. rendelet alapján.
- Őrizze meg minden vis maior helyzet bizonyítékát. A súlyos aszály, az állattartó épületek megsemmisülése, egy növénybetegség vagy a kisajátítás kifejezetten elismert eset, és megállítja a szankció alkalmazását, de csak akkor, ha bejelentik és dokumentálják.
Gyakori kérdések
Mennyivel csökken a támogatásom, ha megsértek egy feltételességi szabályt?
8 hektárom van. Szankcionálhatnak még?
Mit jelent a legfeljebb 30 hektáros gazdaságok mentessége?
Mi változott az állandó gyepterületeknél?
Mi a vetésforgó 4. esete?
Ökológiai gazdálkodó vagyok. A GAEC-szabályok már nem vonatkoznak rám?
Melyik pillanattól alkalmazandók az új szabályok?
Mi történik a 2014-2020-as PNDR kötelezettségvállalásaival?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 13. pont: a GAEC 6 ellenőrzési elemei nem veszik át a 3 hetes eltérési lehetőséget, noha ugyanabból az aktusból a másik két kivételt átveszik. A rendelet újraírja a 2. melléklet GAEC 6 „Elemente de control”, vagyis ellenőrzési elemek oszlopát, és a szántóterület legalább 80%-ának takarását kéri „în perioada cea mai sensibilă a anului (15 iunie-30 septembrie)”, az év legérzékenyebb időszakában, június 15. és szeptember 30. között, mindenféle időbeli kivétel nélkül. Az érdemi előírás, az 54/570/32/2023. sz. rendelet mellékletében szereplő GAEC 6 a 33/359/304/2026. sz. rendelet által adott formájában úgy rendelkezik, hogy „în intervalul stabilit solul trebuie acoperit, cu excepția timpului necesar pentru pregătirea terenului și înființarea noii culturi de cel mult 3 săptămâni, cu posibilitatea de prelungire cu încă o săptămână”, vagyis a megállapított időszakban a talajt takarni kell, kivéve a terület előkészítéséhez és az új kultúra telepítéséhez szükséges, legfeljebb 3 hetes időt, egy további héttel való hosszabbítás lehetőségével, a megyei mezőgazdasági igazgatóság véleménye alapján. Ugyanabból a szövegből a rendelet átvette a másik két kivételt, az üvegházakra és fóliasátrakra vonatkozót, valamint a gyümölcsösök és szőlők telepítésére előkészített területekre vonatkozót, ami azt mutatja, hogy a forrást megnézték. Az eredmény az, hogy az a gazdálkodó, aki három hétre takaratlanul hagyja a talajt a kultúra előkészítése miatt, betartja az előírást, de meg nem felelőként jelenik meg abban az ellenőrzési elemben, amely alapján az ellenőrzési jelentés készül, a 80% alá csökkent takarás pedig egyenesen a 8. pont súlyossági skálájába kerül.
- A 9. pont negyedik esettel egészíti ki a 7. táblát, de az összevonási szabály háromnál maradt. A 7. tábla bevezető szövege, amelyet ez a rendelet nem módosított, azt mondja: „În cazul în care fermierul se încadrează la două din cele trei cazuri, se calculează gravitatea pentru fiecare caz și se alege gravitatea cu procentul de nerespectare cel mai mare”, vagyis ha a gazdálkodó a három eset közül kettőbe esik, minden esetre kiszámítják a súlyosságot, és a legnagyobb meg nem felelési százalékkal járó súlyosságot választják. A 4. eset bevezetése után az esetek száma négy, az a szabály viszont, amely megmondja, mi történik, ha a gazdálkodó több esetbe is beleesik, kifejezetten csak hármat fed le. Annak a gazdálkodónak, aki például az 1. és a 4. esetben van, nincs olyan szöveg, amely megmondaná, hogy a legnagyobb százalékot választják-e vagy összeadják, a választás pedig megváltoztatja a súlyossági szintet, azon keresztül pedig az 1. táblából adódó csökkentési százalékot.
- A 7. tábla továbbra sem érhető el abból a szabályból, amely a táblákat elosztja. Az 1. melléklet 4. cikkének (8) bekezdése kimerítően felsorolja, hogyan állapítják meg a súlyosságot: a iii. pont a mezőgazdasági parcella szintjén ellenőrzött GAEC-eket a 4. táblához utalja, az v. pont pedig a GAEC 6-ot a 6. táblához. Nincs egyetlen pont sem a GAEC 7-re és a 7. táblára. Mivel a GAEC 7-et mezőgazdasági parcella szintjén ellenőrzik, a (8) bekezdés szó szerinti alkalmazása a 4. táblához utalja, amely nem sorolja fel a lefedett előírások között, és amely más küszöböket használ, a gazdaság megállapított területéhez viszonyítva, nem a szántó 50%-ához. A hiányosság a 297/2025. sz. rendeletből származik, abból, amely a 7. táblát bevezette, de a mostani rendelet éppen ahhoz a táblához nyúl hozzá, és nem javítja ki.
A szerkesztőség elemzése
Ez nem agrárpolitikai aktus, hanem karbantartási aktus. Azokat a döntéseket, amelyeket a gyakorlatba ültet, máshol és korábban hozták meg: az (EU) 2025/2.649 rendelet európai szinten változtatta meg a feltételességi rendszert, a 33/359/304/2026. sz. rendelet pedig 2026. március 6-án ültette át a román szabályokba. A mostani rendelet annyit tesz, hogy ezeket a szabályokat százalékos skálákra fordítja le. A gond nem a tartalom, hanem a naptár: 2026. március 6. és szeptember 1. között 179 nap telt el, amelyben az az aktus, amely megmondta, mit kell tenni, és az az aktus, amely megmondta, mennyit vonnak le, ha nem teszi, mást állított. Ebben az egész időszakban a GAEC 1-nél 10%-os tűrés szerepelt egy hatályos aktusban, és 5%-os egy másikban, amely ugyanúgy hatályos volt.
A csúszás a mezőgazdasági naptáron látszik a legjobban, nem a közigazgatásin. Az az ablak, amelyben a talajtakarást ellenőrzik, június 15-től szeptember 30-ig tart, vagyis 108 napig. A megjelenés napjáig ebből 79 eltelt, tehát a gazdálkodó akkor tudja meg, hogyan mérik majd a takarását, amikor 29 napja van még tenni valamit. A GAEC 6 módosításai szerencsére az ő javára szólnak, mert kiveszik a számításból az üvegházakat, a fóliasátrakat és a gyümölcsösökre előkészített területeket. A vetésforgó 4. esete viszont nem az ő javára szól: szankciós skálát hoz létre egy olyan magatartásra, amelyről a gazdálkodó a tavalyi őszi vetéskor döntött, és amelyet már nem tud megváltoztatni. A rendelet semmilyen átmeneti rendelkezést nem tartalmaz, és nem mondja meg, melyik igénylési évtől alkalmazandók az új skálák.
A 4. eset nevezőjének megválasztása megér egy számolást, mert a szöveg olvasásából nem látszik. A súlyosságot úgy számítják, hogy a meg nem felelő területet nem a gazdaság szántójához viszonyítják, hanem annak 50%-ához. Egy 100 hektár szántóval és 20 hektár vetésforgót sértő területtel rendelkező gazdaságnál az arány nem 20%, hanem 40%, ami a gazdálkodót kis súlyosságból közepesbe mozdítja. A következmény pénzben, az 1. táblán keresztül: a csökkentés 1%-ról 3%-ra nő a kifizetések teljes összegéből, tehát megháromszorozódik. Ugyanaz a cselekmény, az egész szántón mérve, kis súlyosságban maradt volna. A nevező következetes az előírás logikájával, hiszen az eltérési lehetőség éppen a szántó azon felét érinti, amelyen a vetésforgó nem kötelező, de a szankcióra gyakorolt hatását sehol nem magyarázzák el.
A második hasznos számítás az összevonásra vonatkozik. Az a 30 hektár feletti gazdálkodó, aki a talajtakarásnál és a vetésforgónál is hibázik, összeadódó csökkentéseket kap: 1% plusz 3% négy százalékot tesz ki, ami a nem szándékos, súlyos következmények nélküli szabálysértésekre vonatkozó 5%-os plafon alatt van. Ha valamelyiknek súlyos következményei vannak, a plafon 10%-ra emelkedik, az összevonás pedig addig válik lehetségessé. Más szóval a rendszert úgy építették fel, hogy a kis szabálysértések ne váljanak katasztrófává, és a plafon, nem a skála az, ami egy jó szándékkal gazdálkodó üzem valódi kitettségét eldönti.
Végül a DR-08 beavatkozás bevezetése nem akármilyen kiegészítés. A feltételességnek alávetett kifizetések jegyzéke, amelyet 2024 szeptemberében írtak újra, a DR-01-től DR-07-ig terjedő beavatkozásokat, majd a DR-09-et, a DR-10-et és a DR-11-et tartalmazta. A DR-08, az erdősített területek fenntartása és gondozása volt az egyetlen, amely hiányzott a sorból, most pedig új pontként kerül be a DR-07 után. Két éven át egyetlen vidékfejlesztési beavatkozás kedvezményezettjei kívül maradtak a feltételességi szankciórendszeren anélkül, hogy bármely aktus megmagyarázta volna, miért.
Mit kellene megváltoztatni
- A 3 hetes eltérési lehetőség, beleírva a GAEC 6 ellenőrzési elemébe. Enélkül az ellenőrzési jelentés meg nem felelést rögzít egy olyan időszakra, amelyben az érdemi előírás megengedi a takaratlan talajt. Egyetlen mondat a 13. pontban újraírt oszlopban bezárná a különbséget aközött, amit a gazdálkodótól kérnek, és amit ellenőriznek nála.
- A 7. tábla összevonási szabályának frissítése, háromról négy esetre. Enélkül annak a gazdálkodónak, aki egyszerre van a 4. esetben és a többi valamelyikében, nincs olyan szövege, amelyre hivatkozhat, az ellenőrök pedig megyénként eltérően döntenek majd pontosan ott, ahol a különbség a kifizetés 1%-át vagy 3%-át jelenti.
- Egy új pont a 4. cikk (8) bekezdésében, amely a GAEC 7-et a 7. táblához utalja. Az ottani felsorolás az egyetlen, amely egy előírást a hozzá tartozó súlyossági táblához köt, és a GAEC 7 egy éve hiányzik belőle. Egyetlen sor értelmezés nélkül alkalmazhatóvá tenné a 7. táblát.
- Átmeneti rendelkezés arról, hogy melyik igénylési évtől alkalmazandók az új skálák. A 4. eset olyan agronómiai döntést szankcionál, amelyet a megjelenés előtt egy vagy két évvel hoztak. Ha a szándék a 2027-es igénylési évtől való alkalmazás, egy mondat kimondja. Ha a szándék az azonnali alkalmazás, azt is egy mondatnak kell kimondania, hogy a gazdálkodó tudja, minek teszi ki magát az idei őszi ellenőrzéseken.
- A GAEC 5.1 és GAEC 5.2 jelölés meghatározása az első használatnál. A 4. tábla ugyanazon cellájában a GAEC 2 hosszan van kiírva, „az 1.a), 1.c), 1.d), 1.e) és 2. ellenőrzési elemre”, a GAEC 5 viszont rövidítve, pont utáni számokkal. Vagy mindkettőt ugyanúgy írják, vagy hozzátesznek egy jegyzetet, amely kimondja, hogy a pont utáni szám az ellenőrzési elem sorszáma.
- A szankciómódosítások közzététele az előírásmódosításokkal együtt. A két aktust ugyanaz a minisztérium írja alá, és az APIA ugyanazon igazgatósága készíti elő. Ha 2026 márciusában együtt mentek volna, a gazdálkodók egyetlen számsorral vágtak volna neki a kampánynak, ennek a cikknek pedig nem lenne mit összehasonlítania.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 732. szám, 2026. szeptember 1. 16 oldal PDF, 143 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.