Röviden
- Az Alkotmánybíróság leállította a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatok online közzétételét, amelyet az új integritási törvény írt volna elő a méltóságviselőknek, a magas rangú tisztviselőknek és élettársaiknak.
- Megbukott a „házastársakéhoz hasonló kapcsolatban élő személy” fordulat is, mert a törvény nem mondta meg, mely időponttól keletkeztet kötelezettséget egy tényleges élettársi kapcsolat, a megítélés pedig az Országos Integritási Ügynökségre maradt volna.
- A szankciós rész viszont talpon maradt: a jogerősen megállapított összeférhetetlenség miatti tisztség- vagy mandátumvesztés és a 30 napos átmeneti határidő alkotmányos. A törvény újratárgyalásra visszakerül a parlamentbe.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 696. sz., 2026. augusztus 21.
Kihirdetve: 2026. augusztus 17.
Nem lép hatályba ebben a formájában az a törvény, amely az Országos Integritási Ügynökség honlapján tette volna nyilvánossá a méltóságviselők, illetve házastársaik vagy élettársaik gazdasági érdekeltségeit. A 2026. augusztus 17-én meghozott és a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 21-i, 696. számában megjelent 883. sz. határozatával az Alkotmánybíróság helyt adott annak a 27 szenátor, illetve Románia elnöke által megfogalmazott kifogásnak, amely az integritás területére vonatkozó egyes jogi aktusok módosításáról és kiegészítéséről szóló törvény ellen irányult. Idén nyáron már másodszor foglal állást a testület a közhivatalok integritási rendjéről, miután augusztusban megerősítette a közhivatal betöltésétől való hároméves eltiltást azok esetében, akiket összeférhetetlenség állapotában találtak.
Az Alkotmánybíróság iratanyagában L464/2026, a parlamentben PL-x 530/2026 számon szereplő törvény egy új iratfajtát vezetett be: a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot. A vagyonnyilatkozattól és az érdekeltségi nyilatkozattól eltérően, amelyeket évek óta be kell nyújtani, de teljes formájukban nem hoznak nyilvánosságra, a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatot az Országos Integritási Ügynökségnek a keletkezésétől számított legfeljebb 60 napon belül közzé kellett volna tennie a honlapján, 43 személyi kategória esetében. Az utolsó, a 43. pont a férjet, a feleséget és a „házastársakéhoz hasonló kapcsolatban élő személyt” foglalta magában, Románia elnöke, a képviselők és a szenátorok, a miniszterelnök, a kormánytagok, az államtitkárok, valamint a megyei tanácselnökök esetében.
A testület pontosan ezt a nyilvánosságra hozatali mechanizmust számolta fel, a nyilatkozatok benyújtásának kötelezettségét viszont érintetlenül hagyta. A különbség lényeges: az adatok továbbra is eljutnak az ügynökséghez, csak éppen nem kerülnek fel az internetre.
Milyen hatásokkal jár
Egy másik integritási dokumentum, amelyet a közbeszerzéseknél töltenek ki, az ellenkező irányba indult: kikerült a törvényből, és több adatot kér, mint amennyit a törvényszöveg előírt.
Az első hatás magának a törvénynek a megállítása a kihirdetés előtt. Mivel az Alkotmány 146. cikkének a) pontja szerinti előzetes normakontrollról van szó, a törvényt a megszavazott formájában nem lehet kihirdetni. Visszakerül a parlamenthez, amelynek az alkotmányellenesnek nyilvánított szövegeket összhangba kell hoznia a határozattal.
A második hatás a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatok közzétételének teljes bukása. A testület nemcsak a házastársakra és élettársakra vonatkozó 43. pontnál állapította meg az alkotmányellenességet, hanem az 1. ponttól a 42. pontig is, vagyis a listán szereplő valamennyi méltóságviselő és köztisztviselő esetében. Az indok az, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat a törvény 5. sz. melléklete révén szinte szó szerint megismételte a vagyonnyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat tartalmát, ezek pedig a 2025. május 29-i 297. sz. határozat szerint semmilyen nyilvánosságra hozatal tárgyát nem képezhetik. A testület kifejezetten kimondta: hasonló nyomtatványok új néven történő közzététele nem kerüli meg azt a korábbi határozatot.
A harmadik hatás a házasságon kívül együtt élő partnereket érinti. A „házastársakéhoz hasonló kapcsolatban élő személy” fordulatot a testület alkotmányellenesnek nyilvánította, így a kötelezettség azonosítható címzett nélkül maradt. Az indokolás szerint a törvény egyetlen tárgyilagos ismérvet sem határozott meg, sem a kapcsolat időtartamát, sem a közös háztartást, sem a gazdasági egymásrautaltságot, sem a nyilvános vállalást, vagyis az érintettnek magának kellett volna eldöntenie, szabálysértési szankció terhe mellett, hogy a kötelezettség hatálya alá tartozik-e, az ügynökség egyik felügyelője pedig oda jutott volna, hogy egy magánkapcsolat természetét minősítse.
A negyedik hatás a szankció megerősítése. A rendelkező rész 4. pontja elutasítja a 176/2010. sz. törvény 25. cikkét módosító II. cikk 17. pontja, valamint a törvény X. cikke ellen felhozott kifogásokat. Alkotmányos marad tehát az a rend, amelyben az érdekkonfliktus vagy az összeférhetetlenség szabályainak megsértése fegyelmi felelősséget és a tisztség betöltéséhez való jog elvesztését vonja maga után, az átmeneti rendelkezés pedig azt eredményezi, hogy a tisztség, a méltóság vagy a mandátum a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül megszűnik azok esetében, akikkel szemben korábban jogerős ügynökségi jelentés vagy bírósági határozat született.
Az ötödik hatás a kötelező erőé. A határozat a megjelenésétől, vagyis 2026. augusztus 21-től végleges és mindenkire kötelező, és megküldik Románia elnökének, a parlament két háza elnökének, valamint a miniszterelnöknek.
A hatodik hatás az alkotmányossági vizsgálat határaira vonatkozik. Két bíró különvéleményt fogalmazott meg a rendelkező rész 3. és 4. pontjával szemben, arra hivatkozva, hogy a vizsgálat kiterjesztése az 1. ponttól a 42. pontig terjedő szövegekre, amelyeket az indítványozók közül senki nem támadott, hivatalból indított normakontrollal ér fel, ilyet pedig az Alkotmány 146. cikke nem enged meg.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A határozatig a parlament által megszavazott törvény három újdonságot hozott egyszerre: egy új, nyilvános nyomtatványt, a bevallási kötelezettség kiterjesztését a házasságon kívül együtt élő partnerekre, valamint a tisztség betöltéséhez való jog elvesztésének átalakítását a már betöltött tisztség megszűnésének okává. A háromból az első kettő elakadt, a harmadik átment.
A második változás árnyalatnyi, mégis fontos. A testület nem tiltotta meg a törvényhozónak, hogy a bevallási kötelezettséget közvetlenül a házastársra terhelje. Kifejezetten kimondta, hogy ez a megoldás a törvényhozó mérlegelési körébe tartozik, és hogy a házastárs vagyoni érdekeltségei relevánsak az érdekkonfliktusok feltárásához. Ami nem megengedhető, az ezeknek az adatoknak az interneten való közzététele, illetve a kötelezettség kiterjesztése olyan személyi körre, amelyet a törvény nem határoz meg.
A harmadik változás az uniós joghoz való viszonyítás. A testület iránymutatásként használta az Európai Unió Bíróságának 2022. augusztus 1-jén, a C-184/20. sz. ügyben hozott ítéletét, amely szerint a házastárs vagy az élettárs névre szóló adatainak online közzététele meghaladja a feltétlenül szükséges mértéket, hiszen a cél elérhető a partner létezésére és a releváns érdekeltségekre vonatkozó általános utalással is.
Ami nem változik, az az Országos Integritási Ügynökség napi működése. A vagyonnyilatkozatokat és az érdekeltségi nyilatkozatokat továbbra is be kell nyújtani, a 176/2010. sz. törvény és a 161/2003. sz. törvény rendje szerint, az összeférhetetlenségi eljárások pedig változatlanul folynak.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Védi olyan magánszemélyek, házastársak vagy élettársak vagyoni adatait, akik maguk nem töltenek be közhivatalt, és nem vállalták az azzal járó kötelezettségeket.
- Megszüntet egy olyan kötelezettséget, amelyet a címzettnek magának kellett volna alkalmaznia önmagára, kitalálva, hogy a kapcsolata „házastársakéhoz hasonló”-e, ráadásul pénzbírság fenyegetése mellett.
- Megakadályozza, hogy egy állami intézmény a felügyelői révén minősítse egy magánkapcsolat természetét, amit a testület a magánélet közvetlen megsértésének tekintett.
- Megőrzi az integritás szempontjából azonnali gyakorlati hatású részt: a jogerősen megállapított összeférhetetlenség miatti tisztségvesztés talpon marad.
- Kézzelfogható támpontokat ad a parlamentnek az újraíráshoz, köztük azt is, hogy a házastársat terhelő bevallási kötelezettség elfogadható, ha nem társul hozzá közzététel.
Mi marad probléma
- Eltűnik a nyilvánosságnak ígért átláthatóság: az állampolgár nem nézheti meg az interneten a méltóságviselők pénzügyi érdekeltségeit, még azokét sem, akik az 1. ponttól a 42. pontig szerepelnek, és akiket senki nem támadott meg.
- A törvény megreked a parlamentben, az Alkotmány pedig nem szab határidőt arra, hogy az újratárgyalás mikorra készüljön el.
- Két bíró különvéleményben mutatott rá, hogy a vizsgálat kiterjesztése olyan szövegekre, amelyeket senki nem kifogásolt, túllép az indítványon, ez pedig nyitva hagyja a vitát az előzetes normakontroll határairól.
- A házasságon kívül együtt élő partnerekre semmilyen bevallási kötelezettség nem vonatkozik mindaddig, amíg a törvényhozó nem talál olyan meghatározást, amely megfelel a világosság követelményének.
- A megerősített szankció szavazással elnyert mandátumokra is vonatkozik, a különvélemény szerint pedig ezzel utólag semlegesítik a választók döntését.
Hasznos tanácsok
- Ha közhivatalt vagy közméltóságot tölt be, ne várja az új nyomtatványt. A pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat egyelőre nem alkalmazandó, a kötelezettségei pedig a 176/2010. sz. törvényből következnek, vagyis a vagyonnyilatkozat és az érdekeltségi nyilatkozat marad.
- Ha a háta mögött van egy jogerős ügynökségi jelentés vagy összeférhetetlenséget megállapító jogerős bírósági határozat, kövesse figyelemmel a törvény kihirdetését. A testület által megerősített rész a hatálybalépéstől számított 30 napon belüli tisztségvesztést írja elő.
- Ne keverje össze a két nyilatkozatot. A vagyonnyilatkozatot és az érdekeltségi nyilatkozatot most is be kell nyújtani, de teljes formájukban nem kerülnek nyilvánosságra. A nyilvános pénzügyi érdekeltségi nyilatkozat pedig azelőtt akadt el, hogy egyáltalán létrejött volna.
- Ha Ön egy méltóságviselő házastársa vagy élettársa, ebből a törvényből semmilyen új kötelezettsége nem származik mindaddig, amíg azt módosított formában ki nem hirdetik.
- A rendelkező részt olvassa, ne a címeket. A testület három pontnak helyt adott, egyet elutasított, vagyis a törvényt nem nyilvánította a maga egészében alkotmányellenesnek.
- Kövesse a parlamenti újratárgyalást. Az alkotmányellenesnek nyilvánított szövegeket összhangba kell hozni a határozattal, a végleges változat pedig megtarthatja a bevallási kötelezettséget a közzétételi követelmény nélkül.
Gyakori kérdések
Mit döntött röviden az Alkotmánybíróság?
Hatályba léphet-e még a törvény?
Be kell-e még nyújtani a vagyonnyilatkozatokat?
Miért bukott meg a házastársakéhoz hasonló kapcsolatra vonatkozó fordulat?
Mi lesz a tisztségvesztés szankciójával?
Ki fordult az Alkotmánybírósághoz?
Mi az a különvélemény, amely a határozattal együtt jelent meg?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 696. szám, 2026. augusztus 21. 32 oldal PDF, 201 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.