Röviden
- Az integritási űrlapnak, annak a dokumentumnak, amelyet minden ajánlatkérő kitölt a SEAP-ban egy közbeszerzésnél, új mintája van, közös rendelettel jóváhagyva, a gazdasági, digitalizálási, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, valamint az Országos Integritási Ügynökség elnöke által.
- A minta többé nem a törvényben áll. A 184/2016. sz. törvény mellékletét, amely 2016 óta tartalmazta, a 180/2026. sz. törvény 2026. augusztus 31-i hatállyal hatályon kívül helyezte, 2026. szeptember 1-jétől pedig a minta egyszerű rendelettel is megváltoztatható, a Parlament megkerülésével.
- Az új űrlap jóval több adatot kér: e-mail-címet, telefonszámot és teljes lakcímet az eljárásban részt vevő minden személyről, továbbá az ajánlatkérő törvényes képviselőjének személyes adatait, amelyek korábban nem kerültek be a rendszerbe.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 735. szám, 2026. szeptember 1.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 1.
Az az űrlap, amelyet a közintézmények minden közbeszerzésnél kitöltenek, hogy időben látszódjék, ha a bizottság valamely tagjának köze van egy ajánlattevőhöz, kikerült a törvényből, és miniszteri rendeletbe került. Az 1.387/13.906/2026. sz. rendelet, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 1-jei, 735. számában jelent meg, jóváhagyja az integritási űrlap új mintáját. Négy nappal a 180/2026. sz. törvény közzététele után érkezik, ugyanazé a törvényé, amely bizalmassá tette a közjogi méltóságok vagyonnyilatkozatait, és amely hatályon kívül helyezte a 184/2016. sz. törvény mellékletét, vagyis éppen ennek az űrlapnak a mintáját. A hatályon kívül helyezés 2026. augusztus 31-én lépett életbe, az új minta pedig 2026. szeptember 1-jétől alkalmazandó.
A 184/2016. sz. törvény mechanizmusa megelőzési rendszer néven ismert, a közbeszerzések mindennapi nyelvén pedig PREVENT a neve. Így működik: a SEAP-on keresztül lefolytatott minden beszerzési eljárásnál az ajánlatkérő elektronikusan kitölt egy integritási űrlapot az eljárás és az azt eldöntő emberek adataival, az űrlap automatikusan eljut az Országos Integritási Ügynökséghez, az integritási felügyelők pedig elemzik. Ha összeférhetetlenségre utaló jel merül fel, az ANI integritási figyelmeztetést küld, az intézmény vezetője pedig köteles intézkedni, a bírálóbizottság egyik tagjának lecserélésétől az ajánlattevő kizárásáig.
A rendeletet 2026. augusztus 31-én írták alá, a Gazdasági, Digitalizálási, Vállalkozásügyi és Turisztikai Minisztériumnál 1.387. szám alatt, az Országos Integritási Ügynökségnél pedig 13.906. szám alatt, a 2026. augusztus 31-i, 13.904. sz. jóváhagyási előterjesztés alapján. A dátum nem véletlen: a 180/2026. sz. törvény VII. cikke megkövetelte, hogy a közös rendeletet „nu mai târziu de 31 august 2026”, vagyis legkésőbb 2026. augusztus 31-ig adják ki, éppen azon a napon, amelyen a törvény hatályba lépett. A rendeletet a határidő utolsó napján írták alá, és másnap tették közzé.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatást Románia valamennyi ajánlatkérője megérzi, a minisztériumoktól és kórházaktól a községi polgármesteri hivatalokig, továbbá azok az állami vállalatok és társaságok, amelyek ágazati beszerzéseket folytatnak. Mind ugyanazt az űrlapot töltik ki, a SEAP-ban, a közbeszerzési dokumentáció közzétételétől az eljárás eredményéről szóló hirdetmény közzétételéig. A kötelezettség az intézményé, a 184/2016. sz. törvény 5. cikkének (2) bekezdése szerint, a tényleges munkát viszont egy vagy több olyan személy végzi, akit az intézmény vezetőjének közigazgatási aktussal kell kijelölnie, az 5. cikk (4) bekezdése szerint.
A második hatás a határidőkhöz kötődik, és ezek nem változtak, csak nemrég szankciót kaptak. A bírálóbizottságra vonatkozó adatokat a bizottság kijelölésétől vagy bármely módosításától számított legfeljebb 2 napon belül, de legkésőbb az ajánlatok bontásáig kell megküldeni. A II. szakaszt, vagyis az ajánlattevőkről szólót, az ajánlatok bontásától számított 5 napon belül kell kitölteni. Ha ez a határidő lejár, a SEAP automatikusan egyidejű riasztást küld az intézménynek és az ANI-nak. Az integritási felügyelőnek ezután legfeljebb 3 munkanapja van a figyelmeztetés megküldésére, az intézménynek pedig 3 napja arra, hogy a III. szakaszba beírja a megtett intézkedéseket.
A harmadik hatás a rendszerbe kerülő személyes adatok mennyisége. Az űrlapon szereplő minden természetes személyről, vagyis a döntéshozókról, a tanácsadókról, a bírálóbizottság tagjairól és a bevont szakértőkről az új minta 14 mezőt kér: az azonosító típusát (CNP vagy külföldieknél PIN), utónevet, vezetéknevet, e-mail-címet, telefonszámot, nemet, állampolgárságot, majd országot, megyét, települést, kerületet, irányítószámot, utcát házszámmal, tömböt, lépcsőházat, emeletet és lakást, továbbá egy leíró jellegű címet arra az esetre, ha a házszám vagy a tömb nem ismert.
A negyedik hatás az, hogy az űrlap érzékennyé válik a részekre. A régi minta egyáltalán nem ismerte a fogalmat. Az új minta megkérdezi, hogy az eljárást részekre bontva folytatják-e le, majd minden részhez kéri a sorszámot, a megnevezést, a becsült értéket, az ajánlatok bontásának napját és a rész állapotát, a szerződéseknél pedig a számot, az aláírás napját, a közzététel napját és a szerződéssel érintett részeket. Mivel a nagy beszerzések többségét részekre bontják, az ANI vizsgálata mostantól részenként is elvégezhető, nem csupán a teljes eljárásra.
Az ötödik hatás azt a kockázatot érinti, amellyel a kitöltés elmulasztója szembenéz. 2026. augusztus 31-től a 180/2026. sz. törvény révén a 184/2016. sz. törvénynek új cikke van, a 9^1. cikk: a 6. cikk (1) és (2) bekezdése szerinti határidőkben való kitöltési kötelezettség megsértése szabálysértés, és a felelős személyre 500-tól 2 000 lejig terjedő bírsággal sújtható, a felelős személy kijelölésére vonatkozó kötelezettség elmulasztása pedig a szervezet vezetőjére kiszabott, 2 000-től 10 000 lejig terjedő bírsággal. A bírságokat az ANI felhatalmazott munkatársai szabják ki. Ettől elkülönülten a 9. cikk úgy rendelkezik, hogy az űrlap kitöltésének elmaradása az eljárás lezárása után hivatalból megindítja az összeférhetetlenség értékelésére szolgáló eljárást azon személyek tekintetében, akikre a 176/2010. sz. törvény vonatkozik.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Az első változás a jogforrási szinté, nem a tartalomé. 2026. augusztus 31-ig az űrlap mintája a Parlament által megszavazott törvény melléklete volt. 2026. szeptember 1-jétől két intézményvezető közös rendeletének melléklete. A 180/2026. sz. törvény VII. cikke kifejezetten kimondja, hogy a rendeletet „szükség szerint frissíteni kell”, tehát a következő változások is ugyanígy érkeznek majd, a romániai Hivatalos Közlönyben közzétett rendelettel. Maga az űrlap is erre épült: a III. szakaszban új rovat van, „Az űrlap verziója, amelyre vonatkozik”, amely azt feltételezi, hogy több verzió lesz.
A második változás a szerkezet. A 2016-os melléklet I. szakasza öt, római számmal jelölt csoportra oszlott, és minden csoportban 1-től felfelé számozták a rovatokat, a bírálóbizottságnál 19-ig. Az új minta teljesen lemond a számozásról, és az I. szakaszt négy alszakaszba rendezi: I.1 a beszerzési eljárás, I.2 a döntéshozók, I.3 a közbeszerzési dokumentációt kidolgozó tanácsadók és I.4 a bírálóbizottság, az A) pontban a bizottság tagjaival és a B) pontban a bevont szakértőkkel. A három szakasz címe most szó szerint megismétli a 184/2016. sz. törvény 5. cikke (1) bekezdésének három pontját, abban a formában, amelyet szintén a 180/2026. sz. törvény adott.
A harmadik változás a személyes adatok mennyisége. A melléklet eredeti formája, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2016. október 20-i, 831. számában jelent meg, természetes személyenként 8 adatot kért: vezetéknevet, utónevet, nemet, állampolgárságot, CNP-t, lakcímet, települést és megyét. Az új minta 14-et kér, az e-mail-címmel, a telefonszámmal és a hét rovatra bontott lakcímmel. Ráadásul megjelenik egy korábban nem létező személyi kör: az ajánlatkérő törvényes képviselője, akiről utónevet, vezetéknevet, CNP-t, e-mail-címet, telefonszámot, nemet, állampolgárságot és lakcímet kérnek. 2016-ban az ajánlatkérőnél csak a törvényes képviselő megnevezését és az intézmény elérhetőségeit kellett feltüntetni.
A negyedik változás ellenkező irányba mutat, és csökkenti az űrlapot. 2016-ban az ajánlattevőkről szóló szakaszban az első rovat neve „A gazdasági szereplő minősége” volt, és öt választási lehetőséget kínált: egyedüli ajánlattevő, a társulás vezetője, társult tag, alvállalkozó és kapacitást biztosító harmadik személy. Az új mintában a rovat neve „Részvétel típusa”, és két lehetősége van, egyedüli ajánlattevő vagy társulás. Az „alvállalkozó” és a „kapacitást biztosító harmadik személy” szavak sehol nem szerepelnek az űrlapon.
Az ötödik változás a munkát az emberről a rendszerre helyezi. 2016-ban az ajánlatok bontásának napját, az eljárásról szóló jelentés napját és a szerződés odaítélésének napját az ajánlatkérő töltötte ki kézzel, az adott időpontokban. Az új mintában az eljárás végleges jelentése és a szerződésekre vonatkozó adatok a 3. jegyzetet viselik, „A SEAP-ból automatikusan átveszik”, a nyertesi minőséget pedig automatikusan importálják. Itt javítottak ki egy régi felcserélést is: a 2016-os 4. jegyzet szerint az ajánlatok bontásának napját az online eljárásoknál kézzel kellett kitölteni, az offline eljárásoknál pedig automatikusan vették át, ami fordítva volt. Az új minta 5. jegyzete az ellenkezőjét mondja, azt, aminek eleve természetes lett volna szerepelnie.
A hatodik változás a Románián kívüli személyek és cégek azonosítása. A régi melléklet csak a CNP-t és a CUI-t ismerte. Az új melléklet „azonosítótípust” kér, természetes személyeknél CNP-t vagy PIN-t, jogi személyeknél CIF-et vagy TIN-t, a 11. jegyzet pedig megmagyarázza: a TIN azoknak a Románián kívüli jogi személyeknek az azonosítója, amelyeknek nincs CIF-jük.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az ellenőrzés részenként is elvégezhető, nem csak a teljes eljárásra, ami a nagy beszerzéseknél számít, ahol az összeférhetetlenség rendszerint egyetlen részen jelentkezik.
- A teljes elérhetőségi adatok, e-mail-cím és telefonszám, lehetővé teszik, hogy az ANI közvetlenül eljusson a figyelmeztetéssel érintett személyhez, az intézmény titkárságának megkerülésével.
- A végleges jelentés és a szerződési adatok automatikus átvétele a SEAP-ból kivesz az űrlapból néhány olyan rovatot, amelyet az ember elfelejtett vagy rosszul töltött ki.
- A PIN és a TIN azonosító lehetővé teszi a külföldi résztvevők helyes bejegyzését, akiknek eddig nem volt hova bekerülniük.
- Az „Az űrlap verziója, amelyre vonatkozik” rovat egy integritási figyelmeztetést az űrlap kibocsátáskori pontos állapotához köt, ami egy későbbi jogorvoslatnál segít.
- A rendeletben álló minta néhány hét alatt javítható, nem egy parlamenti ülésszak alatt, ha felesleges vagy éppen hiányzó rovat mutatkozik.
Mi marad probléma
- Ugyanez visszafelé is olvasható: az űrlap tartalmához többé nem kell a Parlament, tehát egy rovat két ember aláírásával, nyilvános vita nélkül kivehető.
- Az alvállalkozóknak és a kapacitást biztosító harmadik személyeknek nincs hova bekerülniük, jóllehet a közbeszerzési törvény kifejezetten az összeférhetetlenség forrásaként kezeli őket.
- A rovatok számozásának elhagyása megnehezíti egy pontos integritási figyelmeztetés megírását és az űrlap két verziójának összehasonlítását.
- A személyes adatok mennyisége személyenként csaknem a kétszeresére nőtt, anélkül hogy a rendelet megmondaná, kinek van hozzájuk hozzáférése, és meddig őrzik meg őket.
- Az űrlapon egyetlen olyan rovat sincs, amelyből látszana, ki töltötte ki, jóllehet 2026. augusztus 31-től éppen a felelős személy kockáztat bírságot.
- A rendeletnek nincs saját átmeneti rendelkezése, a hatóságoknak pedig a folyamatban lévő eljárásokra alkalmazandó szabályt a 180/2026. sz. törvény XI. cikkében kell keresniük.
Hasznos tanácsok
- Ha Ön ajánlatkérő, először azt nézze meg, megvan-e az integritási űrlapért felelős személy kijelöléséről szóló közigazgatási aktus. Hiánya 2026. augusztus 31-től szabálysértés az intézmény vezetője részéről, 2 000-től 10 000 lejig terjedő bírsággal.
- Ne várja meg az ajánlatok bontását azzal, hogy az űrlappal foglalkozzon. A kötelezettség a közbeszerzési dokumentáció SEAP-ban való közzétételétől ketyeg, a bírálóbizottság adatait pedig a kijelölésétől számított legfeljebb 2 napon belül, de mindenképpen az ajánlatok bontása előtt meg kell küldeni.
- Vegye naptárba az ajánlatok bontásától számított 5 napos határidőt a II. szakaszra. Túllépésekor a SEAP egyszerre küld riasztást az intézménynek és az ANI-nak, tehát a késés nem marad észrevétlen.
- Idejében gyűjtse össze a bizottsági tagok elérhetőségi adatait. Az új minta e-mail-címet, telefonszámot és teljes lakcímet kér, irányítószámmal és kerülettel, olyan információkat, amelyek az intézményeknél rendszerint nincsenek egy helyen.
- Ha az eljárásban alvállalkozók vagy kapacitást biztosító harmadik személyek jelennek meg, kezelje őket külön. Az űrlapon nincs rovatuk, de az összeférhetetlenség megelőzésének kötelezettsége megmarad, a 98/2016. sz. törvény 60. cikke pedig kifejezetten említi őket.
- Ha integritási figyelmeztetést kap, és a benne szereplő adatok már nem időszerűek, a figyelmeztetés SEAP-ban való közzétételétől számítva 3 napja van igazoló iratokat küldeni a felügyelőnek. A felügyelőnek ezután 2 napja van a figyelmeztetés érvényesítésére vagy visszavonására.
- Miután az intézmény vezetője elrendelte az intézkedéseket, frissítse az I. és a II. szakaszt, és 3 napon belül töltse ki a III. szakaszt. Jegyezze fel a figyelmeztetés egyedi számát is, mert az a kulcs, amelyhez minden hozzákapcsolódik.
- A 2026. augusztus 31. előtt megkezdett eljárásoknál nézze meg a 180/2026. sz. törvény XI. cikkét: a folyamatban lévő ellenőrzési eljárásokat a beszerzési eljárás megindításának napján alkalmazandó szabályok szerint kell befejezni.
Gyakori kérdések
Mi az integritási űrlap?
Ki tölti ki?
Milyen adatok kerülnek bele?
Mikor kell megküldeni?
Mi történik a megküldés után?
Mit kockáztat, aki nem tölti ki az űrlapot?
Miért volt szükség erre a rendeletre?
Változik valami a közbeszerzéseken induló cégek számára?
Mikortól alkalmazandó az új minta?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A rendelet melléklete, II. szakasz, „Részvétel típusa” rovat. Az egyetlen rovat, amelyben az űrlap egy gazdasági szereplő minőségét rögzíti, két lehetőséget kínál: „egyedüli ajánlattevő/társulás”. Az „alvállalkozó” és a „kapacitást biztosító harmadik személy” szavak sehol nem szerepelnek a rendeletben. A 184/2016. sz. törvény 5. cikke (1) bekezdésének b) pontja viszont megköveteli, hogy az űrlap tartalmazza „calitatea și datele de identificare ale operatorilor economici”, vagyis a gazdasági szereplők minőségét és azonosító adatait, ugyanezen törvény 8. cikkének (2) bekezdése pedig arra kötelezi az ajánlatkérő vezetőjét, hogy figyelmeztetés nyomán rendelje el „excluderea ofertantului, candidatului, ofertantului asociat, subcontractantului sau terțului susținător, aflați într-un potențial conflict de interese”, vagyis a lehetséges összeférhetetlenségben lévő ajánlattevő, részvételre jelentkező, társult ajánlattevő, alvállalkozó vagy kapacitást biztosító harmadik személy kizárását. A törvény tehát öt minőséget nevez meg, az űrlap pedig kettőt tud kifejezni. A 98/2016. sz. törvény 60. cikke (1) bekezdésének a), b) és d) pontja kifejezetten összeférhetetlenséget előidézni képes helyzetként határozza meg a kapacitást biztosító harmadik személyekre és a megjelölt alvállalkozókra vonatkozó eseteket. A 184/2016. sz. törvény hatályon kívül helyezett mellékletében, a romániai Hivatalos Közlöny 2016. október 20-i, 831. számában közzétett formájában, „A gazdasági szereplő minősége” rovat mind az öt változatot tartalmazta. Ennek az a következménye, hogy két olyan kategóriáról, amelyet a törvény kifejezetten megcéloz, a megelőzési rendszer nem kap adatot, az intézmény vezetője pedig nem kaphat olyan figyelmeztetést, amely a kizárásukat kérné.
- A rendelet melléklete, II. szakasz, „Részek, amelyekre ajánlatot tett” rovat és a 17. lábjegyzet. A rovat a 17. jegyzetet viseli, amely szerint „a megnyert szerződés vagy szerződések alapján automatikusan importálják”. A rovat azokat a részeket kéri, amelyekre a szereplő ajánlatot tett, a kitöltési szabály pedig a megnyert szerződésekből vezeti le őket. A kettő nem esik egybe: az az ajánlattevő, amely öt részre nyújt be ajánlatot, és egyet nyer meg, egyetlen résszel jelenne meg az űrlapon, az pedig, amely egyetlen részt sem nyer meg, eggyel sem. Ráadásul a 184/2016. sz. törvény 1. cikkének (1) bekezdése a mechanizmust „ex ante” ellenőrzésként határozza meg, a 6. cikk (2) bekezdése pedig a II. szakasz kitöltését az ajánlatok bontásától számított 5 napon belül követeli meg, vagyis olyan időpontban, amikor még egyetlen szerződést sem ítéltek oda. Aki jóhiszeműen olvassa a rendeletet, nem tudja megállapítani, hogy a rovatot az ajánlatok bontásakor kell-e kitölteni, az összes megajánlott résszel, vagy az odaítélés után, csak a megnyertekkel.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet azt teszi, amit tenni kellett, időben és kerülők nélkül. A 184/2016. sz. törvény mellékletét a 180/2026. sz. törvény 2026. augusztus 31-i hatállyal hatályon kívül helyezte, és ha a közös rendelet nem jelenik meg, a PREVENT mechanizmus űrlapminta nélkül, vagyis tárgy nélkül marad. A két intézmény augusztus 31-én írta alá és szeptember 1-jén tette közzé. Közben marad egy nap, amelyen a melléklet már hatályon kívül volt, az új minta pedig még nem volt hatályban, egy űrnap, amelyet a szövegezésnél láthatóan senki nem vett észre.
Az a határidő, amelyből a rendelet megszületett, megérdemel egy ceruzás átolvasást, mert önmagának mond ellent. A 180/2026. sz. törvény VII. cikke szerint a közös rendeletet „a jelen törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül, de legkésőbb 2026. augusztus 31-ig” kell kiadni. A törvény 2026. augusztus 28-án jelent meg, és 2026. augusztus 31-én lépett hatályba, a közzétételtől számított 3 napon belül. A 30 nap szeptember 30-án járt volna le, csakhogy a felső korlát éppen arra a napra esik, amelyen a határidő elkezdődik. A kibocsátóknak gyakorlatilag egyetlen napjuk volt, a 30 napos határidő pedig soha nem létezett. Az, hogy a rendelet 2026. augusztus 31-i dátumot visel, arról árulkodik, hogy valaki elolvasta a felső korlátot, és az utolsó pillanatban betartotta.
A minta törvényből rendeletbe költöztetése önmagában védhető döntés. Egy olyan műszaki űrlapnak, amely a SEAP felépítésétől függ, nincs helye egy törvény mellékletében, ahol minden vesszőhöz jogszabály-módosítás kell. Az árat viszont a tartalmon látni: az első szabad kézzel végzett újraíráskor az űrlap elveszítette az alvállalkozókat és a kapacitást biztosító harmadik személyeket, vagyis éppen azokat a kategóriákat, amelyeket a 98/2016. sz. törvény 60. cikke az összeférhetetlenség tipikus forrásaként sorol fel, és nyert hét lakcímrovatot minden személyre. Egy parlamenti aktust nehezebb lett volna megváltoztatni, de csendben elvékonyítani is nehezebb lett volna.
A 2016-os formával való összehasonlítás megmutatja az irányt: természetes személyenként 8 adatot gyűjtöttek, most 14-et, és ezekhez hozzájön egy egész embercsoport, amely korábban nem volt a rendszerben, az ajánlatkérő törvényes képviselője, CNP-vel, lakcímmel, e-mail-címmel, telefonszámmal, nemmel és állampolgársággal. Ugyanakkor az űrlapon nincs egyetlen rovat sem, amelyből látszana, ki töltötte ki, jóllehet 2026. augusztus 31-től a felelős személy éppen amiatt kockáztat bírságot, hogy hogyan és mikor tölti ki. Többet gyűjtenek tehát az ellenőrzött emberekről, és semmit az ellenőrizhető emberről.
Mit kellene megváltoztatni
- Az alvállalkozó és a kapacitást biztosító harmadik személy visszavétele a „Részvétel típusa” rovatba. A jelenlegi két lehetőség csak az egyedüli ajánlattevőt és a társulást fedi le. Mind az öt minőséggel, amely a 2016-os mellékletben is szerepelt, a megelőzési rendszer az alvállalkozói láncban is kereshetne kapcsolatokat, ott, ahol az összeférhetetlenséget a legnehezebb szabad szemmel meglátni, és ahol a 98/2016. sz. törvény 60. cikke kifejezetten keresi.
- A 17. jegyzet újraírása úgy, hogy a megajánlott részeket a benyújtott ajánlatokból importálják, ne a megnyert szerződésekből. A jelenlegi megfogalmazás szerint a rovat csak az odaítélés után tölthető ki, tehát nem szolgálhat ex ante ellenőrzést. Kijavítva lehetővé tenné, hogy az ANI közvetlenül az ajánlatok bontása után összevesse a bizottság összetételét az ajánlattevők részenkénti listájával.
- Rovat a 184/2016. sz. törvény 5. cikkének (4) bekezdése szerint kijelölt felelős személynek. Az 500-tól 2 000 lejig terjedő bírságot erre a személyre szabják ki, az űrlap viszont sehol nem azonosítja. Ha a neve és a kijelöléséről szóló közigazgatási aktus bekerülne az űrlapba, a szabálysértés külön vizsgálat nélkül alkalmazhatóvá válna, az intézménynek pedig bizonyítéka lenne arról, hogy a kijelölési kötelezettségét teljesítette.
- Az „Ajánlattevők, akikkel munkaviszonyban áll” rovat a tanácsadókra és a bevont szakértőkre is. Ma a kérdést csak a döntéshozóknak és a bizottsági tagoknak teszik fel. Az a tanácsadó, aki a műszaki leírást írja, és az a bevont szakértő, aki az ajánlatokat műszakilag értékeli, legalább ugyanannyira befolyásolja az eredményt, az űrlap viszont semmit nem kérdez tőlük a résztvevőkkel való kapcsolataikról.
- A rovatok újraszámozása, ahogyan a 2016-os mellékletben számozva voltak. Egy integritási figyelmeztetés és egy esetleges jogorvoslat egy meghatározott rovatra utal. Számok nélkül az utalás a rovat megnevezésén keresztül történik, az pedig az űrlap következő verziójában megváltozhat, „Az űrlap verziója, amelyre vonatkozik” rovat így stabil viszonyítási pont nélkül marad.
- Lábjegyzet arról, hogy kinek van hozzáférése az űrlap személyes adataihoz, és meddig őrzik meg őket. A rendelet megkétszerezi a személyenként gyűjtött adatok mennyiségét, és semmit nem mond a kezelésük rendjéről. A jogalapra és a megőrzési határidőkre való kifejezett utalás megkímélné az egyes ajánlatkérőket attól, hogy maguknak kelljen összeállítaniuk a választ egy érintetti hozzáférési kérelemre.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 735. szám, 2026. szeptember 1. 16 oldal PDF, 112 KB a jogi aktus a(z) 7. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.