Röviden
- Egy 31 oldalas terv azt ígéri, hogy egy tengeri szélerőműpark engedélyezése a mai mintegy 24 hónapról 12-re rövidül, digitális egyablakos ügyintézéssel, formanyomtatványokkal és azoknak az iratoknak a betiltásával, amelyek az államnál már megvannak.
- Csakhogy szinte minden határidő „a digitális megoldás működésbe lépésétől” ketyeg, a terv pedig nem mondja meg, mi ez a megoldás, ki építi és meddig: a 31 határidőből 22 olyan időponton függ, amelyet az aktus nem datál.
- A tervet a 121/2024. sz. törvény 50. cikke szerint 2024. december 31-ig kellett volna jóváhagyni. 609 nappal később jelent meg.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 734. és 734 bis szám, 2026. szeptember 1.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 1.
Az állam felére akarja vágni azt az időt, amely alatt egy fekete-tengeri szélerőműparkot engedélyeznek, de nem mondja meg, mikortól kezd számolni. A megbízott energiaügyi miniszter, a gazdasági, digitalizálási, vállalkozásügyi és turisztikai miniszter, valamint a Fekete-tengeri Offshore Műveletek Szabályozásáért Felelős Illetékes Hatóság elnökének 945/1.349/1.607/2026. sz. közös rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 1-jei, 734. számában jelent meg, jóváhagyja a tengeri szélenergia-projektekre vonatkozó közigazgatási eljárások egyszerűsítéséről és hatékonyabbá tételéről szóló intézkedési tervet. Maga a rendelet három cikkből és egyetlen oldalból áll; a lényeg a 31 oldalas mellékletben van, amelyet külön nyomtattak ki, a romániai Hivatalos Közlöny ugyanaznapi, 734 bis számában. Egy nappal azután érkezik, hogy hat aktusból álló csomag megállapította a jóváhagyás, az építés és a bontás konkrét szabályait, ugyanazon a napon pedig, a szomszédos 733. lapszámban, megjelent a kutatási engedély megadásának módszertana is, amelyet az energiaügyi miniszter 951/2026. sz. rendelete hagyott jóvá.
Ez a negyedik és egyben utolsó intézkedési terv, amelyet a tengeri szélenergiáról szóló 121/2024. sz. törvény megkövetel. A törvény négy intézményközi munkacsoportot és négy tervet írt elő: a kikötőkről szólót a 47. cikkben, amelyet az 517/667/2026. sz. rendelettel hagytak jóvá és 2026. augusztus 4-én tettek közzé; a szakképzésről szólót a 49. cikkben, amelyet 2026. július 31-én tettek közzé; a helyi ellátási láncokról szólót a 48. cikkben, amelyet 2026. augusztus 25-én tettek közzé; és ezt, amelyet az 50. cikk követel meg, a közigazgatási eljárásokra. Mind a négynek ugyanaz volt a törvényi határideje, 2024. december 31., és mind a négy 2026. július 31. és szeptember 1. között jelent meg.
A másik háromtól a tárgya különbözteti meg. A korábbi tervek a kikötőkről, az emberekről és a gyárakról szóltak. Ez magáról a közigazgatásról szól: a véleményekről, amelyeket kér, a papírokról, amelyeket kétszer kér be, a határidőkről, amelyeket nem tart be, és az egymást átfedő hatáskörökről. Jogalapja, a 121/2024. sz. törvény 50. cikke, az egyszerűsítési intézkedésekről szóló 41/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet három cikkére utal: a 2^1. cikkre, amely megtiltja az intézményeknek, hogy más közintézmények által kiállított iratokról másolatot kérjenek, a 2^2. cikkre, amely megtiltja iratgyűjtők és papír-írószerek bekérését, és a 3^1. cikkre, amely ingyenes fénymásolásra kötelez, ha papíralapú másolatot kérnek.
A tervet a 740/1.668/1.491/2025. sz. közös rendelettel létrehozott munkacsoport dolgozta ki, és az Energiaügyi Minisztérium 2026. augusztus 19-i, 153.397. sz. jóváhagyási előterjesztésén nyugszik. A rendeletet 2026. augusztus 25-én írta alá Ilie-Gavril Bolojan megbízott energiaügyi miniszter és az ACROO képviselője, 2026. augusztus 28-án pedig a MEDAT képviselője.
Milyen hatásokkal jár
Az első, amit el kell mondani, az, hogy mit nem eredményez. A terv nem teremt új jogokat a befektetőnek, és önmagában egyetlen határidőt sem rövidít le. A 7.3. pont ezt kifejezetten ki is mondja: a mutatók „au caracter orientativ și sunt utilizați exclusiv pentru monitorizarea progresului implementării măsurilor prevăzute în Plan, fără a constitui obligații individuale de rezultat pentru instituțiile participante”, vagyis tájékoztató jellegűek, kizárólag a végrehajtás előrehaladásának nyomon követésére szolgálnak, és nem keletkeztetnek egyéni eredménykötelmet a részt vevő intézmények számára. A terv kétszer is megismétli, hogy az intézkedések „nem módosítják a környezetvédelmi, működésbiztonsági és biztonsági értékelések követelményeit vagy szigorúságának szintjét”.
Amit eredményez, azok a közigazgatásra rótt szervezési kötelezettségek, négy naptárban ellenőrizhető határidővel. Minden felelős intézménynek ki kell jelölnie egy végrehajtási koordinátort, egy „kapcsolattartó pontot”, a terv jóváhagyásától számított 3 hónapon belül, vagyis 2026. december 1-jéig. Az Energiaügyi Minisztériumnak az illetékes intézményekkel együtt teljes körű közigazgatási auditot kell végeznie a jelenlegi eljárásokról, valamennyi vélemény, időtartam és átfedés számbavételével, 6 hónapon belül, vagyis 2027. március 1-jéig. Szintén 6 hónapon belül kell megindítani az intézményközi együttműködési jegyzőkönyv aláírásának folyamatát. Az Energiaügyi Minisztérium pedig „kidolgozhat és közzétehet” éves jelentést a végrehajtás állásáról, minden év március 31-ig.
A második hatás az „egyszeri adatszolgáltatás” elve, amely mostantól benne áll az ágazat egyik aktusában. A tengeri projektek véleményezésében részt vevő intézmények nem kérhetnek többé másolatban olyan iratokat, amelyek más állami szervezeteknél már megvannak, hanem közvetlenül, az adatbázisok összekapcsolásával kell megszerezniük őket. A kitűzött cél a befektetőktől kért iratok számának legalább 50%-os csökkentése. A 2.1^1. pont tovább megy: az egy másik eljárásban már benyújtott vagy elvégzett értékeléseket nem kérik be másodszor, a tisztázást pedig pontszerűen kérik, „a már benyújtott dokumentáció teljes újrakezdése nélkül”.
A harmadik hatás az értékelések kölcsönös elismerése. A 3.1^1. pont előírja, hogy az egyik hatóság által elvégzett műszaki, jogi, környezetvédelmi, működésbiztonsági és megfelelőségi értékeléseket a többiek rendelkezésére kell bocsátani, és azokat „ilyenként ismerik el, teljes újrakezdésük nélkül”. Egy intézményközi útmutató fogja megállapítani, hogy mely értékeléstípusok ismerhetők el, meddig érvényesek, és mely korlátozott esetekben kell az értékelést megismételni.
A negyedik hatás azt az időpontot érinti, amelytől egy közigazgatási határidő ketyegni kezd, ami a gyakorlatban aktákat dönt el. A 3.3. pont szerint az eljárási határidő „a benyújtott dokumentáció hiánytalanságának megerősítésekor” indul, az egyablakos rendszer felületén keresztül, és indokolt tisztázás vagy hiánypótlás esetén felfüggeszthető. Ez az egyetlen eljárási szabály az egész tervben, amelyre közvetlenül hivatkozni lehet.
Az ötödik hatás egy kimozdító mechanizmus. A 4.3. pont „háromlépcsős vitarendezési eljárást” vezet be: elemzés műszaki szinten, közvetítés az Energiaügyi Minisztérium és a MEDAT között, majd kormányzati szintre emelés. A cél az, hogy a bejelentett esetek legalább 80%-ára szülessen rendezési javaslat, a bejelentéstől számított 30 napon belül, kéthetenkénti nyomon követő ülésekkel és félévenkénti nyilvános jelentéssel.
A hatodik hatás az átláthatóság. A terv nyilvános elektronikus nyilvántartást ír elő a kérelmekről és a véleményekről, „élő SLA” néven monitorozó felületet a szakaszonkénti átlagidőkkel és a határidők betartásának arányával, negyedévente frissített irányítópultot, valamint online nyilvános konzultációt a jelentős hatású projektekhez. A jogszabályi vagy eljárási változásokat a hatálybalépésüktől számított legfeljebb 15 napon belül meg kell jeleníteni a felületen, a nyilvános konzultációk jelentéseit pedig a konzultáció lezárásától számított 30 napon belül közzé kell tenni.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A kiindulási helyzetet maga a terv írja le, a 2. sz. mellékletben: a dokumentációkat külön-külön kell benyújtani minden intézményhez, ugyanazokat az iratokat többször is bekérik, nincs egységes mechanizmus az ügyállás követésére, a határidők pedig eltérők és nehezen kiszámíthatók. Az eljárások közötti függőségeket „informálisan kezelik”.
Az érdemi újdonság a digitális egyablakos ügyintézés, amelyet a szöveg végig GUD rövidítéssel jelöl, és amely 84-szer fordul elő benne. Lehetővé tenné egyetlen kérelem benyújtását, annak automatikus szétosztását az illetékes intézmények között, értesítéseket minden szakasz állásáról, valamint adatcserét a hatóságok között. A terv azonban nem építi meg, és nem is dönti el, mi legyen. Azt mondja, hogy a digitális megoldást „a tervezési és megvalósítási szakaszban állapítják meg”, a „kiemelten megvizsgálják a meglévő digitális infrastruktúrák használatának lehetőségét” fordulat pedig négyszer szerepel.
Itt jön be a második újdonság, amely nem az energiaügyhöz tartozik. Az a meglévő infrastruktúra, amelyre a terv néz, az Ipari Engedélyek Egységes Elektronikus Kapcsolattartó Pontja, azaz PCUEL, amelyet az Ipari Engedélyek Hivatala, azaz OLI működtet az egységes ipari engedélyről szóló 140/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet alapján. A PCUEL 32-szer, az OLI 28-szor fordul elő a tervben. A 2. sz. mellékletben az egységes ipari engedélyt kilencedik eljárásként vették fel a tengeri projektekre alkalmazandó eljárások jegyzékébe. Az „a PCUEL használata esetén” fordulat kilencszer szerepel, mindig feltételes módban.
Megváltozott a felelősséget viselő intézmények köre is. A 121/2024. sz. törvény 50. cikke az Energiaügyi Minisztériumot, a Kutatási, Innovációs és Digitalizálási Minisztériumot és az ACROPO-t nevezte meg. Időközben a digitalizálási tárcát átszervezték, a hatáskörök a MEDAT-hoz kerültek, az ACROPO-ból pedig ACROO lett. A terv 1. sz. melléklete négy intézményt sorol fel megnevezett feladatokkal, az Energiaügyi Minisztériumot, a MEDAT-ot, az ACROO-t és az OLI-t, valamint egy maradékkategóriát, „egyéb központi közhatóságok és illetékes intézmények”.
Ami nem változott, jóllehet ott volt az asztalon: a „közigazgatási hallgatás”, vagyis az a szabály, amely szerint a határidőn belüli válasz hiánya jóváhagyásnak minősül. A 3.3. pont nem vezeti be, csupán annyit mond, hogy alkalmazását „megvizsgálják”, és hogy az esetleges alkalmazás „külön jogi elemzés és a szükséges jogalkotási intézkedések tárgyát képezi”.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az „egyszeri adatszolgáltatás” elve kifejezetten le van írva a tengeri ágazatra, számszerű céllal is: mínusz 50% a befektetőtől kért iratokból.
- Az egyik hatóság által elvégzett értékeléseket a többiek elismerik, teljes újrakezdés nélkül, a tisztázást pedig pontszerűen kérik.
- Meg van határozva az az időpont, amelytől a határidő ketyeg, vagyis a dokumentáció hiánytalanságának megerősítése, és az is, hogy mikor függeszthető fel.
- A kérelmek és vélemények nyilvános nyilvántartása, valamint az „élő SLA” felület a szakaszonkénti átlagidőkkel láthatóvá tenné, hol áll éppen egy akta.
- Az intézmények közötti holtpontok formális, háromlépcsős eljárást kapnak, 30 nappal a rendezési javaslatra.
- A terv egy meglévő felület újrahasznosítását kéri új építése helyett, ami megkíméli a befektetőt még egy belépési ponttól.
Mi marad probléma
- Az „…-tól számított” fordulattal kifejezett 31 határidőből 22 a digitális megoldás működésbe lépésétől ketyeg, olyan időponttól, amelyet a terv nem datál.
- A mutatókat tájékoztató jellegűnek nyilvánítják, „egyéni eredménykötelem nélkül”, tehát senki nem felel, ha a cél nem teljesül.
- Nincs hozzárendelt finanszírozás. Az intézmények „hatásköreik, a rendelkezésre álló források és a jóváhagyott költségvetési keret határain belül” dolgoznak.
- A 20 számozott intézkedésből háromnak nincs sem mutatója, sem kijelölt felelőse, jóllehet a 8.1. pont az intézkedések 100%-ának nyomon követését ígéri.
- A „közigazgatási hallgatás” csupán megvizsgálandó marad, tehát hiányzik az a fogantyú, amely egy határidő túllépését ténylegesen szankcionálná.
- A 41/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet 2^2. és 3^1. cikke, amelyre a törvény 50. cikke kifejezetten utalt, sehol nem jelenik meg a 31 oldalon.
Hasznos tanácsok
- Ha tengeri szélenergia-projektet készít elő, ne várja meg az egyablakos rendszert. A most is hatályos határidők a 687/2026. sz. kormányhatározatból és a 13-17/2026. sz. ACROO-rendeletekből származnak, amelyeket egy nappal korábban tettek közzé, nem pedig e terv célszámaiból.
- Jegyezze meg 2026. december 1-jét. Addig minden érintett intézménynek ki kell jelölnie egy végrehajtási koordinátort. Kérje el a nevét attól az intézménytől, amellyel dolgozik.
- A következő ellenőrizhető viszonyítási pont 2027. március 1., az eljárások auditjára és az intézményközi jegyzőkönyv aláírásának megindítására vonatkozó 6 hónapos határidő.
- Ha egy intézmény egy másik közintézmény által kiadott vélemény másolatát kéri, hivatkozzon a 41/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet 2^1. cikkére és a terv 2.1. pontjára. A tilalom 2016 óta benne áll a jogszabályban, a terv csak megismétli.
- Ha iratgyűjtőt, gyorsfűzőt vagy más irodaszert kérnek Öntől, ugyanannak a rendeletnek a 2^2. cikke ezt megtiltja, és a tilalom attól függetlenül érvényes, hogy a terv nem említi.
- Kérje írásban a dokumentáció hiánytalanságának megerősítését. A 3.3. pont szerint ettől a pillanattól ketyeg a határidő, a tisztázás kérése pedig felfüggeszti.
- Két intézmény közötti holtpont felfelé vihető. A terv műszaki elemzést, majd az Energiaügyi Minisztérium és a MEDAT közötti közvetítést, majd kormányzati szintet ír elő, a bejelentéstől számított 30 napon belüli rendezési javaslattal az esetek 80%-ára.
- Kövesse a végrehajtásról szóló éves jelentést. A 8.2. pont szerint az Energiaügyi Minisztérium minden év március 31-ig „kidolgozhat és közzétehet” ilyen jelentést. Az ige „lehet”, nem „köteles”, tehát a hiánya nem sért semmit.
Gyakori kérdések
Mi is valójában ez a terv?
Változik-e valami a befektetők számára 2026. szeptember 1-jétől?
Meddig tartana egy tengeri szélerőműpark engedélyezése?
Mi a digitális egyablakos ügyintézés, és ki csinálja meg?
Mikortól ketyegnek a terv határidői?
Ki felel a végrehajtásért?
Mennyit késett a terv?
Változnak-e a környezetvédelmi, működésbiztonsági vagy honvédelmi követelmények?
Mi történik, ha a célokat nem érik el?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 2. sz. melléklet 2. pontjának táblázata, az 5. és a 6. tétel (romániai Hivatalos Közlöny 734 bis, 30. és 31. oldal). Az 5. tételnél, „Víz alatti régészeti vélemény”, a „legislația patrimoniului cultural”, vagyis a kulturális örökség jogszabályai szövegrész nyolc egymást követő oszlopban azonosan van kinyomtatva, jóllehet csak az elsőben, a jogalapnál van értelme: megjelenik a projekt szakaszaként, a kért dokumentációként, a más eljárásoktól való függőségként, a becsült időtartamként, a célidőtartamként, az egyszerűsítés típusaként és megjegyzésként is. A 6. tételnél, „Kikötői infrastruktúra használatára vonatkozó vélemény”, a „solicitare utilizare infrastructură, date tehnice (actual); standardizare și integrare GUD (propus)” szövegrész, vagyis az infrastruktúra használatára irányuló kérelem és műszaki adatok jelenleg, szabványosítás és GUD-integráció javasoltan, hat egymást követő oszlopban azonosan szerepel, a kért dokumentációtól a megjegyzésekig. A terv a 2. sz. mellékletet a saját „operatív eszközének” nyilvánítja, ez a két tétel viszont a közzétett formájában függőségek nélkül, jelenlegi időtartam nélkül, célidőtartam nélkül és az egyszerűsítés típusa nélkül marad. A táblázat kilenc eljárása közül ez az a kettő, amelynél nem állapítható meg, mi is egyszerűsödik, és mihez mérik az előrehaladást.
- Az 5.3. pont, „Elektronikus irattározás és a dokumentumok nyomon követhetősége” (romániai Hivatalos Közlöny 734 bis, 18. oldal). Az ehhez az intézkedéshez rendelt ajánlás, mutató és felelősök nem az irattározásról szólnak. Az ajánlás „a szükséges API-k minimális körének meghatározását (pl. Cégjegyzék, ANAF, Kataszter, ANRE, ACROO)” és „az együttműködési képesség rendszeres tesztelését” kéri, a mutató „legalább 5 működő összekapcsolás közhiteles nyilvántartásokkal, a felület tesztelési és stabilizálási szakaszát követően, a működésbe lépésétől számított 6-12 hónapon belül”, a felelősök pedig „minden nyilvántartást vezető intézmény (API-integráció)”. Ugyanez a mondat szóról szóra megjelenik a 2.3., „Az adatbázisok együttműködési képessége” intézkedés szövegében (9. oldal), és ugyanez annak az intézkedésnek a mutatója is. Ebből az következik, hogy az elektronikus irattározásról szóló intézkedés saját mutató nélkül marad, és ugyanaz az öt összekapcsolás két különböző intézkedést pipál ki, jóllehet a 8.1. pont megköveteli, hogy „a Tervben szereplő intézkedések 100%-át” nyomon kövessék.
A szerkesztőség elemzése
A probléma, amelyet a terv leír, valós, és őszintén van leírva. A 2. sz. melléklet négy pontban ismeri el, hogy a befektető ma külön-külön nyújtja be a dokumentációkat minden intézményhez, hogy ugyanazokat az iratokat többször is bekérik tőle, hogy nincs egységes nyomon követési mechanizmus, és hogy az eljárások közötti függőségeket „informálisan kezelik”. Egy hivatalos dokumentum, amely ezt írja le a saját közigazgatásáról, jó kiindulópont. A diagnózis után azonban egy olyan terv következik, amely önmaga halasztja el a saját rajtját.
A határidők számtana többet mond, mint a szöveg. A terv 31 olyan határidőt tartalmaz, amelyet az „…-tól számított” fordulattal fejeznek ki. Ezekből 22 „a GUD megvalósításához használt digitális megoldás működésbe lépésétől” vagy a felület működésbe lépésétől ketyeg, négy pedig a terv jóváhagyásától. A többi eljárási eseményhez kötődik: 30 nap egy holtpont bejelentésétől, 30 nap egy konzultáció lezárásától, 90 nap egy másik befejezésétől, 15 nap egy jogszabály-módosítás hatálybalépésétől. Más szóval a terv határidőinek csaknem háromnegyede olyan időponttól indul, amelyet a terv nem datál, egy olyan digitális megoldáshoz, amelyről ugyanő azt mondja, hogy „a tervezési és megvalósítási szakaszban állapítják meg”. Még az sem tudható, új felület lesz-e vagy a PCUEL kiterjesztése: az „a PCUEL használata esetén” fordulat kilencszer szerepel, mindig feltételes módban.
A második észrevétel az intézkedések megszámlálásából jön. A 2-6. fejezet 20 számozott intézkedést tartalmaz. Tizenhétnek van mutatója, határideje és felelős intézménye is. Háromnak egyik sincs: a 2.1^1. pontnak, amely a dokumentációk újrafelhasználásáról szól, a 3.1^1. pontnak, amely a kettős közigazgatási értékelés megszüntetéséről, és az 5.4. pontnak, amely az együttműködési képességről és a kiberbiztonságról. Éppen ezektől függ a központi ígéret, az, hogy senki nem kéri be Öntől kétszer ugyanazt az iratot, és éppen ez az egyetlen intézkedés, amely egy olyan rendszer biztonságára vonatkozik, amelyen milliárdos beruházások műszaki dokumentációi haladnának át. Közben a 8.1. pont azt tűzi ki mutatóként, hogy „a Tervben szereplő intézkedések 100%-át nyomon követik a nyomon követési mechanizmuson keresztül”, olyan célt, amelyet a saját szövege tesz lehetetlenné.
A harmadik észrevétel arra vonatkozik, hogy mit kér a terv, és mit kértek tőle. A 121/2024. sz. törvény 50. cikke nem általánosságban beszél egyszerűsítésről: pontosan a 41/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet három cikkére utal. A 2^1. cikk, vagyis a más közintézmények által kiállított iratok másolatának bekérésére vonatkozó tilalom, alaposan le van fedve a 2.1. intézkedéssel és a mínusz 50%-os céllal. A 2^2. cikk, amely megtiltja az intézményeknek iratgyűjtők, gyorsfűzők és bármely más iroda- vagy papír-írószer bekérését, valamint a 3^1. cikk, amely ingyenes fénymásolásra kötelez, ha papíralapú másolatot kérnek, sehol nem jelenik meg a 31 oldalon. A „gyorsfűző”, „irodaszer”, „papír-írószer”, „fénymásolás” és „papír” szavak hiányoznak a szövegből. Fel lehet vetni, hogy a 3^1. cikk nem alkalmazandó a központi hatóságok által kiállított aktusokra, tehát nagyrészt tárgytalan volna. Csakhogy a terv kifejezetten bevonja a helyi hatóságokat és a kikötői hatóságokat, amelyekre viszont alkalmazandó.
A negyedik észrevétel csak akkor látszik, ha a tervet az ugyanazon a héten megjelent aktusok mellé tesszük. A 2. sz. melléklet a 2. tételnél azt jegyzi meg, hogy a kutatási engedély módszertana „másodlagos jogszabályban kerül majd jóváhagyásra”, az eljárás időtartama pedig „n/a / meghatározás alatt”. A módszertant az energiaügyi miniszter 951/2026. sz. rendeletével már jóváhagyták, és ugyanazon a 2026. szeptember 1-jei napon jelent meg a romániai Hivatalos Közlöny 733. számában, két lapszámmal odébb. Még egyértelműbb a 7. tételnél: a terv a tengeri fejlesztési jóváhagyásra 6-12 hónapos jelenlegi időtartamot rögzít, és „legfeljebb 6 hónapot” tűz ki célként. Az egy nappal korábban közzétett, 687/2026. sz. kormányhatározattal jóváhagyott szabályok szerint az ACROO a hiánytalan dokumentáció benyújtásától számított 60 munkanapon belül, vagyis mintegy három hónap alatt adja ki a fejlesztési jóváhagyást. Az a cél, amelyet a terv több mint egy évre tűz ki maga elé, kétszer hosszabb annál a határidőnél, amely 2026. augusztus 31. óta már hatályban van.
Mit kellene megváltoztatni
- Dátum a digitális megoldásra, ne feltétel. Ha a terv szilárd határidőt szabna a megoldásról szóló döntésre, például a jóváhagyástól számított 6 hónapot, az a 22 határidő, amely ma egy datálatlan időponttól ketyeg, kiszámíthatóvá válna, a felület kiválasztásának késése pedig látható költséggel járna ahelyett, hogy némán tolná maga előtt az egészet.
- Mutató és felelős a 2.1^1., a 3.1^1. és az 5.4. ponthoz. Ezek nélkül a három intézkedés nem követhető nyomon a 8.1. pont mechanizmusán keresztül, a „100%-ban nyomon követett intézkedés” célja pedig már a szerkezetéből adódóan teljesíthetetlen. Az 5.4-nél a hiány súlyosabb, mint egy formai kérdés: senki nem felel név szerint a rendszer biztonságáért.
- Saját mutató az elektronikus irattározáshoz, az 5.3. pontnál. A teljes hozzáférési előzménnyel irattározott dokumentumok aránya vagy egy közigazgatási akta megtalálásának átlagos ideje magát az intézkedést mérné. Ma ugyanaz az öt, közhiteles nyilvántartással létesített összekapcsolás egyszerre pipálja ki a 2.3. és az 5.3. pontot.
- A 41/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet 2^2. és 3^1. cikkének lefedése. Ez kettő abból a három szövegből, amelyek miatt a törvény ezt a tervet megkövetelte. Egy egyoldalas intézkedés, kifejezett tilalommal a tengeri projektek véleményezésében részt vevő helyi és kikötői hatóságok felé, lezárná az 50. cikkel kapott megbízást.
- A 2. sz. melléklet összehangolása a már hatályos határidőkkel. A 7. tételnek a 687/2026. sz. kormányhatározat 60 munkanapjából kellene kiindulnia, nem egy 6-12 hónapos becslésből, a 2. tételnek pedig tükröznie kellene az ugyanaznap jóváhagyott módszertant. Különben a melléklet első felülvizsgálata annak a kijavítására megy majd el, ami a megjelenés napján már nyilvános volt.
- Válaszadási határidő a közigazgatás számára, ne csak időtartamcélok. A terv a „közigazgatási hallgatást” egy későbbi elemzésre halasztja, és semmilyen következményt nem fűz egy határidő túllépéséhez. Egy egyszerű szabály, minden túllépés automatikus közzététele a nyilvános nyilvántartásban, az intézménnyel és a napok számával, az „élő SLA” felületből fegyelmező eszközt csinálna, nem pusztán beszámolót.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 734. szám és 734 bis szám, 2026. szeptember 1. 36 oldal PDF, 1,9 MB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.