Röviden

  • A kormány teljes egészében lecserélte az ország kritikus infrastruktúráiért felelős intézmények jegyzékét. Ezek azok a hálózatok és létesítmények, amelyek nélkül megáll a mindennapi élet: az áram, a gáz, a víz, az élelmiszer, a kórházak, a közlekedés, a távközlés, a bankok. A táblázatban 12 ágazat és 21 intézmény szerepel, és minden ágazat mellett ott áll, ki a felelős. Közvetlenül érintettek ezeknek az ágazatoknak az állami és magánüzemeltetői, mert az ágazatuk mellett álló intézmény az, amely bevonhatja őket abba az eljárásba, amelyben egy hálózatot vagy létesítményt kritikus infrastruktúrának nyilvánítanak.
  • Megszűnik a második szint, az európai kritikus infrastruktúráké. Ez a fogalom 2024. december 2-án kikerült a román jogból, a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló 294/2024. sz. törvénnyel. A határozat melléklete még 653 napig megtartott egy külön jegyzéket erre a szintre, a cím pedig ugyanennyi ideig „nemzeti és európai” infrastruktúrákról beszélt. Mindkettő kitisztul 2026. szeptember 16-tól.
  • A táblázatban szinte semmi nem mozdul. A 12 pozícióból 11-nél csak a minisztériumok neve változik, a 2024. decemberi kormányzati átszervezés után. Az egyetlen érdemi kiegészítés a 10. pozíciónál, az „űr és kutatás” ágazatnál van, ahová belép a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium. Ezzel a 12 ágazatból 4-ben szerepel, többen, mint a jegyzék bármely más intézménye.
Jogi aktus: a Kormány 2026. szeptember 11-i, 724. sz. határozata a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák védelme terén felelős közhatóságok kijelöléséről szóló 35/2019. sz. kormányhatározat módosításáról
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 788. szám, 2026. szeptember 16.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 16., a megjelenés napja

2026. szeptember 16-tól másképp néz ki az a táblázat, amely megmondja, melyik állami intézmény felel az ország egyes létfontosságú hálózatainak a védelméért. A kormány teljes egészében lecserélte a 35/2019. sz. kormányhatározat mellékletét, vagyis annak az aktusnak a mellékletét, amely a minisztériumok és a szolgálatok között osztja el a kritikusnak tekintett 12 ágazat felelősségét, az energiától és a víztől a közlekedésig, az egészségügyig és a pénzügyi rendszerig. A tét nem elméleti: 2026 augusztusában és szeptemberében, hogy a cernavodăi atomerőmű ne maradjon hűtővíz nélkül, az állam kétszer is megváltoztatta a Duna medrében alkalmazott műszaki megoldást, és az energiaágazatért felelős intézmény éppen az, amely e jegyzék első pozícióján szerepel.

A határozatnak egyetlen cikke van, két ponttal. Az első átírja a 2019-es határozat címét, és kiveszi belőle az „és európai” szavakat. A második új melléklettel váltja fel a régit. A dokumentumot a kormány 2026. szeptember 11-i ülésén fogadták el, és Ilie-Gavril Bolojan miniszterelnök aláírását viseli, ellenjegyezte a belügyminiszter államtitkár útján, a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, valamint az oktatási és kutatási miniszter.

A „felelős közhatóság” kifejezésnek pontos jelentése van, amelyet a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 3. cikkének e) pontja ad meg. Az a közintézmény, amely egy kritikus infrastruktúra-ágazatnak megfelelő területek tevékenységéért felel. Mit csinál a gyakorlatban: a rendelet 9. cikke szerint azonosítja azokat a hálózatokat és létesítményeket, amelyek a kategóriába kerülhetnek, majd a Kritikus Infrastruktúrák Védelmének Országos Koordinációs Központján keresztül javasolja a Belügyminisztériumnak a kijelölésüket. A kijelölést kormányhatározat hagyja jóvá, a tulajdonost vagy az üzemeltetőt pedig a kijelölő aktus hatálybalépésétől számított 10 napon belül értesítik.

Egy cég vagy egy állami vállalat számára ezekben az ágazatokban a jegyzék nem formalitás. Ugyanezen rendelet 9. cikkének (6) bekezdése arra kötelezi azokat a köz- vagy magánjogi jogi személyeket, amelyek nemzeti érdekű alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, hogy a felelős hatóság vagy a Belügyminisztérium kérésére vegyenek részt az azonosítási és kijelölési folyamatban. Hogy ki kopogtat az ajtón, az a most lecserélt táblázatban áll.

Milyen hatásokkal jár

Az új jegyzék megtartja a 12 ágazatot és a sorrendjüket. Az energiaágazat a Kormány Főtitkárságának és az Energiaügyi Minisztériumnak a felelősségében marad. Az információs technológia és a távközlés a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztériumhoz kerül, a Speciális Távközlési Szolgálattal, a Külföldi Hírszerző Szolgálattal és a Román Hírszerző Szolgálattal együtt. A víz, az erdők és a környezet az Egészségügyi Minisztériumnál és a Környezetvédelmi, Vízügyi és Erdészeti Minisztériumnál marad. Az élelmezés és a mezőgazdaság a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztériumhoz, az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatósághoz és az Egészségügyi Minisztériumhoz tartozik. Az egészségügy az Egészségügyi Minisztériumnál és a Nemzetvédelmi Minisztériumnál marad.

Továbbhaladva, a nemzetbiztonság kilenc intézményt gyűjt egyetlen pozícióra, a közigazgatás a Fejlesztési, Közmunkaügyi és Közigazgatási Minisztériumnál marad, a közlekedés a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztériumnál, az ipar a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztériumnál az Energiaügyi Minisztériummal együtt, az űr és a kutatás a Román Űrügynökségnél, az Oktatási és Kutatási Minisztériumnál és ugyanannál a gazdasági minisztériumnál, a pénzügyi és banki ágazat a Pénzügyminisztériumnál és a Román Nemzeti Banknál, a kultúra pedig a Kulturális Minisztériumnál.

Egy üzemeltető számára a gyakorlati hatás a címzett megváltozása. Egy elektronikus hírközlési cég, egy adatközpont vagy egy elektronikus közszolgáltatást nyújtó szolgáltató 2026. szeptember 16-ig a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztériumot találta a jegyzékben, egy olyan minisztériumot, amely 2024 decembere óta nem létezik ezen a néven. Mostantól a mellékletben szereplő partner a gazdasági és digitalizációs minisztérium. Ugyanígy egy űrágazati szervezetnek mostantól három intézmény szerepel az ágazata mellett, nem kettő, mert a gazdasági minisztériumot a Román Űrügynökség és az oktatási minisztérium mellé vették fel.

Az európai szinten a határozat csak egy régebbi valóságot erősít meg. A 294/2024. sz. törvény, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2024. november 29-i 1189. számában jelent meg, és 2024. december 2-án lépett hatályba, hatályon kívül helyezte az európai kritikus infrastruktúra fogalmát a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 3. cikkének b) pontjából, és kivette belőle az európai eljárásra vonatkozó fejezeteket. Ugyanez a törvény helyezte hatályon kívül a 683/2016. sz. kormányhatározat 1-3. cikkét és mellékleteit, vagyis annak az aktusnak a rendelkezéseit, amellyel Romániában ténylegesen kijelölték az európai kritikus infrastruktúrákat. A törvény 25. cikkének (2) bekezdése pedig előírja, hogy a hatályban lévő normatív aktusokban az európai kritikus infrastruktúra fogalmára történő utalásokat a nemzeti kritikus infrastruktúrára történő utalásként kell érteni.

A határozat semmilyen új kötelezettséget nem teremt, nem ír elő határidőt és nem állapít meg szankciót. Egyetlen intézménytől sem kéri az eddig elvégzett kijelölések megismétlését, és nem változtatja meg a már nemzeti kritikusnak minősített infrastruktúrák jogállását. Költségvetési kiadás nem jelentkezik, mert egyetlen szervezetet sem hoznak létre és nem szüntetnek meg.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A 2026. szeptember 16-ig hatályos forma a 2021. június 16-i, 656. sz. kormányhatározatból származott, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. június 24-i 620. számában jelent meg, és amely a 2019-es aktus egyetlen módosítása volt hét és fél év alatt. Az összehasonlítás tehát ezzel a formával történik, nem a 2019. február 1-jén közzétett szöveggel.

Pozícióról pozícióra kevés a változás. A 2. pozíciónál, az információs technológia és a távközlés ágazatában, a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztérium helyébe a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium lép. A 6. és a 9. pozíciónál, vagyis a nemzetbiztonságnál és az iparnál, a Gazdasági, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztériumból ugyanaz a gazdasági és digitalizációs minisztérium lesz. A 10. pozíciónál, az űr és kutatás ágazatban, a kutatási minisztérium kikerül, az Oktatási Minisztériumból Oktatási és Kutatási Minisztérium lesz, a gazdasági és digitalizációs minisztériumot pedig felveszik. Az 1., 3., 4., 5., 7., 8., 11. és 12. pozíció betűről betűre változatlan marad.

Az első három művelet csak átnevezés. A 153/2024. sz. sürgősségi kormányrendeletből erednek, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2024. december 24-i 1319. számában jelent meg, és amellyel a digitalizáció, az innováció és a távközlés területe a kutatási minisztériumtól a gazdasági minisztériumhoz került, az Oktatási Minisztériumból pedig Oktatási és Kutatási Minisztérium lett. A negyedik valódi kiegészítés: a gazdasági minisztérium azért lép be az űrágazatba, mert a szervezetéről és működéséről szóló 189/2025. sz. kormányhatározattal hatásköröket kapott a területen, a közintézményeknek az európai IRIS2 és GOVSATCOM műholdas rendszerekbe való bevonásától a Romániának nemzetközi egyezményekkel kiosztott pályapozíciók kezeléséig.

A második változás, amely nagyobb az összes fentinél, a melléklet 1.2. pontjának törlése. Ott állt egy külön, két pozícióból álló jegyzék az európai kritikus infrastruktúrákra: az energiaágazat a Kormány Főtitkárságának és az Energiaügyi Minisztériumnak a felelősségében, valamint a közlekedési ágazat a Közlekedési és Infrastrukturális Minisztérium felelősségében. Vele együtt eltűnik az a jegyzet is, amely a jegyzéket a 2008/114/EK irányelvhez kötötte, ahhoz az irányelvhez, amelyet 2022-ben hatályon kívül helyezett a kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló (EU) 2022/2557 irányelv.

Egyetlen jegyzet marad, az, amely kimondja, hogy minden hatóság csak a megfelelő alágazatban jelöli ki a kritikus infrastruktúráit. A 2021-es formához képest egy további utalást kap, a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. sz. mellékletére. Az utalásra szükség volt, mert az alágazatok 2021 óta nem szerepelnek a határozat mellékletében, amikor az oszlopukat kivették. Aki látni akarja, mi tartozik az egyes ágazatokba, azokat mostantól csak a rendeletben találja meg, az 1. sz. melléklet 1.1. pontjában.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyetlen táblázat marad, nem kettő. Aki azt keresi, ki felel egy ágazatért, egy jegyzéket olvas, nem egy nemzetit és egy európait, amelyek részben átfedték egymást, és amelyekben ugyanazok az intézmények kétszer szerepeltek.
  • A minisztériumok nevei végre megfelelnek a létező minisztériumoknak. 2026. szeptember 16-ig a melléklet két olyan minisztériumot nevezett meg, amelyek 2024. december 24. óta nem léteztek azon a néven.
  • Az űrágazat megkapja azt a minisztériumot, amely ténylegesen rendelkezik a hatáskörökkel. Románia pályapozíciói és a közintézmények bevonása az európai műholdas rendszerekbe a 189/2025. sz. kormányhatározat alapján a gazdasági és digitalizációs minisztérium feladata, amely eddig nem szerepelt az ágazat mellett.
  • Senkire nem hárul új kötelezettség, nincs határidő és nincs szankció, tehát az aktus a 12 ágazat üzemeltetőitől semmilyen alkalmazkodást és semmilyen kiadást nem kér.
  • A lényeg érintetlen marad. Ugyanazok az intézmények felelnek ugyanazokért az ágazatokért, így az eddig elvégzett infrastruktúra-kijelöléseket nem kell megismételni, és átmeneti időszakra sem volt szükség.

Mi marad probléma

  • A javítás 653 nappal azután érkezik, hogy az európai kritikus infrastruktúra fogalma kikerült a törvényből, és 631 nappal azután, hogy a minisztériumok nevet változtattak. Csaknem 21 hónapon át egy hatályos állami aktus két nem létező minisztériumot nevezett meg felelősként.
  • A 2019-es határozat egyetlen cikke érintetlen marad, és továbbra is „a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák védelme terén” jelöl ki hatóságokat, noha a most megtisztított cím és a most lecserélt melléklet már csak a nemzetiekről beszél.
  • A jegyzet megköveteli minden hatóságtól, hogy csak a saját alágazatában dolgozzon, de sem a határozat melléklete, amelynek 2021 óta nincs alágazati oszlopa, sem a rendelet melléklete, amely az alágazatokat az ágazatokhoz köti, nem mondja meg, melyik intézmény melyik alágazatot fedi le.
  • Egyetlen ágazatnak sincs koordináló intézménye. A nemzetbiztonságnál kilenc intézmény szerepel ugyanabban a sorban, az információs technológiánál négy, a szöveg pedig nem mondja meg, ki indítja meg az eljárást és ki felel elsőként.
  • A preambulum csak az alkotmány 108. cikkére hivatkozik. A 2019-es határozat ezen felül hivatkozott a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 62. cikkének (1) bekezdésére is, arra a szövegre, amely kimondja, hogy a felelős hatóságokat kormányhatározat állapítja meg, a Belügyminisztérium javaslatára, a koordinációs központján keresztül.

Hasznos tanácsok

  1. Ha a 12 ágazat valamelyikében hálózatot, létesítményt vagy rendszert üzemeltet, keresse meg az ágazatát a táblázatban. A mellette álló intézmény az, amely bevonhatja Önt az azonosítási eljárásba, és a részvétel nem választható: a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 9. cikkének (6) bekezdése kötelezettségként írja elő.
  2. Ha eddig a témában folytatott levelezés a Kutatási, Innovációs és Digitalizációs Minisztériumhoz vagy a Gazdasági, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztériumhoz ment, a mellékletben szereplő címzett 2026. szeptember 16-tól a Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium.
  3. Az alágazatok már nincsenek benne a határozat mellékletében. A 2010-es rendelet 1. sz. mellékletének 1.1. pontjában találja meg őket, ahol az energiaágazatnak négy alágazata van, az információs technológiának hat, a nemzetbiztonságnak öt, a pénzügyi és banki ágazatnak pedig szintén öt.
  4. Ne keverje össze a két szabályozást. A nemzeti kritikus infrastruktúrát a 2010-es rendelet szerint jelölik ki, kormányhatározattal. A kritikus szervezetet a 294/2024. sz. törvény szerint azonosítják, és a jegyzékét miniszterelnöki határozat hagyja jóvá. Két külön eljárásról és két külön jegyzékről van szó, még ha gyakran ugyanazokat a cégeket érintik is.
  5. Ha van olyan infrastruktúrája, amelyet 2024 decembere előtt európai kritikusnak jelöltek ki, ellenőrizze a jogállását. A 683/2016. sz. kormányhatározat 1-3. cikkét és mellékleteit, vagyis annak az aktusnak a részeit, amely azokat a kijelöléseket elvégezte, 2024. december 2-i hatállyal hatályon kívül helyezték.
  6. Ne várjon értesítést az államtól e határozat alapján. A rendelet 10. cikkének (8) bekezdésében előírt 10 napos határidő a tulajdonos tájékoztatására vonatkozik egy infrastruktúra kijelölésekor, nem az ágazatért felelős intézmény nevének megváltozására.

Gyakori kérdések

Mit jelent közérthetően a kritikus infrastruktúra?
Olyan, az ország területén található elem, rendszer vagy alkotórész, amely elengedhetetlen a társadalom létfontosságú funkcióinak, az emberek egészségének, biztonságának és jólétének fenntartásához, és amelynek leállása vagy megsemmisülése országos szinten jelentős hatással járna. A gyakorlatban: erőművek és villamos hálózatok, gázvezetékek, víztisztító állomások, nagy kórházak, közlekedési csomópontok, távközlési hálózatok, fizetési rendszerek. A meghatározás a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 3. cikkének a) pontjában szerepel.
Mit csinál konkrétan az ágazatom mellett szereplő intézmény?
Azonosítja az ágazat azon hálózatait és létesítményeit, amelyek megfelelnek a kritikus infrastruktúra kritériumainak, saját rendelettel megállapítja az ágazati kritériumokat és azokat a küszöböket, amelyektől egy infrastruktúra kritikussá válik, majd a Kritikus Infrastruktúrák Védelmének Országos Koordinációs Központján keresztül javasolja a Belügyminisztériumnak a kijelölésüket. A kijelölés ezután kormányhatározattal történik.
Miért tűnnek el az európai kritikus infrastruktúrák?
Mert az európai szint helyébe új szabályozás lépett. A kritikus szervezetek ellenálló képességéről szóló (EU) 2022/2557 irányelv hatályon kívül helyezte a 2008/114/EK irányelvet, amelyen a kategória nyugodott, Románia pedig a 294/2024. sz. törvénnyel ültette át. 2024. december 2-tól az európai kritikus infrastruktúra meghatározása nem létezik a román jogban, a hatályos aktusokban rá vonatkozó utalásokat pedig a nemzeti kritikus infrastruktúrára történő utalásként kell érteni.
Ki felel most az energiaágazatért?
A Kormány Főtitkársága és az Energiaügyi Minisztérium, a melléklet 1. pozícióján. Ugyanez a két intézmény felelt 2026. szeptember 16. előtt is, és ugyanők szerepeltek a most törölt európai jegyzéken is. Az Energiaügyi Minisztérium másodszor is megjelenik a 9. pozíción, az iparnál, a gazdasági minisztérium mellett.
Mi változott egy távközlési vagy informatikai szolgáltató cég számára?
Csak annak az intézménynek a neve, amellyel dolga van. Az információs technológia és a távközlés ágazata négy intézmény felelősségében volt és marad, ezek közül három a Speciális Távközlési Szolgálat, a Külföldi Hírszerző Szolgálat és a Román Hírszerző Szolgálat. A negyedik a kutatási és digitalizációs minisztérium volt, most pedig a gazdasági és digitalizációs minisztérium.
Hol találom az alágazatokat, ha a melléklet már nem tartalmazza őket?
A 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 1. sz. mellékletének 1.1. pontjában. Ott a 12 ágazat mindegyike alágazatokra oszlik, például a villamos energiára, a kőolajra, a földgázra és az ásványkincsekre az energiaágazat esetében. Ez az oszlop 2021 júniusáig szerepelt a határozat mellékletében, akkor vették ki.
Teremt a határozat bármilyen új kötelezettséget vagy határidőt a számomra?
Nem. Az aktus egy határozat címét módosítja, és lecseréli a felelős intézmények jegyzékét tartalmazó mellékletet. Nem ró új kötelezettséget az üzemeltetőkre, nem szab határidőt és nem ír elő szankciót. A kötelezettségek továbbra is a 2010-es rendeletből és a 294/2024. sz. törvényből erednek.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • Melléklet, záró jegyzet. A jegyzet szerint minden felelős közhatóság „kizárólag a megfelelő alágazatban” jelöli ki a nemzeti kritikus infrastruktúráit, „a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 9. cikke (6) bekezdése és 1. sz. melléklete szerint”. A rendelet 9. cikkének (6) bekezdése azonban mást szabályoz: azoknak a köz- vagy magánjogi jogi személyeknek a kötelezettségét, amelyek alapvető szolgáltatásokat nyújtanak, hogy a felelős hatóságok vagy a Belügyminisztérium kérésére részt vegyenek az azonosítási és kijelölési folyamatban. Az a hatásköri szabály, amelyre a jegyzet hivatkozik, sem ott nem található, sem az 1. sz. mellékletben, amely az alágazatokat az ágazatokhoz rendeli, nem az intézményekhez; a „kizárólag” szó pedig sehol nem fordul elő a rendeletben. A következmény a 6. pozíciónál, a nemzetbiztonságnál látszik, ahol a melléklet kilenc intézményt sorol fel öt alágazatra: az aktusból nem állapítható meg, melyik intézmény melyik alágazatot fedi le, tehát az sem, ki javasolhatja egy adott infrastruktúra kijelölését.

A szerkesztőség elemzése

A probléma, amelyet a határozat megold, valós és egyszerűen leírható: 2026. szeptember 16-ig egy hatályos normatív aktus két olyan minisztériumot nevezett meg az ország létfontosságú hálózataiért felelősnek, amelyek már nem léteztek azon a néven, és megtartott egy külön jegyzéket egy megszüntetett jogi kategóriára. A takarításra szükség volt. Amit érdemes megnézni, az az óra. Az európai kritikus infrastruktúra fogalma 2024. december 2-án került ki a román jogból, a minisztériumok pedig 2024. december 24-én változtattak nevet. A megjelenésig 653, illetve 631 nap telt el. Az irányelv átültetésének európai határideje még korábban, 2024. október 17-én járt le, 699 nappal azelőtt. Amikor az ügy végül megmozdult, nagyon gyorsan haladt: a Törvényhozási Tanács 799. sz. véleménye szerint a kérelmet 2026. szeptember 10-én iktatták, a kedvező véleményt másnap adták ki, a kormány pedig ugyanazon a szeptember 11-i napon fogadta el a határozatot. Hat nap a kérelemtől a megjelenésig, csaknem huszonkét hónapnyi várakozás után.

Az az észrevétel, amely nem látszik az aktus végigolvasásából, arra vonatkozik, ami kimaradt. A határozat módosítja a 2019-es aktus címét és lecseréli a mellékletét, de nem nyúl hozzá az egyetlen rendelkezéséhez. A 35/2019. sz. kormányhatározat egyetlen cikke továbbra is azt mondja, hogy felelős közhatóságokat jelölnek ki „a nemzeti és európai kritikus infrastruktúrák védelme terén”, vagyis pontosan azt a megfogalmazást használja, amelyet ez az aktus kivesz a címből és a mellékletből. Az eredmény 2026. szeptember 16. után egy háromszintes aktus, amelynek szintjei már nem ugyanazt mondják: egy cím a nemzeti infrastruktúrákról, egy cikk a nemzeti és európai infrastruktúrákról, és egy melléklet, amely csak a nemzetieket fedi le. Jogilag a helyzet megoldódik, mert a 294/2024. sz. törvény 25. cikkének (2) bekezdése előírja, hogy az európai fogalomra való utalásokat a nemzetire való utalásként kell érteni. Csakhogy éppen ezt a szöveget hívták segítségül a cím megtisztításának alapjaként, ami nehezen magyarázhatóvá teszi a cikkből való kihagyást: ugyanaz az érv mindkét megfogalmazásra azonosan állt.

A második észrevétel a preambulumból jön. A 2019-es határozatot az alkotmány 108. cikke és a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 62. cikkének (1) bekezdése alapján fogadták el, vagyis annak a szövegnek az alapján, amely kimondja, hogy a felelős közhatóságokat kormányhatározat állapítja meg, a Belügyminisztérium javaslatára, a Kritikus Infrastruktúrák Védelmének Országos Koordinációs Központján keresztül. A mostani határozat, amely éppen e hatóságok jegyzékét változtatja meg, csak az alkotmány 108. cikkére hivatkozik. A Belügyminisztérium államtitkár útján ellenjegyzi, de a szövegből sehol nem látszik az a javaslat, amelyet a törvény megkövetel. Jogalkotás-technikai különbség két olyan aktus között, amelyek hét év távolságból ugyanazt csinálják, és az egyetlen, ami elvész, az eljárás nyoma.

Végül egy szám, amely a táblázat megszámlálásából adódik. A 12 ágazat 32 intézményi említést gyűjt össze, vagyis 21 különböző intézményt, ágazatonként átlagosan 2,7-et. A Gazdasági, Digitalizációs, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztérium négy pozíción szerepel, az információs technológiánál, a nemzetbiztonságnál, az iparnál, valamint az űr és kutatás ágazatban, többször, mint a jegyzék bármely más intézménye. Az Egészségügyi Minisztérium hárommal követi. A másik végén a Belügyminisztérium, vagyis az az intézmény, amely a szakosodott központján keresztül az egész rendszert koordinálja, és amelynek minden kijelölést javasolnak, pontosan egyszer szerepel, a nemzetbiztonságnál. Három ágazatnak pedig, a közigazgatásnak, a közlekedésnek és a kultúrának, egyetlen felelős intézménye van, míg a nemzetbiztonságnak kilenc, anélkül hogy az aktus egyetlen sora megmondaná, melyikük vezeti őket.

Mit kellene megváltoztatni

  • Módosítsák a 35/2019. sz. kormányhatározat egyetlen cikkét is, ne csak a címet és a mellékletet. Egy egysoros harmadik pont kivenné a rendelkező részből az „és európai” szavakat. Gyakorlati hatás: az olvasónak nem kellene ismernie a 294/2024. sz. törvény 25. cikkének (2) bekezdését ahhoz, hogy megértse, a határozat már senkit nem jelöl ki egy nem létező európai szintre.
  • Javítsák ki a melléklet jegyzetében szereplő utalást. Az a szabály, amely szerint egy hatóság csak a saját alágazatában dolgozik, nem található meg a 2010-es rendelet 9. cikkének (6) bekezdésében, amely az üzemeltetőknek az azonosításban való részvételi kötelezettségét szabályozza. Gyakorlati hatás: a hatásköri korlát ellenőrizhetővé válna, és az az intézmény, amely megtagadja egy infrastruktúra ügyének intézését, meg tudná mutatni a szöveget, amelyre támaszkodik.
  • Mondják ki kifejezetten, hogy a kizárólagosság ágazati vagy alágazati szinten értendő. A legegyszerűbb a 2021-ben kivett alágazati oszlop visszaállítása lenne. Gyakorlati hatás: a nemzetbiztonságnál, ahol kilenc intézmény áll ugyanabban a sorban, tudni lehetne, ki javasolhatja egy határ menti és ki egy büntetés-végrehajtási infrastruktúra kijelölését.
  • Minden több intézményt felsoroló ágazatban jelöljenek ki egy koordinálót. Gyakorlati hatás: a távközlési ágazat egy incidensénél, ahol négy intézmény szerepel, egyetlen belépési pont lenne az üzemeltető számára, és egyetlen intézmény felelne a határidőkért, nem négy egymással párhuzamosan.
  • Hivatkozzanak a preambulumban a 98/2010. sz. sürgősségi kormányrendelet 62. cikkének (1) bekezdésére, és említsék meg a Belügyminisztérium javaslatát. Gyakorlati hatás: magából a közzétett szövegből látszana, hogy a törvényben előírt különös eljárást követték, nem csupán a kormány általános határozathozatali hatáskörét.
  • Frissítsék a jegyzéket azzal az átszervezéssel egy időben, amely szükségessé teszi, ne 21 hónappal később. A 153/2024. sz. sürgősségi kormányrendelet 30 napot adott az átszervezett minisztériumoknak arra, hogy javaslatot tegyenek a saját szervezetükről szóló aktusokra. Gyakorlati hatás: nem lennének többé hosszú időszakok, amelyekben egy hatályos aktus olyan intézményeket jelöl ki felelősként, amelyek már nem viselik azt a nevet.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 788. szám, 2026. szeptember 16. 8 oldal PDF, 82 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.