Röviden
- Az Alkotmánybíróság véglegesen elutasította azt a kifogást, amellyel az ANAF a 12/1990. sz. törvény hatályon kívül helyezésének megsemmisítését kérte, vagyis annak a törvénynek a visszahozatalát, amely a tiltott termelési, kereskedelmi és szolgáltatásnyújtási tevékenységeket szankcionálta.
- Az abban a törvényben szereplő 11 szabálysértés, a 20 000 lejig terjedő bírságok és az áru automatikus elkobzása 2020. november 5-től megszűnt.
- Egyetlen tilalom élte túl: a származás igazolása nélküli áru értékesítése, amely átkerült a fogyasztóvédelmi szabályozásba, 2 000-től 20 000 lejig terjedő bírsággal és automatikus elkobzás nélkül.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 576. szám, 2026. július 14.
Kihirdetve: 2025. október 21.
Öt éven át próbálta az országos adóhatóság, az ANAF, tizenhárom, az ország egész területén indult perben meggyőzni az Alkotmánybíróságot arról, hogy a tiltott kereskedelem szankcióit eltörlő törvényt hibásan fogadták el. A 2025. október 21-i 488. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 14-i, 576. számában jelent meg, lezárja a kérdést: a hatályon kívül helyezés marad. Idén másodszor erősíti meg a testület a kereskedelemre vonatkozó szankciórendszert, azt a határozatot követően, amellyel érvényben maradt az ANPC-ellenőrzés akadályozásáért kiszabott bírság.
A történet 2020-ban kezdődik. A parlament elfogadta a 222/2020. sz. törvényt, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2020. november 2-i, 1018. számában jelent meg, és amelynek I. cikke egyetlen mondatban kimondja, hogy a 12/1990. sz. törvény hatályát veszti. Egyik napról a másikra eltűnt a jogrendből a szankcióknak egy egész fejezete, amelyet az adócsalás elleni felügyelők, a rendőrség és a polgármesteri hivatalok alkalmaztak.
Az ANAF Arad, Vrancea, Brăila, Suceava és Constanța megye bíróságai és törvényszékei előtt folyó perekben emelt alkotmányellenességi kifogást, és ezek mindegyike szabálysértési jegyzőkönyv elleni panasz tárgyában indult. A hivatal érvelése nem az érdemi kérdést érintette, hanem a jogalkotás módját: az indokolás a kereskedelmi árréshez kapcsolódó bürokrácia felszámolásáról beszélt, nem az egész törvény eltörléséről, hiányzott a hatástanulmány, a Törvényhozási Tanács pedig azt javasolta, hogy a megmaradó szabálysértések kerüljenek át a 21/1992. sz. kormányrendeletbe, ami csak részben történt meg.
A fogyasztóvédelmi törvény, amely alapján az ANPC működik, 2026. október 4-től szintén kap egy új, kötelező hirdetményt a felügyelőségeken és a pénztárgépeknél, az egységes bejelentési telefonszámmal.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a szöveg hatályban marad, a bíróságok pedig nem halaszthatják tovább az ítélkezést arra hivatkozva, hogy az Alkotmánybíróság válaszára várnak. A határozat végleges és mindenkire kötelező, tehát valamennyi ügyre vonatkozik, nem csak az egyesített tizenháromra.
A második hatás azokat a kereskedőket érinti, akiket 2020 novembere előtt a 12/1990. sz. törvény alapján bírságoltak meg, és akiknek a panasza még folyamatban volt. A kedvezőbb szabálysértési szabályozás a folyamatban lévő perekre is vonatkozik, itt pedig az új törvény teljesen megszüntette a tényállást, tehát a szankciónak nincs többé alapja.
A harmadik hatás egy olyan ítélkezési irány megerősítése, amelyet az Alkotmánybíróság évek óta ismétel: az indokolásnak és a hatástanulmánynak nincs alkotmányos ereje. A testület kifejezetten kimondja, hogy nincs hatásköre az indokolások megszövegezésének ellenőrzésére, és hogy a törvény elfogadása után ezek szerepe annyira szűkül, hogy segítsenek a megértésében.
A negyedik hatás az ellenőrző szervek szempontjából gyakorlati: a régi törvényből egyetlen eszköz maradt, az igazolt származás nélküli áruk forgalmazásának tilalma, ez pedig immár a fogyasztóvédelem szabályai szerint alkalmazandó, az ANPC felügyelőivel az élen, nem az adócsalás elleni ellenőrzés szabályai szerint.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2020 novemberéig a 12/1990. sz. törvény tizenegy magatartást sorolt fel szabálysértésként: a törvényes feltételek teljesítése nélküli kereskedés, a mozgóárusítás az engedélyezettektől eltérő helyen, egy áru értékesítésének egy másik áru megvásárlásához kötése, a lejárt szavatosságú vagy szavatossági idő feltüntetése nélküli termékek árusítása, a származási okmányok nélküli áruk forgalmazása, a kereskedelmi árrés adóhatóság felé való be nem jelentése, az árak és a díjak ki nem függesztése, az eladás indokolatlan megtagadása, az áruk hiány előidézése céljából történő felhalmozása, a kormányhatározatban megállapított legmagasabb árrés túllépése, valamint az áruk hamisítása vagy kicserélése.
A bírságok magánszemélyeknél 500-tól 5 000 lejig, cégeknél 2 000-től 20 000 lejig terjedtek. A legkeményebb azonban a 3. cikk volt: a cselekmény elkövetéséhez használt javakat, ha azok a szabálysértő tulajdonában álltak, valamint a szabálysértéssel szerzett pénzösszegeket és javakat elkobozták. A tényállást a polgármesteri hivatalok tisztviselői, az Adócsalás Elleni Főigazgatóság, a pénzügyi ellenőrzés, a Román Rendőrség, a Csendőrség és a Határrendőrség állapította meg.
2020. november 5-től mindez eltűnt. A 222/2020. sz. törvény egyetlen szabályt tartott meg, és azt máshová helyezte át: a 21/1992. sz. kormányrendelet 4. cikkébe új bekezdés került, amely megtiltja az olyan termékek forgalmazását vagy szolgáltatások nyújtását, amelyek nem felelnek meg a törvényben megállapított feltételeknek, valamint az olyan áruk kereskedelmét, amelyek származása nincs igazolva. A származási okmányok meghatározását szó szerint átvették a régi törvényből: adóügyi számla, számla, szállítólevél, vámokmányok, külföldi számla.
Az új tilalom megsértésének szankciója 2 000-től 20 000 lejig terjedő bírság, ugyanezen kormányrendelet 50. cikke (1) bekezdésének c) betűje szerint. Az automatikus elkobzást nem vették át. A másik tíz szabálysértést sehová sem helyezték át.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Lezárul egy ötéves bizonytalanság: a bíróságok most már biztosan tudják, hogy a hatályon kívül helyezés kifejti a hatását, és elbírálhatják a megmaradt ügyeket.
- A kereskedők véglegesen megszabadulnak attól a kockázattól, hogy egy eltörölt törvényt az Alkotmánybíróság határozata helyezzen újra hatályba, kihatással a már megtámadott bírságokra.
- Az áru automatikus elkobzása, a régi törvény legsúlyosabb következménye, megszüntetve marad. Ma az elkobzáshoz külön jogalap kell, nem következik a cselekmény puszta megállapításából.
- Az Alkotmánybíróság világosan megerősíti, hogy a jogalkotási technika szabályainak be nem tartása önmagában nem teszi alkotmányellenessé a törvényt, ami kiszámíthatóvá tesz minden ilyen típusú kifogást.
Mi marad probléma
- A tizenegy szabálysértésből tízet semmivel sem pótoltak. Az engedély nélküli mozgóárusítás, a lejárt szavatosságú termékek vagy az eladás megtagadása ma csak akkor szankcionálható, ha más törvény hatálya alá esik, ami nem mindig történik meg.
- A határozat megerősíti, hogy az indokolás mondhat egyet, az elfogadott törvény pedig tehet mást, mindenféle jogi következmény nélkül. Az az olvasó, aki érteni szeretné, miért változott meg egy törvény, megbízható dokumentum nélkül marad.
- A megjelenés csaknem kilenc hónappal a kihirdetés után érkezett, 2026 júliusában, egy 2025 októberi határozat esetében. Addig a felfüggesztett ügyek egy helyben álltak.
- A fogyasztóvédelmi szabályozásba áthelyezett szöveg csak az áru származását és a forgalmazás törvényes feltételeit fedi le, tehát kimaradnak azok a helyzetek, amelyekben a kárt a költségvetés szenvedi el, nem a vásárló.
Hasznos tanácsok
- Ha még el nem bírált szabálysértési panasza van egy, a 12/1990. sz. törvény alapján felvett jegyzőkönyv ellen, hivatkozzon a hatályon kívül helyezésre és erre a határozatra. A cselekmény már nem minősül szabálysértésnek, a kedvezőbb szabálysértési szabályozás pedig a folyamatban lévő perekre is vonatkozik.
- Ellenőrizze a jegyzőkönyvben feltüntetett jogalapot. A 2020. november 5. után felvett ellenőrzési irat, amely még mindig a 12/1990. sz. törvényre hivatkozik, jogalap nélküli, függetlenül a leírt cselekménytől.
- Ha árut értékesít, a származási okmányokat az áru mellett tartsa, ne a székhelyen. A tilalom túlélte, csak a jogalap változott, az elfogadott okmányok listája pedig változatlan maradt.
- Az ANPC által ellenőrzött cégeknek tudniuk kell, hogy az igazolt származás nélküli árukért járó bírság 2 000 lejtől indul és 20 000 lejig emelkedik, a minimum felének a szabálysértések általános rendje szerinti határidőn belüli megfizetése pedig továbbra is lehetséges.
- Ne keverje össze a szabálysértést a bűncselekménnyel. A hamisított árukkal való kereskedést, az adócsalást és a csempészetet nem érintette a hatályon kívül helyezés, és ezeket büntetőbíróság előtt bírálják el.
Gyakori kérdések
Hatályban van még a 12/1990. sz. törvény?
Mit döntött pontosan az Alkotmánybíróság?
Érvényes még a 2019-ben, e törvény alapján kapott bírságom?
Elkobozhatják még az árut egy ellenőrzésen?
Mi került át a fogyasztóvédelmi szabályozásba?
Miért támadott meg az ANAF egy olyan törvényt, amely nem korlátozta az adóellenőrzési hatásköreit?
Alkotmányellenessé tehet egy törvényt a hatástanulmány hiánya?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 576. szám, 2026. július 14. 16 oldal PDF, 106 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.