Röviden

  • Az Alkotmánybíróság megerősítette, hogy a közérdekű információ iránti kérelmek megválaszolására nyitva álló, 30 napra meghosszabbítható 10 napos határidő alkotmányos.
  • A határozat tisztázza, honnan számít a határidő: a kérelem iktatásának napjától, a kezdőnap és a lejárat napja nélkül, ha pedig az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a határidő a következő első munkanapig meghosszabbodik.
  • A többi bírálatot, köztük a nemzetbiztonsági törvény egészét érintőt is, elfogadhatatlanként elutasították, mert szerzőjük felsorolt ugyan alkotmánycikkeket, de nem fejtette ki, miben áll a sértés.
Jogi aktus: 103/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 697. szám, 2026. augusztus 21.
Kihirdetve: 2026. február 5.

Aki közérdekű adatigénylést nyújt be, és csak a harmincadik napon kap választ, nem támadhatja emiatt a törvényt: az Alkotmánybíróság ismét kimondta, hogy a határidő alkotmányos, és egyúttal pontosan elmagyarázta, hogyan kell számolni a napokat. A 2026. február 5-i 103. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 21-i 697. számában jelent meg, a testület megalapozatlanként elutasította a közérdekű információkhoz való szabad hozzáférésről szóló 544/2001. sz. törvény 7. cikkét érő bírálatot. Rövid időn belül másodszor érinti a testület egyik határozata magát a közélet átláthatóságát, azután, hogy a pénzügyi érdekeltségi nyilatkozatok nyilvánosságra hozatalát alkotmányellenesnek nyilvánították.

Az ügy egy szokványos perből indult: egy magánszemély közérdekű információkat kért, nem kapta meg, amit akart, és a Bukaresti Törvényszék II. közigazgatási és adóügyi perekkel foglalkozó tanácsához fordult. Ott emelt alkotmányellenességi kifogást az 544/2001. sz. törvény 7., 12. és 22. cikke, valamint a nemzetbiztonságról szóló 51/1991. sz. törvény egésze ellen.

A 7. cikket érő bírálatok konkrétak voltak. A kifogás szerzője azt állította, hogy a szöveg nem mondja meg világosan, milyen indokolást kell adni, hogy nem írja ki kifejezetten: a hiányos vagy téves válasz szintén elutasításnak számít, hogy a „vagy, esettől függően, legfeljebb 30 napon belül” fordulat teret enged a húzás-halasztásnak, és hogy nem tudni, munkanapokról vagy naptári napokról van-e szó. A testület pontról pontra válaszolt, és fenntartotta korábbi, 2021. november 2-i 719. sz. és 2024. május 28-i 279. sz. határozatainak megoldását.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás a határidők megerősítése. Az 544/2001. sz. törvény 7. cikkének (1) bekezdése változatlanul hatályban marad: a hatóságok és a közintézmények a kérelem iktatásától számított 10 napon belül vagy, esettől függően, legfeljebb 30 napon belül válaszolnak írásban, a dokumentációs munka nehézségétől, összetettségétől és mennyiségétől, valamint a kérelem sürgősségétől függően. Ha az információ azonosítása 10 napnál többet igényel, a válasz legfeljebb 30 napon belül érkezik, azzal a feltétellel, hogy a kérelmezőt erről az első 10 napban írásban értesítik.

A második hatás a számítási mód tisztázása, és ez az igazán hasznos rész bármelyik kérelmező számára. A testület rámutatott, hogy a 123/2002. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertani szabályzat 16. cikkének (2) és (3) bekezdése szerint a határidőket a kérelem iktatásának napjától kell számítani, nem számít bele sem az a nap, amelytől a határidő folyni kezd, sem az, amelyen letelik, ha pedig az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a határidő a következő első munkanapig meghosszabbodik.

A harmadik hatás az elutasítást érinti. A 7. cikk (2) bekezdése változatlan marad: a kért információk közlésének megtagadását indokolni kell, és a beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül közölni. Ez külön határidő, rövidebb, mint a válaszadásé.

A negyedik hatás az elektronikus formátumot érinti. A testület kifejezetten megállapította, hogy a 7. cikk (3) bekezdése nem ír elő a hatóságok számára kötelezettséget arra, hogy az információkat elektronikus formában közöljék, hanem csak arra az esetre vonatkozik, amikor a szükséges műszaki feltételek adottak. Aki e-mailben kér választ, nem hivatkozhat erre a szövegre úgy, mint valamilyen jogra.

Az ötödik hatás eljárási. A szabad hozzáférés alól kivett információkat felsoroló 12. cikket, a közigazgatási perekkel foglalkozó tanácshoz benyújtható panaszt szabályozó 22. cikk (1) bekezdését és az 51/1991. sz. törvény egészét érő bírálatokat elfogadhatatlanként elutasították. Ezeket érdemben nem vizsgálták, tehát a határozatból semmi nem következik arra nézve, hogy az említett szövegek helyesek vagy hibásak volnának.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény betűjében semmi nem változik. A 7. cikk pontosan olyan marad, amilyen volt, az 544/2001. sz. törvényt pedig továbbra is ugyanabban a formában kell alkalmazni.

Ami változik, az az érv helyzete. Eddig egy elégedetlen kérelmező megpróbálhatta a bíróság előtt azt állítani, hogy a 30 napos határidő túl homályos, és ezáltal alkotmányellenes. E határozat közzététele után ez az érv többé nem használható: a határozat végleges és általánosan kötelező, a bíróságok pedig nem mellőzhetik a szöveg alkalmazását.

A második változás a láthatóságé. A határidők számításának szabálya egy 2002-es kormányhatározatban lapult, amelyhez kevés kérelmező jut el. Most a romániai Hivatalos Közlönyben közzétett alkotmánybírósági határozatban jelenik meg, tehát közvetlenül, pontos utalással lehet felhívni rá.

A harmadik változás a kifogások emelésének gyakorlatát érinti. A testület a 2011. október 4-i 1.313. sz. határozatra és a 2011. június 16-i 785. sz. határozatra utalva megismételte, hogy egy kifogásnak három elemet kell tartalmaznia: a támadott szöveget, az állítólag megsértett alkotmányos szöveget, és annak kifejtését, miben áll a kettő közötti ellentét. Alkotmánycikkek puszta felsorolása nem valódi bírálat.

Ami nem változik, az a panasz joga. A 22. cikk (1) bekezdése továbbra is alkalmazandó: aki sérelmet szenvedett, panaszt nyújthat be a lakóhelye szerinti vagy a hatóság székhelye szerinti törvényszék közigazgatási perekkel foglalkozó tanácsához, a 7. cikkben előírt határidő lejártától számított 30 napon belül.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Fehéren feketén rögzíti a határidők számításának szabályát, pontos utalással a módszertani szabályzatra, ami segít minden kérelmezőnek, aki késedelmet akar bizonyítani.
  • Megerősíti, hogy az indokolt elutasítás közlésére nyitva álló 5 napos határidő elkülönül a válaszadásiétól, és kötelező marad.
  • Megszünteti a bizonytalanságot azokban az ügyekben, amelyekben a bíróságok az Alkotmánybíróság válaszára várva felfüggesztették a tárgyalást.
  • Emlékezteti az intézményeket, hogy a 30 napra hosszabbítás nem automatikus: csak akkor működik, ha a kérelmezőt az első 10 napban írásban értesítették.

Mi marad probléma

  • A törvény továbbra sem mondja ki kifejezetten, hogy a hiányos vagy téves válasz elutasítással ér fel, a testület pedig nem írta elő ezt a kiegészítést.
  • A 10 és a 30 nap közötti választás az intézmény mérlegelésén marad, olyan általános szempontok alapján, mint a dokumentációs munka összetettsége vagy mennyisége.
  • Az elektronikus úton való közlés lehetőség marad, nem kötelezettség, tehát egy intézmény papíron is válaszolhat, akkor is, ha a kérelmező mást kért.
  • A 12. cikkben szereplő, szabad hozzáférés alól kivett információk listáját érő bírálatokat érdemben nem vizsgálták, így az a vita teljesen nyitva marad.

Hasznos tanácsok

  1. Kérd el a kérelem iktatószámát, és őrizd meg a bizonyítékot. A határidő az iktatás napjától folyik, nem attól a naptól, amikor elküldted a kérelmet, tehát e szám nélkül semmit nem tudsz bizonyítani.
  2. Számolj helyesen: sem az iktatás napja, sem az a nap nem számít bele, amelyen a határidő letelik, ha pedig az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a határidő átcsúszik a következő első munkanapra.
  3. Ha az első 10 napban sem választ, sem írásbeli értesítést nem kaptál arról, hogy a határidő 30 napra hosszabbodik, jegyezd fel. Az értesítés nélküli hosszabbítást nem fedi a törvény.
  4. Elutasítás esetén kérd az írásbeli indokolást. Ezt a beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül kell közölni, az indokolás nélküli elutasítás pedig önmagában is jogszerűségi probléma.
  5. Ha e-mailben szeretnél választ, így fogalmazd meg a kérelmet, de ne arra építs, hogy az intézmény köteles elektronikusan válaszolni. A testület kifejezetten kimondta, hogy nem az.
  6. Ha bírósághoz fordulsz, tartsd be a 7. cikk szerinti határidő lejártától számított 30 napot, és a lakóhelyed szerinti vagy az intézmény székhelye szerinti törvényszékhez nyújtsd be a panaszt.
  7. Ha alkotmányellenességi kifogást emelsz, ne szorítkozz alkotmánycikkek felsorolására. Konkrétan ki kell fejtened, miben áll az ellentmondás, különben a kifogást elfogadhatatlanként elutasítják.

Gyakori kérdések

Mennyi időn belül kell választ kapnom egy közérdekű adatigénylésre?
A kérelem iktatásától számított 10 napon belül, vagy, ha az információ azonosítása többet igényel, legfeljebb 30 napon belül. A hosszabbítás feltétele, hogy az első 10 napban írásban értesítsenek arról, hogy a válasz később érkezik.
Munkanapokról vagy naptári napokról van szó?
A testület rámutatott, hogy a 123/2002. sz. kormányhatározattal jóváhagyott módszertani szabályzat szerint a határidőt az iktatás napjától kell számítani, a kezdőnap és a lejárat napja nélkül, ha pedig az utolsó nap munkaszüneti napra esik, a következő első munkanapig meghosszabbodik.
Mennyi időn belül kell közölni az elutasítást?
A beadvány beérkezésétől számított 5 napon belül, az 544/2001. sz. törvény 7. cikkének (2) bekezdése szerint. Az elutasítást indokolni is kell, nem csak közölni.
Köteles az intézmény e-mailben válaszolni?
Nem. A testület kifejezetten megállapította, hogy a 7. cikk (3) bekezdése nem rögzít elektronikus közlési kötelezettséget, hanem arra az esetre vonatkozik, amikor a szükséges műszaki feltételek adottak.
Mit jelent az, hogy a kifogást elfogadhatatlanként elutasították?
Azt jelenti, hogy érdemben nem vizsgálták, mert a szerzője nem fejtette ki konkrétan, miben áll az Alkotmány megsértése, hanem cikkeket sorolt fel. A testület nem léphet a szerző helyébe, mert az hivatalból való felülvizsgálatot jelentene, amelyet az Alkotmány 146. cikke tilt.
Mit tegyek, ha semmilyen választ nem kapok?
Panaszt nyújthatsz be a lakóhelyed szerinti vagy az intézmény székhelye szerinti törvényszék közigazgatási perekkel foglalkozó tanácsához, az 544/2001. sz. törvény 7. cikkében előírt határidő lejártától számított 30 napon belül.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 697. szám, 2026. augusztus 21. 8 oldal PDF, 78 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.