Röviden
- Egy cég azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy pótoljon egy hiányt a perújítás, vagyis a jogerős ítélet elleni rendkívüli jogorvoslat szabályai között. A testület azt válaszolta, hogy nem egészítheti ki a törvényt, és elfogadhatatlanként elutasította a kérelmet.
- Ha egymásnak ellentmondó jogerős ítéletek miatt kér perújítást, az ügyirat annak a bíróságnak a közvetlenül felettes bíróságához kerül, amelyik az első ítéletet hozta, nem pedig az érdemben eljárt bírósághoz.
- A tanulság minden ügyvéd számára: az a bírálat, amellyel egy eset szövegbe illesztését kéri, nem alkotmányellenességi bírálat, hanem jogalkotási kérés.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 711. szám, 2026. augusztus 26.
Kihirdetve: 2026. március 5.
Egy Argeș megyei társaság öt évet veszített el azzal, hogy olyan választ várt, amelyet az Alkotmánybíróság nem adhatott meg: hogy beleírjon a törvénybe valamit, amit a jogalkotó nem írt bele. Az Alkotmánybíróság 210/2026. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 26-i 711. számában jelent meg, elfogadhatatlanként utasítja el azt az alkotmányellenességi kifogást, amelyet a Mărăcineni községbeli Societatea Viator & Vektor Ro emelt a polgári perrendtartás 510. cikkének (2) és (3) bekezdése ellen, az 509. cikk (1) bekezdésének 8. pontjával és az 513. cikk (4) bekezdésével összefüggésben. Ez a testület harmadik, ugyanazon a napon közzétett határozata, a végrehajtás megszűnéséről és a szakmai tevékenységet folytatók járvány idejére járó juttatásáról szóló határozat mellett.
A tét gyakorlati: melyik bírósághoz kell benyújtani a perújítási kérelmet, ha az ok két, egymásnak ellentmondó jogerős ítélet létezése. A törvénykönyv két szabályt ad. Az általános szabály, az 510. cikk (1) bekezdése, az érdemben eljárt bírósághoz utalja a kérelmet. A különös szabály, az 510. cikk (2) bekezdésének első mondata, ahhoz a bírósághoz, amely az első ítéletet hozó bíróság közvetlenül felettes bírósága. Ha az egymásnak ellentmondó ítéletek felülvizsgálati bíróságoktól származnak, és az egyik közülük a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék, a hatáskör a legfelsőbb bíróságot illeti.
A cég azzal érvelt, hogy az 510. cikk (2) bekezdése semmit nem mond az érdemben eljárt bíróságról, ami összekeveri az intézményeket, a határidőket és az alkalmazandó szabályokat, és teret enged a szubjektív értelmezéseknek. A törvényesség elvére, az igazságszolgáltatáshoz való szabad hozzáférésre, az emberi jogok európai egyezményének 6. cikkére, az igazságszolgáltatás megvalósítására és a 24/2000. sz. törvényben szereplő jogalkotási technikai szabályokra hivatkozott.
2026. augusztus 28-án a Bíróság további két határozatot tett közzé a büntetőeljárási törvénykönyvről, a 117/2026. és a 139/2026. számút, mindkettő elutasítás, amelyekben ismét megtagadja a törvény kiegészítését.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az Alkotmánybíróság saját hatáskörének határa. A testület a 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése szerint csak azoknak az aktusoknak az alkotmányosságáról dönt, amelyekkel megkeresték, és nem módosíthatja, nem is egészítheti ki a vizsgálat alá vont rendelkezéseket.
A második hatás a bírálat minősítése. Az az indokolás, amely valójában az előterjesztő számára kedvező jogi eset hozzáadását kéri, nem valódi alkotmányellenességi bírálat. Ezért utasították el a kifogást elfogadhatatlanként, nem megalapozatlanként.
A harmadik hatás megerősíti a perújítás hatásköri szabályait. Azoknál az okoknál, amelyek érdemi ítéletet feltételeznek, annak a bíróságnak van hatásköre, amely a követelés érdeméről döntött, akkor is, ha utóbb olyan reformatórius jogorvoslatokat vettek igénybe, amelyekben az érdemet nem vizsgálták.
A negyedik hatás pontosan a cég helyzetét érinti. Az egymásnak ellentmondó ítéletekre alapított perújításnál az első ítéletet hozó bíróság közvetlenül felettes bíróságának van hatásköre.
Az ötödik hatás a hierarchiáé. Ha az egymásnak ellentmondó ítéleteket felülvizsgálati bíróságok hozták, és az egyik közülük a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék, a kérelmet a legfelsőbb bíróság bírálja el.
A hatodik hatás az, hogy a bírált szövegek változatlanok maradnak, a Dolj Megyei Törvényszéken fekvő perújítási ügy pedig velük folytatódik.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A határozat elfogadhatatlanságot állapít meg, tehát a szövegek alkotmányosságát sem meg nem erősíti, sem meg nem cáfolja; csupán azt rögzíti, hogy nem olyan bírálattal keresték meg, amelyet elbírálhatna.
Ami világosabb lesz, az az alkotmányellenességi bírálat és a jogalkotási kérés közötti határ. Az Alkotmánybíróság kifejezetten kimondja, hogy nincs hatásköre új norma alkotására egy törvényszöveg kiegészítése útján.
Világosabb lesz a perújítás hatásköri térképe is, amelyet az indokolás tömören kifejt: az 510. cikk (1) bekezdése azoknál az okoknál, amelyek érdemi ítéletet kívánnak, az 510. cikk (2) bekezdésének első mondata az egymásnak ellentmondó ítéleteknél, a második mondat pedig arra az esetre, amikor az egyik ítélet a legfelsőbb bíróságtól származik.
Érdemes megjegyezni azt is, hogy az 510. cikk (3) bekezdése szerint, ha eltérő hatáskört megalapozó okokra hivatkoznak, nincs helye a hatáskör kiterjesztésének. A kérelmek szétválnak.
Ami nem változik, az a kormány álláspontja, amely kezdettől fogva elfogadhatatlannak tartotta a kifogást, ugyanezekkel az indokokkal.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az indokolás egyetlen bekezdésben, világosan összefoglalja a perújítás három hatásköri szabályát, ami hasznos mindenkinek, aki ilyen kérelmet fogalmaz.
- Az Alkotmánybíróság megerősíti a hatalmi ágak elválasztását: egy törvény kiegészítése a Parlament dolga, nem az alkotmánybíráskodásé.
- A határozat gyakorlati mércét ad az ügyvédeknek: ha a kérelem úgy hangzik, hogy „a szövegnek az én esetemet is szabályoznia kellene”, a kifogást elfogadhatatlanként utasítják el.
- A szövegek változatlanok maradnak, tehát a folyamatban lévő ügyekben nem változik az eljárás.
Mi marad probléma
- A cég által jelzett gond megoldatlan marad: senki nem mondja meg neki, mi történik akkor, ha az érdemben eljárt bíróság és az első ítéletet hozó bíróság felettese nem ugyanaz.
- Öt év telt el a megkereséstől a megoldásig, egy eljárásjogi ügyben, amelyet sokkal korábban tisztázni lehetett volna.
- Csaknem hat hónap a kihirdetés és a közzététel között, noha a határozat három oldal.
- Sem a Parlament két házának elnökei, sem a Nép Ügyvédje (ombudsman) nem közölt álláspontot.
- Egy elfogadhatatlanságot megállapító határozat nem zárja ki, hogy ugyanezt a kérdést más ügyben újra felvessék, tehát az elvesztegetett idő megismétlődhet.
Hasznos tanácsok
- Ha egymásnak ellentmondó jogerős ítéletek miatt kér perújítást, a kérelmet az első ítéletet hozó bíróság közvetlenül felettes bíróságához nyújtsa be, ne ahhoz, amelyik az érdemben eljárt.
- Ha az egymásnak ellentmondó ítéletek egyikét a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék hozta felülvizsgálati eljárásban, a kérelmet a legfelsőbb bíróság bírálja el.
- A perújítás többi okánál, amelyek érdemi ítéletet feltételeznek, annak a bíróságnak marad a hatásköre, amely az érdemről döntött.
- Ha több perújítási okra hivatkozik, és ezek eltérő hatáskört alapoznak meg, ne számítson a hatáskör kiterjesztésére. Az 510. cikk (3) bekezdése kifejezetten kizárja.
- Amikor alkotmányellenességi kifogást fogalmaz, ellenőrizze, hogy egy szöveg mellőzését kéri-e vagy egy szöveg hozzáadását. A második változat elfogadhatatlan.
- Ne építse a kifogást kizárólag a 24/2000. sz. törvényben szereplő jogalkotási technikai szabályok megsértésére. Az Alkotmánybíróság ezeket alátámasztó érvként kezeli, nem önálló alapként.
- Ha a hiány valóban érinti Önt, az út a törvényjavaslat vagy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék által a törvény érdekében emelt jogegységi eljárásban adott értelmezés, nem az alkotmánybíráskodás.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Mi a különbség az elfogadhatatlan és a megalapozatlan között?
Melyik bírósághoz kell benyújtani a perújítási kérelmet egymásnak ellentmondó ítéletek esetén?
És ha az egyik ítélet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéktől származik?
Mi történik, ha több perújítási okra hivatkozom?
Kiegészítheti-e az Alkotmánybíróság a törvényt?
Változik-e valami a folyamatban lévő perújítási ügyekben?
A szerkesztőség elemzése
A határozat technikailag vitathatatlan. Az Alkotmánybíróság nem írhat a törvénybe egy hiányzó esetet, a cég kérelme pedig pontosan erre irányult: hogy az 510. cikk (2) bekezdése mondjon valamit az érdemben eljárt bíróságról is. Az alkotmányellenes szöveg mellőzése és a szöveg kiegészítése közötti különbség az a vonal, amely az alkotmánybíráskodást elválasztja a jogalkotástól, és az indokolás három mondatban meghúzza.
Marad viszont egy kérdés, amelyet senki nem vesz át. A cég nem talált ki problémát: az egymásnak ellentmondó ítéletekre alapított perújításnál a hatáskör az első ítéletet hozó bíróság szerint alakul, függetlenül attól, hogy az a bíróság döntött-e az érdemről, és a több eljárási körön átment perekben az eredmény meghökkentő lehet. Az Alkotmánybíróság helyesen mondja, hogy ez nem az ő dolga. Az Igazságügyi Minisztériumnak és a Legfelsőbb Bírói Tanácsnak viszont semmilyen kötelezettsége nincs arra, hogy egy elfogadhatatlanságot megállapító határozatból tudomást vegyen, tehát a jelzés elvész.
A nehezen védhető rész a naptár. A megkeresés a 2021. február 2-i előterjesztő végzéssel történt, a határozatot pedig 2026. március 5-én hirdették ki, és 2026. augusztus 26-án tették közzé. Öt és fél év egy elfogadhatatlansági megoldásért, amely az Alkotmánybíróság hatásköri szabályán nyugszik, nem érdemi elemzésen. Ez alatt az idő alatt a Dolj Megyei Törvényszéken fekvő perújítási ügy állt.
Érdemes megfigyelni egy alkotmánybírósági eljárási részletet is: a megkeresett hatóságok közül csak a kormány válaszolt, és az is elfogadhatatlannak tartotta a kifogást. A két ház elnökei és a Nép Ügyvédje (ombudsman) semmit nem közölt. Ez a második, ugyanazon a napon közzétett határozat, amelyben ez történik.
Mit kellene megváltoztatni
- Korán alkalmazott elfogadhatósági szűrő az Alkotmánybíróság eljárásában. Az olyan bírálat, amely a törvény kiegészítését kéri, már az ügyirat beérkezésekor felismerhető, nem öt év múlva, az alapügy pedig időközben folytatódhatna.
- Az elfogadhatatlanságot megállapító határozatok megküldése az Igazságügyi Minisztériumnak, valahányszor azok valódi hiányt jeleznek. Itt olyan hatásköri gondot azonosítottak, amelyet az Alkotmánybíróság nem tud megoldani, az aktusból pedig nem derül ki, hogy eljutna valakihez, aki meg tudja.
- Az egymásnak ellentmondó ítéletekre alapított perújítás hatáskörének jogalkotási tisztázása arra az esetre, amikor az érdemben eljárt bíróság eltér az első ítéletet hozó bíróság felettesétől. Ez éppen azt a helyzetet szüntetné meg, amelyből a kifogás indult, és megelőzné a rossz bírósághoz benyújtott kérelmeket.
- A megkeresett hatóságok kötelezése arra, hogy álláspontot közöljenek, vagy megindokolják a hallgatásukat. Négyből három nem válaszolt, noha a törvény előírja a bevonásukat.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 711. szám, 2026. augusztus 26. 16 oldal PDF, 126 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.