Röviden
- Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasított egy kifogást a büntetőeljárási törvénykönyvnek a szavazategyenlőség esetén eljáró kibővített tanácsra és a tárgyalás újbóli megnyitására vonatkozó szabályai ellen. A szövegek változatlanok maradnak.
- Az ok az indokolás hiánya: az előterjesztő azt állította, hogy a szövegek „körülményesek”, és hogy a jogalkotónak nem kellett volna elfogadnia őket, anélkül hogy megmutatta volna, mivel sértik meg az Alkotmányt.
- A kormány határozatban közölt álláspontja lépésről lépésre elmagyarázza, hogyan működik a kibővített tanács: a harmadik bíró az ügyeleti beosztásból kerül be, és újra ítélkezik, mintha a szavazategyenlőség nem is lett volna.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 560. szám, 2026. július 8.
Kihirdetve: 2025. december 4.
Amikor két bíró nem tud megegyezni, az akta nem kerül felsőbb bírósághoz, hanem alul tárgyalják újra, egy harmadik bíróval kiegészülve. Az Alkotmánybíróság érintetlenül hagyta a szabályt a 2025. december 4-i 680. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 8-i 560. számában jelent meg, és amellyel elfogadhatatlanként elutasította egy craiovai vádlott kifogását. A határozat ugyanazon a napon jelenik meg egy másikkal, amely ugyanezen a hibán alapul, és amellyel a testület egy polgári perben mutatta meg, mit kell tartalmaznia egy kifogásnak ahhoz, hogy érdemben elbírálják.
A büntetőeljárási törvénykönyv három szövegét támadták meg. A 394. cikk (5) bekezdése szerint, ha a tanácsban nem érhető el sem többség, sem egyhangúság, az ügy tárgyalása szavazategyenlőség esetén eljáró kibővített tanácsban folytatódik. A 395. cikk (2) bekezdése előírja, hogy ha a pert egyszerűsített eljárásban tárgyalták, és a bíróság megállapítja, hogy az okiratokon kívül más bizonyítékok is szükségesek, újból megnyitja a tárgyalást, és elrendeli a bírósági bizonyításfelvételt. A 399. cikk (1), (4) és (5) bekezdése kötelezi a bíróságot, hogy ítéletben döntsön a kényszerintézkedésről, végrehajthatóvá teszi az ítéletet, és előírja a fogvatartási hely értesítését akkor, ha a vádlottat szabadlábra helyezik.
A kifogás előterjesztője, egy vádlott a Craiovai Ítélőtábla előtt folyó másodfokú ügyben, azt állította, hogy a szövegek nem egyértelműek, mert nem írnak elő tárgyilagos szempontokat a kibővített tanácsok összeállítására, hogy a tárgyalás újbóli megnyitásának eljárását egyáltalán nem kellene szabályozni, és hogy alkotmányos volna, ha a szavazategyenlőséggel végződő ügyekben egy felsőbb bíróság tanácsa vizsgálná meg a vádat és a védekezést.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a szövegek hatályban maradnak, abban a formában, amelyet a testület a határozatban idéz. Az elfogadhatatlanság miatti elutasítás nem állapítja meg az alkotmányosságot, csak azt, hogy a beadványt nem lehetett érdemben elbírálni.
A második hatás tájékoztató jellegű, és a határozat egy olyan részéből származik, amelyet kevesen olvasnak: a kormány álláspontjából. Ott a teljes mechanizmus szerepel. Az ítéletnek a tanács tagjai közötti egyetértés eredményének kell lennie a tanácskozásra bocsátott kérdésekre adott megoldásokban; ha az egyhangúság nem érhető el, az ítélet többséggel születik; ha a többség sem érhető el, a tárgyalás szavazategyenlőség esetén eljáró kibővített tanácsban folytatódik, egy másik bíró részvételével. A harmadik bíró nem köteles a két eredeti megoldás valamelyikét választani, hanem újra ítélkezik, mintha a szavazategyenlőség nem is lett volna, éppen azért, hogy a közvetlenség elve érvényesüljön.
A harmadik hatás ahhoz kötődik, miért nem kerül feljebb az akta. A kormány kifejtette, hogy ha a szavazategyenlőség utáni tárgyalást egy felsőbb bíróság tanácsa folytatná, az sértené a bírák függetlenségét, amelyet az Alkotmány 124. cikkének (3) bekezdése rögzít, mert egy felsőbb bíróság jogorvoslaton kívül, egy le nem zárt eljárási szakaszban avatkozna be. A szavazategyenlőség eljárási incidens, nem jogorvoslat.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A büntetőeljárási törvénykönyv szövegében semmi. A 394. cikk (5) bekezdése, a 395. cikk (2) bekezdése, valamint a 399. cikk (1), (4) és (5) bekezdése a határozatban idézett formában marad.
Időközben megváltozott viszont az a törvény, amelyre a kormány magyarázata támaszkodik. A 2021-ben megfogalmazott álláspont a bírósági szervezetről szóló 304/2004. sz. törvény 17. cikkére utal, arra a szabályra, amely szerint a kibővített tanács az ügyeleti beosztásban szereplő bíró bevonásával alakul meg. A 304/2004. sz. törvényt a bírósági szervezetről szóló 304/2022. sz. törvény helyezte hatályon kívül, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2022. november 16-i 1104. számában jelent meg, és a megjelenéstől számított 30 nap múlva lépett hatályba. Maga a szabály fennmaradt: most a 304/2022. sz. törvény 19. cikkének (1) bekezdésében található, ugyanazzal a tartalommal, vagyis az ügyeleti beosztásban szereplő bíró bevonásával. A 2026-ban megjelent határozat a régi törvényre való utalást változtatás nélkül adja vissza, anélkül hogy a változást jelezné.
Egy másik dolog magának a testület előtti eljárásnak a során változott meg, mégpedig a kifogás tárgya. A megkereső bíróság csak a 395. cikk (2) bekezdésével, valamint a 399. cikk (1), (4) és (5) bekezdésével fordult a testülethez. Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy az előterjesztő írásbeli észrevételeiből és a végzés indokolásából a tényleges tárgy a 394. cikk (5) bekezdését is magában foglalta, és így is vizsgálta, a saját szabálya szerint: amikor a bíróság egyes rendelkezésekkel fordul a testülethez, és ugyanabban a kifogásban bírált más rendelkezésekről nem dönt, a testület úgy vizsgálja a kifogást, ahogyan azt az előterjesztője emelte.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Egyetlen helyre gyűjti a szavazategyenlőség mechanizmusának magyarázatát, a tanácskozástól az egyhangúságon és a többségen át a kibővített tanácsig, olyan formában, amelyet a törvény szövege nem ad meg.
- Világosan megmondja, miért nem választ a harmadik bíró a két meglévő megoldás közül, hanem újra ítélkezik: különben sérülne a közvetlenség elve.
- Elmagyarázza, miért nem kerül az akta a felsőbb bírósághoz, mégpedig alkotmányos alapon, az Alkotmány 124. cikkének (3) bekezdésére hivatkozva, nem csupán eljárástechnikai érvekkel.
- A testület úgy vizsgálta a kifogást, ahogyan azt emelték, hozzávéve azt a szöveget is, amelyet a megkereső bíróság kihagyott, tehát a végzés hibája miatt egyetlen kifogás sem maradt elbírálatlan.
Mi marad probléma
- Azt a kifogást, amely a kibővített tanácsok összeállítására vonatkozó tárgyilagos szempontok hiányát érintette, nem vizsgálták meg érdemben, jóllehet az aktában ez volt az egyetlen, amely valódi kérdést érintett.
- A mechanizmus magyarázata a kormány határozatban közölt álláspontja marad, nem a testület döntése. Nincs meg egy indokolás kötelező ereje.
- A 304/2004. sz. törvény 17. cikkére való utalást minden megjegyzés nélkül adják vissza, jóllehet a törvényt több mint három évvel a megjelenés előtt felváltották. Az olvasónak magának kell megtennie a megfeleltetést.
- Sem a Parlament két házának elnökei, sem az ombudsman nem küldött álláspontot.
Hasznos tanácsok
- Ha egy szöveg alkotmányosságát akarja megtámadni, mutassa meg konkrétan, miben áll az ellentét azzal az alkotmánycikkel, amelyre hivatkozik. A megszövegezés minőségéről szóló állítások, bármennyire indokoltnak tűnjenek is, nem alkotmányellenességi kifogások.
- Az a sérelem, hogy a jogalkotónak más megoldást kellett volna választania, nem orvosolható az Alkotmánybíróságon. A testület azt vizsgálja, megfelel-e a szöveg az Alkotmánynak, nem azt, hogy van-e jobb változat.
- Ha az Ön aktája kibővített tanács elé kerül, kérje, hogy a végzésben ellenőrizhesse, ki a bevont bíró, és hogy az ügyeleti beosztásból származik-e. A szabály ma a 304/2022. sz. törvény 19. cikkének (1) bekezdésében található.
- A harmadik bíró nem köteles a szavazategyenlőségben álló két megoldás valamelyikét választani. Juthat egy harmadikra is. Készüljön fel teljes újratárgyalásra, ne puszta döntetlenoldásra.
- Amikor kifogást emel, nézze meg a megkereső végzésben, hogy a bíróság az összes szöveget feltüntette-e, amelyet Ön bírált. A testület kigyűjtheti őket az írásbeli észrevételekből, de nem minden esetben.
Gyakori kérdések
Mi a szavazategyenlőség esetén eljáró kibővített tanács?
Ki az a bíró, aki bekerül?
A harmadik bíró választ a két megoldás közül?
Miért nem a felsőbb bíróság ítélkezik?
Mit jelent a tárgyalás újbóli megnyitása?
Alkotmányosnak nyilvánították a szövegeket?
Olyan szöveget is megvizsgált a testület, amelyet a bíróság nem küldött?
Emelhető újra ugyanez a kifogás?
A szerkesztőség elemzése
Ez a második olyan határozat 2026. július 8-án, amellyel a testület azért utasít el egy kifogást, mert nem volt megindokolva, a kettő együtt pedig mond valamit a belépésnél működő szűrőről. Mindkettőben ugyanaz az alap, az 1.313/2011. sz. és a 785/2011. sz. határozat, vagyis tizenöt éves szempontok. Mindkettőben az aktához benyújtott első iratból meg lehetett volna állapítani a hibát. Mindkettőben több mint négy év múlva született meg a megállapítás.
Ennek az aktának a számai: a Craiovai Ítélőtábla a 2021. március 31-i végzésével fordult a testülethez, a határozatot pedig 2025. december 4-én hirdették ki, 1 709 nap, csaknem négy év és nyolc hónap múlva. A kihirdetéstől a megjelenésig további 216 nap telt el, valamivel több mint hét hónap. Közben az a büntetőügy, amelyben a kifogást emelték, és amely másodfokon volt folyamatban, tovább haladt, mert a testület megkeresése nem függeszti fel a tárgyalást.
Érdemes megnevezni, mi vész el az elfogadhatatlansággal, mert nem minden volt üres, amit az előterjesztő leírt. Az a kifogás, amely szerint a törvény nem ír elő tárgyilagos szempontokat a kibővített tanácsok összeállítására, valódi kérdést érint: a bekerülő bíró az ügyeleti beosztásból jön, vagyis a bíróság egy igazgatási dokumentumából, nem pedig egy törvényben rögzített, véletlenszerű kiosztási szabályból. Ha az Alkotmány 1. cikkének (5) bekezdésében foglalt előreláthatósági követelménnyel fennálló ellentét viszonyaként fogalmazták volna meg, elemezhető kifogássá válhatott volna. „A jogi ész hiányaként (szakszerűtlenség)” megfogalmazva nem tudott azzá válni.
A negyedik dolog, amely csak akkor látszik, ha kinyitja az ember a hivatkozott törvényt, az, hogy a határozat legvilágosabb magyarázata egy hatályon kívül helyezett szövegre támaszkodik. A kormány a 304/2004. sz. törvény 17. cikkét idézi a 2021-es álláspontjában. A törvényt a 304/2022. sz. törvény helyezte hatályon kívül, amely 2022. december 16-tól hatályos, a szabály pedig tartalmilag változatlanul átkerült az új törvény 19. cikkének (1) bekezdésébe. A testületnek nem volt oka kijavítani egy olyan álláspontot, amelyet csak visszaad, és a döntés sem függ ettől. A gyakorlati hatás mégis megmarad: egy 2026 júliusában megjelent jogi aktus olyan törvény cikkéhez küldi az olvasót, amely három és fél éve nem létezik.
Az eltérő vélemények tanácsa szintén a bíróság belső szervezetéhez tartozik, olyan terület, amelyet az 1223/2026. sz. CSM-határozat most az ügyek véletlenszerű elosztásának új szabályaival érint.
Mit kellene megváltoztatni
- A hivatkozások frissítéséről szóló jegyzet a megjelenés pillanatában. Ha egy álláspont megfogalmazása és a határozat megjelenése között felváltották a hivatkozott törvényt, egy lábjegyzet, amely megjelöli a hatályos megfelelő szöveget, egy sorba kerülne, és minden olvasót megkímélne ugyanattól az ellenőrzéstől.
- A kibővített tanácsba bevont bíró kijelölési szempontja a törvényben, ne csak az ügyeleti beosztásban. A 304/2022. sz. törvény 19. cikkének (1) bekezdése megmondja, melyik körből jön a bíró, azt viszont nem, milyen szabály szerint választanak az ügyeletes bírák közül. Egy véletlenszerű kiosztási szabály, mint az akták kiosztásánál, kivenné a képletből pontosan az itt emelt kifogást.
- Rövid határidő a nyilvánvalóan megindokolatlan kifogások elbírálására. Négy év és nyolc hónap annak megállapításához, hogy a beadvány nem tartalmaz elemezhető kifogást, azt jelenti, hogy a szűrő a kimenetnél működik, nem a bemenetnél. Egy gyors szűrőeljárás időt szabadítana fel a valódi tartalmú akták számára.
- Az előterjesztő által bírált összes szöveg feltüntetése a megkereső végzésben. Itt a testület az írásbeli észrevételekből gyűjtötte ki a 394. cikk (5) bekezdését. Egy olyan aktában, ahol ezt nem tenné meg, egy kifogás a bíróság mulasztása miatt maradna elbírálatlan, nem a félé miatt.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 560. szám, 2026. július 8. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.