Röviden

  • Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként elutasított egy kifogást a polgári perrendtartás 304. cikke ellen, vagyis az ellen a szöveg ellen, amely az okirat hamisítás miatti megtámadását szabályozza a polgári perben. A szöveg változatlan marad.
  • Az elutasítás oka nem a kérdés érdeme, hanem a megfogalmazás módja: az előterjesztő nyolc alkotmánycikket sorolt fel anélkül, hogy megmutatta volna, mivel is sérti meg őket a szöveg.
  • A határozat elmagyarázza, mit kell tartalmaznia egy alkotmányellenességi kifogásnak ahhoz, hogy érdemben elbírálják: a megtámadott szöveget, az alkotmányi szöveget és a kettő közötti kapcsolatot. A harmadik elem nélkül a testület nem tud dönteni.
Jogi aktus: 54/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 559. szám, 2026. július 8.
Kihirdetve: 2026. január 22.

Alkotmánycikkek felsorolása nem alkotmányellenességi kifogás. Az Alkotmánybíróság ezt ismételte meg a 2026. január 22-i 54. sz. határozatában, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 8-i 559. számában jelent meg, és amellyel elfogadhatatlanként elutasította azt a kifogást, amelyet egy galați társaság emelt a polgári perrendtartás 304. cikke ellen. Ugyanez a szűrő működött más friss ügyekben is, azok mellett a határozatok mellett, amelyekben a testület például kimondta, hogy nem egészítheti ki a törvényt a Parlament helyett.

A megtámadott szöveg az okirat hamisítás miatti megtámadásának eljárását írja le. A polgári perrendtartás 304. cikke szerint az a fél, aki a perben felhasznált okiratot hamisnak nyilvánítja, ezt legkésőbb az okirat bemutatását követő első határnapon köteles megtenni, és meg kell jelölnie azokat az okokat, amelyekre támaszkodik. Ha az okiratot felhasználó fél nincs jelen, a bíróság elrendeli, hogy személyesen jelenjen meg, mutassa be az eredeti példányt, és adjon magyarázatot. A bíró már az első határnap előtt is elrendelheti a felek megjelenését, ha valaki az ellenkérelemben azt állította, hogy az aláírását meghamisították, alaposan indokolt esetekben pedig a feleket különleges meghatalmazással rendelkező képviselő is helyettesítheti.

A galați Lorin társaság két aktában emelte a kifogást, az egyiket a Galați Ítélőtáblán, a másikat a Galați Törvényszéken, mindkettőt közigazgatási peres eljárásban, egyikük tárgya közérdekű információk közlése és nem vagyoni kártérítés volt. Azzal érvelt, hogy a szöveg alkotmányellenes annyiban, amennyiben önkényes értelmezést és alkalmazást tesz lehetővé, és főként annyiban, amennyiben lehetővé teszi a bírónak, hogy „üldözze és hátrányosan megkülönböztesse a feleket”.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy a 304. cikk hatályban marad, módosítatlanul és értelmezés nélkül. Az elfogadhatatlanság miatti elutasítás nem azt mondja, hogy a szöveg alkotmányos; azt mondja, hogy nem fogalmaztak meg olyan kifogást, amelyet a testület elemezni tudna. Az okirat hamisítás miatti megtámadásának eljárása továbbra is pontosan úgy működik, ahogyan meg van írva.

A második hatás gyakorlati, és mindenkit érint, aki ilyen kifogást emel. A testület megerősíti, hogy az alkotmányellenességi kifogásnak három eleme van: a megtámadott törvényi szöveg, az állítólag megsértett alkotmányi szöveg, valamint a köztük fennálló ellentét viszonyának indokolása. Az első kettő pontosan megállapítható. A harmadik az előterjesztőn múlik, és ha hiányzik, a testület nem pótolhatja, mert az hivatalból való vizsgálatot jelentene, amit a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdése tilt. Az indokolás feltételét ugyanennek a törvénynek a 10. cikke (2) bekezdése kifejezetten előírja.

A szabályt 2026 szeptemberében ismét alkalmazták, egy javadalmazási ügyben: az a katona, aki 35 alkotmánycikkre és az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának 8 cikkére hivatkozott, úgy vesztett, hogy a 2008-as kormányrendeletet érdemben nem is vizsgálták.

A harmadik hatás hatásköri elhatárolás. A testület rámutat, hogy az a sérelem, amely arra vonatkozik, ahogyan egy bíró egy szöveget értelmez és alkalmaz, nem alkotmányossági kérdés. Az, ahogyan egy hatáskörrel rendelkező bíróság jogilag értelmez egy szöveget, és elrendeli az alkalmazását, kizárólag a bíróságok feladata. Aki egy konkrét aktában a törvény téves alkalmazását sérelmezi, annak a jogorvoslatok állnak rendelkezésére, nem az alkotmányellenességi kifogás.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi. A polgári perrendtartás 304. cikke abban a formában marad, amelyet a testület a határozatban idéz.

Egy újabb darab kerül viszont az ugyanazt mondó határozatok sorába. A testület a 2011. október 4-i 1.313. sz. határozatára utal, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2012. január 6-i 12. számában jelent meg, és amelyben a kifogás három elemét kifejtette, valamint a 2011. június 16-i 785. sz. határozatára, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2011. szeptember 9-i 646. számában jelent meg, és amelyben rögzítette, hogy alkotmányi vagy egyezményi rendelkezések puszta felsorolása nem tekinthető valódi kifogásnak. Hozzáteszi a 2023. december 12-i 691. sz. határozatot is, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2024. május 17-i 456. számában jelent meg, és amely árnyal: ha a hivatkozott szöveg annyira pontos, hogy a testület ésszerűen legalább minimális kifogást tud belőle kiolvasni, akkor köteles érdemben dönteni. Itt úgy ítélte meg, hogy ez a küszöb nem teljesült.

Változik az akták statisztikája is. A két ügyet, a 616D/2021. és a 3.224D/2021. számút, amelyek ugyanattól az előterjesztőtől származtak és ugyanaz volt a tárgyuk, a 47/1992. sz. törvény 53. cikkének (5) bekezdése alapján egyesítették, és egyetlen határozattal, egyhangú szavazattal bírálták el.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Kifejezetten, példákkal mondja meg, mi hiányzik egy elfogadhatatlanként elutasított kifogásból. Aki elolvassa a határozatot, megtudja, mit kell leírni ahhoz, hogy az akta érdemi elbírálásig jusson.
  • Világosan elhatárolja a hatásköröket: a törvény értelmezése és alkalmazása egy konkrét aktában a bíróságok dolga, nem az Alkotmánybíróságé.
  • Megerősíti, hogy a küszöb nem mennyiségi. A testület megismétli, hogy az indokolás terjedelme nem a kifogás létezésének feltétele, tehát egy rövid, de a tárgyra szorítkozó szöveg is elegendő.
  • A két azonos akta egyesítése megspórolt egy második elbírálást ugyanabban a kérdésben.

Mi marad probléma

  • Az érdem elbírálatlan marad. Ha a 304. cikknek valóban gondja van az egyértelműséggel, a határozat erről semmit nem mond, a szöveget pedig nem vizsgálták meg.
  • A kifogás előterjesztője éveket várt arra, hogy megtudja: a beadványa nem volt megfelelően megfogalmazva, közben pedig az alapperek folytatódtak.
  • Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az ombudsman nem küldött álláspontot, jóllehet a törvény ezt lehetővé teszi számukra.
  • Az „ésszerű minimális kifogás” és a „formális felsorolás” közötti küszöb esetről esetre mérlegelt marad, amit egy nem szakember nehezen tud előre látni.

Hasznos tanácsok

  1. Amikor alkotmányellenességi kifogást emel, írja le külön, pontokba szedve a három elemet: melyik törvényi szöveget kifogásolja, melyik alkotmánycikket tartja megsértettnek, és mivel sérti meg az első a másodikat. A harmadik pont az, amely rendszerint hiányzik.
  2. Ne soroljon fel alkotmánycikkeket „a biztonság kedvéért”. A magyarázat nélküli hosszú lista nem növeli, hanem csökkenti az esélyeket: a testület kimondta, hogy a puszta felsorolás nem kifogás.
  3. Ha a sérelme az, hogy a bíró a konkrét aktában tévesen alkalmazta a törvényt, használja az ítélet elleni jogorvoslatot. Az alkotmányellenességi kifogás nem az alkalmazás módjára vonatkozik, hanem magára a szövegre.
  4. Ha egy okiratot hamisként akar megtámadni egy polgári perben, tartsa észben a 304. cikk határidejét: legkésőbb az okirat bemutatását követő első tárgyalási határnapon, az okok megjelölésével. Ezt követően az eljárás már nem indítható meg.
  5. Ha az ellenkérelemben azt állította, hogy az aláírását meghamisították, a bíró már az első határnap előtt elrendelheti a felek megjelenését. Készítse elő időben az eredeti példányt és a magyarázatokat.

Gyakori kérdések

Mit jelent az, hogy a kifogást elfogadhatatlanként elutasították?
Azt, hogy a testület nem vizsgálta meg, alkotmányos-e a törvényi szöveg. Megállapította, hogy a beadvány nem felelt meg a 47/1992. sz. törvény 10. cikkének (2) bekezdésében előírt indokolási feltételnek, tehát nem lehetett érdemben elbírálni.
Alkotmányosnak nyilvánították a polgári perrendtartás 304. cikkét?
Nem. Az elfogadhatatlanság miatti elutasítás nem foglal állást az alkotmányosságról. A szöveg hatályban marad, de a kérdést ez a határozat nem döntötte el érdemben.
Mi az alkotmányellenességi kifogás három eleme?
A megtámadott törvényi szöveg, az állítólag megsértett alkotmányi szöveg, valamint a kettő közötti ellentét viszonyának indokolása. Az első kettő pontosan meghatározható; a harmadik az előterjesztőn múlik, és itt éppen ez hiányzott.
Mennyire kell részletesnek lennie az indokolásnak?
A testület szerint az indokolás terjedelme nem a kifogás létezésének feltétele. Ha a szövegből ésszerűen kiolvasható legalább egy minimális alkotmányellenességi kifogás, a testület köteles érdemben dönteni. A gond akkor van, amikor az indokolásból semmilyen kifogás nem azonosítható.
Miért nem tudja a testület maga kikövetkeztetni a kifogást?
Azért, mert ezzel az előterjesztő helyébe lépne, és hivatalból való vizsgálatot végezne, amit a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdése nem enged meg. A testület megkeresését az a bíróság rendeli el, amely előtt a kifogást emelték, olyan végzéssel, amely tartalmazza a felek álláspontját és a bíróság véleményét.
Mi az okirat hamisítás miatti megtámadása?
Az az eljárás, amelyben a polgári per egyik fele kijelenti, hogy az ellene felhasznált okirat az írás vagy az aláírás meghamisítása révén hamis. A polgári perrendtartás 304. cikke állapítja meg azt a határidőt, amelyen belül hivatkozni lehet rá, és a lefolytatás szabályait.
Megtámadhatom azt, ahogyan a bíró alkalmazta rám a törvényt?
Igen, de a törvényben előírt jogorvoslatokkal, nem az Alkotmánybíróságon. A testület kifejezetten kimondja, hogy a törvényi szövegek jogi értelmezése és alkalmazása kizárólag a bíróságok feladata.
Emelhető újra ugyanez a kifogás?
Igen, mert az érdemet nem bírálták el. Egy új kifogás, amelyet ezúttal a törvényi szöveg és egy alkotmánycikk közötti konkrét viszonyra alapoznak, érdemben elbírálható lenne.

A szerkesztőség elemzése

A határozat nem azzal hasznos, amit eldönt, hanem azzal, amit megmutat. Az Alkotmánybíróság ritkán tesz közzé kézikönyvet egy kifogás megszövegezéséről, itt viszont három bekezdésben megvan: a három elem, az a küszöb, amelytől egy kifogás elemezhetővé válik, és az az ok, amiért a testület nem töltheti ki a hiányt. Egy ügyvédnek vagy egy magát képviselő félnek a 16. és a 17. bekezdés többet ér, mint maga a döntés.

Ami elsőre nem látszik, az az, mibe került ez a tisztázás. Az első bíróság a 2021. január 19-i, a második a 2021. október 18-i végzésével fordult a testülethez. Az Alkotmánybíróság 2026. január 22-én határozott, vagyis az első megkereséstől számítva 1 829 nap, több mint öt év múlva. A kihirdetéstől a megjelenésig további 167 nap telt el. Öt és fél év annak megállapításához, hogy a beadvány nem volt indokolva, egy olyan aktában, ahol ezt már az első benyújtott iratból meg lehetett volna állapítani. Azok a határozatok, amelyeket a testület alapként hív fel, a 785/2011. és az 1.313/2011. sz., a megkeresés idején már léteztek, tíz évvel korábban közzétéve.

A második dolog, amely összevetésre kiderül, a megkereső bíróságok álláspontja. A Galați Ítélőtábla megalapozatlannak tartotta a kifogást, és három korábbi érdemi határozatot jelölt meg. A Galați Törvényszék a másik aktában arra mutatott rá, hogy az előterjesztő nem fejti ki konkrétan, miként ütközik a szöveg a hivatkozott cikkekbe, vagyis pontosan arra, ami miatt a testület öt évvel később elfogadhatatlanként elutasította. A helyes diagnózis 2021 óta benne volt az aktában, azt a bíróság fogalmazta meg, amely a kifogást továbbította. A rendszernek nincs olyan mechanizmusa, amely ezt felhasználná.

A harmadik a hallgatás. Sem a Parlament két házának elnökei, sem a kormány, sem az ombudsman nem küldött álláspontot. Egy indokolás hiánya miatt elutasított kifogásnál a távollétük nem változtat a döntésen. Aktáról aktára ismételve azonban egy kontradiktóriusnak szánt eljárást olyanná alakít, amelyben a testület egyedül dönt.

Mit kellene megváltoztatni

  • Gyors elfogadhatósági szűrő az érdemi elbírálás előtt. Amikor az egyetlen gond az indokolás hiánya, az látszik a megkereső végzésből és az írásbeli észrevételekből. Egy rövid, kötött határidejű eljárás hónapok, nem évek alatt adna választ, és feloldaná a rá váró alapügyeket.
  • A megkereső bíróság véleményének hasznosítása. A Galați Törvényszék 2021-ben pontosan megjelölte a hibát. Ha a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdése amúgy is megköveteli ezt a véleményt, az beindíthatná a fenti szűrőt akkor, amikor az indokolás hiányát jelzi, ahelyett hogy puszta iratként maradna az aktában.
  • Formanyomtatvány az alkotmányellenességi kifogáshoz. Három kötelező rovat, a három elemnek megfelelően, már a fogalmazás pillanatában láthatóvá tenné a hiányt. Aki a harmadik rovatot nem tudja kitölteni, azonnal megtudja, nem öt év múlva.
  • Hivatalos útmutató közzététele a testülettől az indokolási feltételről. A szempontok megvannak, de szét vannak szórva 2011-es, 2023-as és 2026-os határozatokban. Ha egyetlen nyilvános szövegbe gyűjtenék őket, elfogadott és elutasított indokolások példáival, csökkenne a formai okból elvesző beadványok száma.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 559. szám, 2026. július 8. 16 oldal PDF, 116 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.