Röviden
- A Kormány jóváhagyta a Fekete-tenger három olyan területének jegyzékét, amely tengeri szélparkok céljából koncesszióba adható. Ez az a lépés, amely nélkül a pályázatok nem indulhatnak el.
- A három zóna összesen 948 km², becsült kapacitásuk 3 100 MW, azaz 3,1 gigawatt, ami meghaladja azt a 3 GW-os célt, amelyet a 2025-2035-ös energiastratégia 2035-re tűzött ki.
- A területeket pontos, WGS84 rendszerben megadott koordináták határolják, a melléklet pedig mindegyiknél megmutatja, milyen korlátokkal kell számolni: hajózási útvonalak, katonai övezetek, kőolaj- és földgáz-infrastruktúra, vonuló madarak, védett élőhelyek.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 716. szám, 2026. augusztus 27.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 27.
Románia 2026. augusztus 27-től földrajzi koordináta szintjén tudja, pontosan hol épülhetnek meg a Fekete-tenger első szélparkjai. A Kormány 664/2026. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 27-i 716. számában jelent meg, jóváhagyja azoknak a tengeri szélenergia-területeknek a jegyzékét, amelyek a tenger román szektorában koncesszióba adhatók. Ez az a jogi aktus, amely egy 2024-es törvényt térképpé alakít, és két nappal az ágazat ellátási láncaira vonatkozó intézkedési terv után érkezik.
A határozatnak egyetlen cikke van. Jóváhagyja a mellékletet, és rögzíti, hogy a területeket geodéziai koordináták határolják a WGS84 vonatkoztatási rendszerben, vagyis abban a rendszerben, amelyet minden GPS is használ. A jogalap a tengeri szélenergiáról szóló 121/2024. sz. törvény 7. cikkének (1) és (3) bekezdése.
A melléklet a lényegi rész. Három tengeri koncessziós területet ír le, mindegyiknél pontokkal megadott határvonallal, a kiterjedéssel, a becsült kapacitással, a teljesítménysűrűséggel, a 150 méteres magasságban mért átlagos szélsebességgel, a vízmélység tartományával és az energia egységnyi költségével, amelyet a három közül a legolcsóbbhoz viszonyítva fejez ki.
A számok, ahogy a táblázatban szerepelnek: az 1. terület 631 km², becsült kapacitása 1 900 MW, sűrűsége 3 MW/km², szele 7,8 m/s, a víz mélysége 63 és 75 méter között van. A 2. terület 149 km², 600 MW, sűrűsége 4 MW/km², szele 7,9 m/s, mélysége 55 és 67 méter között. A 3. terület 168 km², szintén 600 MW, sűrűsége 3,6 MW/km², szele 7,7 m/s, mélysége 65 és 75 méter között. Mindhármat rögzített alapozású turbinákra tervezték, nem úszó szélturbinákra.
Az energia egységnyi költsége, vagyis az az ár, amelyen egy megawattórát el kellene adni ahhoz, hogy a beruházás a park élettartama alatt megtérüljön, az 1. területen a legalacsonyabb, ezt vették 100%-os viszonyítási alapnak. A 2. terület 2,1%-kal drágább, a 3. terület pedig 10,5%-kal. A különbség a szélből és a mélységből adódik: a 3. területen a leggyengébb a szél és a legmélyebb a víz.
Négy nappal később a kormány azt is megmondta, mennyibe kerül: 0,75%-os bányajáradék, valamint négyzetkilométerenként 800 és 1 500 eurós díj.
Négy nappal később megjelentek az eljárások is: hogyan szerezhető meg a fejlesztési jóváhagyás, és hogyan bontják el a végén a szélparkot.
Milyen hatásokkal jár
A kutatási engedélyt csak egy ilyen terület koncessziósa kérheti, a módszertana pedig 2026. szeptember 1-jén jelent meg: a törvényben írt határidő után 428 nappal.
A közvetlen hatás az, hogy a koncessziós eljárásnak végre lesz tárgya. A 2024-es törvény felépítette a mechanizmust, de pályázatot nem lehet egy egész tengerre kiírni; ahhoz lehatárolt terület kell. 2026. augusztus 27-től a három terület jogi értelemben létezik, koordinátákkal lezárt határvonallal.
A második hatás az, hogy a befektetők össze tudják hasonlítani őket. A melléklet nem elégszik meg a határvonal megrajzolásával, hanem mindegyik zónára közzéteszi azokat az adatokat, amelyeket egy fejlesztő rendes körülmények között saját költségén derítene ki: a szélsebességet a rotor magasságában, a vízmélységet, a teljesítménysűrűséget és mindenekelőtt a viszonylagos költséget. A befektető már az első táblázatból látja, melyik terület a gazdaságilag legvonzóbb, és mennyit veszít, ha másikat választ.
A harmadik hatás a kockázatokról szóló tájékoztatás, és itt a határozat szokatlanul nyílt. A melléklet minden területnél három szinten sorolja fel a korlátokat, biológiai sokféleség, társadalmi és műszaki, megadva, hogy a felület hány százalékát érintik, és milyen érzékenységi pontszámot kapnak. Az 1. területen vonuló madarak és denevérek a felület 100%-án, védett élőhelyek 90%-án, halak 70%-án fordulnak elő. A 2. területen denevérek és védett élőhelyek 100%-on, tengeri emlősök 90%-on. A 3. területen denevérek és tengeri emlősök 100%-on.
A melléklet világosan kimondja, hogy ilyen arányok mellett az érzékeny zónák elkerülése a területen belül már nem lehetséges. Azt is leszögezi ugyanakkor, hogy egy ilyen elem jelenléte nem jelent összeegyeztethetetlenséget a szélparkokkal, hanem projektszintű értékelési kötelezettséget és enyhítő intézkedéseket von maga után.
Műszaki oldalon mindhárom terület csaknem teljesen átfedi a kőolaj- és földgáz-infrastruktúrát: 95% az 1. területen, 100% a másik kettőn. A melléklet néven nevezi az érintett mezőket is: Istria és XV MIDIA az elsőnél, EX-25 LUCEAFARUL a másodiknál, NEPTUN XIX 1 a harmadiknál. Érzékeny katonai övezetek is megjelennek, az 1. területtől keletre és a 2. területtől nyugatra, valamint az Odesza-Boszporusz útvonal, amelyről a melléklet megjegyzi, hogy jelenleg alacsony a forgalomsűrűsége.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. augusztus 27-ig a romániai tengeri szélenergia térkép nélküli törvény volt. A 121/2024. sz. törvény lefektette a keretet, a koncesszióba adás szabályait és a hatásköröket, de azt nem mondta meg, hol. Területek híján sem az állam nem tudott bármit is pályázatra bocsátani, sem befektető nem tudott projektet előkészíteni, mert nem volt felület, amelyre ráültesse.
Megváltozott az a részletesség is, amelyet az állam az asztalra tesz. A melléklet a teljes határvonalakat tartalmazza, pontról pontra: 15 töréspont az 1. területnél, 4 a 2. területnél és 12 a 3. területnél, mindegyik nyolc tizedesjegy pontossággal. Az ezekből a koordinátákból számított felületek 629, 148 és 168 km², a táblázatban szereplő 631, 149 és 168 helyett, vagyis fél százalék alatti eltérés, amit a vetület magyaráz. A közzétett határvonalak és a megadott felületek ugyanazokat a zónákat írják le.
A harmadik változás az ambíció szintjét érinti. Románia 2025-2035-ös energiastratégiája 3 GW beépített kapacitást tűzött ki 2035-ig. A három terület összesen 3,1 GW, tehát a jegyzék kis tartalékkal fedi le a célt. Ez nem a célkitűzés kitágítása, hanem pontosan annyi, amennyi ahhoz kell, hogy elérhető legyen, ha mindhármat koncesszióba adják és megépítik.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Feloldja az eljárás akadályát: lehatárolt területek nélkül a 121/2024. sz. törvényben előírt pályázatok nem indulhattak el.
- Egy román jogi aktustól szokatlan átláthatóság: az állam közzéteszi azokat a szél-, mélység- és viszonylagos költségadatokat, amelyekért egy fejlesztő tanulmányként fizetett volna.
- A korlátokat előre kimondják, nem az engedélyezéskor derülnek ki, ami lerövidíti a beruházási döntésig vezető utat.
- A határvonalakat bárki ellenőrizheti, mert koordinátákkal adták meg őket, nem szöveges leírással.
- Az összkapacitás fedezi az energiastratégia célját, tehát a jegyzék összhangban van a meghirdetett szakpolitikával.
- Mindhárom zónát rögzített alapozáshoz, vagyis érett technológiához választották ki, nem a még mindig drága úszó megoldásokhoz.
Mi marad probléma
- A határozat jóváhagyja a jegyzéket, de nem mondja meg, mikor indul az első pályázat, és azt sem, milyen sorrendben kerülnek ki a területek.
- A kőolaj- és földgázterületekkel való csaknem teljes átfedést jelzik, de nem oldják meg: hogy kié az elsőbbség, tárgyalás kérdése marad.
- A 3 GW-os célon felüli tartalék mindössze 100 MW, tehát ha akár egyetlen terület is kimarad a koncesszióból, a stratégia célkitűzése ebből a jegyzékből már nem érhető el.
- A táblázat számai angol jelölést használnak: „1,900” áll az 1 900 MW és „7.8” a 7,8 m/s helyén, miközben a fölötte lévő szöveg a „3,1 GW” alakot írja. A magyar írásmód ugyanaz, mint a román, ezért a magyar olvasót ugyanúgy félrevezeti: magyarul olvasva „1,900” annyi, mint 1,9, vagyis ezerszer kevesebb a valóságosnál.
- Semmilyen határidő nincs azokra a projektszintű környezeti értékelésekre, amelyeket a melléklet szükségesnek jelöl.
- A hálózati csatlakozás, amely eldönti, hogy egy 1 900 MW-os parkot át tud-e egyáltalán venni a rendszer, elő sem kerül a határozatban.
Hasznos tanácsok
- Ha projektet készít elő, előbb a viszonylagos költség oszlopát olvassa el, ne a kapacitásét. Az 1. és a 3. terület közötti 10,5%-os különbség közvetlenül megjelenik a pályázaton kért árban.
- Ellenőrizze a koordinátákat a saját GIS-rendszerében, mielőtt bármilyen becslésbe fogna. WGS84-ben, nyolc tizedesjegy pontossággal adták meg őket, tehát közvetlenül importálhatók.
- A lefedettségi arányokat nézze, ne csak a biodiverzitási elemek felsorolását. Egy 10%-on jelen lévő elem a turbinák elhelyezésével elkerülhető, egy 100%-on jelen lévő nem.
- A 2. és a 3. területnél már az elején tervezze be az egyeztetést a kőolaj- és földgázjogosultakkal: az átfedés 100%-os, a mezőket pedig néven nevezi a melléklet.
- A térség halászainak és akvakultúra-vállalkozásainak most van okuk odafigyelni, nem az engedélyezés szakaszában: az akvakultúra és halászat közepes érzékenységgel szerepel az 1. terület 85%-án és a 2. terület 100%-án.
- Ha a témát a fogyasztói ár felől követi, tartsa észben, hogy a zónák közötti árkülönbséget a mélység és a szél magyarázza jobban, nem a kiterjedés.
Gyakori kérdések
Azt jelenti ez, hogy szélparkok épülnek a Fekete-tengeren?
Mennyi energiát termelnének?
Hol helyezkedik el a három terület?
Mit jelent a viszonylagos LCOE?
Miért drágább az egyik terület a másiknál?
Mi lesz a védett területekkel és a madarakkal?
Átfedik a kőolaj- és földgázterületeket?
Milyen turbinákat lehet telepíteni?
A szerkesztőség elemzése
Műszaki értelemben ez az utóbbi idők egyik legjobban megcsinált jogi aktusa. Nem csupán három sokszöget rajzol meg, hanem közzéteszi azt is, miért pontosan úgy néznek ki, ahogy: hol áll meg a határvonal az Odesza-Boszporusz útvonal miatt, hol egy érzékeny katonai övezet miatt, hol pedig a 75 méter fölötti mélység miatt, amely fölött a rögzített alapozás már nem kifizetődő. A közzétett koordinátákból számított felületek fél százalék alatti eltéréssel záródnak, a megadott sűrűségek pedig ellenőrizhetők, ha a kapacitást elosztjuk a felülettel. Ritka az olyan jogi aktus, amely kibírja a számtani ellenőrzést.
A nyíltságnak gyakorlati funkciója is van, nem csak polgári. Azzal, hogy közzéteszi a 150 méteren mért szelet, a mélységeket és a viszonylagos költséget, az állam az előmegvalósíthatósági tanulmány egy részét a befektetők válláról a magáéra veszi, aminek elvben alacsonyabb pályázati árakban kellene megmutatkoznia, mert csökken az ismeretlen kockázata.
Ami hiányzik, az a következő lépéshez tartozik. A határozat megmondja, hol, de nem mondja meg, mikor és milyen sorrendben. Az energiastratégia célján felüli tartalék 3 100 MW-ból mindössze 100 MW, tehát az egész meghirdetett szakpolitika mindhárom terület koncesszióba adásán múlik; ha egy kiesik, a 3 GW-os cél ebből a jegyzékből már nem érhető el, arra pedig a határozat mechanizmust sem tartalmaz, hogyan lehetne egy negyediket hozzáadni. A kőolaj- és földgázterületekkel való 95, illetve 100%-os átfedést pedig őszintén jelzi, de megoldatlanul hagyja: hogy ki enged, milyen feltételekkel és milyen ellentételezésért, sehol nem szerepel.
Mit kellene megváltoztatni
- Egy pályázati menetrend, akár tájékoztató jelleggel. Az első területre kitűzött céldátum lehetővé tenné a fejlesztőknek, hogy beütemezzék a tanulmányaikat és a turbinamegrendeléseiket, amelyek évekkel előre készülnek.
- Együttélési szabály a kőolaj- és földgázjogosultakkal. A mezőket megnevezi a melléklet, tehát az esetek ismertek; csak az a norma hiányzik, amely megmondja, hogyan oszlik meg a tér.
- A jegyzék kiegészítésének mechanizmusa. A célon felüli 100 MW-os tartalék mellett a határozatnak elő kellene írnia, hogyan kerül be egy újabb terület, ha a három közül valamelyiket nem adják koncesszióba.
- A számok írásmódjának egységesítése. Ugyanabban a mellékletben a szöveg a „3,1 GW” alakot használja tizedesvesszővel, a táblázat viszont „1,900” MW-ot és „7.8” m/s-ot ír angol jelöléssel. Magyarul ugyanez a csapda működik: „1,900” magyar olvasatban 1,9, vagyis ezerszer kevesebb a valóságosnál. A jelentés kikövetkeztethető a szövegkörnyezetből, de egy olyan jogi aktusban, amelyre pályázati dokumentációk hivatkoznak, egyetlen jelölésnek kellene lennie.
- Egy utalás a hálózati csatlakozásra. Egy 1 900 MW-os parknak nincs értéke, ha nem tud betáplálni a hálózatba; a határozat nyerne vele, ha legalább az átviteli hálózat fejlesztési tervére utalna.
- Határidők a bejelentett környezeti értékelésekhez. A melléklet szerint projektszintű értékelésekre van szükség, de nem mondja meg, az eljárás melyik szakaszában készülnek el és ki viseli a költségüket.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 716. szám, 2026. augusztus 27. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 12. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.