Röviden
- A Kormány megállapította, mennyit fizet az államnak az, aki a Fekete-tengeren szélerőműparkot épít: 0,75%-os koncessziós díjat a kereskedelmi hasznosításból származó bevétel után, valamint két területhasználati díjat.
- A területhasználati díj évi 800 euró négyzetkilométerenként a fejlesztési szakaszban, amikor az építés zajlik, és évi 1 500 euró négyzetkilométerenként az üzemeltetési szakaszban, mindkettő évente az euróövezeti inflációhoz igazítva.
- A kutatási szakaszban semmi nem jár az államnak: az első fizetési kötelezettség csak a fejlesztési jóváhagyással keletkezik, a koncessziós díj pedig, amely a pénz nagyobbik részét hozza, csak attól a pillanattól folyik, amikor a park áramot ad el.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 731. és 731 bis szám, 2026. augusztus 31.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 31., a koncessziós díj és a területhasználati díjak pedig 2026. szeptember 30.
Négy nappal azután, hogy térképre tette a Fekete-tenger három szélenergia-területét, a Kormány azt is megmondta, mennyibe kerülnek. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 31-i, 731. számában megjelent 688/2026. sz. kormányhatározat, amelynek különös végrehajtási szabályai ugyanaznap a 731 bis számban láttak napvilágot, jóváhagyja azokat a szabályokat, amelyek szerint az Energiaügyi Minisztérium pályázatra bocsátja a területeket, és megállapítja az államnak járó koncessziós díjat és a területhasználati díjakat. Közvetlenül azt a határozatot követi, amellyel a három koncesszióba adható terület, 948 km² és 3 100 MW, pontos koordinátákat kapott.
A két jogi aktus együtt olvasandó. Az első azt mondja meg, hol lehet építeni, a második azt, hogyan lehet odáig eljutni, és mit kell fizetni. Nélkülük a tengeri szélenergiáról szóló 121/2024. sz. törvény alkalmazás nélküli keret maradt: sem az állam nem tudott pályázatot kiírni, sem befektető nem tudott projektet végigszámolni, mert nem ismerte sem a területet, sem a koncesszió költségét.
A pénzügyi kötelezettségek háromszintűek, és a projekt szakaszaihoz igazodnak. A kutatási szakaszban, amely a koncessziós szerződés hatálybalépésétől a fejlesztési jóváhagyás megszerzéséig tart, a koncessziós jogosult sem koncessziós díjjal, sem területhasználati díjjal nem tartozik. A fejlesztési szakaszban, vagyis a fejlesztési jóváhagyástól a kereskedelmi üzembe helyezésig, évi 800 euró négyzetkilométerenkénti díj jár, amelyet arra a területre számolnak, amelyen ténylegesen munkálatok folynak. Az üzemeltetési szakaszban mindkettő megváltozik: a díj évi 1 500 euróra emelkedik négyzetkilométerenként, a beépített területre és a tenger alatti összekötő kábelek által elfoglalt területre számolva, e fölé pedig belép a bevétel 0,75%-át kitevő koncessziós díj.
Ugyanaznap jelentek meg a működési szabályok is: a fejlesztési jóváhagyás, a bontási jóváhagyás, az üzemeltetési biztonság és a munkák átvétele.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy egy befektető mostantól számokat írhat egy üzleti tervbe. Augusztus 31-ig a koncesszió költsége ismeretlen volt; most három összetevője van, mindegyik zárt képletben kifejezve, az egységértékek pedig a módszertanban szerepelnek, nem a szerződésre vannak bízva.
A második hatás a fizetési naptár. A koncessziós díj és a két területhasználati díj adókövetelésnek minősül, az illetékes adóhatóságnál kell bevallani, és évente, a tárgyévet követő év március 30-áig kell megfizetni. A koncessziós szerződés hozzátehet a nyilvántartásra és a fizetés igazolására vonatkozó kikötéseket, de a törvényben rögzítetteken kívül más határidőt nem állapíthat meg.
A harmadik hatás az indexálásra vonatkozik. A 800 és az 1 500 eurós értéket évente kiigazítják, az alkalmazás második naptári évétől kezdve, az Eurostat által az euróövezetre közzétett harmonizált fogyasztóiár-index alapján. A díjat euróban állapítják meg, és lejben kell megfizetni, a Román Nemzeti Bank árfolyamán.
A negyedik hatás a várakozásé. A szabályzat nem hagyja jóvá a támogatási rendszert. Az 52. cikk kifejezetten kimondja, hogy a 121/2024. sz. törvény 8. cikkének (2)-(4) bekezdésében előírt rendszert külön, másik kormányhatározattal hagyják jóvá, az állami támogatási szabályok betartásával. Más szóval az a rész, amely megmondja, mennyit fizet az állam a termelőnek, még nem létezik, miközben az a rész, amely megmondja, mennyit fizet a termelő az államnak, már megjelent.
Az ötödik hatás a nyomon követésé. A koncessziós jogosult a kutatási és a fejlesztési szakaszban negyedéves jelentéseket, az üzemeltetés során pedig március 31-éig éves jelentést küld az Energiaügyi Minisztériumnak. A minisztérium előre bejelentett helyszíni ellenőrzéseket tarthat, a koncessziós jogosultnak pedig joga van észrevételt tenni. Meddig mozdíthatja el az állam egy már aláírt koncesszió árát, 2026 szeptemberében dőlt el, amikor a testület elfogadta, hogy a bányászati díj a futó licencekre is emelhető.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 121/2024. sz. törvény kimondta, hogy a kereskedelmi hasznosítás után koncessziós díj, a terület után pedig két díj jár, a mértéküket azonban a Kormányra hagyta. Ez az a határozat, amely kitölti a hézagot, és a gyakorlati különbség egy olyan keret, amelyet senki nem tudott felmérni, és egy olyan között van, amelyben minden négyzetkilométernek ára van.
Változik az is, ahogyan a pályázatokat megszervezik. Az eljárásokat a 664/2026. sz. kormányhatározattal jóváhagyott jegyzékben szereplő területekre indítják, az egyes eljárások indításának időpontjáról pedig az Energiaügyi Minisztérium dönt, a szabályzatban leírt négy szempont alapján: a jóváhagyott területek rendelkezésre állása, a hálózati csatlakozási kapacitás, a megújuló energiára vonatkozó nemzeti célkitűzések, valamint az alkalmazandó műszaki és gazdasági feltételek. Egyikhez sem tartozik határidő.
A határozat egy része nem a közzétételtől fejt ki hatást. A 4. cikk 30 nappal elhalasztja a szabályzat 47-51. cikkének és a módszertant tartalmazó mellékletnek a hatálybalépését, vagyis pontosan azokét a cikkekét, amelyek a koncessziós díjat, a területhasználati díjakat és a kiszámításuk módját rögzítik. Ezek 2026. szeptember 30-tól alkalmazandók. A szabályzat többi része, a koncesszióba adási eljárást is beleértve, 2026. augusztus 31-től él.
Külön szabály jelenik meg a szakaszosan megvalósuló projektekre is. Minden szakasznak megvan a maga időpontja, amikor a fejlesztési díjról az üzemeltetési díjra vált át, a koncessziós díj pedig az egyes üzembe helyezett szakaszok bevétele után jár, nem a park egésze után.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A koncesszió költsége előre számszerűsíthető: egy százalékos kulcs és két egységérték, mindegyik a jogi aktusban leírva, nem a szerződésben kialkudva.
- A kutatási szakasz díjmentes marad, ami éppen abban a fázisban csökkenti a befektető kockázatát, amelyben még nem tudni, megvalósul-e a projekt.
- Az üzemeltetési szakasz díját a ténylegesen beépített területre számolják, nem a teljes koncesszióba adott területre, tehát nem bünteti a turbinák között szabadon maradó helyet.
- Az euróövezeti harmonizált indexhez kötött kiigazítás megőrzi az állami bevétel reálértékét egy több évtizedes koncesszión.
- A szakaszos projekteknek saját szabályaik vannak, tehát egy darabonként üzembe helyezett park nem fizet üzemeltetési díjat azért, ami még nem termel.
Mi marad probléma
- A támogatási rendszer, vagyis az a rész, amely eldönti, hogy a projektek bankképesek-e, nincs jóváhagyva, és nincs rá határidő.
- Az egyes pályázatok indításának időpontja az Energiaügyi Minisztérium belátására marad, határidő nélkül, és anélkül, hogy ütemtervet kellene bejelentenie.
- A pénzügyi biztosítékok mértékét, a környezeti károkra szólóét is beleértve, nem a jogi aktus állapítja meg, hanem az odaítélési dokumentációra bízza.
- Azok a cikkek, amelyek a díjakat rögzítik, és az, amelyik a szerződésmintát előírja, olyan számozott mellékletekre utalnak, amelyek nem szerepelnek az aktusban.
- A díjak euróról lejre váltásához használt árfolyam napja szögletes zárójelben áll, mint a szövegben felejtett szerkesztői jelölés.
Hasznos tanácsok
- Ha tengeri projektet készít elő, külön számolja ki a három kötelezettséget. A fejlesztési díj arra a területre vonatkozik, amelyen a fejlesztési jóváhagyás szerint munkálatok folynak, nem a teljes koncesszióba adott területre.
- Ne feledje, hogy az üzemeltetési szakasz területébe beleszámít a csatlakozási pontokkal összekötő tenger alatti villamos kábelek által elfoglalt sáv is, még akkor is, ha az a koncesszióba adott területen kívül fekszik.
- Tervezze be az indexálást. A 800 és az 1 500 eurós érték évente nő, az alkalmazás második évétől, az Eurostat által az euróövezetre az előző évre közzétett harmonizált fogyasztóiár-index szerint.
- Jegyezze fel március 30-át mint a bevallás és a fizetés éves határidejét, az előző évre vonatkozóan. Törvényes határidő, és a koncessziós szerződés nem módosíthatja.
- Ne a támogatási rendszerre építse a pénzügyi tervet. Nincs jóváhagyva, a szabályzat pedig kifejezetten kimondja, hogy nem hozza létre.
- Vezessen teljes nyilvántartást a számítás alapjául szolgáló adatokról. Az Energiaügyi Minisztérium bármikor bekérheti, az adóhatóságoknak pedig saját, a minisztériumétól független ellenőrzési hatáskörük van.
- Ha a projekt szakaszosan valósul meg, kérje, hogy a koncessziós szerződés minden szakaszt világosan határozzon meg. Innen állapítható meg a kereskedelmi üzembe helyezés napja, amely a díjat 800 euróról 1 500 euróra emeli négyzetkilométerenként.
Gyakori kérdések
Mennyit fizet az államnak egy fekete-tengeri szélerőműpark?
Mikor kezdődik az első fizetés?
Milyen területre számolják a díjakat?
Mikor kell megfizetni őket?
Mikor indulhatnak a pályázatok?
Van támogatási rendszer a termelők számára?
Milyen biztosítékokat kell nyújtani?
Mi történik azután, hogy a park kereskedelmi élete véget ér?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A különös szabályzat ötször hivatkozik egy „anexa nr. 3”-ra (3. sz. melléklet), amely nem létezik. A 41. cikk azt kéri, hogy a teljesítési biztosítékot és a környezetben okozott károk helyreállítására szolgáló biztosítékot „în tipul, cuantumul și condițiile prevăzute în prezentul articol și în anexa nr. 3” (a jelen cikkben és a 3. sz. mellékletben előírt formában, mértékben és feltételekkel) nyújtsák; a 48. cikk a fejlesztési szakasz díját „în cuantumul și condițiile prevăzute în anexa nr. 3” (a 3. sz. mellékletben előírt mértékben és feltételekkel) állapítja meg; a 49. cikk szerint „cuantumul și modul de determinare sunt prevăzute în anexa nr. 3” (a mértéket és a megállapítás módját a 3. sz. melléklet tartalmazza); az 50. cikk szerint „modul de calcul și de determinare a bazei de calcul se detaliază prin anexa nr. 3” (a számítás és a számítási alap megállapításának módját a 3. sz. melléklet részletezi); az 55. cikk d) pontja pedig a koncessziós jogosulttól „raportările privind elementele care stau la baza determinării redevenței și taxelor, potrivit anexei nr. 3” (a koncessziós díj és a díjak megállapításának alapjául szolgáló adatokról szóló jelentéseket a 3. sz. melléklet szerint) kéri. A szabályzatnak azonban egyetlen melléklete van, a Módszertan, és azt a szabályzat 58. cikke, valamint a határozat 1. cikkének (2) bekezdése egyszerűen „anexa” (melléklet) néven említi. Ugyanez a probléma jelenik meg, súlyosabb formában, a szabályzat 24. cikkénél: a koncessziós szerződést „pe baza contractului-model prevăzut în anexa nr. 1” (az 1. sz. mellékletben előírt szerződésminta alapján) kötik meg, csakhogy az 1. sz. melléklet sem létezik. Ebből az következik, hogy sem a díjaknak nincs hol utánanézni, sem a szerződésnek nincs mintája, amely alapján aláírható lenne, jóllehet a 47-51. cikk külön, a közzétételtől számított 30 nap múlva lép hatályba.
- Az árfolyam napja szögletes zárójelben áll, mint befejezetlen szerkesztői jelölés. A módszertan 22. cikkének (3) bekezdése és 27. cikkének (3) bekezdése azonos szöveggel írja elő, hogy a díj értékét „se stabilește în euro și se achită în moneda națională, la cursul de schimb al Băncii Naționale a României valabil la data de [31 decembrie] a anului calendaristic pentru care se datorează taxa” (euróban állapítják meg és nemzeti valutában fizetik meg, a Román Nemzeti Banknak azon a napon érvényes árfolyamán, amely azon naptári év [december 31.] napja, amelyre a díj jár). A szögletes zárójel a román normatív szövegben nem az az írásjel, amellyel dátumot határolnak; a szerkesztési gyakorlatban azt jelöli, hogy az elem még nem eldöntött. Mivel a díjak a következő év március 30-án esedékes adókövetelések, a lej-euró árfolyam pedig ingadozik, az adózó nem tudja biztosan megállapítani, milyen árfolyamot alkalmazzon, az adóhatóság pedig nem tud ellenőrizni egy átváltást egy fenntartással közölt dátumhoz képest.
- A „premiul de concesiune” (koncessziós prémium) szerepel a pénzügyi kötelezettségek felsorolásában, és sehol máshol nem bukkan fel. A módszertan 6. cikke (2) bekezdésének e) pontja felsorolja a koncessziókra alkalmazandó pénzügyi kötelezettségek között, a koncessziós díj, a két területhasználati díj és a biztosítékok mellett. Ezekkel ellentétben, amelyeknek mind saját fejezetük van, a koncessziós prémiumot a 4. cikk nem határozza meg, nincs számítási cikke, nincs mértéke, és a módszertan vagy a szabályzat többi részében nem is említik. Nem állapítható meg, hogy jár-e egyáltalán, hogy kit terhel, sem az, hogy mennyi.
A szerkesztőség elemzése
A jogi aktus megoldja azt a problémát, amely gyakorlatilag blokkolta a tengeri szélenergiát Romániában: az ár hiányát. 2024 óta van törvény, 2026. augusztus 27. óta van térkép, augusztus 31-től pedig számla is van. Ez a helyes sorrend, és az a gyorsaság, amellyel az utóbbi két aktus követte egymást, négy nap, azt mutatja, hogy az Energiaügyi Minisztérium csomagon dolgozik, nem elszórt aktusokon.
A számtan azonban megmutatja, honnan jön valójában az állam pénze. A 664/2026. sz. kormányhatározatban szereplő három terület összesen 948 km². Ha mindegyik egyszerre lenne a fejlesztési szakaszban, és ha a munkálatok a teljes területet lefednék, a díj évi 758 400 eurót hozna; az üzemeltetési szakaszban, szintén a teljes területre, az elméleti felső határ 1 422 000 euró volna. A valóságban a díjat arra a területre számolják, amelyen ténylegesen munkálatok folynak, üzemeltetéskor pedig a beépített területre, amely egy szélerőműparkban a terület kis töredéke, mert a turbinák több száz méterre állnak egymástól. Más szóval a területhasználati díjak jelképes összeget jelentenek egy 3,1 gigawattos projekthez képest, és pénzügyileg az államnak egyedül a 0,75%-os koncessziós díj számít. Az pedig csak az első kereskedelmi szállítással kezd folyni, vagyis évek múlva.
A cikkek összeolvasásából másodszor az látszik, hogy a jogi aktus a befektető kötelezettségeit az állam kötelezettségei elé helyezi. Az, hogy mennyit fizet a koncessziós jogosult, az utolsó tizedesjegyig ismert. Az, hogy mennyit fizet az állam a 121/2024. sz. törvény 8. cikke szerinti támogatási rendszeren keresztül, egyáltalán nem ismert, a szabályzat 52. cikke pedig beéri annyival, hogy a rendszert „distinct” (külön) hagyják jóvá. Egy tengeri projektnél a végleges beruházási döntés éppen ezen a rendszeren múlik, nem egy négyzetkilométerenkénti 1 500 eurós díjon. A díjak támogatási rendszer nélküli közzététele azt jelenti, hogy az egyenlet kiszámítható fele éppen az, amelyik semmit nem dönt el.
A harmadik észrevétel a határidők aszimmetriájára vonatkozik. A koncessziós jogosultnak mindenütt kemény határideje van: negyedéves jelentések, március 31-éig éves jelentés, március 30-áig bevallás és fizetés, a teljes időtartam alatt hatályban tartott biztosítékok. Az államnak egy sincs. Az Energiaügyi Minisztérium négy szempont alapján állapítja meg „momentul lansării fiecărei proceduri competitive” (az egyes versenyeztetési eljárások indításának időpontját), és ezek egyike, a hálózati csatlakozási kapacitás, egy harmadik szereplőn, az átviteli rendszerirányítón múlik, aki a szabályzatban semmilyen ütemezési kötelezettséggel nem jelenik meg. Egy befektető pontosan tudhatja, mennyit fog fizetni, de azt nem tudhatja, melyik évben pályázhat.
Mit kellene megváltoztatni
- A melléklet helyes átszámozását, 2026. szeptember 30. előtt. Az „anexa nr. 3”-ra vonatkozó öt hivatkozásból három, a 48., a 49. és az 50. cikkbeli, éppen azokat a cikkeket érinti, amelyek azon a napon lépnek hatályba, az „anexa nr. 1”-re való utalás pedig megakasztja a koncessziós szerződés aláírását a szabályzat szerinti formában. Egy addig közzétett helyesbítés elkerülhetővé tenné, hogy a díjak első alkalmazása üresbe mutató szövegeken történjék.
- Az árfolyam napjának rögzítését, zárójelek nélkül. Ha a szándék a tárgyév december 31-e, akkor a szövegnek egyszerűen ki kell mondania. Ha a szándék a fizetés napján érvényes árfolyam volt, ugyanígy. Bármelyik jobb, mint egy fenntartással közölt dátum egy olyan aktusban, amely adóköveteléseket keletkeztet.
- Határidőt a támogatási rendszerre. Enélkül a tengeri csomag félkész marad: teljes szabályok arra, amit az állam beszed, semmi arra, amit garantál. Már egy féléves határidő is horizontot adna a piacnak a beruházási döntéshez.
- Az Energiaügyi Minisztérium által közzétett tájékoztató pályázati ütemtervet. Az 57. cikk négy szempontja leírja, mit mérlegel a minisztérium, de semmilyen kiszámíthatóságot nem teremt. Egy lista a területekkel és az indítás becsült negyedévével, rendszeresen frissítve, egy oldalba kerülne, és megváltoztatná azt, ahogyan az ajánlattevők készülnek.
- A környezeti biztosíték módszertanban rögzített alsó küszöbeit. Ma a környezetben okozott károk helyreállítására szolgáló biztosítékot teljes egészében az odaítélési dokumentáció állapítja meg. Egy, a beépített kapacitáshoz vagy a beépített területhez kötött alsó küszöb kivenné a kereskedelmi alkuból éppen azt az elemet, amely közérdeket véd, nem szerződéses érdeket.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 731. szám és 731 bis szám, 2026. augusztus 31. 8 oldal PDF, 75 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
A további hivatkozott lapszámok: nr. 731 bis/2026
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.