Röviden
- Mind a 41 megye és Bukarest a III. típusú, korlátozás alatt álló körzetben marad, a legszigorúbb fokozatban. Az Unió az afrikai sertéspestissel érintett területeket három körzetbe sorolja, I., II. és III. típusúba, a korlátozások szigorodásának sorrendjében. Románia az egyetlen tagállam, amely a teljes területével szerepel a jegyzékben, és az ország egyetlen darabja sem található az I. vagy a II. típusú körzetben.
- Románia helyzetén semmi nem változott. A 41 megye és Bukarest jegyzéke sorról sorra azonos a 2026. augusztus 24-én elfogadott előző rendeletbelivel és az (EU) 2023/594 rendelet 2023. március 16-i eredeti mellékletében szereplővel. A mostani módosítások Finnországot, Magyarországot és Lengyelországot érintik.
- A sertéstartónak ez a kivitel bezárt ajtaját jelenti. Az élő állat nem mehet másik tagállamba és az Unión kívülre sem, minden szállításhoz a megyei állategészségügyi igazgatóság engedélye kell, a hatósági állatorvosnak legalább háromhavonta ki kell mennie a gazdaságba, a friss hús pedig külön jelölést kap, és csak Romániában mozoghat.
Megjelent: az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2094, 2026. szeptember 15.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 16., a kihirdetést követő nap, mert a rendelet 2. cikke így rendelkezik
Az Európai Bizottság újraírta az afrikai sertéspestis európai térképét, és Románia a teljes területével szerepel rajta, a három korlátozási fokozat közül a legkeményebben. Az (EU) 2023/594 rendelet I. melléklete, amelyet a 2026. szeptember 15-én kihirdetett aktus teljes egészében felvált, a betegséggel érintett területeket I., II. és III. típusú, korlátozás alatt álló körzetekre osztja. Románia csak a melléklet harmadik részében jelenik meg, 41 egyenként felsorolt megyével és egy külön tétellel, amelynek neve „Zona orașului București”. A hatást az ország egész területén a sertéstartók viselik, ugyanazok, akiknek az állam 2026 augusztusában hízósertés-férőhelyenként 11,9 eurós támogatási programot nyitott, hogy tele tartsák az ólakat.
A jegyzékben szereplő megyék, a mellékletbeli sorrendben: Constanța, Satu Mare, Tulcea, Bacău, Bihor, Bistrița Năsăud, Brăila, Buzău, Călărași, Dâmbovița, Galați, Giurgiu, Ialomița, Ilfov, Prahova, Sălaj, Suceava, Vaslui, Vrancea, Teleorman, Mehedinți, Gorj, Argeș, Olt, Dolj, Arad, Timiș, Covasna, Brașov, Botoșani, Vâlcea, Iași, Hunedoara, Alba, Sibiu, Caraș-Severin, Neamț, Harghita, Mureș, Cluj és Maramureș. Ez az ország összes megyéje. Bukaresttel együtt a jegyzék a teljes államterületet lefedi, kivétel nélkül, és a megye közigazgatási határánál finomabb lehatárolás nélkül.
A melléklet harmadik része kilenc tagállamot tartalmaz: Romániát, Görögországot, Horvátországot, Litvániát, Olaszországot, Szlovákiát, Lengyelországot, Magyarországot és Bulgáriát. A másik nyolc települések, községek vagy vadgazdálkodási egységek szerint, vagyis területdarabokkal szerepel. Románia az egyetlen, amely az egész országgal van felsorolva, és az egyetlen, amely a harmadik részt nyitja, az 1. pont alatt. A melléklet másik két részében, amelyek az I. és a II. típusú körzeteket gyűjtik össze, Románia neve elő sem fordul.
A három körzet közötti különbség nem árnyalatnyi. Az I. típusú körzetből az élő sertés engedéllyel elmehet, akár másik tagállamba és harmadik országba is. A II. típusúból másik tagállam II. vagy III. típusú körzetébe mehet, nehezebb feltételek mellett. A III. típusú körzetre nincs olyan rendelkezés, amely az élő állatot átengedné az országhatáron. A kifejezetten a III. típusú körzetre írt három eltérés, az (EU) 2023/594 rendelet 28., 29. és 30. cikke, mind „ugyanazon érintett tagállam” területén belüli mozgatásról szól.
A mostani tényleges módosítások az Unió északi és középső részét érintik. Finnország, ahol a betegség a Kymenlaakso régióban vadon élő sertésfélékhez jutott el, kikerül a II. mellékletből, és bekerül az I. mellékletbe, egy frissen lehatárolt I. és egy II. típusú körzettel. Magyarországon egy 2026 augusztusában, Baranya vármegyében egy gazdaság sertéseinél fellépett eset a Mohács környéki körzetet a II. típusúból a III. típusúba emeli. Lengyelországban a Kujávia-Pomeránia vajdaság egy körzete lép a III. típusba, a Lengyel-Kárpátalja és a Nyugat-Pomeránia vajdaságbeli körzetek pedig az I. típusból a II. típusba kerülnek.
Milyen hatásokkal jár
Egy tetszőleges megyében gazdálkodó sertéstartó számára a 2026. szeptember 16-i helyzet ugyanaz, mint korábban, de érdemes egyszer tisztán elolvasni, mert a III. típusú körzet szabályai a legkevésbé ismertek mind közül.
A kiindulópont az (EU) 2023/594 rendelet 9. cikkének (1) bekezdése: a tartott sertésfélék mozgatása tilos, a körzeten belül és a körzeten kívülre egyaránt. A tilalom nem határformalitás, hanem ugyanannak a megyének két gazdasága között is érvényes. Az állategészségügyi igazgatóság eseti döntéssel feloldhatja, de csak olyan kockázatértékelés után, amely azt mutatja, hogy a terjedés kockázata elhanyagolható, és csak belföldi rendeltetési helyre.
A vágóhídra szállítás, a leggyakoribb eset, a 30. cikken alapul, egy kifejezetten a II. és a III. típusú körzetben tartott sertések azonnali vágására kijelölt vágóhídra. Megérkezéskor az állatokat elkülönítve tartják a többitől, és vagy egy kizárólag nekik fenntartott napon, vagy a munkanap végén vágják le, a vágóhidat pedig kitakarítják és fertőtlenítik, mielőtt más sertések vágását folytatná.
A feladó gazdaságnak minden szállítás előtt egy feltételsort kell teljesítenie, amelyet a 15. és a 16. cikk részletez: az állatok legalább 30 napig mozgatás nélkül maradnak az ólban, hatósági állatorvos az indulás előtti 24 órában klinikailag megvizsgálja őket, a gazdaság alkalmazza a III. mellékletben előírt megerősített biológiai védelmi intézkedéseket, és hetente megvizsgáltatja a vírus kimutatására az első két elhullott, 60 naposnál idősebb sertést járványügyi egységenként. A III. típusú körzetben a hatósági állatorvos látogatása legalább háromhavonta egyszer esedékes, szemben az I. és a II. típusú körzet évi legalább két alkalmával.
A hús külön utat jár be. A 12. cikk megtiltja a II. és a III. típusú körzetben tartott sertésekből származó friss hús és húskészítmények kivitelét. A 43. cikk szerinti eltérés mozogni engedi, de csak akkor, ha kijelölt létesítményben állították elő, csak akkor, ha viseli a 47. cikk szerinti különleges jelölést, azt a kettő, párhuzamos átlós vonalat a szokásos jelölésen, és csak Románia területén. Nem esik a tilalom alá az a húskészítmény, amelyet az (EU) 2020/687 felhatalmazáson alapuló rendelet VII. melléklete szerint hőkezeltek, ez bárhová mehet.
A sperma és az embriók csak az országon belül hagyhatják el a III. típusú körzetet, a 33. cikk feltételei mellett: a donorállatokat születésüktől fogva vagy a gyűjtés előtt legalább három hónapig engedélyezett létesítményben kell tartani, a létesítmény összes sertését pedig legalább évente egyszer meg kell vizsgálni.
Egy polgármesteri hivatal vagy egy megyei tanács szempontjából a besorolás nem attól függ, hogy a település határában van-e góc. A megye azért van a III. típusú körzetben, mert az európai mellékletben így szerepel, akkor is, ha az utolsó pestisesethez képest évek teltek el az adott helyen. A biológiai védelmi, a vaddisznóvadászati és a tetemeltávolítási szabályok mindenhol egyformán érvényesek.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Romániában semmi. A 42 tételből álló blokk, Bukarest és a 41 megye, szóról szóra azonos a Bizottság 2026. augusztus 24-i (EU) 2026/1961 végrehajtási rendeletében szereplővel, azzal az aktussal, amely a mellékleteket ez előtt módosította. Azonos az (EU) 2023/594 rendelet eredeti mellékletének jegyzékével is, amelyet 2023. március 16-án fogadtak el, és 2023. március 17-én hirdettek ki a Hivatalos Lap L 79. számában. E dátum és 2026. szeptember 15. között három és fél év telt el, és Románia térképéhez ezalatt egyszer sem nyúltak hozzá.
A többi változás három államot érint. Finnország új gócokat jelentett vadon élő sertésféléknél a Kymenlaakso régióban, és kikerül a II. melléklet A. részéből, ahol Virolahti és Miehikkälä községgel, valamint Lappeenranta déli részével szerepelt, 2026. október 31-ben megállapított alkalmazási véghatáridővel. Ezek a területek átkerülnek az I. mellékletbe, I. típusú és II. típusú, korlátozás alatt álló körzetként, vagyis állandó, nem ideiglenes rendszerbe. E lépés után a II. melléklet A. részében egyetlen felsorolt körzet sem marad.
Magyarországon egy 2026 augusztusi, Baranya vármegyében egy gazdaság sertéseinél fellépett eset a III. típusú körzetbe viszi a Mohács, Kölked, Lánycsók, Nagynyárád és Sátorhely környéki vadgazdálkodási egységeket, valamint néhány szomszédos területet Bács-Kiskun vármegyében. Lengyelországban egy Kujávia-Pomeránia vajdaságbeli góc és további három eset Lengyel-Kárpátalja és Nyugat-Pomeránia vajdaságban egy fokozattal feljebb tolja az érintett körzeteket.
Az I. melléklet most 15 tagállamot fed le, és 78 oldalra terjed ki, a Hivatalos Lap 5. oldalától a 82.-ig. Románia tétele ebből valamivel több mint egy oldalt foglal el.
A körzetjegyzékek technikáját nem csak az Unión belül használják. 2026. szeptember 23-án hat, tíz kilométer sugarú kör Dél-Dakotában, Észak-Dakotában és Minnesotában kikerült azokból a jegyzékekből, amelyekről az Unió baromfit és keltetőtojást hozhat be, miután magas patogenitású madárinfluenzát igazoltak.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A térkép uniós szinten frissül, nem államonként külön, tehát egy németországi vagy spanyolországi vevő egyetlen dokumentumban megnézheti, milyen rendszer alá tartozik az a gazdaság, amelyik árut kínál neki.
- A megyénkénti jegyzéket jogi képzettség nélkül is könnyű olvasni: nem kell vadgazdálkodási egységeket vagy kataszteri kódokat azonosítani, ahogy a magyar vagy a lengyel rovatoknál.
- A jegyzék stabilitása kiveszi a tervezésből a bizonytalanságot. Aki 2027-re készíti a költségvetését, tudja, hogy a besorolása nem változik hónapról hónapra.
- A hőkezelt húskészítmények kívül maradnak a tilalmon, és ez nyitva tartja az egyetlen valódi kereskedelmi kaput a romániai feldolgozók előtt.
- Az aktus a kihirdetést követő napon lép hatályba, átmeneti időszak nélkül, ami gyorsan lezárja a finnországi, magyarországi és lengyelországi gócok nyitotta kockázati ablakokat.
Mi marad probléma
- A teljes megyére szóló besorolás nem tesz különbséget az aktív gócokkal terhelt és az olyan terület között, ahol a betegség évek óta nem jelent meg. Az ország tiszta sarkában működő gazdaság ugyanazokat a korlátozásokat viseli, mint a góc melletti.
- Mivel Romániának nincs egyetlen I. és egyetlen II. típusú körzete sem, a rendeletnek az ezek köré épített eltérései itt nem alkalmazhatók. A 28. cikk (1) bekezdése és a 29. cikk (1) bekezdése a gyakorlatban holt betű marad.
- Az élő sertés kivitele zárva van, a friss hús pedig csak belföldön és csak a különleges jelöléssel mozog, ami kiveszi az egységes piaci versenyből.
- A hatósági állatorvos háromhavonta esedékes látogatása és az elhullott állatok heti vizsgálata olyan állandó költség, amelyet a kis gazdaság nehezebben visel el, mint az ipari telep.
- A melléklet semmit nem mond arról, milyen feltételekkel léphetne egy körzet a III. típusúból a II. típusúba, holott az alaprendelet időszakos felülvizsgálatot ír elő. A sertéstartó nem tudhatja meg, minek kell történnie ahhoz, hogy a helyzete változzon.
- A módosítás a mellékletek teljes felváltásával történik, megfelelési táblázat nélkül. Aki látni akarja, mi változott, 78 oldalt kell összevetnie másik 78-cal.
Hasznos tanácsok
- Kérje a megyei állategészségügyi igazgatóság engedélyét minden állatmozgatás előtt, akkor is, ha ugyanannak a tulajdonosnak két gazdasága között, ugyanazon a megyén belül mozgatna. A 9. cikk tilalma nem a határhoz, hanem a körzethez igazodik.
- A vágóhídi szállítást legalább 30 nappal előre tervezze meg. A 15. cikk feltétele, hogy az állatokat az utolsó 30 napban ne mozgatták volna, elvész, ha ugyanabba az ólba olyan gazdaságból hoz be sertést, amely nem teljesíti ugyanezeket a feltételeket.
- Időben ellenőrizze, hogy az a vágóhíd, ahová szállít, ki van-e jelölve a III. típusú körzetben tartott sertések azonnali vágására. Egy szokásos vágóhíd nem fogadhatja a szállítmányt, bármennyi papírja is legyen Önnek.
- Vezesse naprakészen a 60 naposnál idősebb elhullott állatok heti vizsgálatainak nyilvántartását. Ezek hiánya akkor is megakasztja a szállítás engedélyezését, ha a gazdaság egyébként tiszta.
- Ne ígérjen más tagállambeli vevőnek friss román sertéshúst. A kettő átlós vonalat viselő különleges jelölés belföldi forgalomra korlátozza, a határon átmenő termék pedig a hőkezelt.
- Ha spermát értékesít, ellenőrizze, hogy a donorállatok születésüktől fogva vagy legalább három hónapja az engedélyezett létesítményben voltak-e, és hogy a létesítmény teljes állományának éves vizsgálata dokumentált-e.
Gyakori kérdések
Mit jelent röviden a III. típusú, korlátozás alatt álló körzet?
Most került a megyém a III. típusú körzetbe?
Van Romániában olyan terület, amely az I. vagy a II. típusú körzetben van?
Elvihetem a sertéseimet másik megyében lévő vágóhídra?
Exportálhatok még élő sertést másik uniós tagállamba?
Mi lesz a hússal és a szalámival?
Mikortól alkalmazandó az új melléklet?
Ki ellenőriz a helyszínen?
Minek kellene történnie ahhoz, hogy Románia kikerüljön a III. típusú körzetből?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A II. melléklet B. része teljes egészében hiányzik. Az (EU) 2023/594 rendelet 7. cikkének (2) bekezdése megkívánja, hogy a korábban betegségtől mentes tagállam gazdaságban tartott sertéseinél fellépő első és egyetlen kitörés esetén az érintett területet védő- és felügyeleti körzetet magában foglaló, korlátozás alatt álló körzetként vegyék jegyzékbe „a II. melléklet B. részében”, és ugyanazon cikk (3) bekezdésének b) pontja ugyanoda utal. A most felváltott II. mellékletnek csak A. része van. A rendelet 2023 márciusi eredeti változatában a B. rész létezett, a maga rovattáblázatával. Az a tagállam, amely a 7. cikk (2) bekezdésében leírt helyzetbe kerül, nem talál helyet, ahol jegyzékbe vehetnék.
- Az I. melléklet III. részében a román megyenevek két ábécét kevernek. A 42 tételből 38 a román helyesírásnak megfelelő, alul vesszős ț és ș betűt használja, négy viszont a török sedillét: „Judeţul Mehedinţi”, „Judeţul Olt”, „Judeţul Dolj” és „Județul Maramureş”. A két forma különböző karakter, ezért a hivatalos jegyzékben végzett szöveges keresés a sedillével írt tételeket nem találja meg. Ugyanebben a részben a „Județul Suceava” az egyetlen a 42 közül, amely nem a felsorolás vesszőjével zárul. A melléklet az a dokumentum, amely szerint egy gazdaság rendszerét megállapítják, tehát minden sorának egyformán olvashatónak és egyformán megtalálhatónak kellene lennie.
- A II. melléklet A. része megnevezi Finnországot, de már egyetlen körzetet és egyetlen dátumot sem sorol fel. A rovat címe továbbra is „A Finnország területén fertőzött körzetnek nyilvánított, az 1. cikkben említett területek”, megmarad az „Az alkalmazási időszak vége” oszlop, az egyetlen alatta álló sor pedig azt mondja, hogy „A területek az I. melléklet I. és II. részében kerültek felsorolásra”, település és dátum nélkül. A 8. cikk (2), (3) és (4) bekezdése viszont konkrét kötelezettségeket, köztük a sertések és termékek más tagállamokba és harmadik országokba küldésének tilalmát, a „II. melléklet A. részében felsorolt” körzetekhez köti. Az olvasó a szövegből nem tudja megállapítani, van-e még Finnországnak olyan fertőzött körzete, amelyre ezek a kötelezettségek vonatkoznak.
A szerkesztőség elemzése
A cikk érdekessége nem abban áll, ami változik, hanem abban, ami nem. A Romániáról szóló 42 sor ugyanaz 2023. március 16-a, az (EU) 2023/594 rendelet kelte óta, a mellékletet pedig sűrűn módosítják: legutóbb 2026. augusztus 24-én Bulgária, Magyarország, Olaszország és Lengyelország miatt, és most újra, tizennyolc nappal később, Finnország, Magyarország és Lengyelország miatt. A román jegyzék mindezeken a retusálásokon érintetlenül ment át. Ez jelentheti azt, hogy a járványügyi helyzet valóban nem mozdult, de jelentheti azt is, hogy senki nem kérte a mozdítását, mert az aktus nem mondja meg, mi váltana ki felülvizsgálatot.
A tömbben történő jegyzékbe vétel jogi következménye akkor látszik, ha a mellékletet az alaprendelet cikkei mellé tesszük. A 28. cikk (1) bekezdése rendkívüli állatjóléti helyzetben megengedi a sertések kivitelét a III. típusú körzetből egy II. típusú körzetben lévő létesítménybe, vagy ha az adott államban nincs II. típusú körzet, egy I. típusúban lévőbe. A 29. cikk (1) bekezdése megengedi az azonnali vágást egy II. típusú körzetben lévő vágóhídon, másodsorban egy I. típusúban, végső soron a korlátozás alatt álló körzeteken kívül. Mindkét rendelkezés feltételezi, hogy a tagállamnak a III. típusú körzeten kívül is van valamije. Romániának nincs. Az országban nincs egyetlen I. típusú, egyetlen II. típusú körzet, és egyetlen olyan folt sem, amely a korlátozás alatt álló körzeteken kívül esne, tehát mindkét eltérés alkalmazhatatlan itt, jóllehet papíron mindenkinek jár. Egy román sertéstartónak marad a 28. cikk (2) bekezdése, a III. típusú körzeten belüli mozgatás, és a 30. cikk, az ugyanabban a körzetben lévő vágóhíd.
A másik dolog, ami az összevetésből kijön, a két oldal ritmusának aránya. Az aktus 2026. szeptember 16-án lép hatályba, a kihirdetést követő napon, tehát a címzett kötelezettsége azonnali. Azt a térképet viszont, amely a kötelezettséget létrehozza, Románia tekintetében három és fél éve nem vizsgálták felül. Egy ideiglenesnek szánt rendszer, amelyet az (EU) 2023/594 rendelet 1. cikke „korlátozott ideig” alkalmazandóként ír le, Romániában állandó rendszerként működik.
Hat nappal később a Bizottság újra átírta mindkét mellékletet: az (EU) 2026/2135 rendeletben Románia jegyzéke változatlan marad, Litvánia pedig kikerül a III. típusú körzetből.
Mit kellene megváltoztatni
- Egységes szerkezetbe foglalt változat közzététele, a különbségek megjelölésével. A mellékletet minden módosításnál teljes egészében felváltják, megfelelési táblázat nélkül. Egy olyan fájl, amely megmutatja, melyik sor jött be és melyik ment ki, megkímélné a nemzeti hatóságokat és a gazdálkodókat attól, hogy 78 oldalt vessenek össze másik 78-cal.
- Nyilvános feltételek az egyik körzetből a másikba való lelépéshez. Az aktus megmondja, mire alapul a besorolás, de nem mondja meg, mit kell bizonyítani a kikerüléshez. Egy gócmentes hónapokban és negatív vizsgálatszámban kifejezett küszöb a III. típusú körzetet tényállapotból olyan céllá alakítaná, amelyet egy tagállam követni tud.
- Megyénél kisebb egységre való lehatárolás a tömbben jegyzékbe vett államoknál. Románia az egyetlen, amely a teljes területével szerepel. A kisebb közigazgatási egységek szerinti besorolás, ahogy az Magyarországnál és Lengyelországnál már megtörténik, felszabadítaná a gócmentes körzeteket olyan költségek alól, amelyeket semmi nem indokol.
- A II. melléklet B. részének visszaállítása és az A. rész rovatának kijavítása. Amíg a 7. cikk (2) bekezdése olyan részre utal, amely már nincs meg, a betegségtől mentes államban fellépő első góc jegyzékbe vételének mechanizmusa alátámasztás nélkül marad a mellékletben.
- A közigazgatási egységek hivatalos megnevezésének használata. A melléklet a „Bistrița Năsăud” nevet kötőjel nélkül írja, a fővárost pedig a „Zona orașului București” fordulattal azonosítja, noha a közigazgatási egység neve municipiul București. A melléklet az a dokumentum, amely szerint egy gazdaság rendszerét megállapítják, tehát a benne szereplő neveknek egyezniük kellene a hivatalos névjegyzékben szereplőkkel.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/2094, 2026. szeptember 15. 82 oldal PDF, 1,6 MB a jogi aktus a(z) 71. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.