Röviden
- Hektáronként 333 lej a 2025-ös aszály által kiszárított kukoricáért és napraforgóért. A pénz egy 155 361 520 lejes programból érkezik, vagyis 29 600 000 euróból, a határozatban rögzített 5,2487 lejes árfolyamon. Az összeg fele, 77 680 760 lej, európai pénz az Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból, a másik fele a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Minisztérium 2026-os költségvetéséből. A legmagasabb összeggel számolva a keret 466 551 hektárt fed le.
- Az összeg 90% alatti kár esetén arányosan csökken. Aki a jegyzőkönyvben 90% feletti károsodási mértékkel szerepel, megkapja a teljes 333 lejt hektáronként. 30% és 90% között az összeget megszorozzák a százalékkal, és elosztják százzal, tehát 50%-os mérték hektáronként 166,50 lejt jelent. Ha a jegyzőkönyvben nem rögzített érték, hanem tartomány szerepel, a tartomány számtani közepét veszik.
- A benyújtási ablak csak két hét múlva nyílik meg, és 2026. november 6-án zárul. A megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak 2026. szeptember 25-étől 10 munkanapjuk van arra, hogy eljuttassák a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökséghez a jegyzőkönyvvel rendelkező termelők jegyzékét, a kérelmeket pedig az említett határidő lejártától számított 20 munkanapon belül kell benyújtani. Minden pénznek 2026. december 31-éig el kell jutnia a gazdákhoz.
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 812. szám, 2026. szeptember 24., 5-16. oldal
Hatálybalépés: 2026. szeptember 25., a közzétételt követő napon, a 24. cikk szerint
A Kormány 2026. szeptember 18-án fogadta el azt a programot, amelyből a 2025 nyarán jelentkezett talajaszály miatt kukoricát és napraforgót vesztett gazdák hektáronként 333 lejt kapnak, a szöveg pedig 2026. szeptember 24-én jelent meg a romániai Hivatalos Közlönyben (Monitorul Oficial). A kifizetés a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökségen keresztül megy, azon az intézményen, amely az egységes kifizetési kérelmet és a 2026 nyarán újraírt feltételességi szankciórendszert is kezeli, mert a pénzhez való jogot éppen a 2025-ös évre benyújtott kifizetési kérelemben ellenőrzik. E kérelem nélkül a kárjegyzőkönyv semmire nem jó.
A pénz forrása a Bizottság 2026. július 10-i, (EU) 2026/1698 végrehajtási rendelete, amely rendkívüli pénzügyi támogatást állapított meg a kedvezőtlen éghajlati jelenségek és természeti katasztrófák által sújtott horvátországi, ciprusi, portugáliai, romániai és szlovéniai mezőgazdasági ágazatok számára. Brüsszel 14 800 000 eurót tett le, Románia pedig pontosan ugyanekkora összeget adott hozzá az állami költségvetésből, amit a rendelet megenged. Ebből 29 600 000 euró jön ki, vagyis 155 361 520 lej azon az 5,2487 lejes euróárfolyamon, amelyet a határozat a szövegben rögzít. Az átváltás ellenőrzése maradék nélkül kijön.
A talajaszályt az 5. cikk olyan kedvezőtlen meteorológiai jelenségként határozza meg, amely természeti csapással vagy vis maiorral esik egy tekintet alá, és amely a kultúra területének és a hozzá tartozó termésnek 30% és 100% közötti részét pusztítja el. A bizonyíték a 2025. június-augusztusi időszakra készült, a károk megállapításáról és értékeléséről szóló jegyzőkönyv, a mezőgazdasági és vidékfejlesztési miniszter, valamint a belügyminiszter 97/63/2020. sz. közös rendeletében szereplő minta szerint. Az a dokumentum, amely eddig puszta közigazgatási megállapítás volt, most azzá a jogcímmé válik, amely alapján a pénzt kiszámítják.
Az 1. sz. melléklet 14 jogosult növénykultúra-kódot sorol fel, hetet a kukoricára és hetet a napraforgóra. Beletartozik a szemes és az ökológiai kukorica, a vetőmag- és a hibridizációs táblák, a közönséges és az ökológiai napraforgó, a minősített vetőmag, valamint az 502-es és az 505-ös származtatott kód, amelyet a Kifizetési Ügynökség a társított kultúrákra használ. Az a terület, amelyre a pénz jár, nem haladhatja meg ugyanannak a kultúrának a 2025-ös kampányban kifizetésre megállapított területét, az összes adminisztratív és helyszíni ellenőrzés után.
Milyen hatásokkal jár
2026. szeptember 25-étől a megyei mezőgazdasági igazgatóságoknak 10 munkanapjuk van arra, hogy közigazgatási-területi egységenként összesítsék azoknak a termelőknek a jegyzékét, akiknek jegyzőkönyvet állítottak ki, és eljuttassák a Kifizetési Ügynökség megyei központjához, elektronikus formában és papíron. A jegyzőkönyvek másolatai kizárólag papíron mennek. A határidő 2026. október 9-én telik le. A következő naptól indul a kérelmek benyújtási ablaka, amely 20 munkanapos, és 2026. november 6-án zárul.
A kérelmet abban a megyei vagy helyi központban kell benyújtani, ahol a gazda a 2025-ös kifizetési kérelmét benyújtotta, a 3. sz. mellékletben szereplő minta szerint, és el lehet küldeni faxon, postán vagy e-mailben is. Az Ügynökség előre kitöltött űrlapokat bocsát rendelkezésre, a saját nyilvántartásaiból már beírt területekkel. Az egyetlen további kért dokumentum a bankszámlaadatok másolata, és csak akkor, ha a 2025-ös kérelemhez képest megváltoztak. A tavalyi aktában lévő többi másolat érvényes marad.
A számítás egyszerű: hektáronként 333 lej szorozva a jegyzőkönyvben szereplő károsodott területtel, a Kifizetési Ügynökség által megállapított területre korlátozva. 90% feletti kár esetén a teljes összeg jár, 30% és 90% között a százalékot alkalmazzák. 30%-nál hektáronként 99,90 lej jön ki, 50%-nál 166,50 lej, 75%-nál 249,75 lej. Egy 40 hektáron 60%-ban károsodott gazdának a támogatás 7992 lej.
Ha a mindenki által igényelt összeg meghaladja a költségvetési plafont, az Ügynökség központi apparátusa lineáris csökkentési együtthatót alkalmaz, amelyet az elkülönített összeg és az igényelt összeg hányadosaként számítanak ki, százzal megszorozva. Ha ellenkezőleg, pénz marad, a különbözetet egyenlően osztják el a 30% és 90% közötti sávba eső hektárok között, anélkül hogy meghaladnák a hektáronkénti 333 lejt. Ennélfogva a részleges kárt szenvedett gazdák az egyetlenek, akik a képletből rájuk esőnél többet kaphatnak, akiknek pedig a kultúrája teljesen megsemmisült, soha nem léphetik túl a plafont.
Aki ugyanazokra a hektárokra már kapott kártérítést biztosítótársaságtól, annak be kell jelentenie a kérelemben, a nyilatkozatok és kötelezettségvállalások szakaszában. Ha a kártérítés a benyújtás után érkezik, a gazdának a kézhezvételtől számított 15 napja van értesíteni az Ügynökséget, ha pedig a támogatást már kifizették, visszatéríti a kártérítésként kapott összeget. A nem járó összegeket kamattal együtt hajtják be, a Kormány 66/2011. sz. sürgősségi kormányrendelete szerinti költségvetési követelések rendszerében, a szabálytalanságok megállapításáról szóló jegyzőkönyvek pedig olyan követelési okiratok, amelyek a fizetési határidő leteltével végrehajthatóvá válnak.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
E határozatig a 2025 nyári károk megállapításáról szóló jegyzőkönyvek önmagukban nem adtak jogot semmilyen költségvetési összeghez. Megállapító dokumentumok voltak, amelyeket a vis maior bizonyítékaként használtak más kötelezettségekkel szemben, például a környezetvédelmi vállalásoknál vagy a garantált hiteleknél. A határozat jogosultsági feltétellé és számítási alappá alakítja őket, a bennük szereplő károsodási mérték pedig az összeg szorzójává válik.
A második változás a kártalanítás módszere. A támogatás hektáronkénti rögzített összeghez igazodik, amelyet csak a károsodás mértékével módosítanak, és figyelmen kívül hagyja az egyes gazdák tényleges veszteségét. A 13. cikk kifejezetten elismeri a távolságot: az átlagos elszámolható kiadások hektáronként nagyjából 6560 lejt tesznek ki, a jövedelemveszteség pedig hektáronként 210 és 890 euró között mozog, attól függően, mennyire sújtotta a kultúrát. A 333 lej a kiadások 5,08%-át fedi le, ezt a számot a határozat maga írja le, és osztással ellenőrizhető.
A harmadik változás a rendszerben elakadt gazdákat érinti. A 10. cikk (2) bekezdése megnyitja a programot azok előtt a termelők előtt is, akik az Integrált Igazgatási és Ellenőrzési Rendszerben „caz închis”, vagyis lezárt eset megjelöléssel szerepelnek, tehát akiknek az Ügynökség 2025-ben bankszámlahibák miatt nem tudott fizetni. Ők akkor kerülnek be, ha megadják a helyes számlaadatokat. Ugyanígy, ha a gazdaságot időközben átruházással vették át, a támogatást az új jogosult kérheti, az átvételi dokumentum és az átvett személy nevére kiállított jegyzőkönyvek másolatával.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az űrlap előre kitöltve érkezik a Kifizetési Ügynökségtől, a nyilvántartásokból beírt területekkel, a 2025-ös akta dokumentumai pedig érvényesek maradnak. Az egyetlen új irat a bankszámlaadatok másolata, és csak akkor, ha megváltoztak.
- A kérelem elküldhető faxon, postán vagy e-mailben, tehát a gazda nem kényszerül arra, hogy a 20 munkanap alatt elutazzon a megyei központba.
- Az európai pénzt pontosan megduplázza a nemzeti költségvetés, tehát a költségvetési hozzájárulás nélkül az összeg hektáronként 166,50 lej lett volna, nem 333.
- A program visszahozza az igazgatási és ellenőrzési rendszerben lezárt eseteket is, vagyis azokat a termelőket, akiknek 2025-ben hibás bankszámla miatt nem lehetett fizetni, és a helyes számla alapján beengedi őket.
- A határozat előírja, hogy egy érvénytelen számlára érkezett kifizetés 2026. december 31-éig átirányítható a helyes számlára, anélkül hogy a művelet új kifizetésnek minősülne, tehát anélkül hogy az európai végső határidő alá esne.
Mi marad probléma
- Az összeg a termelési kiadások 5,08%-át és a jövedelemveszteség 7% és 9% közötti részét fedi le, sávtól függően. Egy teljesen megsemmisült kultúránál a 333 lej hektáronként nagyjából 4671 lejes veszteségre érkezik.
- A benyújtási ablak rövid, és más ember munkájától függ: ha a megyei mezőgazdasági igazgatóság nem küldi el időben a jegyzéket, az adott megye termelői kimaradnak, a határozatban előírt jogorvoslat nélkül.
- A jegyzőkönyvek másolatai kizárólag papíron mennek, olyan eljárásban, amelyben minden más dokumentum elektronikusan halad.
- A költségvetés a legmagasabb összeggel számolva 466 551 hektárt fed le. E küszöb fölött életbe lép a lineáris csökkentés, a gazda pedig csak a benyújtások lezárása után tudja meg, mennyit kap.
- A hektáronkénti 333 lejes plafon a határozat szerinti árfolyamon 63,44 eurót jelent, noha a 9. cikk „maximum 63 euro/ha”, vagyis legfeljebb hektáronként 63 euró megfelelőjeként mutatja be. A különbség kicsi, de továbbterjed minden összesítő kimutatás euróoszlopában.
Hasznos tanácsok
- Most ellenőrizze, ne novemberben, hogy szerepel-e a megyei mezőgazdasági igazgatóság nyilvántartásában a 2025 nyári jegyzőkönyvvel. A jegyzék 2026. október 9-éig indul a Kifizetési Ügynökséghez, a 7. cikk pedig kifejezetten megköveteli, hogy a termelő szerepeljen a 2. sz. melléklet szerinti összesítő kimutatásban.
- Olvassa el, milyen formában szerepel a jegyzőkönyvben a károsodás mértéke. A rögzített értéket úgy használják, ahogy van, a tartományt a számtani közepévé alakítják, és a „70%” és a „60%-80%” közötti különbség semmit nem változtat, míg a „70%” és a „60%-90%” közötti igen.
- Vesse össze a jegyzőkönyvben szereplő területet a 2025-ös kampányban kifizetésre megállapított területtel. Ha az első nagyobb, a másodikat veszik, a különbözetet pedig nem fizetik ki. Érdemes a benyújtás előtt tisztázni, nem utána.
- Jelentsen be a kérelemben minden biztosítói kártérítést, amelyet ugyanazokra a hektárokra kapott. A be nem jelentés a büntető törvénykönyv 326. és 327. cikke szerinti hamis nyilatkozat körébe esik, amelyeket a 3. sz. melléklet szerinti űrlap kifejezetten megemlít.
- Ha a 2025-ös kifizetési kérelem óta bankot vagy számlát váltott, csatolja az új számlaadatok másolatát. Ez az egyetlen további kért dokumentum, és tavaly éppen egy hibás számla miatt maradt egy részük „lezárt eset” állapotban.
- Őrizzen meg minden dokumentumot a kézhezvételtől számított tíz évig. A kötelezettség a 22. cikk (2) bekezdésében szerepel, és a kedvezményezettre vonatkozik, nem csak az Ügynökségre.
Gyakori kérdések
Mennyit kapok hektáronként?
Meddig nyújthatom be a kérelmet?
Kell, hogy 2025-ben benyújtott kifizetési kérelmem legyen?
Mely kultúrák tartoznak bele?
Van aszálybiztosításom. Megkapom még a pénzt?
Mi történik, ha a kérelmek meghaladják a költségvetést?
Mikor érkezik meg a pénz a számlára?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 12. cikk (1) bekezdése és a 14. cikk két különböző plafont állít fel, a visszatérítés pedig csak az egyikre működik. A 12. cikk csak akkor kötelezi a kedvezményezettet az összeg visszatérítésére, ha a biztosítói kártérítés a támogatással együtt meghaladja a 13. cikk (2) bekezdése szerinti elszámolható kiadások 80%-át, vagyis hektáronként 5248 lejt. A 14. cikk azt követeli meg a Kifizetési Ügynökségtől, hogy ellenőrizze: ugyanez a teljes érték ne haladja meg a 2025-re becsült jövedelemveszteség 40%-át sem, azok a veszteségek pedig, szintén a 13. cikk szerint, hektáronként 210 és 890 euró között vannak. A tartomány alsó végén a 40% hektáronként 440,89 lejt jelent, vagyis csaknem tizenkétszer kevesebbet, mint a 12. cikk küszöbe. Az a gazda, aki hektáronként 2000 lejt kap a biztosítótól, messze túllépi a 14. cikk korlátját, de a 12. cikké alatt marad, tehát nincs mit visszatérítenie. A két szöveg így, ahogyan meg van írva, nem alkalmazható egyszerre.
- A pontosan 90%-os károsodási mérték a 9. cikk (1) bekezdésének mindkét betűjébe belefér, két különböző összeggel. Az a) betű „un grad de afectare mai mare de 90% inclusiv până la 100% inclusiv”, vagyis 90% feletti, 100%-ot is beleértve terjedő károsodási mértéket fed le, és hektáronként 333 lejt ad. A b) betű „minimum 30% inclusiv și maximum 90%”, vagyis legalább 30%-os, legfeljebb 90%-os mértéket fed le, és a csökkentett összeget adja, vagyis 90%-os mértéknél hektáronként 299,70 lejt. A 8. cikk (3) bekezdése a második változat felé hajlik, mert a csökkentett sávot úgy írja le, hogy „minimum 30% și maximum 90% inclusiv”, vagyis legalább 30% és legfeljebb 90%, ez utóbbit is beleértve, de nem módosítja a 9. cikket. A különbség hektáronként 33,30 lej minden olyan jegyzőkönyvnél, amely pontosan 90%-ot ír.
- A 4. sz. melléklet jegyzete a (9) oszlopnak olyan számítást tulajdonít, amely a (11) oszlop értékét adja. A melléklet táblázatfeje a (9) oszlopot úgy határozza meg, mint a támogatás Európai Mezőgazdasági Garanciaalapból származó, lejben kifejezett részét, a (11) oszlopot pedig mint az euróban kifejezett végösszeget. A táblázat alatti jegyzet viszont azt mondja, hogy „Coloana (9) se calculează prin împărțirea coloanei (8) la curs euro 5,2487 lei”, vagyis a (9) oszlopot a (8) oszlopnak az 5,2487 lejes euróárfolyammal való elosztásával kell kiszámítani, ami az euróra való átváltást írja le. Szó szerint alkalmazva a jegyzet egy euróösszeget vinne egy lejoszlopba, és eltorzítaná az európai finanszírozás és a nemzeti költségvetés közötti megosztást, amely a 8. cikk (1) bekezdése szerint fele-fele. Az ellenőrzést a hivatalos kiadás 13. oldalán végeztük el, ahol a táblázat rendes szedéssel szerepel, nem hasonmásban.
A szerkesztőség elemzése
A határozat valós problémát old meg, és gyorsan oldja meg: az európai pénz ahhoz a feltételhez volt kötve, hogy 2026. december 31-éig kifizessék, Románia pedig az elköltés legegyszerűbb változatát választotta, hektáronkénti rögzített összeget, amelyet már meglévő dokumentumokra alkalmaz. Nem kérnek új értékbecslést, nem kérnek szakvéleményt, nem indítják újra a kármegállapítást. Az űrlap előre kitöltve érkezik a Kifizetési Ügynökség saját nyilvántartásaiból. Pontosan az a fajta program, amelyet egy negyedév alatt végig lehet vinni, és ez nem gyakran fordul elő.
A baj nem a tervezéssel van, hanem a naptárral, az európai határidőhöz mérve. Megszámoltuk a jogi aktusban szereplő munkanapokat: 10 a megyei összesítésre, 20 a benyújtásra, 5 a szemrevételezéses ellenőrzésre, 5 a központi apparátusnál történő összesítésre, 5 a Pénzügyminisztériumhoz intézett kérelemre és további 5 az előirányzatok megnyitására. Ha minden lépés teljes egészében elfogy, az utolsó szem 2026. december 8-ára esik, vagyis a hatálybalépéstől számított 74 naptári napra, és 23 nappal a végső határidő elé. Csakhogy a lánc két szemének egyáltalán nincs határideje: a 19. cikknek, vagyis a jogosult kedvezményezettek megyei szintű ellenőrzésének és megállapításának, és az előirányzatok megnyitása Pénzügyminisztérium általi jóváhagyásának. A 23 napos tartalék mindaz, ami ezt a két nem mért szakaszt fedi, a tényleges számlára utalással együtt.
A második észrevétel a boríték nagyságára vonatkozik. Hektáronként 333 lejjel a 155 361 520 lej 466 551 hektárt fed le, Románia kukorica- és napraforgóterülete pedig ennek többszöröse. A programot arra találták ki, hogy egy rögzített európai összeget szétosszon, nem arra, hogy a 2025-ös kár egészét kompenzálja, a 20. cikk (2) bekezdésében szereplő lineáris csökkentési mechanizmus pedig azt mutatja, hogy a Kormány plafon feletti kérelmekre számít. A gyakorlati következmény a gazdának: a 3. sz. mellékletben szereplő, az űrlapra már rányomtatott 333 lejes szám egy számítás kiindulópontja, nem az az összeg, amelyet felvesz, és ez a számítás csak 2026. november 6-a után zárul le.
A harmadik dolog csak két cikk egymás mellé tételével látszik. A 8. cikk (3) bekezdése és a 20. cikk (4) bekezdése szerint a megmaradt pénzt kizárólag a 30% és 90% közötti sáv hektárjai között osztják újra, nem az összes között. Más szóval az a gazda, akinek teljesen megsemmisült a kultúrája, hektáronként 333 lejt kap és semmi többet, míg a 40%-os kárt szenvedett gazda 133,20 lejtől ugyanahhoz a plafonhoz emelkedhet. Az újraelosztás „egyenlően, a jogosult hektárok teljes számára” történik, tehát az előny a területhez megy, nem a súlyossághoz. Védhető választás, mert éppen a csökkentett sáv az alulkompenzált, de a jogi aktus sehol nem magyarázza meg.
Mit kellene megváltoztatni
- A 90%-os küszöb lezárása egyetlen betűben. A 9. cikk (1) bekezdése a) betűjének „90% felett, ezt is beleértve” fordulata helyett „90% felett” kellene, hogy szerepeljen, a b) betűnek pedig „90% alatt”-nál kellene megállnia. E javítás nélkül két megyei központ eltérő összeget fizethet ugyanarra a jegyzőkönyvre, a hektáronkénti 33,30 lejes különbség pedig kifogásolás okává válik egy olyan jogi aktusban, amelynek a fizetési határideje nem bír el pereket.
- Egyetlen halmozási plafon, abba a cikkbe írva, amelyik szankcionál. A jövedelemveszteség 40%-ára vonatkozó tesztet a 14. cikkből a 12. cikkbe kellene átvinni, a kiadások 80%-ára vonatkozó mellé, annak megjelölésével, melyik alkalmazandó, ha ellentmondanak egymásnak. Különben a Kifizetési Ügynökség köteles olyan küszöböt ellenőrizni, amelyhez nincs behajtási eszköze, a kedvezményezett pedig nem tudhatja, mekkora összeget kockáztat visszatéríteni.
- A 4. sz. melléklet jegyzetének javítása. A hivatkozást a (11) oszlopra kell megtenni, nem a (9)-re, és érdemes lenne hozzátenni a (9) és a (10) oszlop számítási szabályát is, vagyis az Európai Mezőgazdasági Garanciaalap és a nemzeti költségvetés közötti megosztást. Az összesítő kimutatások a Pénzügyminisztériumhoz jutnak, és az előirányzat-megnyitási kérelem alapjául szolgálnak, tehát egy rosszul kitöltött oszlop az egész kifizetési láncon továbbterjed.
- Határidő a 19. cikkhez. A jogosult kedvezményezettek megállapításának szakasza az egyetlen az eljárásban, amelynek nincs időkorlátja, pedig ez a leghosszabb, mert a jegyzőkönyvek és a megállapított területek összevetését jelenti. Egy 10 munkanapos határidő lezárná a láncot, és a decemberi tartalékot a tényleges átutalásra hagyná, nem ellenőrzésekre.
- A csökkentési együttható közzététele. A 20. cikk (3) bekezdése leírja, hogyan számítják ki az együtthatót, de sehol nem mondja, hogy a gazda megtudja az eredményt. Az együttható egyszeri közlésének kötelezettsége a Kifizetési Ügynökség honlapján közigazgatási számból bárki által ellenőrizhető információt csinálna, és csökkentené az egyéni kifogások számát.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 812. szám, 2026. szeptember 24. 16 oldal PDF, 153 KB a jogi aktus a(z) 5. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.