Röviden

  • A kifogást megalapozatlanként, egyhangúlag elutasították, így senki fizetése nem változik. A megtámadott bértábla marad, és a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 2020-as szabálya továbbra is köti a bíróságokat. Aki kapta a pótlékot, ezután is kapja, aki pedig nem kapta, ebből a határozatból nem nyer rá jogalapot. Az újdonság az indokolás. A határozat 2026. október 26-tól végleges és általánosan kötelező.
  • A megtámadott feltétel egyszerre két dolgot kér, nem egyet. A kockázati pótlékhoz nem elég, hogy valaki káros tényezőknek van kitéve, amit a hatáskörrel rendelkező szervek által kiállított meghatározási vagy szakértői értékelési jelentések igazolnak. Az alapbérnek el is kellett érnie azt a szintet, amelyet a 153/2017. sz. kerettörvény 2022-re megállapított. Aki csak az első feltételnek felelt meg, pótlék nélkül maradt.
  • A megtámadott szöveg két pótlékot ír elő, a Bíróság csak az elsőről döntött. A 153/2017. sz. kerettörvény VIII. sz. melléklete az állami állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági intézmények személyzete számára egyrészt legfeljebb 35%-os pótlékot állapít meg a megbetegedés vagy fertőzés kockázatával járó káros vagy veszélyes körülményekre, másrészt legfeljebb 75%-os pótlékot a különösen veszélyes körülményekre, a tuberkulózistól és a brucellózistól a madárinfluenzán, a zoonózisokon, a száj- és körömfájáson, a boncolásokon és az igazságügyi orvostanon át. A határozat tárgya kizárólag a legfeljebb 35%-os pótlék.
  • A panaszok azonos szakmai körbe tartozó szakszervezetektől érkeztek, tíz egyesített ügyben. A Tulcea, Giurgiu és Bukarest megyei állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági igazgatóságainak szakszervezetei, a Biológiai Termékek és Állatgyógyszerek Ellenőrzési Intézetének, valamint az Állatbetegségek Diagnosztikai és Állategészségügyi Intézetének szakszervezete és az APIA Országos Szakszervezete azt állította, hogy a törvény a kockázatot a bérszint, nem pedig a kitettség szerint fizeti meg. Az egyik bíróság hivatalból vetette fel a kifogást.
  • A lényegi problémát a Parlament zárta le, nem a Bíróság. A határozat megállapítja, hogy a jogalkotó a 153/2017. sz. kerettörvény 38. cikkét kiegészítő, 2020. november 4-én megjelent 229/2020. sz. törvénnyel lépett közbe. A még folyamatban lévő jogviták a módosítás előtti évekre vonatkoznak.
Jogi aktus: Az Alkotmánybíróság 2026. április 30-i 416. sz. határozata a közpénzből fizetett személyzet díjazásáról szóló 153/2017. sz. kerettörvény VIII. sz. melléklete II. fejezete A) betűje II. szakasza 6. pontjának 6.2 alpontja a) betűjének 1. pontja, valamint ugyanezen jogi aktus 38. cikkének (3), (4) és (6) bekezdése, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék jogegységi jogorvoslatot elbíráló panelje 2020. október 26-i 27. sz. határozata szerinti értelmezésében, továbbá a 153/2017. sz. kerettörvény 23. cikke és 38. cikke (1) bekezdése és (2) bekezdésének a) pontja elleni alkotmányellenességi kifogásról
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny I. rész, 894. szám, 2026. október 26., 2-9. oldal
Kihirdetve: 2026. április 30., az Alkotmánybíróság ülésén
Végleges és általánosan kötelező: 2026. október 26., a közzététel napja

A megyei állategészségügyi igazgatóság alkalmazottja addig nem kapja meg a káros munkakörülmények pótlékát, amíg az alapbére el nem érte a törvény által 2022-re megállapított szintet, még akkor sem, ha ugyanabban a helyiségben dolgozik egy olyan kollégával, aki megkapja, és ugyanannak a kockázatnak van kitéve. Az Alkotmánybíróság a 2026. április 30-i 416. sz. határozatával megerősítette a szabályt; a határozat a Romániai Hivatalos Közlöny I. rész 894. számában jelent meg, 2026. október 26-án. A Bíróság a tíz egyesített ügyben felvetett kifogást egyhangú szavazással megalapozatlanként elutasította. A 153/2017. sz. kerettörvény ugyanazon VIII. sz. mellékletének egy másik szövege 2026 október elején került a Bíróság elé, a munka összetettségéért járó 15%-os emelés, és ott a kifogást elfogadhatatlanként utasították el.

A megtámadott szöveg a kiegészítő járandóságok jegyzéke, nem bértábla. A VIII. sz. melléklet II. fejezete A) betűjének II. szakasza 6. pontja 6.2 alpontjának a) betűje szerint az állami állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági intézmények azon személyzete, amelyet a mellékletben felsorolt konkrét álláshelyek szakterületén neveztek ki és ott dolgozik, szintén pótlékokra jogosult. Ezek közül az első, amely a Bíróság elé került, a „különösen káros vagy veszélyes, megbetegedés és/vagy közvetlen vagy közvetett fertőzés kockázatával járó munkakörülmények” pótléka, felső határa „legfeljebb 35%”. A második, a különösen veszélyes körülményekre járó pótlék felső határa „legfeljebb 75%”, és betegségekkel, tevékenységekkel írják le: tuberkulózis, brucellózis, madárinfluenza, fertőző szivacsos agyvelőbántalmak, szalmonellózisok és más zoonózisok, pestis, száj- és körömfájás, leukózisok, kórbonctan, boncolások és igazságügyi orvostan, továbbá az egészségügyi és élelmiszer-biztonsági laboratóriumok sajátos munkája. A határozat a mellékletből csak a pótlékokra vonatkozó részt idézi, mert az álláshelyek együtthatóinak táblázatát soha nem támadták meg. A pótlék tényleges mértéke és azok a munkahelyek, amelyekre jár, nem a törvényben szerepelnek: a 23. cikk a területet koordináló minisztérium által kidolgozott, kormányhatározattal jóváhagyott keretszabályzatra utal, amelyhez a munkaügyi és a pénzügyi minisztérium véleménye szükséges, és amelyet a reprezentatív szakszervezeti szövetségekkel folytatott konzultáció után fogadnak el.

Az elakadást azonban a 38. cikk átmeneti mechanizmusa okozza, nem a melléklet. Ez a cikk vezette be fokozatosan a bérezési törvényt. A (3) bekezdés 2018. január 1-jétől a 2017. decemberi szinthez képest 25%-os emelést hozott, a 25. cikkben szereplő plafon túllépése nélkül. A (4) bekezdés a hátralévő utat négy lépésre bontotta: a 2019 és 2022 közötti időszakban évente olyan emelést kell adni, amely a 2022-re törvényben előírt bér és a 2018. decemberi bér különbségének egynegyedével egyenlő, az egyes emelések időpontját pedig az éves állami költségvetési törvény határozza meg. A (6) bekezdés kimondja, hogy azokat a béreket, amelyek 2018. január 1-jén már magasabbak voltak a 2022-re megállapítottaknál, vagy később válnak azzá, a 2022-es szintre hozzák.

Erre a mechanizmusra épült az az értelmezés, amely a pereskedést elindította. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék jogegységi jogorvoslatot elbíráló panelje a Romániai Hivatalos Közlöny I. rész 71. számában, 2021. január 22-én megjelent, 2020. október 26-i 27. sz. határozatában azt mondta ki, hogy az állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági személyzet attól a naptól kapja meg a káros vagy veszélyes körülmények pótlékát, amikor az alapbére, a katonai beosztási illetménye, a beosztási bére vagy a kinevezési pótléka a szabályozott béremelések eredményeként eléri vagy meghaladja a 2022-re a törvényben megállapított szintet. Az indokolás, amelyet az Alkotmánybíróság átvett, azt tartja, hogy csak az részesül teljes mértékben a törvényből, ideértve az adott évre kialakított pótlékrendszert is, aki elérte a 2022-es szintet. A jogegységi jogorvoslat az az eljárás, amelyben a legfőbb bíróság egységes értelmezést rögzít egy olyan szövegről, amelyet a megyei bíróságok és az ítélőtáblák eltérően oldottak meg, és ez az értelmezés minden bíróságot köt.

A szakszervezetek éppen ezt az eredményt támadták. Azt állították, hogy a pótlék arra a munkahelyre jár, ahol káros tényezők vannak, nem a beosztás megnevezése, a szolgálati idő, a fizetési fokozat vagy a bérszint alapján, és hogy ha a meghatározási jelentések szerint a teljes személyzetet érinti a kitettség, a teljes személyzet jogosult a fizetésre. Rámutattak, hogy a pótlék új bérjogosultság, amelyet az állategészségügyi személyzet a 153/2017. sz. kerettörvény előtt nem élvezett, és amelyet a 917/2017. sz. kormányhatározattal jóváhagyott keretszabályzat alapján igazolnak. Az Alkotmány 16. cikkének (1) és (2) bekezdésére hivatkoztak, a jogok egyenlőségéről, a 34. cikkel (az egészség védelme), a 35. cikkel (az egészséges környezethez való jog), a 41. cikkel (a munka és a munka társadalmi védelme) és az egyes jogok gyakorlásának korlátozásáról szóló 53. cikkel összefüggésben, továbbá az Emberi Jogok és Alapvető Szabadságok Védelméről szóló Egyezmény 14. cikkére, az Egyezmény 12. sz. Kiegészítő Jegyzőkönyvének 1. cikkére, az Európai Unió Alapjogi Chartája 20. és 21. cikkére és két, az egyenlő bánásmódról szóló irányelvre. A központi érv: a Nemzeti Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság (ANSVSA) és alárendelt szerveinek alkalmazottai azonos körülmények között dolgoznak, azonos kockázatoknak kitéve, mégis egyesek kapják a pótlékot, mások nem.

A Bíróság válasza három lépésből áll. Az első: a két kategória jogilag nem hasonlítható össze, mert a törvény két kumulatív feltételt kér, egy ténybelit, a jelentésekkel igazolt kockázati tényezőket, és egy jogit, a 2022-es bérszint elérését; aki csak az elsőnek felel meg, nincs azonos helyzetben. A második: a pótlékok, prémiumok és más ösztönzők kiegészítő bérjogosultságok, létrehozásuk, módosításuk, felfüggesztésük vagy megszüntetésük a jogalkotó mérlegelési körébe tartozik, amelyet az alkotmánybíróság nem bírálhat felül anélkül, hogy pozitív jogalkotóvá válna, ezt pedig a 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése tiltja. Az Alkotmány 41. cikkéről a Bíróság kimondja, hogy a munka társadalmi védelme nem jelenti valamely pótlékszint vagy -típus alkotmányos rögzítését, hanem a munkahelyi egészségvédelem és biztonság normatív keretét, valamint a jogalkotó által megállapított kompenzációs mechanizmusokat. A harmadik: az európai jogról azt mondja, hogy a két hivatkozott irányelv a faji vagy etnikai származáson, vallási vagy más meggyőződésen, fogyatékosságon, életkoron vagy szexuális irányultságon alapuló megkülönböztetést célozza, és ezek az okok itt nem játszanak szerepet, a különbség ugyanis az alkalmazottak eltérő jogi helyzetén alapul a 38. cikk átmeneti mechanizmusához képest. Az Alkotmány 53. cikkével kapcsolatban a Bíróság megfigyeli, hogy semmilyen jog korlátozását nem állapították meg, így a rendelkezésnek nincs jelentősége.

Az ügyiratokban szereplő álláspontok nem voltak egyhangúak. A Közügyészség a megalapozatlanság miatti elutasítást kérte. A Kormány úgy vélte, hogy a kifogás elfogadhatatlan. A Parlament két házának elnöke és a Népvédő nem nyújtott be álláspontot. A kezdeményező bíróságok közül a Konstancai Ítélőtábla megalapozottnak találta a kifogást, a Bukaresti Ítélőtábla VII. szekciója megalapozatlannak, a Bukaresti Törvényszék pedig alkotmányosnak ítélte a szövegeket, míg a Giurgiui Törvényszék és a Bukaresti Ítélőtábla két szekciója nem nyilvánított véleményt, noha a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (4) bekezdése erre kötelezte őket.

Az Alkotmánybíróság ugyanabban a 2026. október 26-i 894. számban két másik elutasító határozatot is közzétett: a 275/2026. sz. határozatot, amely fenntartja azt a plafont, amely megakadályozza, hogy a nettó katonai nyugdíj meghaladja azon jövedelmek átlagát, amelyekből kiszámították, és a 479/2026. sz. határozatot, amely megőrzi a 48 órás határidőt arra a fellebbezésre, amely ellen irányul az a közbenső végzés, amellyel a bíróság megtagadja az ügy Alkotmánybírósághoz utalását.

Milyen hatásokkal jár

A határozat 2026. október 26-án, a közzététel napján lép hatályba, mert az Alkotmánybíróság határozatai az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése értelmében a közzétételtől végleges és általánosan kötelező erejűek. Addig, bár a bírák 2026. április 30-án döntöttek, a megoldásra senkivel szemben nem lehetett hivatkozni.

Egyetlen fizetés sem változik. A határozat nem ad hozzá és nem vesz el pénzt: megerősíti, hogy a megtámadott szöveg a felvetett kifogások fényében alkotmányos. Aki a káros vagy veszélyes körülmények pótlékát kapja, az alkalmazandó keretszabályzat alapján ezután is kapja, aki pedig nem kapta, ebből a határozatból nem nyer új jogalapot a követelésére.

A tíz ügy egy lezárt érvvel tér vissza a bíróságokhoz. A határozatot közlik a kezdeményező bíróságokkal: a Konstancai Ítélőtáblával, a Giurgiui Törvényszékkel, a Bukaresti Ítélőtáblával, három szekciójával, valamint a Bukaresti Törvényszékkel. Ezekben az eljárásokban a bérszint-feltétel alkotmányellenességére épülő védekezés már nem hozható fel; nyitva a ténykérdések maradnak, például hogy a meghatározási jelentések lefedik-e a megkövetelt időszakot, és hogy a fizetés valóban elérte-e a 2022-es szintet arra a napra, amelyre hivatkoznak.

A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezése ugyanazzal az erővel marad érvényben, mint korábban. Ez azt jelenti, hogy a 38. cikk 229/2020. sz. törvény előtti szövegezése alkalmazásának időszakára a kettős feltétel marad a szabály, és a bíróságok úgy alkalmazzák, hogy ugyanazokkal a kifogásokkal nem fordulhatnak újra az Alkotmánybírósághoz.

A jövőre nézve a gyakorlati hatást a jogalkotó már felhasználta. Maga a Bíróság állapítja meg, hogy az Országos Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Hatóság és alárendelt egységei személyzetének bérjogosultságait érintő jogalkotási problémát a Romániai Hivatalos Közlöny I. rész 1030. számában, 2020. november 4-én megjelent 229/2020. sz. törvény orvosolta.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi sem változott. Az változott, hogy mely érvek állnak rendelkezésre egy perben. 2026. október 26-ig az ügyvéd kérhette a bíróságtól, hogy forduljon az Alkotmánybírósághoz azzal a kérdéssel, sérti-e a jogok egyenlőségét a 153/2017. sz. kerettörvény 38. cikkének (3), (4) és (6) bekezdése úgy, ahogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezte. A határozat közzététele óta ugyanez a kérdés, ugyanazokkal a kifogásokkal, elutasításba ütközik.

A Bíróság ötödször jutott ugyanerre a következtetésre ezzel a szöveggel kapcsolatban. A határozat négy, hasonló kifogásokról szóló előzményre hivatkozik: a Romániai Hivatalos Közlöny I. rész 765. számában, 2023. augusztus 23-án megjelent, 2023. március 16-i 98. sz. határozat; a 911. számban, 2024. szeptember 10-én megjelent, 2024. március 21-i 176. sz. határozat; a 635. számban, 2025. július 7-én megjelent, 2025. január 28-i 6. sz. határozat; és a 140. számban, 2026. február 23-án megjelent, 2025. október 14-i 437. sz. határozat. A Bíróság kifejezetten kimondja, hogy nem merült fel olyan új elem, amely a joggyakorlat felülvizsgálatát indokolná.

Két dolgot ennek ellenére határozottabban mond ki, mint korábban. Az első az Alkotmány 41. cikkét érinti: a munka társadalmi védelme, a különleges vagy sajátos körülmények között végzett munkáét is beleértve, az államot a munkahelyi egészségvédelem és biztonság keretének, valamint a jogalkotó által választott kompenzációs mechanizmusoknak a biztosítására kötelezi, anélkül hogy meghatározott pótlékszintet vagy -típust garantálna. A második az európai jogot érinti: a 2000/43/EK és a 2000/78/EK irányelv pontosan felsorolt megkülönböztetési okokat fed le, a bérszint nem tartozik közéjük, így ebben az ügyben nem lehet rájuk egyenlő bánásmódra vonatkozó érvet építeni.

Az előterjesztésekhez képest a tárgy szűkült. A bíróságok ugyanennek az alpontnak a 2. pontját, a legfeljebb 75%-os pótlékot is megküldték, de a Bíróság által megtartott kifogástárgy és a rendelkező rész kizárólag az 1. pontra, a legfeljebb 35%-os pótlékra vonatkozik.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Lezár egy nyolc éves bizonytalanságot. Az érdemi ügyek 2018-ig nyúlnak vissza, és a bíróságok most a tényállás alapján dönthetnek, anélkül hogy tovább kellene várniuk az elvi válaszra.
  • Világosan kimondja, mit garantál az Alkotmány 41. cikke és mit nem: a munkahelyi egészségvédelem és biztonság keretét, nem meghatározott pótlékszázalékot. A megfogalmazás minden olyan kategória számára hasznos, amely egy pótlék mértékét vitatja, nem csak az állategészségügyi személyzet számára.
  • Kijelöli az európai eszközök határait. Megmondja, miért nem használható a két egyenlő bánásmódról szóló irányelv a bérszinten alapuló különbségre, ami a jövőbeli pereskedőket zsákutcától kíméli meg.
  • A megoldás egyhangú szavazással született, különvélemény nélkül, így nem hagy teret a joggyakorlat küszöbön álló változásáról szóló találgatásnak.
  • A jövőre nézve a problémát a jogalkotó már megoldotta a 229/2020. sz. törvénnyel, és a határozat ezt nyíltan kimondja, ahelyett hogy az állandó patthelyzet látszatát keltené.

Mi marad probléma

  • A 2018 és 2022 közötti időszak jogorvoslat nélkül marad. Az azonos meghatározási jelentéssel rendelkező kollégákat ugyanazért a kockázatért eltérően fizették, és egyetlen átmeneti rendelkezés sem fedi le ezeket az éveket.
  • A legfeljebb 75%-os pótlék, amelyet a tuberkulózisra, a brucellózisra, a madárinfluenzára, a boncolásokra és az igazságügyi orvostanra állapítottak meg, magyarázat nélkül kiesik a kifogás tárgyából az indokolásban, pedig a bíróságok megküldték.
  • A kihirdetés és a közzététel között eltelt 179 nap tíz ügyiratot tartott várakozásra, anélkül hogy a felek bármit tehettek volna.
  • A rendelkező rész alkotmányosnak nyilvánítja a szövegeket, de nem ismétli meg az előterjesztésben szereplő pontosítást a 229/2020. sz. törvény hatálybalépéséig alkalmazandó szövegezésről, ami teret hagy a ténylegesen elbírálttól szélesebb olvasatnak.
  • Három kezdeményező bíróság nem nyilvánított véleményt a kifogás megalapozottságáról, noha a törvény erre kötelezte őket, és ebből semmilyen következmény nem származik.

Hasznos tanácsok

  1. Ha folyamatban van ügye ezzel a pótlékkal kapcsolatban, kérje meg az ügyvédjét, hogy ellenőrizze, a jogvita a 38. cikknek a 2020. november 4-én megjelent 229/2020. sz. törvénnyel történt kiegészítése előtti vagy utáni időszakot érinti-e. A Bíróság határozata a régi szövegezésre vonatkozik, a későbbi időszakra más a szabály.
  2. Gyűjtse össze és őrizze meg a hatáskörrel rendelkező szervek által kiállított meghatározási vagy szakértői értékelési jelentéseket, rajtuk az érintett időszakkal. A Bíróság szerint ez az egyetlen ténybeli elem, amely még vitatható, és nélküle a két feltétel közül az első sincs bizonyítva.
  3. Ellenőrizze a 2018 és 2022 közötti bérjegyzékeiben, pontosan melyik napon érte el az alapbére a 2022-re előírt szintet. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezése szerint a pótlékra való jog ettől a naptól számít, nem attól, amikor a kockázat felmerült.
  4. Ha a különösen veszélyes körülmények pótlékát, a legfeljebb 75%-osat követeli, a keresetben jelezze, hogy ez a 2. pont és nem az 1. A 2026. október 26-i határozat kizárólag az 1. pontra vonatkozik, így a másik pótlékra nem lehet közvetlenül hivatkozni Önnel szemben.
  5. Ne építsen új alkotmányellenességi kifogást ugyanezekre a jogok egyenlőségére vonatkozó kifogásokra. Ezekre a szövegekre és ezekre az érvekre a Bíróság már ötször adta ugyanazt az elutasítást, és egy azonos hatodik előterjesztés késleltetné az ügyet anélkül, hogy az eredményt megváltoztatná. Új érv, a Bíróság által még nem vizsgált kifogásra építve, az egyetlen út, amely még értelmes.
  6. Nézze meg a saját intézményére alkalmazandó keretszabályzatot, amelyet a 153/2017. sz. kerettörvény 23. cikke alapján kormányhatározattal hagytak jóvá. A munkahelyek, a személyzeti kategóriák és a pótlék tényleges mértéke ott van leírva, nem a törvényben.

Gyakori kérdések

Emelkedik a fizetésem ennek a határozatnak a hatására?
Nem. A Bíróság elutasította a kifogást, így a szöveg változatlan marad. A határozat nem biztosít bérjogosultságot és nem von vissza egyet sem; csupán megerősíti, hogy a megtámadott szabály a felvetett kifogások fényében alkotmányos.
Miért fizethetnek eltérően két, ugyanabban a laboratóriumban dolgozó kollégát?
Mert a törvény egyszerre két feltételt kér: a káros tényezőknek való kitettséget, amelyet meghatározási vagy szakértői értékelési jelentés igazol, és olyan alapbért, amely elérte a törvény által 2022-re előírt szintet. Aki csak az első feltételnek felelt meg, nem kapta meg a pótlékot, és a Bíróság szerint a két kategória nincs összehasonlítható jogi helyzetben.
Mekkora a szóban forgó pótlék?
A 153/2017. sz. kerettörvény VIII. sz. melléklete az állami állategészségügyi és élelmiszer-biztonsági intézmények személyzete számára legfeljebb 35%-os pótlékot állapít meg a káros vagy veszélyes körülményekre, és legfeljebb 75%-osat a különösen veszélyes körülményekre. A határozat az elsőt érinti. A tényleges mértéket kormányhatározattal jóváhagyott keretszabályzat állapítja meg, nem közvetlenül a törvény.
Mit állapított meg a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 27/2020. sz. határozata, amelyet itt megtámadtak?
Jogegységi jogorvoslatban kimondta, hogy a káros vagy veszélyes körülmények pótléka az állategészségügyi személyzetet attól a naptól illeti meg, amikor az alapbére, a katonai beosztási illetménye, a beosztási bére vagy a kinevezési pótléka a szabályozott béremelések eredményeként eléri vagy meghaladja a törvény által 2022-re megállapítottat. A határozat a Romániai Hivatalos Közlöny I. rész 71. számában, 2021. január 22-én jelent meg, és minden bíróságot köt.
Követelhetem még a pótlékot a 2018 és 2022 közötti évekre?
A követelés nem válik lehetetlenné, de 2026. október 26. után már nem alapulhat azon az érven, hogy a szabály alkotmányellenes. Ami bizonyítandó marad, azok a ténybeli elemek: a jelentéssel igazolt kitettség és az a nap, amikor az alapbér elérte a 2022-es szintet. Azokat a határidőket, amelyeken belül ilyen követelés még érvényesíthető, külön, ügyvéddel kell ellenőrizni a saját helyzete alapján.
Miért tartott ilyen sokáig?
Az első előterjesztés a Konstancai Ítélőtáblától érkezett 2021. április 26-án, az utolsót a Bukaresti Ítélőtábla tette hivatalból, a 2022. február 11-i közbenső ítélettel. A Bíróság egyesítette a tíz ügyet, és 2026. április 30-án hozta meg a döntését, az első előterjesztés után több mint öt évvel, a közzététel pedig újabb 179 nap múlva következett. Az érdemi viták azonban 2018-ig nyúlnak vissza.

A szerkesztőség elemzése

A határozat tiszta munka. Nincs benne belső ellentmondás, a hivatkozásai léteznek és azt mondják, amit nekik tulajdonítanak, a rendelkező rész pedig megfelel az indokolásban megtartott tárgynak, ezért ez a cikk nem tartalmaz hibákról szóló részt. A gond nem a megfogalmazás, hanem az idő számtana. A kihirdetés, 2026. április 30., és a közzététel, 2026. október 26., között 179 nap telt el, az Alkotmánybíróság határozata pedig csak a közzétételtől végleges és általánosan kötelező. A határozat által maga idézett négy előzményhez mérve ez a 179 nap a sorozat leghosszabb időköze: 132 nap a 437/2025. sz. határozatnál, 160 a 6/2025. sz. határozatnál, 173 a 176/2024. sz. határozatnál és 160 a 98/2023. sz. határozatnál, átlagosan 156. Csaknem hat hónapig tíz ügyirat olyan választ tartott, amelyet nem lehetett felhasználni.

A második adat többet mond a mechanizmus felépítéséről, mint az egész indokolás. A 153/2017. sz. kerettörvény 23. cikke a koordináló minisztériumoknak „e törvény közzétételétől számított legfeljebb 60 napot” ad arra, hogy keretszabályzattal megállapítsák a munkahelyeket, a személyzeti kategóriákat és a pótlék tényleges mértékét. A törvény 2017. június 28-án jelent meg, így a közigazgatás határideje 2017. augusztus 27-én járt le. Az alkalmazott számára a törvény egyáltalán nem szabott határidőt: a 38. cikk (4) bekezdése a 2022-es táblához vezető utat négy éves emelésre osztotta, mindegyik a különbség egynegyede, 2019 és 2022 között. Aki 2018-tól volt kitéve a kockázatnak és a meghatározási jelentés ott volt az iratai között, csak 2022-ben juthatott a pénzhez. Hatvan nap a kockázatot rögzítő papírra, legfeljebb négy év a kifizetésre, ugyanarra a kockázatra, ugyanazzal a módszerrel mérve.

A harmadik megfigyelés abból adódik, ha egymás mellé tesszük azt a két dátumot, amelyet a határozat külön, különböző bekezdésekben közöl. Az értelmezés, amelyet a Bíróság nem kifogásol, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék 27. sz. határozata, 2020. október 26-án született és 2021. január 22-én jelent meg. A 229/2020. sz. törvény, amely éppen a 38. cikket, az értelmezett cikket egészítette ki, 2020. november 4-én jelent meg, vagyis kilenc nappal azután, hogy a legfőbb bíróság döntött, és 79 nappal azelőtt, hogy az értelmezés a Hivatalos Közlönyben megjelent. Másképp mondva: a kötelező olvasat azután vált nyilvánossá, hogy a Parlament már megváltoztatta a szabályt, és egyedül a múltat kellett irányítania. A Bíróság az 50. bekezdésben megfigyeli, hogy a problémát „a jogalkotó orvosolta”, de a gyógyír nem érinti azokat az éveket, amikor a bánásmódbeli különbség fennállt, vagyis az egyetlen éveket, amelyekről pereskednek.

Marad egy hiány, amelyet a határozat egyszeri olvasása nem tár fel. A tulceai előterjesztés ugyanennek az alpontnak mind az 1., mind a 2. pontját megtámadta, és az indokolás ezt megerősíti. A Bíróság által megtartott tárgy és a rendelkező rész azonban kizárólag az 1. pontra, a legfeljebb 35%-os pótlékra vonatkozik. A legfeljebb 75%-os pótlékot, amelyet a tuberkulózisra, a brucellózisra, a madárinfluenzára, a fertőző szivacsos agyvelőbántalmakra, a boncolásokra és az igazságügyi orvostanra állapítottak meg, sem nyilvánítja alkotmányosnak, sem nem utasítja el elfogadhatatlanként: eltűnik. Az ok rekonstruálható, hiszen a jogegységi jogorvoslat csak az 1. pontot értelmezte, de a határozat ezt nem mondja ki, és a beadvány szerzője, aki a nagyobb pótlékot is megtámadta, válasz nélkül marad a legnagyobb kockázatot hordozó részről.

Mit kellene megváltoztatni

  • Az indokolásnak meg kellene mondania, miért esik a 2. pont a kifogás tárgyán kívül. Egyetlen sor, amely megmutatja, hogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezése csak az 1. pontra terjedt ki, rendezné a legfeljebb 75%-os pótlék helyzetét. Enélkül a beadvány szerzője, aki ezt a pótlékot támadta, nem tudja meg, elbírálták-e, a kezdeményező bíróság pedig nem tudja, mire lehet hivatkozni vele szemben az eljárásban.
  • A rendelkező résznek meg kellene tartania az előterjesztésben szereplő időbeli korlátot. Az indokolásban leírt tárgy a 229/2020. sz. törvény hatálybalépéséig alkalmazandó szövegezésre vonatkozott, a rendelkező rész azonban e megkötés nélkül nyilvánítja alkotmányosnak a szövegeket. Az ismétlés kizárná azt az olvasatot, amely szerint a megállapítás a 38. cikk hatályos szövegére is kiterjed, amelyet nem vizsgáltak.
  • A Bíróságnak határidőt kellene szabnia magának a szerkesztésre és a közzétételre. Az a határozat, amely csak a közzétételkor lép hatályba, és amelynek az ülés és a Hivatalos Közlöny között 179 nap telt el, várakozásra kárhoztatja az ügyiratokat anélkül, hogy a felek beavatkozhatnának. A 153/2017. sz. kerettörvény 23. cikke által a minisztériumokra rótt 60 naphoz hasonlítható belső határidő a harmadára csökkentené a várakozást.
  • A jogalkotónak kifejezetten le kellene zárnia a 2018 és 2022 közötti időszakot, nem csak a jövőt. A 229/2020. sz. törvény a szabályt a következő időszakra javította ki, de azokra az évekre, amikor az azonos meghatározási jelentéssel rendelkező kollégákat eltérően fizették, egyáltalán nincs átmeneti rendelkezés. Egy olyan szabály, amely a tényleges kitettség időszakára elismeri a pótlékot, részletekben történő kifizetéssel, kivenné a bíróságokból azt a vitatípust, amely négy év alatt legalább öt alkotmánybírósági határozatot eredményezett.
  • A meghatározási jelentésnek kifizetés jogalapjává kellene válnia, nem csupán nyilvántartási alappá. Amíg a törvény két kumulatív feltételt kér, a káros tényezőket igazoló irat önmagában nem keletkeztet jogosultságot, így költséges formalitássá válik. Ha a pótlék célja a kockázat kompenzálása, a bérszint-feltételt a jogalkotónak kell kivennie a szövegből, mert a bíróságok ötször megmutatták, hogy ők maguk nem veszik ki.
  • A 47/1992. sz. törvény 29. cikke (4) bekezdésének megszegésének következménnyel kellene járnia. Három kezdeményező bíróság nem nyilvánított véleményt a kifogás megalapozottságáról, a határozat pedig csupán rögzíti a tényt. A hiányzó vélemény megfosztja az előadó bírót attól, hogy a szabályt alkalmazó bíróság első olvasatát megismerje, így legalább kifejezett kiegészítési felhívást érdemelne a tárgyalás előtt.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 894. szám, 2026. október 26., 2-9. oldal 32 oldal PDF, 176 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.