Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította azt a kifogást, amelyben a Botoșani Oktatási Szakszervezetek Ligája a közszféra alkalmazottaira 2023-ban és 2024-ben alkalmazott bérplafonok megsemmisítését kérte, és megállapította, hogy a három sürgősségi kormányrendelet teljes egészében alkotmányos.
  • Érvényben marad a 153/2017. sz. kerettörvény teljes körű alkalmazása helyett bevezetett 10 százalékos emelés a 2023-as évre, az 5 százalékos emelés a 2024-es évre, valamint az oktatás külön szabályozása: átlagosan 20 százalék, két részletben, majd melléklet szerint megállapított alapbérek.
  • A gyakorlati hatás a bíróságokon látszik: a Botoșani Törvényszék előtt folyamatban lévő mintegy 60 ügyben a szakszervezet alkotmányjogi érve megdől, a bérkülönbözetek kifizetése iránti kérelmek pedig elveszítik azt az alapot, amelyre támaszkodtak.
Jogi aktus: 57/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 613. szám, 2026. július 27.
Hatálybalépés: 2026. július 27.

A közszféra alkalmazottai béremelésének 2023-as és 2024-es plafonozása alkotmányos. Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként elutasította a Botoșani Oktatási Szakszervezetek Ligája által, több szakszervezeti tag nevében emelt kifogást, és megállapította, hogy a 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet, a 115/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet és a 128/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet alkotmányos, mind a pontosan megjelölt, kifogásolt rendelkezések, mind a maguk teljességében. Az utóbbi hónapokban ez a második alkalom, hogy a testület ugyanannak a 2022. decemberi rendeletnek egy megszorító intézkedését hagyja jóvá, miután már korábban kimondta, hogy a nyugdíjpont emelésének elhalasztása alkotmányos. A 2026. január 22-i 57. sz. határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 27-i 613. számában jelent meg.

A tét az oktatási szakszervezetek és az állam közötti egyik legrégebbi vita. A 153/2017. sz. kerettörvény 12. cikkének (2) bekezdése úgy rendelkezik, hogy 2023-tól az alapbéreket a mellékletekben szereplő szorzók és a garantált országos bruttó minimálbér szorzataként kell kiszámítani. Ennek a mechanizmusnak az alkalmazása számos pedagógus-munkakörben érzékelhetően magasabb bért jelentett volna a ténylegesen kifizetettnél. A kormány egymást követő sürgősségi rendeletekkel, minden költségvetési évre egy-eggyel, eltért ettől, a tanárok pedig bíróságon kérték a különbözetet.

Az alkotmánybírósági eljárás szokatlanul sok ügyet vont össze. A kifogást a Botoșani Törvényszék I. polgári jogi részlegének mintegy 60 ügyében emelték, a testület pedig valamennyit egyesítette az elsőként iktatott, 2.185D/2024. sz. üggyel. Az ügyészség a kifogás megalapozatlanként való elutasítását kérte, a kormány szerint a kifogás elfogadhatatlan volt, a Botoșani Törvényszék alkotmányosnak találta a rendelkezéseket, a parlament két házának elnöke és az ombudsman (Avocatul Poporului) pedig nem közölt álláspontot.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás eljárásjogi és azonnali. A határozat a közzétételtől végleges és mindenkire kötelező, így a botoșani mintegy 60 ügyben eljáró bíróságokat, akárcsak az ország bármely hasonló tárgyú perében eljáró fórumot, köti az Alkotmánybíróság következtetése. Az az érv, hogy a bérplafonok alkotmányellenesek volnának, többé nem hozható fel, a 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése pedig kizárja ugyanennek a kifogásnak az ismételt előterjesztését.

A második hatás az összegeket érinti. Az alkotmánnyal összhangban állóként érvényben marad az alapbérek bruttó összegének 10 százalékos emelése a 2023-as évre, a 2022. decemberi szinthez viszonyítva és a 153/2017. sz. kerettörvény mellékleteiben 2022-re előírt névértékre korlátozva, valamint az a szabály, amely szerint az újonnan alkalmazott vagy előléptetett személyzet, amelynek esetében nincs hasonló, ténylegesen fizetett munkakör, a 2022-es évre megállapított bért kapja, kiegészítve a munkaviszonyban töltött időnek megfelelő fokozattal.

A harmadik hatás a 2024-es évhez és az oktatás külön kezeléséhez kapcsolódik. Az Alkotmánybíróság jóváhagyta mind a 2023 decemberéhez képest alkalmazott általános, 5 százalékos emelést, mind az oktatásban dolgozókra alkalmazott kivételt, akiknek az alapbére átlagosan 20 százalékkal nőtt, két részletben, 2024. január 1-jétől és 2024. június 1-jétől, azzal, hogy 2024. január 1-jétől ezeket közvetlenül a 128/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet melléklete állapítja meg.

A negyedik hatás elvi jellegű, és túlmutat a konkrét ügyön. Az Alkotmánybíróság kifejezetten rögzítette, hogy a 153/2017. sz. kerettörvény valóban a közpénzből fizetett személyzet bérezésével kapcsolatos jogos várakozások forrása, a kormánynak azonban alkotmányos joga és kötelessége, hogy beavatkozzon az állam bérpolitikájába, ha előre nem látható és elháríthatatlan helyzetek állnak elő. Másként fogalmazva: a kerettörvényben szereplő emelési ütemterv nem olyan garancia, amely megköti a felhatalmazott jogalkotó kezét.

Az ötödik hatás jogtechnikai jellegű, és hasznos lehet a jövőbeli perekben. Bár a három rendelkezés alkalmazása még azelőtt megszűnt, hogy a bíróságok az Alkotmánybírósághoz fordultak volna, a testület a 2011. június 15-i 766. sz. határozata alapján abban a formájukban vizsgálta őket, amelyben a már megindult ügyekben továbbra is hatást fejtenek ki. Egy hatályát vesztett norma tehát mindaddig alkotmányossági vizsgálat alá vonható, amíg egy folyamatban lévő perben tőle függ a döntés.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogi értelemben semmi nem változik: az Alkotmánybíróság a fennálló helyzetet erősíti meg, nem módosítja. Ami változik, az a felperesek eljárási helyzete, akik elveszítik az egyetlen olyan érvet, amellyel félretehették volna a béremelésüket korlátozó rendelkezéseket.

A szakszervezet központi érve két régi, alkotmányellenességet megállapító határozaton nyugodott. A 2008. november 12-i 1.221. sz. határozatával az Alkotmánybíróság megállapította a 136/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet alkotmányellenességét, a 2009. június 2-i 842. sz. határozatával pedig a 151/2008. sz. sürgősségi kormányrendelet részleges alkotmányellenességét. Mindkét rendelet csökkentette az oktatás számára a 15/2008. sz. kormányrendeletben megállapított és a parlament által a 221/2008. sz. törvénnyel jóváhagyott béremeléseket. A testület akkor úgy döntött, hogy a kormány nem fogadhat el sürgősségi rendeletet pusztán azért, hogy ellensúlyozzon egy éppen a parlament által felvállalt jogalkotási irányt.

A megkülönböztetés, amelyet az Alkotmánybíróság most tesz, a körülményekre vonatkozik, nem a tartalomra. 2008-ban a kormány ugyanabban az évben és nagyon rövid idővel azután lépett közbe, hogy a parlament jóváhagyta az emeléseket, tehát egy frissen kinyilvánított jogalkotói akaratot hiúsított meg. 2022-ben és 2023-ban a korlátozó intézkedéseket a kormány évente, egymást követő saját jogi aktusaival állapította meg, a 226/2020. sz. sürgősségi kormányrendelet és a 130/2021. sz. sürgősségi kormányrendelet folytatásaként, amelyek indokolását a testület a 2024. szeptember 17-i 388. sz. határozatában már elemezte.

Az indokolásokból átvett érvek számszerűsíthetők. A 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet intézkedései nélkül, amelyek közé a béremelések csökkentése is tartozott, a konszolidált államháztartás hiánya elérte volna a bruttó hazai termék 10,3 százalékát, ami az állam finanszírozási feltételeinek szigorodásával fenyegetett, miközben az Európai Unió Tanácsának 2020. április 3-i ajánlása szigorú korrekciót kért Romániától a túlzott hiány kiigazítására. Az Alkotmánybíróság szerint ezek a körülmények objektív jellegűek, és az alkotmány 115. cikkének (4) bekezdése értelmében rendkívüli helyzetnek minősülnek.

A tulajdonhoz való jogra alapított kifogásokat az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatából származó megkülönböztetés alapján utasította el a testület: más a már elvégzett munkáért járó bér tényleges megkapásához való jog, és más az a jog, hogy valaki a jövőben is meghatározott összegű bért kapjon. Az Alkotmánybíróság a Vilho Eskelinen és társai kontra Finnország, a Kechko kontra Ukrajna, a Wieczorek kontra Lengyelország, valamint az Aizpurua Ortiz és társai kontra Spanyolország ügyben hozott ítéletekre hivatkozott, amelyek szerint az államok széles mérlegelési jogkörrel rendelkeznek a saját alkalmazottaiknak fizetett összegek megállapításában.

Végül az alkotmány 53. cikkére alapított, egyes jogok gyakorlásának korlátozását felvető kifogást technikai okból vetette el a testület: az a szöveg a szoros értelemben vett törvénnyel, vagyis a parlament aktusával végrehajtott korlátozásra vonatkozik. A közoktatási bérplafonnak közvetlen folytatása lett: a 2018-as prémium- és ajándékutalvány-tilalmat is helybenhagyta a testület. A sürgősségi rendeletekre a 115. cikk (6) bekezdése irányadó, és az Alkotmánybíróság megállapította, hogy ezt sem sértették meg, minthogy a tulajdonhoz való joggal kapcsolatos kifogások megalapozatlanok voltak.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Költségvetési kiszámíthatóságot teremt. Az államnak nem kell szembesülnie azzal, hogy két lezárt költségvetési évre visszamenőleg fizessen különbözetet a közpénzből fizetett teljes személyzetnek.
  • Tisztáz egy vitát, amely párhuzamosan több tucat ügyben zajlott, azzal a kockázattal, hogy törvényszékenként egymásnak ellentmondó döntések születnek.
  • A jövőbeli perek szempontjából hasznosan erősíti meg, hogy egy hatályát vesztett norma mégis alkotmányossági vizsgálat alá vonható, ha egy folyamatban lévő perben tőle függ a döntés.
  • Az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a plafonok ellenére az oktatásban dolgozók más szakmai kategóriáknál nagyobb béremelésben részesültek, ami azt mutatja, hogy az oktatás külön szabályozása valós volt, nem formális.

Mi marad probléma

  • A felperesek számára az eredmény a 2023-ra és 2024-re kért bérkülönbözetek elvesztése, olyan összegeké, amelyeket egyénileg számolnak ki, két év alatt azonban egyáltalán nem elhanyagolhatók.
  • A kerettörvényben szereplő emelési ütemterv a gyakorlatban évről évre visszavonható marad sürgősségi rendelettel, ami gyengíti a 153/2017. sz. kerettörvény garanciaértékét.
  • A rendkívüli helyzet vizsgálata megengedőnek bizonyul: egy részletes, hiányszámokat is tartalmazó indokolás négy éven át elegendő volt az eltérés igazolásához.
  • A határozat nem dönti el, hogy a 153/2017. sz. kerettörvény 12. cikkének (2) bekezdését alkalmazzák-e valaha teljes körűen, így az alapbérek kiszámítását övező bizonytalanság megmarad.

Hasznos tanácsok

  1. Ha folyamatban van azonos tárgyú pere, kérje meg ügyvédjét, ellenőrizze, hogy a kereset kizárólag ezeknek a rendelkezéseknek az alkotmányellenességére támaszkodott-e. Ha igen, a határozat kötelező a bíróságra nézve, és a helyt adás esélye drasztikusan csökken.
  2. Nézze meg, hogy keresete tartalmaz-e önálló kereseti kérelmeket is, például a munkaviszonyban töltött időnek megfelelő fokozatra, szerződéses pótlékokra vagy korábbi ítéletekkel megszerzett jogokra vonatkozóan. Ezeket ez a határozat nem érinti, és elbírálásuk tovább folyik.
  3. Ne keverje össze az emelések plafonozását a bér kifizetésének elmaradásával. Az Alkotmánybíróság jövőbeli emelések korlátozását hagyta jóvá, nem a már elvégzett munkáért járó összegek csökkentését, amely továbbra is védelmet élvez.
  4. Ha az oktatásban dolgozik, és 2023-ban újonnan alkalmazták vagy előléptették, ellenőrizze a bérigazoláson, hogy a 2022-es évre szabályozott szintet alkalmazták-e Önre, kiegészítve a munkaviszonyban töltött időnek megfelelő fokozattal. Ezt a szabályt erősítette meg az Alkotmánybíróság.
  5. A 2024-es évre nézve vesse össze a januári bérjegyzéket a júniusival. Az átlagosan 20 százalékos emelés két részletének külön kell megjelennie, az alkalmazásbeli eltéréseket pedig a bírósági út előtt, közigazgatási úton, a munkáltatónál kell megtámadni.
  6. Őrizze meg a 2022. decemberi és a 2023. decemberi besorolási határozatokat és fizetési szelvényeket. Ezek azok a viszonyítási szintek, amelyekhez képest a most jóváhagyott 10 és 5 százalékos emeléseket számítják.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította a kifogást, és megállapította, hogy a 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet I. cikkének (1) és (2) bekezdése, a 115/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet I. cikkének (3) bekezdése és a 128/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet I. cikke, valamint mindhárom rendelet a maga teljességében alkotmányos a megfogalmazott kifogásokhoz képest. A határozatot egyhangú szavazattal hozták, és nincs hozzá különvélemény.
Megszerezhetem-e még bíróságon a 2023-as és 2024-es bérkülönbözeteket?
Ezeknek a rendelkezéseknek az alkotmányellenességére alapozva nem. A határozat 2026. július 27-től mindenkire kötelező, és ugyanaz a kifogás többé nem terjeszthető elő. Továbbra is lehetségesek a más indokra alapított kérelmek, például a munkaviszonyban töltött időnek megfelelő fokozat téves alkalmazására vagy korábbi jogerős bírósági ítéletek be nem tartására hivatkozva.
Miért volt más a helyzet 2008-ban, amikor az Alkotmánybíróság a tanároknak adott igazat?
Azért, mert akkor a kormány két egymást követő sürgősségi rendelettel csökkentette azokat a béremeléseket, amelyeket a parlament ugyanabban az évben, törvénnyel éppen jóváhagyott. Az Alkotmánybíróság úgy ítélte meg, hogy sürgősségi rendelet nem használható a parlament által alig felvállalt jogalkotási irány ellensúlyozására. 2022-ben és 2023-ban az intézkedések a kormány saját, 2020 óta évente megállapított korlátozásainak folytatásaként érkeztek, túlzott költségvetési hiánnyal jellemzett környezetben.
Csak a tanárokra vonatkozik a határozat?
Nem. A 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendelet szövege a közpénzből fizetett teljes személyzetre vonatkozik, így a jóváhagyás kiterjed az egész közigazgatásra, az egészségügyre, a védelemre és a többi költségvetési ágazatra. Kifejezetten az oktatásban dolgozókat csak a 115/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet és a 128/2023. sz. sürgősségi kormányrendelet rendelkezései célozzák.
Mit jelent az, hogy az alapbéreket a szorzók és a minimálbér összeszorzásával állapítják meg?
Ez a 153/2017. sz. kerettörvény 12. cikkének (2) bekezdésében szereplő mechanizmus, amelyet 2023-tól kellett volna alkalmazni: minden munkakörhöz tartozik egy szorzó a mellékletekben, az alapbér pedig úgy áll elő, hogy a szorzót megszorozzák a hatályos, garantált országos bruttó minimális alapbérrel. A kifogásolt rendeletek eltértek ettől a szabálytól, és az előző évhez viszonyított százalékos emeléseket rögzítettek.
Mikortól fejt ki hatást a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételtől, vagyis 2026. július 27-től. Az alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint az Alkotmánybíróság határozatai a közzététel napjától mindenkire kötelezőek, és csak a jövőre nézve fejtenek ki hatást.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 613. szám, 2026. július 27. 16 oldal PDF, 117 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.