Röviden

  • Az egyesületek és az alapítványok számára semmi nem változik. Az Alkotmánybíróság elutasította azt a kifogást, amellyel a bukaresti 3. kerületi bíróság saját kezdeményezésére azt állította, hogy a civil szervezetek feloszlatásának és felszámolásának szabályait organikus törvényben kellett volna megírni, nem kormányrendeletben. A 26/2000. sz. kormányrendelet megtámadott tíz cikke pontosan a mai formájában marad hatályban. Érinti a romániai egyesületeket, alapítványokat és szövetségeket, valamint a tagjaikat, adományozóikat és hitelezőiket.
  • A véglegesen eldöntött kérdés az, hogy kinek volt joga megírni ezeket a szabályokat. Az Alkotmánybíróság válasza szerint a Kormánynak, mert a 206/1999. sz. törvény kifejezetten felhatalmazta az egyesületek és az alapítványok tárgykörében, és attól, hogy egy feloszlatási ügy a járásbíróság elé kerül, a szöveg még nem válik a bíróságok szervezetéről szóló szabállyá. A válasz általánosan kötelező, tehát ugyanezekre a bírálatokra egyetlen bíróság sem juthat más következtetésre.
  • Mi marad érvényes egy most megszűnő szervezetre. A székhely szerinti járásbíróság dönt, szövetségek esetében a törvényszék. A felszámolás után fennmaradó vagyon nem juthat természetes személyekhez, tehát a tagok semmit nem osztanak szét. A szervezet jogilag a nyilvántartásból való törléséig létezik, a kormányrendeletben előírt határidők pedig a feloszlatásról szóló határozat után 213-274 napig életben tartják, akkor is, ha senki semmit nem vitat.
Jogi aktus: az Alkotmánybíróság 2026. március 12-i 219. sz. határozata az egyesületekről és alapítványokról szóló 26/2000. sz. kormányrendelet 54. cikke (1) bekezdésében, 55., 56. és 57. cikkében, 60. cikke (3) bekezdésében, 61. cikke (1) és (2) bekezdésében, valamint 68., 69., 70. és 71. cikkében foglalt rendelkezések alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 788. szám, 2026. szeptember 16.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 16., a megjelenés napja

Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal elutasította azt a kifogást, amellyel egy bukaresti bíróság magát az egyesületek és alapítványok romániai megszüntetésére vonatkozó szabályok alapját kérdőjelezte meg. Az eredmény a lehető legegyszerűbb az olvasó számára: egyetlen szöveg sem dől meg, egyetlen határidő sem változik, egyetlen folyamatban lévő ügyet sem kell újratárgyalni. Szemben azokkal a helyzetekkel, amelyekben az Alkotmánybíróság helyt ad a kifogásnak, és a már elveszített perek perújítással újranyithatók, az elutasítás semmilyen visszautat nem nyit, és nem érinti azt sem, amit eddig elbíráltak.

A tét mégsem nulla, és ezt érdemes az elején kimondani. A kifogást a bíróság hivatalból emelte, nem a per valamelyik fele, vagyis maga a bíró gondolta úgy, hogy olyan szöveg van előtte, amelyet talán nem is volna szabad alkalmaznia. Amíg a kérdés válasz nélkül maradt, egy egyesület feloszlatása iránti minden kérelmet olyan jogalapon bíráltak el, amelyet éppen az egyik alkalmazó bíróság kérdőjelezett meg. A 219/2026. sz. határozat lezárja a vitát, és innentől ugyanezek a bírálatok nem vezethetnek más megoldásra.

A kiindulópont egy szokványos polgári peres ügy. A 24.272/301/2020. sz. ügyben hozott 2020. december 9-i végzésével a bukaresti 3. kerületi bíróság polgári kollégiuma, amely egy egyesület feloszlatása iránti kérelmet tárgyalt, az Alkotmánybírósághoz fordult az egyesületekről és alapítványokról szóló 26/2000. sz. kormányrendelet 54. cikke (1) bekezdése, 55., 56. és 57. cikke, 60. cikke (3) bekezdése, 61. cikke (1) és (2) bekezdése, valamint 68., 69., 70. és 71. cikke miatt. Tíz cikkről van szó, egyesekről teljes egészében, másokról csak egy-egy bekezdés erejéig, és mindegyik ugyanarról szól: hogyan szűnik meg egy civil szervezet, ki dönt róla, mi lesz azzal, ami utána marad.

A bíróság érve egyetlenegy volt, jogalkotás-technikai. Az Alkotmány 73. cikke (3) bekezdésének l) pontja megkívánja, hogy a bíróságok szervezetét és működését organikus törvény szabályozza. A bíróság szerint a feloszlatásról és a felszámolásról szóló szövegek, amelyek hatáskört adnak a járásbíróságnak, és a bírótól azt kívánják, hogy felszámolókat nevezzen ki, engedélyezze a vagyontárgyak átadását és rendelje el a fennmaradó vagyon sorsát, pontosan ezt teszik. A kormányrendeleteket viszont az Alkotmány 108. cikkének (3) bekezdése szerint csak külön felhatalmazó törvény alapján és csak annak keretei között lehet kibocsátani. A bíróság rámutatott, hogy a 206/1999. sz. törvény, az 1999. decemberi felhatalmazó törvény, az igazságügy területén csak az igazságügyi műszaki szakértésre és a törvényszéki orvostani intézményekre engedte meg a Kormány jogalkotását, vagyis az egyesületek tárgykörében a bíróságok hatáskörére nem.

Milyen hatásokkal jár

A közvetlen hatás megerősítés, nem változás. A határozat végleges és általánosan kötelező, és a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől, vagyis 2026. szeptember 16-tól fejti ki hatását, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint. A tíz cikk változatlanul hatályban marad, abban a formában, amelyben egy nappal korábban is volt.

Az elutasítás semmilyen jogorvoslatot nem nyit meg, és nem kérdőjelez meg semmit abból, amit a múltban eldöntöttek. Polgári ítélet perújítása alkotmányellenességi okból csak akkor kérhető, ha az Alkotmánybíróság helyt ad a kifogásnak, tehát egyetlen lezárt feloszlatási ügy sem nyílik újra e határozat alapján.

Fordítva sem zárul le végérvényesen semmi. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése csak azt tiltja, hogy kifogást emeljenek olyan rendelkezésekkel szemben, amelyeket már alkotmányellenesnek nyilvánítottak, itt pedig a megállapítás az ellenkezője. Elméletben ugyanezek a szövegek újra megtámadhatók, más bírálatokkal. A gyakorlatban viszont az organikus törvényre vonatkozó bírálatra minden bíróságnak kifejezett válasza van, amelyre hivatkozhat, és az Alkotmánybíróság precedensként fogja felidézni, pontosan úgy, ahogy a jelen ügyben a 2024-es határozatot felidézte.

Annak az ügynek, amelyből az egész indult, a hatás inkább irattári. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (5) bekezdését, azt, amely az Alkotmánybíróság válaszáig felfüggesztette a tárgyalást, a 177/2010. sz. törvény hatályon kívül helyezte, így a 3. kerületi bíróság előtti per nem állt meg. A válasz öt évvel és három hónappal a kérdés után érkezett meg.

Annak a szervezetnek, amely ma szűnik meg, a térkép a kormányrendeletben szereplő marad. A feloszlásnak három útja van, és ezek nem keverendők össze. A törvény erejénél fogva, az 55. cikk szerint, amikor letelik az az időtartam, amelyre az egyesületet létrehozták, amikor a cél megvalósul vagy megvalósíthatatlanná válik, és három hónapon belül nem változtatják meg, amikor a közgyűlés vagy az igazgatótanács egy évnél hosszabb ideje nem tud összeülni, illetve amikor a tagok száma a törvényes határ alá csökken, és három hónapon át nem egészítik ki. Még itt is szükség van járásbírósági határozatra, de olyanra, amely csak megállapítja a már megtörténtet, bármely érdekelt személy kérelmére. Bírósági úton, az 56. cikk szerint, az ügyészség vagy bármely más érdekelt személy kérelmére, ha a cél vagy a tevékenység jogellenessé vagy a közrenddel ellentétessé vált, ha a célt jogellenes eszközökkel követik, ha az egyesület mást követ, mint amire létrejött, ha fizetésképtelenné vált, vagy ha olyan tevékenységet folytat, amelyre nem szerezte meg a törvény által megkívánt előzetes engedélyeket, ami a 14. cikk esete. Önkéntesen, az 57. cikk szerint, a közgyűlés határozatával, amelyet az ülést követő 15 napon belül be kell nyújtani a járásbírósághoz, hogy bejegyezzék az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartásába.

Van egy negyedik helyzet is, amelyet 2019-ben a 129/2019. sz. törvény illesztett be: az 56. cikk (11) bekezdése lehetővé teszi a bírósági határozattal történő feloszlatást akkor, ha a szervezet a 345. cikke (7) bekezdésében előírt 30 napos határidőn belül nem közli a tényleges tulajdonos azonosító adatait, az ügyészség vagy a Pénzmosás Megelőzésével és Leküzdésével Foglalkozó Országos Hivatal kérelmére. A kormányrendelet hagy egy kiskaput: az 56. cikk (3) bekezdése szerint a feloszlatási ok az érdemi indítványok előterjesztése előtt elhárítható, tehát az a szervezet, amely a per alatt közli a tényleges tulajdonosát, megmenekül.

A feloszlatás után a felszámolás következik, és itt van az a rész, amely leginkább érdekli az adományozókat és a hitelezőket. A felszámolókat magában a bírósági határozatban nevezik ki az 55., 56., 58. és 59. cikk szerinti feloszlatásoknál, vagy a közgyűlés nevezi ki őket önkéntes feloszlás esetén, és a második esetre a 61. cikk (2) bekezdése kemény jogkövetkezményt ír elő: a felszámolók kinevezése nélkül a feloszlásról szóló határozat joghatás nélkül marad. A fennmaradó vagyontárgyak nem szállhatnak át természetes személyekre, csak azonos vagy hasonló célú jogi személyekre, az alapszabályban leírt eljárás szerint. Ha az alapszabály hallgat, ha a rendelkezés a törvénybe vagy a közrendbe ütközik, vagy ha a felszámolóknak a felszámolás befejezésétől számított hat hónapon belül nem sikerül az átruházás, a 60. cikk (3) bekezdése, vagyis az ebben az ügyben megtámadott szöveg, a bíróságra bízza a döntést, amely maga rendeli el a vagyon sorsát.

A felszámolók egyetemlegesen felelnek a hitelezőknek felróhatóan okozott károkért, és a megbízás szabályai vonatkoznak rájuk, a 66. és a 67. cikk szerint. A kormányrendelet nem ír elő hasonló felelősséget a tagokra a szervezet tartozásaiért; a felszámolási felelősségről szóló szövegek a felszámolókat célozzák. A mentesítésük sem automatikus: a 69. cikk azt kívánja tőlük, hogy nyújtsák be a zárómérleget, majd várjanak 30 teljes napot vitatás nélkül, és csak azután, hogy a járásbíróság engedélyével átadják a vagyontárgyakat és az összegeket, kapják meg az igazoló okiratot.

Az utolsó lépést keverik össze a leggyakrabban a feloszlatással. A törlés nem ugyanaz, és a 71. cikk (1) bekezdése kifejezett: az egyesület vagy az alapítvány az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartásából való törlés napján szűnik meg létezni, nem a feloszlatásról szóló határozat napján. A törlés a felszámolóknak a 69. cikk szerint kiállított igazoló okirat alapján történik, a törlés kérése pedig szintén az ő kötelezettségük, a 70. cikk (3) bekezdése szerint. Addig a szervezet jogi személy marad.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi. Ez a helyes megfogalmazás, és érdemes megismételni, mert egy alkotmánybírósági határozatot általában valamilyen változás híreként olvasnak. Itt nem az. Ha a kifogásnak helyt adtak volna, az Alkotmány 147. cikkének (1) bekezdése a törvény erejénél fogva 45 napra felfüggesztette volna a szövegeket, ez alatt a Kormánynak vagy a Parlamentnek összhangba kellett volna hoznia őket az alaptörvénnyel, a határidő végén pedig a szövegek hatályukat vesztették volna. Az elutasítás miatt e mechanizmusok közül egy sem indul el.

Megváltozott viszont a kérdés állapota. 2026. szeptember 16-ig a feloszlatási és felszámolási szabályok alkotmányos alapját éppen az egyik alkalmazó bíróság vonta kétségbe, és a kétség 2020 óta egy nyitott alkotmánybírósági ügyben állt. Innentől az ilyen bírálatokra közzétett és általánosan kötelező válasz létezik.

Érdemes mellé tenni egy összehasonlítást is, amelyet a határozat nem tesz meg. Az itt megmentett egyik szöveg közvetlen szomszédsága a közelmúltban valóban megmozdult. A romániai Hivatalos Közlöny 2025. július 24-i 695. számában megjelent 2025. július 1-jei 349. sz. határozatával az Alkotmánybíróság helyt adott egy kifogásnak, és megállapította, hogy ugyanennek a kormányrendeletnek a 60. cikke (4) bekezdésében szereplő „sau art. 56 alin. (11)”, vagyis „vagy az 56. cikk (11) bekezdése” fordulat alkotmányellenes. Ez volt az a szabály, amely az államra szállította a tényleges tulajdonos közlésének elmulasztása miatt feloszlatott szervezet felszámolása után fennmaradó vagyont. A 60. cikk (4) bekezdése akkor elveszített egy darabot, ugyanennek a cikknek a (3) bekezdése pedig most érintetlenül megy át a rostán.

A második viszonyítási pont szintén 2019-hez kötődik. A 129/2019. sz. törvény, a pénzmosás megelőzéséről szóló, egyaránt beillesztette a kormányrendeletbe a tényleges tulajdonos bejelentésének kötelezettségét és a bejelentés elmulasztásának szankciójaként a feloszlatást. A jelen ügyben megtámadott szövegek azonban a régiek, a 2000. évi, majd 2005-ben és 2012-ben módosított felépítésből valók, vagyis azok a szabályok, amelyek alapján az elmúlt huszonöt évben a szervezetek megszűntek.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A folyamatban lévő feloszlatási kérelmek megtartják a jogalapjukat. Egyetlen bírónak sincs többé oka arra, hogy ugyanezen bírálat miatt elhalassza az ügyet vagy újra az Alkotmánybírósághoz forduljon.
  • A hatáskör ott marad, ahol volt: az egyesület vagy az alapítvány székhelye szerinti járásbíróságnál, szövetségek esetében a törvényszéknél. Semmi nem kerül át máshová egy per közepén.
  • A határozat egyhangú szavazattal, különvélemény nélkül született, tehát a bíróságoknak küldött jelzésnek nincsenek értelmezendő árnyalatai.
  • A kérdést a bíróság hivatalból tette fel, nem egy időhúzásra játszó fél. A válasz a szöveget alkalmazó valódi kétségét oldja fel, nem egy eljárási taktikát.

Mi marad probléma

  • Az indokolást csaknem teljes egészében egy olyan határozatból vették át, amely másról szólt: egy egyesület létrehozásáról és nyilvántartásba vételéről. A bírósági úton történő feloszlatást kontradiktórius eljárásban bírálják el, nem nemperes eljárásban, a határozat pedig egyetlen mondattal lép át a különbségen.
  • A szövegek minden gyakorlati hibájukkal együtt talpon maradnak, és az Alkotmánybíróság nem is javíthatta volna ki őket: csak azt mondhatta meg, hogy a Kormánynak volt-e joga megírni őket.
  • A kérdés és a válasz között 1 919 nap telt el, vagyis öt év és három hónap, ehhez jön még 188 nap a kihirdetéstől a megjelenésig.
  • A megkeresett intézmények közül egyik sem küldött álláspontot a több mint öt év alatt: sem a Parlament két háza, sem a Kormány, sem az ombudsman.

Hasznos tanácsok

  1. Ha a szervezete feloszlatási perben áll, ne várja, hogy a határozat megváltoztatja a helyzetét. A kifogást elutasították, tehát azok a szövegek, amelyeken a kérelem nyugszik, változatlanul alkalmazandók.
  2. Először azt nézze meg, milyen alapon kérik a feloszlatást. Az 55. cikk szerinti, a törvény erejénél fogva bekövetkezőt a bíróság állapítja meg, és egy már bekövetkezett tényből indul, például az időtartam lejártából vagy egy közgyűlés nélkül eltelt évből. Az 56. cikk szerinti, bírósági úton történőt az ügyészség vagy bármely érdekelt személy kéri, és kontradiktórius eljárásban bírálják el. A védekezés nem néz ki egyformán a két esetben.
  3. Önkéntes feloszlás esetén ugyanazon az ülésen mindkét kötelezettségnek tegyenek eleget. A közgyűlési határozatot az 57. cikk szerint az ülés napjától számított 15 napon belül be kell nyújtani a járásbírósághoz, a felszámolókat pedig szintén a közgyűlésnek kell kineveznie. A kinevezésük nélkül a 61. cikk (2) bekezdése megfosztja a feloszlásról szóló határozatot a joghatásától.
  4. Ne számítson arra, hogy a vagyont szétosztják a tagok között. A 60. cikk (1) bekezdése tiltja a fennmaradó vagyontárgyak természetes személyekre való átruházását. Ha Ön akarja megválasztani, ki kapja meg őket, az átruházás eljárását írja bele idejében az alapszabályba, különben a bíróság választ, a 60. cikk (3) bekezdése szerint.
  5. Ha pénzt kell behajtania egy felszámolás alatt álló szervezettől, figyelje a hirdetményt annak a járásbíróságnak az ajtaján, amelynek körzetében a szervezet székhelye van. A felszámolást a 68. cikk (3) bekezdése szerint ott teszik közzé, a felszámolók zárómérlegét pedig a benyújtásától számított 30 teljes napon belül lehet megtámadni, a 69. és a 70. cikk szerint.
  6. Határidőn belül közölje a tényleges tulajdonos adatait. Az első szankció után a 345. cikk (7) bekezdése 30 napot ad a jegyzőkönyv közlésétől, az elmulasztás pedig megnyitja az utat a bírósági úton történő feloszlatás felé. Ha a per már elindult, a feloszlatási ok az érdemi indítványok előterjesztéséig elhárítható, az 56. cikk (3) bekezdése szerint.
  7. Ha szövetségről van szó, a törvényszékhez forduljon, ne a járásbírósághoz. A kormányrendelet 72. cikke ugyanazokat a feloszlatási és felszámolási szabályokat alkalmazza a szövetségekre, de a hatáskört a szövetség székhelye szerinti törvényszéknek adja.
  8. Tartsa észben, hogy a szervezet nem a feloszlatásról szóló határozattal tűnik el. A 71. cikk (1) bekezdése szerint a nyilvántartásból való törlés napjáig jogi személy marad, a törlést pedig a felszámolók kérik, a 69. cikkben előírt igazoló okirat alapján.

Gyakori kérdések

Változik valami az egyesületem számára 2026. szeptember 16-tól?
Nem. Az Alkotmánybíróság elutasította a kifogást, tehát mind a tíz megtámadott cikk pontosan a korábbi formájában marad hatályban. Nem jelenik meg új határidő, új kötelezettség vagy hatáskörváltozás.
Akkor miért számít a határozat?
Mert véglegesen eldönt egy 2020 decembere óta nyitott kérdést: volt-e joga a Kormánynak kormányrendeletben szabályozni az egyesületek feloszlatását és felszámolását, amikor ezek az eljárások a járásbíróság előtt zajlanak. Az általánosan kötelező válasz szerint volt, mert a 206/1999. sz. törvény kifejezetten felhatalmazta az egyesületek és az alapítványok tárgykörében, a járásbíróságnak adott hatáskör pedig nem jelenti a bíróságok szervezetének szabályozását.
Ki emelte a kifogást, és miért tartott ilyen sokáig?
Hivatalból emelte a bukaresti 3. kerületi bíróság polgári kollégiuma, a 2020. december 9-i végzésével, egy egyesület feloszlatása iránti ügyben. Az Alkotmánybíróság 2026. március 12-én döntött, a megkereséstől számított 1 919 nap után, a határozat pedig a kihirdetéstől számított 188 nap múlva jelent meg. A járásbíróság előtti per ez alatt nem állt, mert a felfüggesztés szabályát 2010-ben hatályon kívül helyezték.
Mi lesz a felszámolás után megmaradó vagyonnal és pénzzel?
Természetes személyekhez nem juthat, tehát a tagok semmit nem kapnak. Azonos vagy hasonló célú magánjogi vagy közjogi jogi személyekre száll át, az alapszabályban előírt eljárás szerint. Ha az alapszabály nem ír elő ilyen eljárást, ha a rendelkezés jogellenes, vagy ha a felszámolóknak a felszámolás befejezésétől számított hat hónapon belül nem sikerül az átruházás, a bíróság maga rendeli a vagyont azonos vagy hasonló célú jogi személyhez, a 60. cikk (3) bekezdése szerint.
Mi a különbség a feloszlatás és a törlés között?
A feloszlatás megállítja a rendes működést, és megnyitja a felszámolást. A törlés kiveszi a szervezetet az Egyesületek és Alapítványok Nyilvántartásából. A 71. cikk (1) bekezdése szerint az egyesület vagy az alapítvány csak a törlés napján szűnik meg létezni, tehát a két időpont között jogi személy marad, az igazgatótanács helyén felszámolókkal.
Mennyi idő telik el a kormányrendelet határidői szerint a feloszlatástól a törlésig?
213 és 274 nap között, vagyis hét és kilenc hónap között, akkor is, ha senki semmit nem vitat. A felszámolók a 65. cikk szerint a feloszlatás közzétételétől számított hat hónapnál korábban nem zárhatják le a műveleteket, azután két hónapjuk van a zárómérleg benyújtására a 68. cikk (1) bekezdése szerint, a mérleget pedig csak 30 teljes nap vitatás nélküli elteltével tekintik jóváhagyottnak, a 69. cikk szerint.
Felelnek az egyesület tagjai a fennmaradó tartozásokért?
A kormányrendelet nem ír elő ilyen felelősséget. A felszámolási szakasz felelősségéről szóló szövegek, a 66. és a 67. cikk, a felszámolókat célozzák, akik egyetemlegesen felelnek a hitelezőknek felróhatóan okozott károkért, és a megbízás szabályai vonatkoznak rájuk. A követeléseket a szervezet vagyonából fizetik ki, a felszámolást pedig nem lehet befejezettnek nyilvánítani addig, amíg a vitatott vagy azonnal ki nem fizetett követelések jogosultjai nem kapnak biztosítékot.
Megtámadható még valaha ez a szöveg az Alkotmánybíróságnál?
Igen. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése csak a már alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezések megtámadását tiltja, itt pedig a megállapítás fordított volt. Egy új kifogásnak azonban más bírálatot kellene felhoznia, mint az organikus törvényre vonatkozót, amelyre most kifejezett és általánosan kötelező válasz létezik.

A szerkesztőség elemzése

A megoldás helyes és nehéz volna cáfolni. A 206/1999. sz. törvény 1. cikke S) pontjának 2. alpontja valóban tartalmazza az „Reglementări cu privire la asociații și fundații”, azaz az egyesületekre és alapítványokra vonatkozó szabályozás címet viselő felhatalmazást, és az ennek alapján kibocsátott kormányrendelet megállapíthatta, ki bírálja el a feloszlatási kérelmeket, anélkül hogy a bíróságok szervezetéhez nyúlt volna. Nem a megoldással van baj, hanem az odáig vezető úttal.

Az első megfigyelés csak akkor látszik, ha kinyitjuk a felhatalmazó törvényt. A kifogást emelő bíróság a 206/1999. sz. törvény 1. cikke S) pontjának 1. alpontjára hivatkozott, az az alpont viszont az „Organizarea și funcționarea agențiilor imobiliare”, vagyis az ingatlanközvetítő ügynökségek szervezete és működése címet viseli. A kormányrendeletet ugyanannak a pontnak a 2. alpontja, az egyesületekről és alapítványokról szóló alapján bocsátották ki, pontosan úgy, ahogy a preambuluma is mutatja. A bírálat tehát mellétalált, az Alkotmánybíróság pedig a helyes alpontra válaszolt, anélkül hogy bárhol jelezte volna: a végzésben megjelölt alpont másik volt. A megoldáson ez nem változtat, de megmagyarázza, miért lehetett volna az indokolás sokkal rövidebb.

A második megfigyelés súlyosabb, és a két határozat összevetéséből jön elő. Az Alkotmánybíróság egész indokolása, a 11. bekezdéstől a 15-ig, a romániai Hivatalos Közlöny 2025. június 2-i 514. számában megjelent 2024. november 5-i 598. sz. határozatból származó idézet. Az a határozat viszont a kormányrendelet 5. cikke (1) bekezdését, 7. cikke (1) bekezdését, 8., 9., 10., 11., 12. és 33. cikkét, 74. cikke (1) bekezdését és 84. cikke (3) bekezdését érintette, vagyis egy egyesület létrehozását és nyilvántartásba vételét. Az érv, amely tartja, az, hogy a nyilvántartásba vételt nemperes eljárásban bírálják el, ahol a végzéseknek a polgári perrendtartás 535. cikke szerint nincs ítélt dolog hatályuk. A most megtámadott szövegek épp az ellenkezőjét írják le: a bírósági úton történő feloszlatást az ügyészség vagy bármely érdekelt személy kéri, és kontradiktórius eljárásban bírálják el, a 70. cikk (2) bekezdése pedig a mérleg megtámadása tárgyában hozott ítéletről azt mondja, hogy végrehajtható és fellebbezéssel támadható. A határozat a két helyzet közötti távolságot egyetlen mondattal hidalja át, a 16. bekezdésben, a „pentru identitate de rațiune”, vagyis az azonos indokok alapján fordulattal. A következtetés lehet ugyanaz, de az indok nem száll át magától, itt pedig minden magyarázat nélkül szállt át.

A harmadik megfigyelés olyan számítás, amelyet a kormányrendelet sehol nem végez el, noha elbírja. Egy tartozás és jogvita nélküli szervezetnél a feloszlatás közzétételétől a törlésig vezető út három olyan határidőn megy át, amelyek nem fedhetik egymást: hat hónap, amely alatt a felszámolók nem zárhatják le a műveleteket, a 65. cikk szerint, azután legfeljebb két hónap a zárómérleg benyújtására, a 68. cikk (1) bekezdése szerint, majd 30 teljes nap vitatás nélkül, a 69. cikk szerint. Összeadva 213 és 274 nap közötti időt jelent. Egy 2026. szeptember 16-án feloszlatott egyesületet nem lehet 2027. április 17. előtt törölni, és ha a felszámolók teljes egészében kihasználják a törvényes határidőket, 2027. június 17. előtt sem. Ez alatt az egész idő alatt a szervezet jogilag létezik, az igazgatótanács helyén felszámolókkal, és így is szerepel a nyilvántartásban.

Az utolsó megfigyelés két olyan cikk egymás mellé tételéből fakad, amelyeket általában nem együtt olvasnak. A 74. cikk (1) bekezdése arra kötelezi a bíróságokat, hogy hivatalból és három napon belül elektronikusan közöljék az igazságügyi minisztériummal a bármely egyesület, alapítvány vagy szövetség létrejöttére, módosítására és megszűnésére vonatkozó jogerős határozatokat, a Nonprofit Jogi Személyek Országos Nyilvántartása számára, amely a 75. cikk (1) bekezdése szerint nyilvános. Ugyanakkor a 68. cikk (3) bekezdése azt kívánja, hogy a felszámolást a bíróság ajtajára kifüggesztve tegyék közzé. Az állam három napon belül elektronikusan kapja meg az információt, a hitelezőnek, az adományozónak vagy a szerződéses partnernek viszont el kell mennie a járásbíróság épületébe, hogy lássa a hirdetményt. Ez nem a határozat problémája, hanem azé a szövegé, amelyet a határozat hatályban hagy, és pontosan az a fajta dolog, amelyet egy elutasítás nem tud megjavítani.

Mit kellene megváltoztatni

  • A felszámolást a Nonprofit Jogi Személyek Országos Nyilvántartásában tegyék közzé, ne a járásbíróság ajtaján. A nyilvántartást az igazságügyi minisztérium vezeti, nyilvános, és a jogerős határozatokat már most három napon belül megkapja. A gyakorlati hatás: egy hitelező vagy egy adományozó online tudná meg, hogy a szervezet felszámolás alatt áll, még abban az időszakban, amelyben megtámadhatja a zárómérleget, ahelyett hogy egy bírósági látogatásra volna utalva.
  • Írják bele a kormányrendeletbe, hogyan teszik közzé a feloszlatást. A 65. cikk hat hónapos határidőt köt a feloszlatás közzétételéhez, az egyetlen szabályozott közzététel viszont, a 68. cikk (3) bekezdésében, a felszámolásra vonatkozik, nem a feloszlatásra. A gyakorlatban kiszámítható nappá válna az az időpont, amelytől a felszámolók lezárhatják a műveleteket, nem pedig ügyről ügyre értelmezendővé.
  • Írjanak elő rövidített törlési eljárást a vagyon és tartozás nélküli szervezetekre. Ma ugyanaz a hét-kilenc hónap vonatkozik a nulla mérlegű egyesületre is, amelynek nincs mit felszámolnia. Az eredmény: a nyilvántartás gyorsabban tisztulna a csak papíron létező szervezetektől, az alapítók pedig nem maradnának csaknem egy évig egy halott struktúrához kötve.
  • Indokolják meg a joggyakorlat átvételét, amikor a megoldást azonos indokok alapján veszik át. A határozat a nyilvántartásba vétel nemperes eljárására épített indokolást alkalmaz olyan szövegekre, amelyek kontradiktórius eljárást szerveznek. Mi változna: az a szervezet vagy bíró, aki elolvassa a határozatot, ellenőrizni tudná, hogy az érv valóban lefedi-e a feloszlatást, ahelyett hogy bizalomból fogadná el.
  • Rövidítsék le a kihirdetéstől a megjelenésig vezető utat. A határozat csak a megjelenéstől fejt ki hatást, 2026. március 12. és szeptember 16. között viszont 188 nap telt el, amely alatt a hasonló kérelmeket tárgyaló bíróságoknak nem volt válaszuk. A hatás: ugyanaz a megoldás fél évvel korábban érne el a bíróságokhoz, mindenféle érdemi módosítás nélkül.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 788. szám, 2026. szeptember 16. 8 oldal PDF, 82 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.