Röviden
- A Parlament három év és hét hónap késéssel hagyja jóvá a 2023-as évre szóló adó- és költségvetési intézkedéscsomagot: plafonozott, 10 százalékos béremelés, étkezési utalványok és jutalmak nélkül a közszférában.
- Ugyanebben a csomagban kapott helyet a nyugdíjasoknak járó pénzügyi támogatás, amelyet 2023 januárjában és októberében fizettek ki, a közintézmények álláshelyeinek plafonozása és a bíróságon megnyert összegek ütemezett kifizetése.
- A törvény semmit nem módosít. Az intézkedések amúgy is a 2023-as évre korlátozódtak, így a jóváhagyásnak történeti jelentősége van, a mai költségvetésre nincs hatása.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 574. szám, 2026. július 13.
Hatálybalépés: 2026. július 16.
A közszféra bérei 2023. január 1-jétől 10 százalékkal nőttek, de nem haladhatták meg a bértörvény mellékleteiben szereplő névértéket. Ugyanabban az évben nem adtak étkezési utalványt, nem osztottak jutalmat, a közintézmények álláshelyeinek száma pedig plafonozva maradt. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 13-i 574. számában megjelent 130/2026. sz. törvény azt a rendeletet hagyja jóvá, amely mindezt megállapította. Ez a harmadik jóváhagyó törvény ugyanabból a lapszámból, a költségvetési tartalékalapról szólóval együtt.
A Kormány 168/2022. sz. sürgősségi kormányrendeletét a romániai Hivatalos Közlöny 2022. december 9-i 1186. számában tették közzé, és harminckilenc cikkből áll. Ez az az éves csomag, amellyel a kormány a költségvetési törvény előtt rögzíti, mely jogosultságokat adja meg és melyeket függeszti fel a közszférában.
A jóváhagyó törvénynek egyetlen cikke van, és semmilyen módosítást nem hoz. A rendeletet az időközben bekövetkezett módosításokkal és kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá.
Milyen hatásokkal jár
A 10 százalékos emelés kezdettől fogva plafonozva volt. A 153/2017. sz. kerettörvénytől eltérve 2023. január 1-jétől az alapbérek, a szolgálati illetmények és a besorolási illetmények 10 százalékkal emelkedtek a 2022. decemberi szinthez képest, de nem haladhatták meg a bértörvény mellékleteiben a 2022-es évre megállapított névértéket.
Értékutalványok nélkül, egyetlen kivétellel. 2023-ban a közintézmények és a közhatóságok nem adtak a személyi állománynak értékutalványt, a finanszírozási rendszertől és az alárendeltségtől függetlenül. Az egyetlen kivétel a bölcsődei utalvány volt.
Jutalmak nélkül, a teljesítményre vonatkozó kivételekkel. A jutalmakat megtiltották, kivéve a hivatalos versenyeken eredményt elérő sportolóknak és szakmai stábjaiknak járókat, valamint az olimpiákon és versenyeken díjazott tanulóknak, hallgatóknak, kutatóknak és tanároknak, illetve az őket felkészítő tanároknak járókat.
A túlmunka külön rendszert és felső határt kapott. A közrendvédelem, a határrendészet, a sürgősségi helyzetek, valamint a személyazonossági okmányok és a vezetői engedélyek nyilvántartása területén dolgozó különleges jogállású személyi állomány, továbbá a büntetés-végrehajtási rendőrök az időben nem kompenzálható túlórákért a szolgálati illetmény vagy a beosztási illetmény 75 százalékának megfelelő emelést kaptak, amely csak akkor volt kifizethető, ha 60 napon belül nem lehetett szabadidőt adni, az elsőrendű hitelutalványozó szintjén megállapított illetményalap 3 százalékának keretén belül, évi 180 órás, kivételesen 360 órás felső határral.
Az álláshelyek száma plafonozva maradt. 2023-ban a közpénzből finanszírozott álláshelyek maximális számát fenntartották a közintézményeknél és a közhatóságoknál, a finanszírozás módjától függetlenül.
A bíróságon megnyert pénzt ütemezetten fizették ki. A bérjellegű jogosultságokra vonatkozó bírósági ítéletekben megállapított összegeket továbbra is a rendeletben szereplő ütemezési mechanizmus szerint fizették ki.
A nyugdíjba vonuláskor járó segélyeket nem adták meg. A nyugdíjba vonuláskor, a visszavonuláskor, a szolgálati jogviszony megszűnésekor vagy a tartalékállományba helyezéskor járó segélyeket és térítéseket 2023-ban nem folyósították.
A nyugdíjasok pénzügyi támogatást kaptak, két részletben. A rendelet pénzügyi támogatást vezetett be az állami nyugdíjrendszer nyugdíjasainak, a katonai nyugdíjrendszerből ellátásban részesülőknek és a különtörvények alapján jogosultaknak, amelyet 2023 januárjában és októberében hivatalból, a területi nyugdíjpénztárakon keresztül fizettek ki. A támogatás nem számít bele a felső határokba, a garantált minimáljövedelemről szóló törvény értelmében nem minősül jövedelemnek, és nem vonható letiltás alá.
Több térítés a 2022. decemberi szinten maradt. Köztük a politikai okokból üldözött személyeknek a 118/1990. sz. törvényerejű rendelet alapján járó térítések, a testnevelésről és a sportról szóló törvény szerinti életjáradékok, valamint a különtörvényekből eredő további jogosultságok.
Több határidőt elhalasztottak vagy felfüggesztettek. A nemzeti oktatásról szóló 1/2011. sz. törvény 8. cikkének, vagyis az oktatásra fordított bruttó hazai termékbeli arányt megállapító rendelkezésnek az alkalmazását 2024-re halasztották, az iskolai méz mint táplálékkiegészítő osztását pedig a 2023-as év egészére felfüggesztették. Egyes kategóriák ingyenességeit és tarifakedvezményeit három oda-vissza utazásra vagy hat egyszerű utazásra korlátozták.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 2022. decemberi változattal való összevetés azt mutatja, hogy a rendelet semmit nem talált fel, hanem egy mintát folytatott. Ugyanazok az intézkedéscsoportok, csaknem ugyanabban a sorrendben, megjelennek a korábbi évek megfelelő rendeleteiben is: eltérés a 153/2017. sz. kerettörvény béremelési ütemtervétől, az értékutalványok tilalma, az álláshelyek plafonozása, a nyugdíjba vonuláskor járó segélyek felfüggesztése.
A 2023-as év sajátossága a 10 százalékos emelés volt, kettős plafonnal: százalékosan a 2022. decemberi szinthez képest, névértékben pedig a bértörvény mellékleteiben szereplő értékekhez képest. A gyakorlatban aki már elérte a mellékletbeli értéket, semmit nem kapott.
A második újdonság a nyugdíjasoknak járó pénzügyi támogatás volt, amelyet két részletben fizettek ki, és amelyet védtek a letiltástól, a felső határoktól és a jövedelemszámítástól. Ez az a fajta intézkedés, amely nem a költségvetési törvényben, hanem az azt megelőző rendeletben jelenik meg.
A mostani törvénnyel mindebből semmi nem változik. Az intézkedések kifejezetten a 2023-as évre korlátozódtak, és kimerítették hatásukat. Ami változik, az a rendelet jogi státusza: a Parlament többé nem utasíthatja el és nem módosíthatja.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Véglegesen lezárja a vitát a 2023-ban kifizetett és a ki nem fizetett jogosultságok jogalapjáról, ideértve a nyugdíjasoknak járó pénzügyi támogatást is.
- Visszamenőleg megerősíti azt az alapot, amelyen a különleges jogállású személyi állomány túlóráit számolták, márpedig ez a fejezet perek sorát szülte.
- A módosítás nélküli jóváhagyás senkire nézve nem jár visszamenőleges hatállyal, tehát nem nyit újra lezárt elszámolásokat.
- Véget vet annak a helyzetnek, amelyben egy teljes költségvetési év olyan jogi aktusra támaszkodott, amelyet a Parlament még elutasíthatott.
Mi marad probléma
- A rendelettől a jóváhagyásig eltelt három év és hét hónap azt jelenti, hogy a parlamenti szavazás akkor érkezett, amikor már minden intézkedés kimerítette a hatását.
- Egy harminckilenc cikkből álló jogi aktust, amely érinti a bérezést, a nyugdíjakat, az oktatást, a sportot, a közlekedést és az adózást, csak tömbben lehet jóváhagyni vagy elutasítani.
- Aki bíróságon támadta meg a rendelet valamelyik intézkedését, éveken át úgy vitte a pert, hogy a Parlament álláspontja nem volt ismert.
- A 10 százalékos emelés névértékbeli plafonozása olyan helyzeteket teremtett, amelyekben két azonos beosztású alkalmazott eltérő emelést kapott, aszerint, hogy milyen szintről indult.
- A határidők felfüggesztése, mint az oktatási törvény 8. cikkének esetében, évről évre megismétlődött, a késedelmes jóváhagyás pedig bevett gyakorlatként erősíti meg.
Hasznos tanácsok
- Ha 2023-as bérjellegű jogosultságok miatt pere van, tartsa észben, hogy azok jogalapja a most jóváhagyott rendelet, a későbbi módosításokkal és kiegészítésekkel egységes szerkezetben. A tényállás idején hatályos szöveget ellenőrizze, ne az eredetit.
- A különleges jogállású személyi állomány 2023-as túlóráinál a konkrét feltételeket az elsőrendű hitelutalványozó rendelete állapította meg. Az a rendelet mondja meg, mely tevékenységek estek kifizetés alá, nem a sürgősségi kormányrendelet.
- A túlmunkáért járó 75 százalékos emelést csak akkor fizették ki, ha az órákat a közvetlen vezető írásban rendelte el, és ha 60 napon belül nem lehetett szabadidőt adni.
- Ha 2023-as nyugdíjügyet ellenőriz, a januárban és októberben kifizetett pénzügyi támogatás nem számít bele a felső határokba, a garantált minimáljövedelemről szóló törvény értelmében nem jövedelem, és nem volt letiltás alá vonható.
- A 118/1990. sz. törvényerejű rendelet szerinti térítéseknél a 2023-as év szintje a 2022. decemberi szint. Minden újraszámítás onnan indul.
- Ne keverje össze ezt a rendeletet a 2023-as állami költségvetési törvénnyel. A rendelet a jogosultságokat és a tilalmakat állapítja meg, nem a megítélt összegeket.
Gyakori kérdések
Mit tesz ez a törvény?
Változik valami a 2026-os évre?
Mekkora volt a 2023-as béremelés?
Miért nem adtak étkezési utalványt 2023-ban?
Ki kapta a nyugdíjasoknak járó pénzügyi támogatást?
Hogyan fizették a túlórákat a rendőrségnél és a büntetés-végrehajtásnál?
Miért csak most hagyták jóvá?
A szerkesztőség elemzése
Az itt jóváhagyott rendelet az a dokumentum, amely a gyakorlatban eldöntötte, milyen lesz a 2023-as év néhány millió ember számára: mennyivel nőnek a közszféra bérei, kapnak-e utalványt, osztanak-e jutalmat, mennyivel kapnak többet a nyugdíjasok, és mely határidőket halasztják el ismét. Nem a költségvetési törvény, hanem ez az azt megelőző jogi aktus, amelyet sürgősségi kormányrendelettel fogadtak el, három héttel az év vége előtt.
A mechanizmus ismert, és évente megismétlődik. Ez az első probléma. Egy harminckilenc cikkből álló csomagot, amely a határrendész illetményétől az iskolai mézig mindent érint, sem a Parlamentben, sem a sajtóban nem lehet érdemben megvitatni. Tömbben hagyják jóvá vagy utasítják el, a Parlament pedig a jelen esetben azt választotta, hogy három éven és hét hónapon át egyiket sem teszi.
A második probléma maga a késedelem. A jóváhagyó szavazás akkor érkezett, amikor már minden intézkedés lejárt, tehát senki számára nem változtathatott semmin. Csak a formális jogi hatás marad: a rendeletet többé nem lehet elutasítani. Az így gyakorolt parlamenti ellenőrzés nem ellenőrzés, hanem utólagos megerősítés.
Mit kellene megváltoztatni
- Alkotmányos határidő a sürgősségi kormányrendeletek jóváhagyására. Enélkül egy teljes költségvetési évet megszervező jogi aktus addig maradhat függő helyzetben, amíg a vita történelemmé nem válik.
- Az éves csomagok szakterületek szerinti szétválasztása. A bérezésnek, a nyugdíjaknak, az oktatásnak és az adózásnak külön jogi aktusként kellene haladnia, hogy külön lehessen szavazni róluk.
- Nyilvános indokolás minden egyes határidő-felfüggesztéshez. Az évről évre ismételt halasztások, mint az oktatási törvény 8. cikkének esetében, saját indokolást érdemelnének, nem egy sort egy harminckilenc cikkes csomagban.
- Az intézkedések hatásainak közzététele minden év végén. Hány alkalmazott kapta meg ténylegesen a 10 százalékot, hányan nem kaptak semmit a névértékbeli plafon miatt, mennyibe került a nyugdíjasoknak járó támogatás. Az adatok megvannak a Pénzügyminisztériumban, és tájékozottabbá tennék a következő csomag vitáját.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 574. szám, 2026. július 13. 16 oldal PDF, 101 KB a jogi aktus a(z) 4. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.