Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal megalapozatlanként elutasította azt a kifogást, amely szerint a katonai bíráknak és ügyészeknek egyszerre két bértábla, a magisztrátusoké és a hadseregé szerint kellene fizetést kapniuk.
  • A szabály marad az, amit a 153/2017. sz. kerettörvény VI. sz. melléklete II. fejezetének 69. cikke (1) bekezdése és 70. cikke mond: a katonai magisztrátusokat az igazságszolgáltatási rendszer személyi állományaként javadalmazzák, és ezen felül csak a rendfokozati illetmény jár nekik. A hadsereg többi emelése, köztük a parancsnoki illetmény, nem illeti meg őket.
  • A határozatot 2025. október 16-án hozták meg, és csak 2026. szeptember 2-án jelent meg, 321 nappal később. A megjelenés napjától végleges, és valamennyi bíróságra kötelező.
Jogi aktus: 473/2025. sz. alkotmánybírósági határozat, 2025. október 16.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 737. szám, 2026. szeptember 2.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 2., a megjelenés napja, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyre maga a testület hivatkozik a határozat jogalapjaként

Egy ezredesi rendfokozatú katonai bíró azt kérte, hogy a magisztrátusi fizetése mellett a hadsereg bértáblája szerint is fizessék, az Alkotmánybíróság pedig teljes egészében elutasította a kérését. A 2025. október 16-i, 473. sz. határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 2-i, 737. számában jelent meg, és megerősíti, hogy a két megtámadott szöveg, vagyis a közpénzből fizetett személyi állomány javadalmazásáról szóló 153/2017. sz. kerettörvény VI. sz. melléklete II. fejezetének 69. cikke (1) bekezdése és 70. cikke, alkotmányos. Ugyanez a VI. sz. melléklet, amely a honvédelem, a közrend és a nemzetbiztonság területén dolgozók javadalmazását tartalmazza, 2026 nyarán is a testület asztalára került, akkor a rendőrök osztályos szakértői címéről szóló ügyben.

A két megtámadott cikk együtt három sort tesz ki. A 69. cikk (1) bekezdése azt mondja, hogy „a katonai bírákra és ügyészekre értelemszerűen az igazságszolgáltatási rendszer személyi állományára vonatkozó külön szabályozás alkalmazandó”. A 70. cikk hozzáteszi, hogy „a tényleges szolgálatot teljesítő katonai állományú minőség alapján a 69. cikkben említett katonai állományú személyek megkapják a rendfokozati illetményt is”. Ebből a három sorból vezethető le egy kis létszámú embercsoport teljes javadalmazási rendje: azoké a magisztrátusoké, akik a katonai bíróságokon és katonai ügyészségeken ítélkeznek vagy nyomoznak, és akik egyszersmind katonai rendfokozatot viselnek.

A kifogás előterjesztője, aki a testület megkeresése és az ügy elbírálása között elhunyt, a kérdést egy 2018-ban indult közigazgatási perben vetette fel, amelyben bizonyos bérjárandóságok megítélését kérte. Az érvelése két ágon futott. Az első: a VI. sz. melléklet 69. cikkének (1) bekezdése más szavakkal megismétel egy szabályt, amely már benne van ugyanezen törvény V. sz. mellékletének 2. cikke (1) bekezdésében, ezt a párhuzamosságot pedig tiltja a jogalkotási technika szabályairól szóló 24/2000. sz. törvény 13-17. cikke, és sérti a jogszabályi minőségnek az Alkotmány 1. cikke (3) és (5) bekezdéséből fakadó követelményeit. A második: ahogyan a hatóság és az elsőfokú bíróság a szövegeket olvasta, az hátrányos megkülönböztetést jelent a katonai magisztrátussal szemben minden más katonához képest, ami ellentétes az Alkotmány 16. cikkének (1) bekezdésével és az emberi jogok európai egyezményének 14. cikkével.

A tét számokban már a kifogás indokolásából is látszott. Az előterjesztő, aki megbízott elnöki és bírósági elnökhelyettesi tisztséget töltött be, 10, illetve 8 százalékos illetményemelést kapott. Egy katonai alakulat parancsnoka, akinek a felelősségét az előterjesztő katonai vonalon egyenértékűnek tartotta, a VI. sz. melléklet 8. cikkének (1) bekezdése szerint a beosztási illetmény legfeljebb 25 százalékának megfelelő parancsnoki illetményt kap. A magisztrátusnak megmaradó egyetlen katonai jellegű járandóság a rendfokozati illetmény volt, ezredesi rendfokozat esetén az ügyben hivatkozott adat szerint 360 lej.

A testület nem bocsátkozott a százalékok összevetésébe. A 2021. január 14-i, 7. sz. határozatra hivatkozott, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. április 21-i, 418. számában jelent meg, és amelyben már megvizsgált csaknem azonos kifogásokat, azokat, amelyeket az Országos Korrupcióellenes Ügyészség katonai ügyészei fogalmaztak meg. Ott, a 35. bekezdésben mondta ki azt a következtetést, amely a mostani ügyet is lezárja: a katonai magisztrátusok „nem részesülnek kettős javadalmazási rendben, vagyis egyszerre az igazságszolgáltatási rendszer és a honvédelem területén dolgozó személyi állomány rendjében, hanem kizárólag abban, amely az ügyészekre mint az igazságszolgáltatási rendszer részére vonatkozik”. Mivel, mondja a testület a 24. bekezdésben, nem merültek fel új elemek, a 2021-es megoldás és indokolás továbbra is érvényes.

A hátrányos megkülönböztetés kérdésében az érvelés a testület szokásos gondolatmenete: az egyenlőség nem jelent egyformaságot, a tárgyilag eltérő helyzetek pedig eltérő jogi kezelést kívánnak. Egy katonai bíró és egy katonai alakulat parancsnoka nem ugyanazt a munkát végzi, tehát eltérő logika szerint is fizethetők. A tulajdonhoz való jog kapcsán a testület felidézte az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2007. április 19-i, Vilho Eskelinen és társai kontra Finnország ügyben hozott ítéletét, annak 94. bekezdését, amely szerint az egyezmény nem garantálja azt a jogot, hogy valaki a továbbiakban is meghatározott összegű fizetést kapjon.

Milyen hatásokkal jár

Az első következmény az, hogy a törvényben semmi nem változik. Az elutasító határozat pontosan ott hagyja a szöveget, ahol volt. A 153/2017. sz. kerettörvény VI. sz. melléklete II. fejezetének 69. cikke (1) bekezdése és 70. cikke abban a formában marad hatályban, ahogyan a romániai Hivatalos Közlöny 2017. június 28-i, 492. számában megjelent, és amelyet a testület a 14. bekezdésben teljes egészében idéz, anélkül hogy időközbeni módosítást jelezne.

A második következmény a konkrét ügyet érinti. A határozatot megküldik a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi szekciójának, amely így folytathatja az ítélkezést a 3.736/2/2018/a1. sz. ügyben. Mivel a kifogás előterjesztője elhunyt, a megoldás gyakorlati hasznát már nem ő élvezi, hanem az összes többi katonai magisztrátusra hat ki, aki ugyanezt az utat akarta volna használni.

A harmadik következmény az, amely bárkinek számít, aki katonai bíróságon vagy katonai ügyészségen dolgozik. 2026. szeptember 2-tól a 2021-es után van egy második alkotmánybírósági határozat is, amely ugyanazt mondja. Az a bírósági kereset, amely a parancsnoki illetményt, a VI. sz. melléklet 19. cikke szerinti általános emelést vagy ugyanezen melléklet 28. cikke szerinti osztályos szakértői emelést kérné, mostantól egy hátránnyal indul: már nem alapozható a szöveg alkotmányellenességére, mert a szöveget kétszer vizsgálták meg, és mindkétszer megállta a helyét.

A negyedik következmény gyakorlati jellegű, és a pénzügyi részlegeket érinti. A testület által megerősített minta szerint készített bérjegyzékeket, vagyis azokat, amelyeken magisztrátusi illetmény és rendfokozati illetmény szerepel, a katonai bértábla járandóságai nélkül, többé nem lehet azzal támadni, hogy maga a szabály lenne alkotmányellenes. A magisztrátusi jövedelmek 2026 szeptemberében újabb megerősítést kaptak, amikor a testület elfogadta, hogy a visszahelyezett magisztrátus nyugdíjából 85 százalékot levonnak a kinevezés idejére.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövege szempontjából semmi. Ez a lényeges rész, és ezt értik félre a leggyakrabban, amikor az Alkotmánybíróság a címlapokra kerül. Az elutasított kifogás nem helyez hatályon kívül, nem függeszt fel, és nem kötelezi a Parlamentet semmire. A törvény marad, ami volt, a határozat pedig csak egy réteg kötelező értelmezést tesz rá.

Ami viszont megváltozott, az az ítélkezési gyakorlat sűrűsége. 2021 januárjában, amikor a testület a 7. sz. határozatot meghozta, egyetlen előzmény létezett ebben a kérdésben, azt is az Országos Korrupcióellenes Ügyészség katonai ügyészeinek ügyében hozták. Most két határozat van, és a második azoknak a katonai bíráknak a helyzetét is lefedi, akik bíróságot vezettek, vagyis pontosan azt az esetet, amelyben a katonai alakulat parancsnokával való egyenértékűség érve a legerősebbnek látszott. Az a terület, ahol még megpróbálható egy alkotmányellenességi támadás, összeszűkült.

Megváltozott az ügyet körülvevő jogszabályi környezet is, jóllehet a testület ezt nem említi. A kifogás előterjesztője az indokolását többek között a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004. sz. törvény 74. cikkének (4) és (5) bekezdésére alapította. A 303/2004. sz. törvényt 2022. december 16-án hatályon kívül helyezte a 303/2022. sz. törvény, vagyis csaknem három évvel a határozat meghozatala előtt. A kifogást olyan indokolás alapján bírálták el, amely részben egy már nem létező szövegre támaszkodott. A magisztrátusi jogállás 2026-ban ismét a testület elé került, ezúttal a gyakornok ügyészek koordinálása miatt.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Lezár egy nyolc éve tartó bizonytalanságot. Az alapügyet 2018-ban iktatták. A katonai rendszer költségvetési utalványozói és maguk a magisztrátusok is egyértelműen tudják immár, mi jár és mi nem.
  • Megerősíti, hogy a rendfokozati illetmény jog marad. A 70. cikket nem törölték el, a testület pedig érvényes szövegként idézi. A katonai magisztrátusok semmit nem veszítenek abból, amit kaptak, bármilyen lett volna is a döntés.
  • Egyhangúság, különvélemény nélkül. A tanácsot alkotó mind a nyolc bíró ugyanúgy szavazott, ami valószínűtlenné teszi az ítélkezési gyakorlat megváltozását a következő években.
  • Az érvelés ellenőrizhető. A testület kifejezetten hivatkozik a 7/2021. sz. határozat 25-29. és 33-35. bekezdésére, valamint a Vilho Eskelinen ügyben hozott strasbourgi ítélet egy megjelölt bekezdésére, tehát a gondolatmenetet bárki végigkövetheti, nem csak elhinnie kell.

Mi marad probléma

  • A jogalkotási párhuzamosságra vonatkozó kifogás önálló válasz nélkül marad. Az előterjesztő azt állította, hogy a VI. sz. melléklet 69. cikkének (1) bekezdése megismétli az V. sz. melléklet 2. cikkének (1) bekezdését. A testület egy korábbi határozatra való utalással válaszol, amely főként a fizetéseknek a 2022-es szinten való maximálásával foglalkozott, nem a két melléklet átfedésével.
  • A százalékok közötti különbség megvitatatlan marad. Egy katonai bíróság elnökének járó 10 százalék és egy alakulatparancsnoknak járó legfeljebb 25 százalék között 2,5-szeres az arány. A határozat nem magyarázza meg, miért ésszerű ez az arány, csak azt mondja, hogy az eltérő bánásmód elvben megengedett.
  • A megjelenés 321 napig tartott. A döntés 2025. október 16-án született, és csak 2026. szeptember 2-án vált kötelezővé. Ez alatt a teljes időszak alatt a hasonló ügyekben ítélkező bíróságoknak nem állt rendelkezésükre az indokolás.
  • Az előterjesztő már nem éri meg a döntést. A testület olyan ügyet bírált el, amelyben a fél elhunyt, ami eljárásjogilag helyes, de megmutatja, milyen messze került az eljárás hossza egy emberöltő hosszától.

Hasznos tanácsok

  1. Ellenőrizze, mit jelent a saját bérjegyzékén a „rendfokozati illetmény”. Ez az egyetlen katonai jellegű elem, amely a magisztrátusi illetményhez hozzáadódik. Ha más néven szerepel vagy hiányzik, konkrét oka van rá, hogy a pénzügyi részleghez forduljon, és ennek semmi köze ehhez a határozathoz.
  2. Ne keverje össze az elutasítást azzal, hogy tilos bíróságra menni. A határozat a 69. és a 70. cikk alkotmányellenességének útját zárja le, nem pedig a konkrét számítási mód, az indexálás vagy a ki nem fizetett összegek miatti pereket. Azok továbbra is jogértelmezési kérdések maradnak, a közigazgatási bíróságok hatáskörében.
  3. Ha folyamatban lévő pere van ugyanebben a tárgyban, előbb olvassa el a 7/2021. sz. határozatot. A testület a 24. bekezdésben kifejezetten kimondta, hogy átveszi annak indokolását. A 473/2025. sz. határozat csak a 2021-essel együtt érthető helyesen, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. április 21-i, 418. számában jelent meg.
  4. Jegyezze meg, mely naptól fejt ki hatást a határozat. Ez 2026. szeptember 2., a megjelenés napja, nem pedig 2025. október 16., a meghozatal napja. A különbség számít az eljárási határidők és a két időpont között az ügyhöz benyújtott írásbeli érvek szempontjából.
  5. A VI. sz. mellékletre való bármely hivatkozásnál a törvény hatályos szövegét használja. A testület azt a szöveget idézi, ahogyan 2017-ben megjelent. A 153/2017. sz. kerettörvényt azóta több tucatszor módosították, egy cikk számozása pedig nem garantálja, hogy a körülötte lévő szöveg változatlan maradt.

Gyakori kérdések

Mit döntött konkrétan az Alkotmánybíróság?
Megalapozatlanként elutasította a kifogást, és megállapította, hogy a 153/2017. sz. kerettörvény VI. sz. melléklete II. fejezetének 70. cikke, a 69. cikk (1) bekezdésére való utalással, alkotmányos a megfogalmazott kifogásokhoz képest. A szavazás egyhangú volt.
Kit érint a határozat?
A katonai bírákat és ügyészeket, vagyis azokat a magisztrátusokat, akik a katonai bíróságokon és katonai ügyészségeken dolgoznak, és akik egyszersmind katonai rendfokozatot viselnek. Országos szinten néhány tucat emberről van szó. A többi magisztrátust és a többi katonát nem érinti.
Mi a rendfokozati illetmény, és miért adják külön?
Ez az az összeg, amely a viselt katonai rendfokozatért jár, a betöltött beosztástól függetlenül. A VI. sz. melléklet 70. cikke éppen azért adja meg a katonai magisztrátusoknak, mert ők tényleges szolgálatot teljesítő katonai állományú személyek maradnak. A kifogás indokolása szerint ezredesi rendfokozat esetén 360 lej volt.
Elveszítenek-e a katonai bírák valamilyen jogot ezzel a határozattal?
Nem. Az elutasító határozat nem változtat a törvényen. Továbbra is az igazságszolgáltatási rendszer személyi állományaként kapják a fizetésüket, a rendfokozati illetményt is megkapják, és a katonai bértábla azon járandóságait, amelyeket a kifogás előterjesztője kért, korábban sem kapták meg.
Miért nem járnak nekik a többi katonának előírt emelések is?
Mert a 69. cikk (1) bekezdése egészében az igazságszolgáltatási rendszer szabályaira utal, a 70. cikk pedig egyetlen kivételt tesz, a rendfokozati illetményt. A testület a 7/2021. sz. határozat átvételével megállapította, hogy nincs kettős, egyszerre magisztrátusi és katonai javadalmazási rend.
Mi a parancsnoki illetmény, és miért került szóba?
Ez az a legfeljebb 25 százalékos emelés a beosztási illetményhez képest, amelyet a VI. sz. melléklet 8. cikkének (1) bekezdése a katonai alakulatok parancsnokainak ír elő. A kifogás előterjesztője azt állította, hogy katonai bírósági elnöki tisztsége összemérhető felelősséggel járt, mégis csak 10 százalékos emeléssel fizették.
Miért kezelték hátrányos megkülönböztetésként, és miért utasította el a testület ezt az érvet?
Az érv az Alkotmány 16. cikkének (1) bekezdésén és az emberi jogok európai egyezményének 14. cikkén alapult. A testület azt válaszolta, hogy az egyenlőség elve magában foglalja a különbségtétel jogát is, a tárgyilag eltérő helyzetek pedig eltérő jogi kezelést kívánnak. Egy magisztrátus és egy alakulatparancsnok nincs azonos helyzetben.
Mi történik most a legfelsőbb bírói fórum előtti üggyel?
A határozatot megküldik a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék közigazgatási és adóügyi szekciójának, amely folytathatja az ítélkezést a 3.736/2/2018/a1. sz. ügyben. Mivel a kifogást elutasították, a bíróság a szövegeket a jelenlegi formájukban fogja alkalmazni.
Hatályban vannak még a megtámadott szövegek?
Igen. A testület a 14. bekezdésben abban a formában idézi őket, ahogyan a romániai Hivatalos Közlöny 2017. június 28-i, 492. számában megjelentek, és nem jelez időközbeni módosítást vagy hatályon kívül helyezést. Elutasító határozat lévén nem is helyezhette volna hatályon kívül a szövegeket.
Mely naptól alkalmazandó a határozat?
2026. szeptember 2-tól, a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjától, az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint, amelyre a testület a határozat jogalapjaként hivatkozik. A határozat végleges és általánosan kötelező, tehát valamennyi bíróságra és hatóságra kiterjed.

A szerkesztőség elemzése

A döntés előrelátható, és a szövegben szereplő hivatkozásokból ítélve helyesen felépített. A testület semmit nem talál ki: átveszi a 2021. január 14-i, 7. sz. határozat 25-29. és 33-35. bekezdését, a 24. bekezdésben megállapítja, hogy nem merültek fel új elemek, és egyhangúlag lezárja az ügyet. A határozat problémája nem az, amit mond, hanem az, amit nem mond ki, és az, hogy mennyi ideig tartott, amíg kimondta.

Az első észrevétel a naptárhoz kötődik. A meghozatal, 2025. október 16., és a megjelenés, 2026. szeptember 2. között 321 nap telt el. Az az előzmény, amelyre támaszkodik, a 7/2021. sz. határozat, 2021. január 14-én született, és 2021. április 21-én jelent meg, vagyis 97 nap alatt. Ugyanaz a testület, ugyanaz a tárgy, 3,3-szor hosszabb idő. Ha pedig a megkereséstől számolunk, vagyis a 2021. november 11-i végzéstől a megjelenésig, 1 756 nap jön ki, csaknem négy év és tíz hónap, amely alatt egy három sorból álló szövegen kérdőjel állt. Az alapügy, amelyet 2018-ban iktattak, időközben betöltötte a nyolcadik évét.

A második észrevétel abból a két számból adódik, amelyeket a testület maga előtt lát, de nem tesz egymás mellé. Egy katonai bíróság elnöke 10 százalékos emelést kap az illetményéhez, egy katonai alakulat parancsnoka pedig a beosztási illetmény legfeljebb 25 százalékának megfelelő parancsnoki illetményt. Az arány 2,5 az egyhez a parancsnok javára, az elnökhelyettesnél pedig, a maga 8 százalékával, 3,1 az egyhez. A testület azt válaszolja, hogy az eltérő bánásmód megengedett, ha a helyzetek különböznek, ami igaz, de nem vizsgálja meg, hogy a különbség arányos-e. Az arányossági teszt, amelyet az alkotmánybíróság más területeken alkalmaz, itt teljesen hiányzik.

A harmadik észrevételt láthatóan még a felek sem vetették fel. A kifogás előterjesztője az indokolását többek között a bírák és ügyészek jogállásáról szóló 303/2004. sz. törvény 74. cikkének (4) és (5) bekezdésére alapozta. Azt a törvényt 2022. december 16-án hatályon kívül helyezte a 303/2022. sz. törvény, vagyis csaknem három évvel a határozat meghozatala előtt. Sem a testület, sem az ügyészség nem veszi ezt észre a szövegben. Egy négy évig várakozó ügyben rutinlépésnek kellett volna lennie annak ellenőrzése, hogy a hivatkozott normák még léteznek-e.

Mit kellene megváltoztatni

  • Legfeljebb ennyi idő telhessen el az alkotmányellenességi kifogásokról szóló határozatok meghozatala és megjelenése között. Gyakorlati hatás: az azonos ügyeket tárgyaló bíróságok nem dolgoznának többé olyan döntéssel, amelyet csak sajtóközleményből ismernek, miközben az indokolás hónapokig hozzáférhetetlen. Egy 60 napos küszöb elég tág volna a megszövegezéshez, és elég szoros ahhoz, hogy számítson.
  • A VI. sz. melléklet 69. cikke (1) bekezdésének összevonása az V. sz. melléklet 2. cikkének (1) bekezdésével. Gyakorlati hatás: eltűnik pontosan az a párhuzamosság, amelyet a kifogás kifogásolt. Ha a katonai magisztrátusok javadalmazási szabálya egyetlen helyen állna, tárgytalanná válnának azok a perek, amelyek arról szólnak, melyik melléklet élvez elsőbbséget.
  • Annak kifejezett kimondása a 70. cikkben, hogy a felsorolás kimerítő. Gyakorlati hatás: egy „kizárólag a rendfokozati illetményt” típusú megfogalmazás fölöslegessé tenne minden jövőbeli keresetet a VI. sz. melléklet 8., 19. vagy 28. cikke szerinti emelésekre. A jelenlegi szöveg azt mondja, hogy „megkapják a rendfokozati illetményt is”, a „is” szóból pedig bármikor megkísérelhető egy nyitott felsorolás olvasata.
  • A katonai bíróságok vezetéséért járó emelés újrakalibrálása vagy a különbség nyilvános megindokolása. Gyakorlati hatás: vagy közelebb kerülnek egymáshoz a százalékok, vagy a költségvetési utalványozó egyszer és mindenkorra megmagyarázza, miért ér egy vezetői tisztség az egyik helyen 10 százalékot, a másikon pedig legfeljebb 25-öt. Mindkét változat csökkenti a perek számát.
  • Az indokolásban hivatkozott normák hatályának ellenőrzése a megszövegezéskor. Gyakorlati hatás: az a határozat, amely egy három éve hatályon kívül helyezett törvényre utal, akkor is veszít a tekintélyéből, ha a döntés helyes. Egy egymondatos megjegyzés az indokolásban megoldotta volna a problémát.
  • A hivatalban lévő katonai magisztrátusok számának közzététele a Legfelsőbb Bírói Tanács által. Gyakorlati hatás: ceruzával is megbecsülhető lenne a 70. cikk bármely módosítási javaslatának költségvetési hatása. Most úgy folyik a vita, hogy nem tudni, hány emberről van szó.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 737. szám, 2026. szeptember 2. 16 oldal PDF, 112 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.