Röviden
- A kormány jóváhagyta azt a módszertant, amely szerint az ANAF alkalmazottai éves pénzügyi jutalmat kapnak majd: legfeljebb három alapbér az 1. szinten, kettő a 2. szinten és egy a 3. szinten, a végzett tevékenység szerint.
- Az 1. szint, a legjobban fizetett, az adócsalás elleni fellépést, a végrehajtást, az adójogi meg nem felelés kockázatainak kezelését, a vagyoni felelősség megállapítását és a bevételek nyomon követését foglalja magában. Az adóellenőrzés a 2. szinten marad.
- A határozat 2027. január 1-jén lép hatályba, az első értékelt év 2027, a kifizetés pedig a referenciaévet követő évben történik, tehát az első pénz 2028-ban jut el az alkalmazottakhoz.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 731. szám, 2026. augusztus 31.
Hatálybalépés: 2027. január 1.
Annak a rendszernek, amelyben az adóhivatal alkalmazottait a beszedett összegek szerint fizetik, 2026. augusztus 31-től megvannak a leírt szabályai. A 685/2026. sz. kormányhatározat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 31-i, 731. számában jelent meg, jóváhagyja a kulcsfontosságú teljesítménymutatók megállapításának módszertanát és az Országos Adóügyi Hivatal (ANAF) személyzetének járó éves pénzügyi jutalmak odaítélési mechanizmusát. Ez a végrehajtási jogi aktusa a 164/2026. sz. törvénynek, amely az adó- és vámigazgatás személyzetére teljesítményjutalmazási mechanizmust vezetett be, és amely 2026. augusztus 5-én jelent meg.
A törvény rögzítette az elveket és a felső korlátot, de a kormányra hagyta mindazt, ami az alkalmazást jelenti: hogyan állapítják meg a mutatókat, ki jogosult, mennyit kap az egyes személyzeti kategóriák és hogyan történik a kifizetés. A határozat az ANAF-ra nézve válaszol ezekre a kérdésekre. A Román Vámhatóságra, amelyet ugyanez a törvény szintén magában foglal, a megfelelő határozat még nem jelent meg.
A mechanizmusnak három szintje van. A pénzügyminiszter évente, rendelettel hagyja jóvá a kulcsfontosságú teljesítménymutatókat, az ANAF javaslatai alapján. A hivatal szervezeti egységeit, a főigazgatóságoktól a községi adóhivatalokig, e mutatók szerint értékelik, a teljesítés fokát pedig súlyozott átlagként számítják ki. Ezután a szervezeti egységek vezetői név szerint tesznek javaslatot arra, ki kapja a jutalmat, az ANAF elnöke pedig rendelettel hagyja jóvá.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy az alkalmazottnak járó összeg attól függ, mit csinál, nem attól, milyen jól csinálja. A három jutalmazási szintet tevékenységi listák határozzák meg, nem egyéni teljesítmény. Az 1. szintre, legfeljebb három alapbérrel, az adójogi meg nem felelés kockázatainak kezelése, az adócsalás elleni fellépés, a végrehajtás, az előzetes ármegállapítások kibocsátása és a kölcsönös egyeztető eljárások lefolytatása, a vagyoni felelősség megállapítása, az információkezelés, az adózónkénti nyilvántartás, az adózók nyilvántartása és a bevételek nyomon követése tartozik. A 2. szintre, legfeljebb két bérrel, a különleges esetekre vonatkozó végrehajtás, az adóellenőrzés, a személyes adóhelyzet vizsgálata, az 1. szinttől eltérő jogi tevékenység, valamint az emberierőforrás-gazdálkodás tartozik. A 3. szintre, legfeljebb egy bérrel, minden más.
A második hatás a feltételekhez kötés. A jutalom csak akkor jár, ha a Pénzügyminisztérium által meghatározott beszedési program teljesül, és csak a szervezeti egység mutatói teljesítési fokának érvényesítése után. Az alkalmazottnak a referenciaévben aktív szolgálati vagy munkaviszonnyal kellett rendelkeznie, hozzá kellett járulnia a szervezeti egység mutatóinak teljesítéséhez, nem lehetnek megállapított integritási szabálysértései, és nem eshet a törvényben előírt kizáró okok alá. Aki csak az év egy részében dolgozott, a ledolgozott időszakkal arányosan kap.
A harmadik hatás egy korlát, amelyet a törvény ír elő, nem a határozat: egy naptári évben a jutalmak összege nem haladhatja meg a hivatal jóváhagyott költségvetésében az alapbérekre előirányzott összegek 12%-át.
A negyedik hatás az adózókat érinti. A módszertan 4. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a mutatók nem vezethetnek visszaélésszerű magatartáshoz, indokolatlan ellenőrzésekhez, az adózók vagy a gazdasági szereplők aránytalan terheléséhez, sem az adóügyi eljárás alá vont személyek jogainak csorbításához. Ez az egyetlen kifejezett védelem egy olyan rendszer kiszámítható hatásával szemben, amely a tisztviselő jövedelmét a beszedett összegekhez köti.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 164/2026. sz. törvényig az ANAF személyzetének járó ösztönzőket a 132/2024. sz. sürgősségi kormányrendelet VIII. cikke szabályozta, amelyet a törvény hatályon kívül helyezett. Az új rendszer szétválaszt két dolgot, amelyek addig együtt álltak: az éves jutalmat, amely a szervezeti egység mutatóihoz kötődik, és a kivételes teljesítményért járó ösztönzőt, amely egyedi, nagy értékű ügyekhez.
A most közzétett határozat csak az első összetevőt szabályozza. A 164/2026. sz. törvény 6. cikkében előírt, megállapításokért járó pénzügyi ösztönzőket külön, az ANAF elnökének rendeletével ítélik oda, azokban az esetekben, amelyekben a véglegessé vált és ténylegesen beszedett végrehajtható okiratok meghaladják az egymillió euró lejben kifejezett egyenértékét, az így behajtott összegek 3%-ának erejéig.
Megváltozik a jogosultság számítási alapja is. A törvény a jutalmat az egyéni szakmai teljesítmények éves értékelésének eredményéhez köti, és fordítva, előírja, hogy az a személyzet, amely nem teljesíti a mutatókat és „kielégítő” minősítést kap, a közigazgatási törvénykönyv 485. cikke (7) bekezdésének c) pontja szerinti feltételekkel bércsökkentést szenved el. E csökkentés mechanizmusát a törvény 5. cikke szerint szintén kormányhatározattal kellett volna jóváhagyni, ugyanabban a 90 napos határidőben. A 685/2026. sz. határozat nem tartalmazza, a módszertan pedig az 1. cikk (2) bekezdésében kifejezetten kimondja, hogy nem érinti az éves értékelés jogi rendjét.
Végül megváltozik az időtáv. A módszertan 16. cikke pontosítja, hogy a mechanizmus a 2027-es referenciaévtől kezdve végzett tevékenységre vonatkozik, a 14. cikk (2) bekezdése pedig előírja, hogy a kifizetés a referenciaévet követő évben történik. Tehát az e rendszer alapján odaítélt első jutalmat 2028-ban fizetik ki, a 2027-es munkáért.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Először van nyilvános lista arról, mely tevékenységek tartoznak az egyes jutalmazási szintekhez, tehát egy alkalmazott előre tudhatja, mi a maximum, amire jogosult.
- A módszertan kifejezetten megtiltja azokat a mutatókat, amelyek indokolatlan ellenőrzésekhez vagy az adózók aránytalan terheléséhez vezetnének.
- A jutalom az egész hivatal beszedési programjának teljesítéséhez van kötve, nem csak egyetlen szervezeti egység teljesítményéhez, tehát nem fizethető ki olyan évben, amelyben az országos célt nem érték el.
- A mutatókat rendszerint az Országos Pénzügyi Információs Központ által rendelkezésre bocsátott informatikai rendszerek adatain mérik, tehát ellenőrizhető forrásokon, nem önértékeléseken.
- Az egyes szervezeti egységek javaslatának tartalmaznia kell minden alkalmazott egyéni hozzájárulását a mutatók teljesítéséhez, tehát a döntés írásos nyomot hagy.
Mi marad probléma
- A jutalmazási szint a munkaköri leírás tevékenységétől függ, nem az egyéni eredménytől, tehát két azonos teljesítményű alkalmazott háromszoros eltérésű összeget kaphat.
- A kulcsfontosságú teljesítménymutatók nincsenek benne a határozatban; azokat évente a pénzügyminiszter rendelete hagyja jóvá, tehát az a rész, amely ténylegesen eldönti, ki kap pénzt, kívül marad a most megvitatott nyilvános jogi aktuson.
- A módszertan semmilyen jogorvoslatot nem ír elő annak az alkalmazottnak, akit a szervezeti egység vezetője nem javasol.
- Az alapbérköltségek 12%-os korlátja nem fedezheti a maximumokat: nagyjából alkalmazottanként évi 1,44 havi bérnek felel meg, az 1. szint pedig önmagában hármat ígér.
- A határozat csak az ANAF-ot fedi le. A Román Vámhatóságra, amelyet ugyanaz a törvény magában foglal, hiányzik a megfelelő határozat, a törvényes határidő pedig 2026. november 3-án jár le.
Hasznos tanácsok
- Ha az ANAF-nál dolgozik, nézze meg, a 8., a 9. vagy a 10. cikk listái közül melyikbe tartozik az a tevékenység, amelyet ténylegesen végez. A szint a tevékenységhez kötődik, az 1. és a 3. szint közötti különbség pedig két alapbér.
- Tartsa észben, hogy az első jutalmat 2028-ban fizetik ki, a 2027-es referenciaévre. A 2026-os tevékenység nem tartozik ebbe a mechanizmusba.
- Kövesse az ANAF elnökének rendeletét a javaslatok belső útjáról, az ellenőrzés módjáról és a jutalmak nyilvántartásáról. A határozat 3. cikke 90 napos határidőn belül írja elő, és ez fogja tartalmazni azt az eljárást, amelyen ténylegesen végig fog menni.
- Őrizze meg a szervezeti egység mutatóihoz való egyéni hozzájárulása bizonyítékait. A vezető javaslatának kifejezetten tartalmaznia kell ezt az elemet, a mutatók teljesítési foka és a kizáró okok hiányának megerősítése mellett.
- Ha a referenciaévnek csak egy részében dolgozott, kérje a ténylegesen ledolgozott időszakkal arányos számítást. A 6. cikk (2) bekezdése írja elő, a többi jogosultsági feltétel teljesülése mellett.
- Ha adózó és úgy véli, indokolatlan ellenőrzés alá vonták, hivatkozzon a módszertan 4. cikkének (3) bekezdésére. Az ilyen magatartást előidéző mutatók tilalma benne van a jogi aktusban, és felhasználható egy közigazgatási panaszban.
Gyakori kérdések
Mennyit kaphat egy ANAF-alkalmazott?
Ki tartozik az 1. szintre?
Az adóellenőrzés melyik szinten van?
Mikor fizetik ki az első pénzt?
Mi történik, ha fegyelmi büntetést kaptam?
Állandó bérelemmé válik a jutalom?
A vámosokra is vonatkozik?
Mik azok a külön szabályozott, megállapításokért járó ösztönzők?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 3. cikk olyan határidőt szab, amely azelőtt kezd telni, hogy a határozat jogilag létezne. A 3. cikk arra kötelezi az ANAF elnökét, hogy a javaslatok belső útjáról szóló rendeletet „în termen de 90 de zile de la publicarea în Monitorul Oficial al României, Partea I, a prezentei hotărâri”, vagyis a jelen határozatnak Románia romániai Hivatalos Közlönye I. részében való közzétételétől számított 90 napon belül, tehát 2026. november 29-ig adja ki. A 4. cikk viszont előírja, hogy „prevederile prezentei hotărâri intră în vigoare la data de 1 ianuarie 2027”, vagyis a jelen határozat rendelkezései 2027. január 1-jén lépnek hatályba, a 3. cikkre vonatkozó bármiféle eltérés nélkül. Ebből három lehetséges olvasat következik, eltérő határidőkkel: a rendelet 2026. november 29-én esedékes, jóllehet az azt előíró szabály még nem vált ki joghatást; a rendelet 2027. január 1-jén esedékes, amikor a 3. cikk már elhasznált határidővel lép hatályba; vagy a 90 napos határidő 2027. január 1-jétől telik, 2027. április 1-jei lejárattal. A gyakorlati következmény az, hogy nem állapítható meg, késedelemben van-e a hivatal elnöke, és ha igen, mikortól.
- A 6. cikk (1) bekezdésének c) pontja két minősítést kíván meg egyszerre, egy éves értékelés viszont csak egyet ad. A szöveg ahhoz köti a jutalmat, hogy az alkalmazott „a obținut la evaluarea anuală a performanțelor profesionale individuale calificativul «foarte bine» și «bine»”, vagyis az egyéni szakmai teljesítmények éves értékelésén „nagyon jó” és „jó” minősítést kapott, a bekezdés bevezető része pedig megköveteli, hogy az a)-e) pontok valamennyi feltétele együttesen teljesüljön. Szó szerint olvasva senki nem tudja teljesíteni a feltételt, mert az éves értékelés egyetlen minősítést eredményez. A szándék a magasabb szintű jogi aktusból derül ki: a 164/2026. sz. törvény 4. cikkének c) pontja csak azt az alkalmazottat zárja ki a jutalomból, aki „satisfăcător”, vagyis kielégítő, illetve „nesatisfăcător”, vagyis nem kielégítő minősítést kapott, tehát mindkét magasabb minősítés megalapozza a jogosultságot. A határozatban szereplő kötőszónak „vagy”-nak kellene lennie.
A szerkesztőség elemzése
A probléma, amelyet a jogi aktus megold, régi: az adóigazgatás embereket veszít a magánszféra felé, az alapbéreket pedig nem lehet szelektíven emelni. Egy mutatókhoz kötött jutalmazási mechanizmus lehetővé teszi, hogy ott fizessenek többet, ahol a munka pénzt hoz a költségvetésbe, anélkül hogy a bértáblához hozzányúlnának. Annak a döntésnek is megvan a maga logikája, hogy a szinteket tevékenységekhez, nem személyekhez kötik: kiveszi az egyéni szintű részrehajlásról szóló vitát, és a szervezeti egység szintjére helyezi át.
A felső korlát számtana viszont azt mondja, hogy a három szint nem működhet egyszerre maximumon. A 164/2026. sz. törvény 2. cikkének korlátja az egy évben az alapbérekre fordított kiadások 12%-a. Mivel egy évben tizenkét alapbér van, a 12% átlagosan alkalmazottanként 1,44 havi bér egyenértékét jelenti. Az 1. szint hármat ígér, a 2. szint kettőt, a 3. szint egyet. Ha minden alkalmazott a 3. szinten lenne, az alap 44%-kal többre futná. Ha mindenki az 1. szinten lenne, az alap az alkalmazottak kevesebb mint felére futná. Más szóval a 8., a 9. és a 10. cikk maximumai nem ígéretek, hanem felső határok, amelyeket csak a személyzet egy része fog elérni, a módszertan pedig nem mondja meg, ki dönt a szervezeti egységek közötti elosztásról, ha a javaslatok meghaladják az alapot.
A második észrevétel arra vonatkozik, mi hiányzik a végrehajtási csomagból. A 164/2026. sz. törvény 5. cikke három dolgot kér kormányhatározatokkal: az 1. cikk (1) bekezdése szerinti jutalmazási mechanizmust, a 3. cikk (2) bekezdése szerinti, a „kielégítő” minősítéshez kapcsolódó bércsökkentési mechanizmust, valamint a módszertant és az ismérveket. A határidő, a törvény közzétételétől számított 90 nap, 2026. november 3-án jár le. A 685/2026. sz. határozat a jutalmazást fedi le, csak az ANAF-ra. Fedezetlen marad a bérszankcionálási mechanizmus és a Román Vámhatóságra vonatkozó teljes végrehajtás. Vagyis két hónappal a törvény után az a rész került előbb jóváhagyásra, amely pénzt ad, az pedig, amely pénzt von el, egyáltalán nem.
A harmadik észrevétel a naptárra vonatkozik, amely szokatlanul hosszú egy ilyen jogi aktusnál. A törvény 2026. augusztus 5-én jelent meg, a határozat 2026. augusztus 31-én, mindkettő 2027. január 1-jén lép hatályba, az első értékelt év 2027, a kifizetés pedig a következő évben történik. A törvény közzététele és az első kifizetett lej között csaknem két év telik el. Egy olyan mechanizmusnál, amelynek kinyilvánított célja az igazgatási kapacitás növelése és a személyzet megtartása, a késedelem számít: az alkalmazott maradási döntésére csak akkor hat, amikor a pénz kiszámíthatóvá válik, a kiszámíthatóság pedig a pénzügyminiszter éves rendeletétől függ, amelyet még 2027-re sem adtak ki.
Mit kellene megváltoztatni
- Kifejezett eltérés a 3. cikkre, vagy a határidő áthelyezése 2027. január 1-jétől számított dátumra. Ez lezárná a fentebb jelzett kétértelműséget, és világosan megmondaná, hogy az ANAF elnökének rendeletét az általa részletezett módszertan hatálybalépése előtt vagy után kell megalkotni.
- Szabály az alap szintek közötti elosztására. A 12%-os korlát az egyetlen határ, a javaslatok pedig a szervezeti egységek vezetőitől érkeznek. Elosztási kulcs nélkül az elsőként javaslatot tevő egységek felélik az alapot, a később értékeltek pedig elméleti maximumokkal maradnak.
- Jogorvoslat a nem javasolt alkalmazottnak. A módszertan részletezi, mit tartalmaz a javaslat, de semmit nem mond arról, mit tehet az, aki a 6. cikk minden feltételét teljesíti, és mégsem szerepel benne. Egy felettes vezetőhöz benyújtható panasz határideje egy mérlegelésen alapuló döntést ellenőrizhetővé tenne.
- A kulcsfontosságú teljesítménymutatók közzététele a miniszteri rendelettel együtt. Ezek döntik el ténylegesen, ki kap pénzt és mennyit, a 4. cikk (3) bekezdése pedig tartalmi korlátokat szab nekik, köztük az indokolatlan ellenőrzések előidézésének tilalmát. A közzétételük éppen ezt a tilalmat tenné ellenőrizhetővé.
- A kifizetett összegek éves közzététele szervezeti egységenként és szintenként. Megmutatná, hogy a mechanizmus valóban differenciál-e, vagy a maximumok egyenletesen oszlanak el, és lehetővé tenné a költség összevetését a bevételnövekedéssel, vagyis pontosan azzal az aránnyal, amelyre a törvény indokként hivatkozik.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 731. szám, 2026. augusztus 31. 8 oldal PDF, 75 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.