Röviden

  • A társasági adót fizető cégek és a mikrovállalkozások 3%-os adókedvezményt kapnak a 2025-ös évre eső adójukból, a Pénzügyminisztérium pedig most tette közzé azt az eljárást, amely alapján ezt ténylegesen megadják.
  • Kérelmet nem kell benyújtani. Az adóhatóság magától ellenőrzi a feltételeket, saját informatikai alkalmazásából állítja össze a listákat, és minden olyan adózóra külön határozatot ad ki, aki megfelel nekik.
  • A pénzt nem fizetik ki, hanem beszámítással más adókötelezettségeket rendez vele az adóhatóság. Egy utólagos helyesbítő bevallás, amely 3%-nál nagyobb adókötelezettség-növekedést hoz, az adókedvezmény teljes törlését vonja maga után.
Jogi aktus: A pénzügyminiszter 987/2026. sz. rendelete
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 678. szám, 2026. augusztus 17.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 17.

Azok a cégek, amelyek minden bevallásukat benyújtották és a 2025-ös adójukat határidőre megfizették, 3%-os adókedvezményt kapnak belőle anélkül, hogy bármit kérniük kellene. Nem pénzként a számlájukra, hanem olyan összegként, amely más adókötelezettségeket rendez. A Pénzügyminisztérium a 987/2026. sz. rendelettel jóváhagyta a 2025-ös adóévre, illetve a 2025-ben kezdődő módosított adóévre eső éves társasági adóból és a mikrovállalkozások jövedelemadójából járó 3%-os adókedvezmény megadásának eljárását. Magát a kedvezményt már korábban megadta a Kormány 8/2026. sz. sürgősségi rendeletének 7. cikke, vagyis az a gazdaságélénkítő csomag, amelyet a romániai Hivatalos Közlöny 2026. február 25-i 147. számában tettek közzé, az idei év többi adóintézkedésével együtt. Ami eddig hiányzott, pontosan az a közigazgatási mechanizmus volt, amelyen keresztül a pénz eljut az adózóhoz.

A rendeletet 2026. augusztus 3-án írták alá, és 2026. augusztus 17-én tették közzé, a romániai Hivatalos Közlöny 678. számában. A sürgősségi rendelet 7. cikkének (10) bekezdése legfeljebb 45 napos határidőt szabott a pénzügyminiszternek, a sürgősségi rendelet hatálybalépésétől számítva, vagyis olyan határidőt, amely 2026 áprilisában járt le. Az eljárás nagyjából négy hónappal e határidő után született meg, időközben pedig már azok a törvényes bevallási határidők is leteltek, amelyekhez a rendelet a határozatok kiadásának időpontját köti.

A hatály tágan van meghatározva. Az eljárás a társasági adót fizetőkre vonatkozik, függetlenül az adótörvénykönyv 41. cikkében szabályozott bevallási és fizetési rendszertől, valamint ugyanezen törvény III. címe szerint a mikrovállalkozások jövedelemadóját fizetőkre. Ide tartozik a vegyes helyzet is, vagyis azoké a mikrovállalkozásoké, amelyek 2025 folyamán társaságiadó-fizetővé váltak: ilyenkor a százalék mindkét adóra alkalmazandó.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy az adókedvezményt hivatalból állapítják meg. Az illetékes központi adóhatóság adózónkénti analitikus nyilvántartási osztálya az adónyilvántartásokból azonosítja az érintett adózókat, kategóriánként külön listákat állít össze, amelyeket automatikusan az informatikai alkalmazásból nyomtat ki, és mindegyikükre külön határozatot készít elő. Az adózó nem nyújt be kérelmet, és nem mutat be további iratokat.

A második hatás az ütemezés, amelyre a rendelet nem ír elő fix dátumot. A határozatokat a 2025-ös éves társasági adóról szóló bevallás törvényes benyújtási határidejének lejárta után adják ki a társasági adót fizetők esetében, a mikrovállalkozásoknál pedig a 2025-ös adóév IV. negyedévére vonatkozó bevallás benyújtási határidejének lejárta után. A rendelet egyetlen saját naptári dátumot sem határoz meg a határozatok kiadására.

A harmadik hatás a három együttes feltételhez kapcsolódik. Az adózónak be kell nyújtania minden bevallását az adóvektornak, vagyis az adóhatóságnál nyilvántartott adónemek és bevallási kötelezettségek listájának megfelelően, teljes egészében és a törvényes határidőkre kell rendeznie a 2025-ös évre eső éves társasági adót vagy a mikrovállalkozások jövedelemadóját, és a szóban forgó bevallások törvényes benyújtási határidejére nem lehet semmilyen más lejárt adókötelezettsége, sem végrehajtható okiratban egyedileg megállapított lejárt költségvetési követelése.

A negyedik hatás a számítás módja, amelyet négy helyzetre bontanak. A 3%-ot az éves társasági adóra kell alkalmazni, amelyből levonják a törvény szerint átirányított összegeket; a mikrovállalkozás által a teljes évre fizetendő adóra, amelyet a negyedéves adók összeadásával határoznak meg; mindkét adóra azoknál a mikrovállalkozásoknál, amelyek 2025-ben társaságiadó-fizetővé váltak; valamint az árbevételen alapuló minimumadó (minimális forgalmi adó) szintjén megállapított társasági adóra, ha az év végén az adótörvénykönyv 181. cikke szerint ez jár. Adócsoport esetén az alap a felelős jogi személy által bevallott adó.

Az ötödik hatás, gyakorlati szempontból a legfontosabb, az, hogy a pénz nem kerül vissza a számlára. Az adókedvezmény tárgyát képező összegeket nem térítik vissza, hanem az adózó adókötelezettségeivel való beszámításra használják fel, az adóeljárási törvénykönyv 167. cikke szerint. Egyetlen kivétel van: azokat a kötelezettségeket, amelyeknél lejár a visszatérítés kérésére vonatkozó jog elévülési ideje, ténylegesen visszatérítik, ha időközben nem számították be őket más költségvetési kötelezettségekbe.

A hatodik hatás az, amely vissza is veheti az adókedvezményt. Ha a határozat kiadása után az adózó helyesbítő bevallást nyújt be, vagy egy ellenőrzés nyomán olyan adómegállapítási határozatot kap, amely 3%-nál nagyobb adókötelezettség-növekedést állapít meg, az eredetileg megadott adókedvezményt teljes egészében törlik. Akkor is törlik, ha a helyesbítő bevallásból az derül ki, hogy már nincs adókötelezettség. Ha a helyesbítés lefelé megy, vagyis csökkenti a kötelezettséget, az adókedvezmény nem szűnik meg, hanem új határozattal lefelé újraszámítják.

A hetedik hatás az, hogy a határozat megtámadható. A rendelettel jóváhagyott formanyomtatványok, amelyeket a fentebb csatolt hivatalos kiadás 2-4. sz. mellékletei tartalmaznak, kifejezetten megjelölik a jogorvoslati utat: fellebbezés az adóeljárási törvénykönyv 268. és 269. cikke szerint, a 270. cikkben előírt határidőn belül, jogvesztés terhe mellett, a kibocsátó adóhatósághoz benyújtva. A határozat a közléstől kezdve fejt ki joghatást, ugyanezen törvénykönyv 47. cikke szerint.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Az adókedvezményhez való jog 2026 februárja óta létezett, de nem lehetett a gyakorlatba ültetni. A Kormány 8/2026. sz. sürgősségi rendeletének 7. cikke rögzítette a kedvezményt, az általános feltételeket és a beszámítás szabályát, az alkalmazást azonban egy olyan eljárásra bízta, amelyet a pénzügyminiszter rendeletével kellett jóváhagyni, az Országos Adóügynökség (ANAF) elnökének javaslatára. A 987/2026. sz. rendelet ez az eljárás.

A rendelet néhány olyan pontosítást is hoz, amely a sürgősségi rendeletben nem szerepelt. Az adózó számára legkedvezőbb pontosítás az első feltételt érinti: az a követelmény, hogy minden bevallás be legyen nyújtva az adóvektornak megfelelően, akkor is teljesítettnek számít, ha a bevallás nélkül maradt időszakokra az adóhatóság határozattal állapította meg az adókötelezettségeket. A sürgősségi rendeletben a feltétel szárazon, e nélkül az árnyalat nélkül szerepelt.

A második pontosítás arra vonatkozik, mit jelent tartozással rendelkezni. A rendelet kifejezetten az adóeljárási törvénykönyv 157. cikkére utal a lejárt költségvetési kötelezettség meghatározásánál, és a sürgősségi rendelet szövegéhez képest hozzáteszi a törvény szerint kibocsátott végrehajtható okiratokban egyedileg megállapított, a központi adóhatóság nyilvántartásában behajtás céljából szereplő lejárt költségvetési követelésekre való utalást.

A harmadik különbség elhelyezésbeli. A sürgősségi rendelet külön bekezdésben kezelte az árbevételen alapuló minimumadó szintjén megállapított társasági adót, és ez a bekezdés terjesztette ki a cikk alkalmazását erre a helyzetre. A rendelet közvetlenül az eljárásban szereplő számítási alapok listájába emeli be, a másik három mellé.

Végül a rendelet létrehozza a hiányzó eszközöket: három formanyomtatvány-mintát az adókedvezmény megadására, módosítására és törlésére, valamint a listák elektronikus archiválásának kötelezettségét az adónyilvántartásokban. A túlfizetés hozzáadását az adókötelezettségek hozzáadására, illetve levonására szolgáló jegyzéken végzik, amelynek mintája az ANAF elnökének 63/2017. sz. rendelete 8. sz. mellékletében szerepel.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Az adókedvezményt hivatalból adják meg, kérelem és iratok nélkül, tehát nem jár adminisztratív költséggel a cég számára.
  • A határesetekre is kiterjed: az adócsoportra, a 2025-ben társaságiadó-fizetővé vált mikrovállalkozásokra és az árbevételen alapuló minimumadóra.
  • A benyújtott bevallásokra vonatkozó feltétel akkor is teljesítettnek számít, ha a kötelezettségeket az adóhatóság állapította meg határozattal, ami megmenti azokat az adózókat, akiknek voltak be nem vallott, de kivetett időszakaik.
  • Az adó lefelé történő helyesbítése nem törli az adókedvezményt, csak arányosan csökkenti.
  • A határozat megtámadható adóhatósági közigazgatási aktus, a formanyomtatványban kifejezetten megjelölt jogorvoslati úttal.

Mi marad probléma

  • Az eljárást nagyjából négy hónappal a sürgősségi rendelet által magának szabott 45 napos határidő után tették közzé, holott a kedvezmény februártól hatályban volt.
  • A pénzt nem fizetik ki. A szabály a más adókötelezettségekkel való beszámítás, a tényleges visszatérítés pedig az elévüléshez kötött kivétel marad.
  • A 3%-nál nagyobb növekedést hozó helyesbítő bevallás teljes egészében törli az adókedvezményt, nem csökkenti, a rendelet pedig nem határozza meg, mihez viszonyítva kell ezt a százalékot számolni.
  • A rendelet semmilyen határidőt nem ír elő arra, hogy az adóhatóság a bevallási határidők lejárta után mennyi időn belül adja ki a határozatokat, tehát a várakozás meghatározatlan marad.
  • Azt a feltételt, hogy ne legyen más lejárt kötelezettség, egy múltbeli időpontra, a bevallás törvényes benyújtási határidejére vizsgálják, és az az adózó, aki később fizetett, már nem tudja orvosolni a helyzetet.

Hasznos tanácsok

  1. Ellenőrizze a Spațiul Privat Virtual felületén (virtuális magánterület, az adóhatóság online ügyfélfelülete), hogy közölték-e Önnel az adókedvezményt megadó határozatot. A közlés az adóeljárási törvénykönyv 47. cikke szerint történik, és a határozat a közlés napjától fejt ki joghatást, nem a kiadás napjától.
  2. Kérje ki az adózói folyószámla-kivonatát, és győződjön meg arról, hogy a 2025-ös bevallás törvényes benyújtási határidejére nem szerepelt Önnél más lejárt kötelezettség. A feltételt erre az időpontra vizsgálják, nem a mai napra.
  3. Ha vannak olyan időszakai, amelyekre nem nyújtott be bevallást, nézze meg, hogy az adóhatóság adott-e ki rájuk adómegállapítási határozatot. Ebben az esetben a bevallásokra vonatkozó feltétel teljesítettnek számít.
  4. Mielőtt helyesbítő bevallást nyújtana be a 2025-ös évre, számolja ki, mekkora az adókötelezettség-növekedés. A rendelet nem mondja meg, mihez viszonyítva kell a százalékot számolni, de 3% fölött az adókedvezmény teljes egészében elvész, nem arányosan.
  5. Ha átirányított összegeket az éves társasági adóból, vonja le őket, mielőtt megbecsülné az adókedvezményt. Az átirányított összegek nem tartoznak a számítási alapba.
  6. Ha mikrovállalkozás, adja össze a 2025-ös év egészére fizetendő negyedéves adókat, és a 3%-ot a végösszegre alkalmazza, ne külön minden negyedévre.
  7. Ha a kapott határozatot hibásnak tartja, nyújtson be fellebbezést a kibocsátó adóhatósághoz, az adóeljárási törvénykönyv 270. cikkében előírt határidőn belül. A határidő jogvesztő.

Gyakori kérdések

Kérelmet kell benyújtanom a 3%-os adókedvezményért?
Nem. Az illetékes központi adóhatóság hivatalból állapítja meg a feltételek teljesülését, és kiadja a határozatot. Az adózó nem nyújt be kérelmet, és nem mutat be további iratokat.
Megkapom a pénzt a számlámra?
Főszabály szerint nem. Az adókedvezmény tárgyát képező összegeket nem térítik vissza, hanem az adózó adókötelezettségeivel való beszámításra használják fel, az adóeljárási törvénykönyv 167. cikke szerint. Tényleges visszatérítésre csak azoknál a kötelezettségeknél kerül sor, amelyeknél lejár a visszatérítés kérésére vonatkozó jog elévülési ideje, ha nem számították be őket más költségvetési kötelezettségekbe.
Milyen feltételeknek kell megfelelni?
Háromnak, együttesen: minden bevallás benyújtva az adóvektornak megfelelően; a 2025-ös évre eső éves társasági adó vagy a mikrovállalkozások jövedelemadója teljes egészében és a törvényes határidőkre rendezve; valamint semmilyen más lejárt adókötelezettség, sem végrehajtható okiratban egyedileg megállapított lejárt költségvetési követelés a bevallás törvényes benyújtási határidejére.
Mikor kapom meg a határozatot?
A rendelet ezt az időpontot a 2025-ös éves társasági adóról szóló bevallás, mikrovállalkozásoknál pedig a 2025-ös adóév IV. negyedévére vonatkozó bevallás törvényes benyújtási határidejének lejártához köti. Saját naptári dátumot nem ír elő, és arra sem szab határidőt, hogy az adóhatóság meddig adja ki a határozatokat.
Elveszítem az adókedvezményt, ha helyesbítő bevallást nyújtok be?
Attól függ, milyen irányban. Ha a helyesbítés 3%-nál nagyobb adókötelezettség-növekedést hoz, az eredetileg megadott adókedvezményt teljes egészében törlik. Akkor is törlik, ha a helyesbítő bevallásból az derül ki, hogy már nincs adókötelezettsége. Ha a helyesbítés csökkenti a kötelezettséget, az adókedvezményt új határozattal lefelé újraszámítják.
Az árbevételen alapuló minimumadóra is vonatkozik?
Igen. Ha a 2025-ös adóév végén az adótörvénykönyv 181. cikke szerint az árbevételen alapuló minimumadó szintjén jár a társasági adó, a 3%-ot erre is alkalmazni kell.
Mi történik adócsoport esetén?
Az adókedvezményt a csoport felelős jogi személye által bevallott éves társasági adóra alkalmazzák, amelyből levonják a törvény szerint átirányított összegeket.
Megtámadhatom a határozatot?
Igen. Fellebbezést lehet benyújtani az adóeljárási törvénykönyv 268. és 269. cikke szerint, ugyanezen törvénykönyv 270. cikkében előírt határidőn belül, jogvesztés terhe mellett. A fellebbezést a határozatot kibocsátó adóhatósághoz kell benyújtani.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 678. szám, 2026. augusztus 17. 16 oldal PDF, 101 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.