Röviden

  • Egy házaspár, amely saját ingatlanával garantált egy cég által felvett hitelt, azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy nyilvánítsa alkotmányellenesnek a 77/2016. sz. törvényt (tartozás fejében történő átadás), mivel az szerintük jogtalanul zárja ki őket kedvezményeiből: a törvény csak a „fogyasztó” természetes személyek által közvetlenül felvett hitelekre vonatkozik, nem a jogi személy kezeseire.
  • A testület megalapozatlanként utasította el a kifogást: nincs hátrányos megkülönböztetés, mivel a tartozás fejében történő átadás mechanizmusát kizárólag a fogyasztó-bank viszonyra tervezték, míg egy cég kezesei más, mindenki számára elérhető jogorvoslattal rendelkeznek: a Polgári Törvénykönyv szerinti előre nem láthatóság elméletével.
  • Semmi nem változik: egy jogi személy személyes vagy jelzálogi kezesei nem szüntethetik meg a tartozást az ingatlan átadásával, de kérhetik a bíróságtól a szerződés módosítását vagy megszüntetését, ha az túlzottan terhessé vált.
Jogi aktus: 805/2025. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 653. szám, 2026. augusztus 6.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 6.

A tartozás fejében történő átadásról szóló törvény arról vált híressé, hogy sok pénzügyi nehézségekkel küzdő romániai polgárnak lehetővé tette, hogy a jelzáloggal terhelt lakása átadásával szabaduljon a banki tartozástól. De mi történik azokkal, akik nem maguk vették fel a hitelt, hanem másért, egy cégért kezeskedtek? A 2025. december 16-i 805. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 6-i 653. számában jelent meg, pontosan erre a kérdésre válaszol egy konkrét ügyben: egy házaspár saját ingatlanával garantált egy jogi személy által felvett hitelt.

A megtámadott rendelkezések a 77/2016. törvény 1. cikkének (1)-(3) bekezdései és 4. cikke (1) bekezdésének a) pontja, amelyek a törvény alkalmazását egy „fogyasztó” természetes személy és egy hitelintézet közötti fő jogviszony fennállásához kötik. A felperesek szerint ez a feltétel hátrányosan megkülönbözteti őket: ők is természetes személyek, saját ingatlannal kezeskedők, mégsem részesülhetnek a tartozás fejében történő átadásból, csupán azért, mert a fő adós egy cég, nem természetes személy.

A testület elutasította az érvelést, saját korábbi ítélkezési gyakorlatára (373/2021. sz. határozat) és az Európai Unió Bíróságának ítélkezési gyakorlatára hivatkozva: a 77/2016. törvényben szereplő „fogyasztó” fogalom, amelyet a 21/1992. sz. kormányrendeletből és a 193/2000. sz. törvényből vettek át, kizárólag kereskedelmi tevékenységen kívül eljáró természetes személyekre vonatkozik, a jogi személyek pedig teljesen ki vannak zárva a tartozás fejében történő átadásról szóló törvény hatálya alól, függetlenül attól, ki kezeskedett a hitelükért.

Milyen hatásokkal jár

A törvény pontosan ugyanaz marad: a tartozás fejében történő átadás mechanizmusa csak akkor működik, ha a fő adós „fogyasztó” természetes személy. Ha egy cég vette fel a hitelt, sem a cég, sem annak természetes személy kezesei nem szüntethetik meg a tartozást ingatlan átadásával, függetlenül attól, ki kezeskedett.

A testület azonban rámutatott, hogy egy cég kezesei nem maradnak teljesen védtelenül. Az 571/2017. sz. határozatra hivatkozva a testület megerősítette, hogy bármely adós vagy kezes, a 77/2016. törvénytől függetlenül, kérheti a bíróságtól az előre nem láthatóság elméletének alkalmazását, amelyet a régi Polgári Törvénykönyv 969-970. cikke, illetve a jelenlegi Polgári Törvénykönyv 1271. cikke szabályoz, ha a szerződés teljesítése túlzottan terhessé vált.

Az előre nem láthatóság elméletét alkalmazó bíróságnak három lehetősége van: fenntartja a hitelszerződést eredeti formájában, a bíróság által meghatározott új feltételekhez igazítja, vagy elrendeli megszüntetését. A tartozás fejében történő átadással ellentétben, amely a fogyasztó szinte automatikus joga, ha teljesíti a törvényi feltételeket, az előre nem láthatóság egy pert feltételez, amelyben a bíróság minden esetet megvizsgál, és szabadon dönt a megoldásról.

A testület elutasította az egyenlő jogokra vonatkozó kifogást is, rámutatva, hogy a rendelkezés nem teremt indokolatlan kiváltságot: minden adós, beleértve a jogi személy természetes személy kezeseit is, igénybe veheti az előre nem láthatóságon alapuló keresetet, tehát nem marad jogi eszköz nélkül.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Jogilag semmi. A testület, ugyanazokkal az érvekkel, mint a 373/2021. sz. határozatban, megerősítette, hogy a 77/2016. törvény hatálya továbbra is a fogyasztó-hitelintézet viszonyokra korlátozódik, függetlenül attól, ki kezeskedik a hitelért.

Ami a határozat újdonsága, az a jogi személy természetes személy kezeseinek konkrét helyzetére vonatkozó kifejezett tisztázás: számukra az egyetlen jogi út továbbra is az általános jog szerinti előre nem láthatóság marad, nem a tartozás fejében történő átadás, ami korábban nem volt pontosan eldöntve erre a tényállásra (természetes személy kezes, jogi személy fő adós).

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Végérvényesen tisztázza a 77/2016. törvény hatályát, hasznos a bíróságok előtt folyamatban lévő, eladósodott cégek természetes személy kezeseit érintő hasonló ügyek számára.
  • Megerősíti, hogy egy cég kezesei nem maradnak jogorvoslat nélkül: az előre nem láthatóság elmélete elérhető marad, egy bírósággal, amely módosíthatja vagy megszüntetheti a szerződést, nemcsak elutasíthatja a keresetet.
  • Fenntartja a tartozás fejében történő átadásról szóló törvény összhangját a „fogyasztó” európai fogalmával, elkerülve egy olyan kiterjesztést, amely ellentétes lett volna az uniós joggal.
  • Egyértelmű precedenst nyújt ügyvédek és bíróságok számára, csökkentve a jogbizonytalanságot hasonló esetekben.

Mi marad probléma

  • Egy cég természetes személy kezesei a gyakorlatban gyengébb helyzetben maradnak, mint a fogyasztók: nincs szinte automatikus joguk, hanem egy bizonytalan kimenetelű, előre nem láthatóságon alapuló pert kell megnyerniük.
  • Az előre nem láthatóság „túlzottan terhes” egyensúlyhiány bizonyítását követeli meg, ami magasabb és eljárási szempontból költségesebb küszöb, mint a 77/2016. törvény feltételeinek egyszerű teljesítése.
  • A helyzet különösen érintheti azokat, akik jóhiszeműen kezeskedtek egy kis cég vagy családi vállalkozás hiteléért, anélkül hogy előre látták volna a saját otthonuk elvesztésének kockázatát.
  • A határozat nem kínál alternatív jogalkotási megoldást; a tartozás fejében történő átadás jogi személyek kezeseire történő kiterjesztése kizárólag egy esetleges jövőbeli parlamenti kezdeményezéstől függ.

Hasznos tanácsok

  1. Ha ingatlannal kezeskedtél egy cég (sajátod vagy másé) hiteléért, ne számíts a 77/2016. törvényre a tartozás ingatlan átadásával történő megszüntetéséhez; ellenőrizd elsőként, hogy helyzeted szigorúan megfelel-e a törvény „fogyasztó” fogalmának.
  2. Ha a garantált hitel visszafizetése túlzottan terhessé vált, beszélj ügyvéddel a Polgári Törvénykönyv szerinti előre nem láthatóság elméletén alapuló keresetről, amely út a fogyasztói minőségtől függetlenül nyitva marad.
  3. Mielőtt személyesen kezeskednél egy cég hiteléért, tájékozódj kifejezetten a jogi védelem különbségéről egy saját szükségletre, magánszemélyként közvetlenül felvett hitelhez képest.
  4. Ha már hasonló jogvitában állsz, ellenőrizd ügyvédeddel, hogy a keresetet e határozat fényében nem az előre nem láthatóság, hanem a tartozás fejében történő átadás alapján kell-e átfogalmazni.

Gyakori kérdések

Mit kértek az alkotmányossági kifogást emelők?
Hogy nyilvánítsák alkotmányellenesnek a 77/2016. törvényt, mert kizárja a tartozás fejében történő átadás mechanizmusából egy hitelt felvevő jogi személy természetes személy (személyes vagy jelzálogi) kezeseit, jóllehet ők maguk természetes személyek.
Miért utasította el az Alkotmánybíróság a kérelmet?
Mert a 77/2016. törvény kizárólag egy „fogyasztó” természetes személy és egy hitelintézet közötti viszonyokra vonatkozik; ha a fő adós jogi személy, sem a cég, sem kezesei nem tartoznak a törvény hatálya alá, függetlenül attól, hogy a kezes természetes személy.
Egy cég kezesei teljesen jogi védelem nélkül maradnak?
Nem. A testület megerősítette, hogy kérhetik a bíróságtól a Polgári Törvénykönyv szerinti előre nem láthatóság elméletének alkalmazását, amely lehetővé teszi a hitelszerződés fenntartását, módosítását vagy megszüntetését, ha annak teljesítése túlzottan terhessé vált.
Mi a különbség a tartozás fejében történő átadás és az előre nem láthatóság elmélete között?
A tartozás fejében történő átadás a fogyasztó szinte automatikus joga, ha teljesíti a törvényi feltételeket: az ingatlan átadásával szünteti meg a tartozást. Az előre nem láthatóság bírósági pert feltételez, amely minden esetet megvizsgál, és dönthet a szerződés fenntartásáról, módosításáról vagy megszüntetéséről, garantált eredmény nélkül.
Változik valami azoknak a fogyasztóknak, akik maguk vették fel a hitelt?
Nem. A határozat kizárólag egy jogi személy kezeseinek helyzetét érinti; a hitelt közvetlenül felvevő fogyasztók továbbra is a 77/2016. törvény védelme alatt állnak, amelyet e határozat nem módosít.

A jogi aktus eredeti szövege

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 653. szám, 2026. augusztus 6. 8 oldal PDF, 81 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.