Röviden

  • A szervezett bűnözői csoportnak cégek is tagjai lehetnek, nemcsak emberek, és egy társaság, valamint a saját törvényes képviselője külön-külön felelhet ugyanazért a cselekményért.
  • Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazással elutasította azt a kifogást, amely szerint ez ugyanannak a személynek a kétszeres megbüntetését jelentené.
  • Az érvelés: a jogi személy büntetőjogi felelőssége önálló jogi fikció, más elkövetőkkel, más bűnelkövetési szándékkal és más büntetésekkel.
Jogi aktus: Az Alkotmánybíróság 691/2025. sz. határozata
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 567. szám, 2026. július 10.
Kihirdetve: 2025. december 4.

A szervezett bűnözői csoport meghatározásában szereplő „személyek” szó a gazdasági társaságokra is kiterjed, nemcsak az emberekre, és az ügyvezető, valamint a cége külön-külön vonható felelősségre ugyanazért a csoportért. Az Alkotmánybíróság ezt a 2025. december 4-i 691. sz. határozatában állapította meg, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 10-i 567. számában jelent meg, megalapozatlanként elutasítva a Büntető Törvénykönyv 367. cikkének (6) bekezdése ellen emelt alkotmányellenességi kifogást. Ez a második olyan határozat a romániai Hivatalos Közlöny ugyanazon számában, amelyben a Bíróság megtagadja, hogy egy eljárásjogi kifogást az anyagi büntetőjog terepére vigyen át, azután, hogy megerősítette: az elévülés megszakadása az összes részessel szemben kifejti a hatását.

A vizsgált szöveg a következő meghatározást tartalmazza: „Szervezett bűnözői csoport alatt a három vagy több személyből álló, meghatározott ideig fennálló, strukturált csoport értendő, amely azért jött létre, hogy összehangoltan cselekedve egy vagy több bűncselekményt kövessen el.” A bűncselekmény alapesete, amelyet a Büntető Törvénykönyv 367. cikkének (1) bekezdése szabályoz, egytől 5 évig terjedő szabadságvesztéssel és egyes jogok gyakorlásának eltiltásával büntetendő.

A kifogást a brassói ítélőtábla büntető tanácsa előtt emelték, amely 2021. március 17-i végzésével fordult az Alkotmánybírósághoz. Az indítványozó azt állította, hogy ha a személyek fogalma a jogi személyeket is magában foglalja, akkor egy cég részvényese vagy tagja és maga a cég ugyanazért a cselekményért válik büntetendővé, ami kettős büntetendőséget jelent, és sérti a személyi szabadságát.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás annak megerősítése, hogy egy cég szervezett bűnözői csoport tagja lehet. A Bíróság a 30. bekezdésben rámutat, hogy a meghatározás általánosságban személyekre utal, anélkül, hogy különbséget tenne természetes és jogi személyek között, és azt sem követeli meg, hogy a csoport tagjai között előzetes kapcsolat álljon fenn.

A második hatás az, hogy a kettejük felelőssége nem fedi át egymást. A Bíróság megállapítja, hogy minden résztvevő saját akaratelhatározásából kezdeményezi, hozza létre, támogatja a csoportot vagy csatlakozik hozzá, önálló bűnelkövetési szándékkal, amelyet külön egyéni érdekek határoznak meg. A természetes személy által követett cél a Bíróság érvelésében eltér a jogi személyétől, még akkor is, ha a cég csak emberen keresztül tud cselekedni.

A harmadik hatás a büntetésekre vonatkozik. A természetes személy a Büntető Törvénykönyv 53-55. cikkében meghatározott büntetéseket kockáztatja, tehát a szabadságvesztést is. A jogi személy a 136. cikk szerinti büntetéseket kockáztatja: a pénzbüntetést főbüntetésként, mellékbüntetésként pedig a jogi személy megszüntetését, a tevékenység vagy valamelyik tevékenység 3 hónaptól 3 évig terjedő felfüggesztését, egyes telephelyek ugyanilyen időtartamra szóló bezárását, a közbeszerzésben való részvétel egytől 3 évig terjedő eltiltását, a bírósági felügyelet alá helyezést, valamint az elítélő ítélet kifüggesztését vagy közzétételét.

A negyedik hatás módszertani. A Bíróság megállapította, hogy a ne bis in idem elve, amelyet az emberi jogok európai egyezményéhez fűzött 7. kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikke és a büntetőeljárási törvénykönyv 6. cikke rögzít, eljárásjogi természetű, ezért nem szegezhető szembe olyan anyagi büntetőjogi normával, mint a 367. cikk (6) bekezdésében szereplő meghatározás.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A szöveg érintetlen marad. A határozat nem módosítja és nem told hozzá feltételeket, hanem megerősíti azt az értelmezést, amelyet a bíróságok már addig is követtek.

Ami letisztult, az az, hogyan fér össze a cég felelőssége a mögötte álló ember felelősségével. A Bíróság felidézi a 2018. március 27-i 156. sz. határozat és a 2020. június 9-i 302. sz. határozat gyakorlatát, és a jogi személy büntetőjogi felelősségét olyan jogi fikcióként írja le, amelyet a 278/2006. sz. törvény vezetett be a román jogba. A cég alanyi oldala a nevében eljáró személy tudatállapotából épül fel, a Büntető Törvénykönyv 135. cikkének (3) bekezdése pedig kifejezetten kimondja, hogy a jogi személy felelőssége nem zárja ki annak a természetes személynek a felelősségét, aki ugyanahhoz a cselekményhez hozzájárult.

Az is tisztázódott, hogy ki nem vonható felelősségre. A közjogi jogi személyek a büntetőjogi felelősségen kívül maradnak, két olyan okból, amelyet a Bíróság a 302/2020. sz. határozatból vesz át: az állam, amely a büntetés jogának birtokosa, nem vetheti alá magát a saját megtorlásának, a büntetőjogi szankció alá vont hatóságok pedig már nem tudnák ellátni a feladataikat.

Végül pontosítást nyert, mit jelent az, hogy egy bűncselekményt a jogi személy érdekében követnek el. A Bíróság rámutat, hogy a követelmény szubjektív olvasatot is kap, az elkövető által követett célon keresztül, és objektívet is, azon a hasznon keresztül, amelyet a cég már megszerzett, és mindkét változatban a cég felelősségét a szerveitől vagy képviselőitől eltérő természetes személyek is kiválthatják.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Egyhangúlag lezár egy olyan kifogást, amely gyakran visszatért a gazdasági ügyekben: hogy a céget és az ügyvezetőt kétszer büntetnék meg ugyanazért a cselekményért.
  • Közérthetően megmagyarázza, miért nem mosódik össze a kétféle felelősség: eltérő elkövetők, eltérő bűnelkövetési szándék, a Büntető Törvénykönyv eltérő cikkeiből származó büntetések.
  • Kifejezetten megerősíti, hogy a közjogi jogi személyek nem felelnek büntetőjogilag, ami megszüntet egy bizonytalan területet az intézmények számára.
  • A ne bis in idem elvét oda helyezi, ahol haszonnal lehet rá hivatkozni, az eljárásba, nem pedig a Büntető Törvénykönyv különös részében szereplő meghatározással szemben.

Mi marad probléma

  • A 29. és a 31. bekezdés együttes olvasatából az következik, hogy a három személyre vonatkozó küszöb a cégek beszámításával is elérhető, ami gyakorlatilag megváltoztatja egy csoport méretét, de a határozat nem tárgyalja ezt a következményt.
  • A Bíróság semmit sem mond arról az esetről, amikor ugyanaz a természetes személy több, a csoporthoz tartozó céget képvisel.
  • A 13. bekezdésben hivatkozott szövegek közül az Európai Unió Alapjogi Chartájának 6. cikke és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikke nem kap kifejezett választ.
  • A Bírósághoz fordulás és a határozat közzététele között 1941 nap telt el.

Hasznos tanácsok

  1. Ha büntetőeljárás alatt álló társaságot vezet, ne feltételezze, hogy a cég megbüntetése Önt is lefedi. A kétféle felelősség önálló, és a Büntető Törvénykönyv 135. cikkének (3) bekezdése ezt kifejezetten kimondja.
  2. Ellenőrizze, hogy a cselekményt a tevékenységi kör megvalósítása során, a cég érdekében vagy a nevében elkövetettként rótták-e fel. Ez az a három helyzet, amelyben a jogi személy felelőssége kiváltható.
  3. Ne a ne bis in idem elvére építse a védekezést a 367. cikk (6) bekezdésében szereplő meghatározással szemben. A Bíróság megállapította, hogy az elv eljárásjogi természetű, és nem alkalmazható anyagi büntetőjogi normára.
  4. Ha a cég szervezett bűnözői csoporttal kapcsolatos ügyben félként szerepel, kövesse a Büntető Törvénykönyv 136. cikkében szereplő mellékbüntetéseket is. A közbeszerzésben való részvétel egytől 3 évig terjedő eltiltása többet nyomhat a latban, mint a pénzbüntetés.
  5. Ne feledje, hogy a cég felelősségét nemcsak a vezető szervei válthatják ki, hanem bármely, a nevében eljáró természetes személy is. A belső képzés és a meghatalmazások ellenőrzése emiatt válik büntetőjogi kitettségi kérdéssé.
  6. Ha közintézményben dolgozik, a határozat megállapítása fordított irányban szól: a közjogi jogi személyek nem felelnek büntetőjogilag, a bennük dolgozó természetes személyek viszont igen.

Gyakori kérdések

Mi a szervezett bűnözői csoport?
A három vagy több személyből álló, meghatározott ideig fennálló, strukturált csoport, amely azért jött létre, hogy összehangoltan cselekedve egy vagy több bűncselekményt kövessen el, a Büntető Törvénykönyv 367. cikkének (6) bekezdése szerint.
Lehet egy cég is tagja ilyen csoportnak?
Igen. A Bíróság megállapította, hogy a meghatározás általánosságban személyekre utal, anélkül, hogy különbséget tenne természetes és jogi személyek között.
Elítélhető a cég és az ügyvezetője is?
Igen, ha mindegyikük a saját nevében követi el a cselekményt. A Bíróság rámutatott, hogy két önálló elkövetőről van szó, eltérő bűnelkövetési szándékkal, a Büntető Törvénykönyv 135. cikkének (3) bekezdése pedig kifejezetten megengedi a kétféle felelősség együttélését.
Nem kétszeres büntetés ez?
A Bíróság azt válaszolta, hogy nem, mert a felelősségre vont személyek különbözőek, a büntetések tartalma pedig eltérő: a Büntető Törvénykönyv 53-55. cikke a természetes személyre, a 136. cikk a jogi személyre vonatkozik.
Milyen büntetéseket kockáztat a cég?
A pénzbüntetést főbüntetésként, mellékbüntetésként pedig a jogi személy megszüntetését, a tevékenység 3 hónaptól 3 évig terjedő felfüggesztését, egyes telephelyek bezárását, a közbeszerzésben való részvétel egytől 3 évig terjedő eltiltását, a bírósági felügyelet alá helyezést és az elítélő ítélet közzétételét.
Felelhetnek büntetőjogilag a közintézmények?
Nem. A Bíróság megismételte azt a szabályt, amely szerint a közjogi jogi személyek nem vonhatók büntetőjogi felelősségre.
Megváltoztatja a határozat a Büntető Törvénykönyv szövegét?
Nem. Elutasító határozatról van szó, tehát a meghatározás pontosan úgy marad, ahogy volt.

A szerkesztőség elemzése

A határozat jól válaszol a neki feltett kérdésre, és érintetlenül hagyja azt a kérdést, amely a saját válaszából következik. A kifogás előterjesztője azt kérdezte, megbüntethető-e a cég és az ember is. A Bíróság megálló érvekkel magyarázta el, hogy igen, mert eltérő elkövetőkről van szó. Ugyanebből az érvelésből azonban olyan következmény adódik, amelyet a határozat nem érint: ha a jogi személyek is beleszámítanak a meghatározás által megkívánt „három vagy több személybe”, akkor szervezett bűnözői csoport ott is létrejöhet, ahol hús-vér valójában két ember áll. Egy ügyvezető, az általa képviselt cég és egy harmadik entitás, legyen az szintén társaság, eléri a törvényi küszöböt. A 29. bekezdés adja a számot, a 31. bekezdés adja az összetételt, a következtetés pedig magától áll össze a kettő között.

A második észrevétel arra az aszimmetriára vonatkozik, amely a szövegek listájában mutatkozik, amelyekre a Bíróság válaszol. A 13. bekezdésben a határozat felsorolja, mire hivatkozott az indítványozó: az alkotmány 1. cikkének (5) bekezdésére, 22. cikkére és 23. cikkének (1) és (12) bekezdésére, az Európai Unió Alapjogi Chartájának 5. és 6. cikkére, valamint a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 14. cikkére. A vizsgálatban a 35. bekezdés a 23. cikket fedi le, a 36. bekezdés az 1. cikk (5) bekezdését, a 38. bekezdés pedig a 22. cikket és a Charta 5. cikkét. A Charta 6. cikke és az Egyezségokmány 14. cikke sehol nem bukkan fel többé. Ezzel szemben a 37. bekezdés az egyezményhez fűzött 7. kiegészítő jegyzőkönyv 4. cikkét elemzi, olyan szöveget, amely a 13. bekezdés felsorolásában nem szerepel. A Bíróság tehát olyan kifogásra válaszol, amelyet nem sorolt fel, és kifejezett válasz nélkül hagy két szöveget, amelyet felsorolt.

A harmadik észrevétel az elutasítás technikájára vonatkozik. A 25. bekezdésben a Bíróság azt mondja, hogy a megoldás nem sérti az élethez való jogra, a személyi szabadságra és a rabszolgaság tilalmára vonatkozó hivatkozott szövegeket. A 38. bekezdésben ugyanezekről a szövegekről mást mond: hogy az ügyben nem alkalmazandók. Az első megfogalmazás azt feltételezi, hogy a szöveg alkalmazandó és tiszteletben is tartják, a második azt, hogy nem is alkalmazandó. A különbség nem változtat a megoldáson, de megváltoztatja, mit idézhet a továbbiakban egy bíróság ebből a határozatból.

Végül a naptár. A brassói ítélőtábla 2021. március 17-i végzésével fordult az Alkotmánybírósághoz. A határozatot 2025. december 4-én hozták meg, és 2026. július 10-én tették közzé, a meghozatal után 218 nappal. A bírósághoz fordulástól a közzétételig 1941 nap telt el. Egy olyan ügyben, amelyben szervezett bűnözői csoportban való részvétel, azaz folyamatos bűncselekmény volt a téma, ennek az időköznek saját következményei vannak.

Mit kellene megváltoztatni

  • A 367. cikk (6) bekezdésében szereplő meghatározásnak ki kellene mondania, hogy a három személyre vonatkozó küszöböt entitásokban vagy emberekben számolják. Ahogy most meg van írva, a válasz egy határozat két bekezdésének összeolvasásából áll elő, nem a szövegből.
  • Minden hivatkozott szövegnek kifejezett választ kellene kapnia. A Charta 6. cikkét és az Egyezségokmány 14. cikkét a 13. bekezdés felsorolta, a vizsgálatban viszont már nem jelennek meg, ami teret hagy egy új, ugyanazokon az alapokon nyugvó kifogásnak.
  • Az elutasítás formuláját ugyanarra a szövegre egyetlen alkalommal kellene megválasztani. Egy szöveg vagy alkalmazandó és tiszteletben tartott, vagy nem alkalmazandó; mindkét változat használata ugyanabban a határozatban, a 25. és a 38. bekezdésben, gyengíti az indokolás precedensértékét.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 567. szám, 2026. július 10. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.