Röviden

  • A bíró lecserélését kérő kérelem ugyanannál a bíróságnál marad. Az Alkotmánybíróság egyhangú szavazattal, megalapozatlanként utasította el azt a kifogást, amely a büntetőeljárási törvénykönyv 68. cikke (1) bekezdésének szabályát támadta. A jogokkal és szabadságokkal foglalkozó bíró, valamint az előzetes kamarai eljárás bírája kizárása iránti kérelmet továbbra is annak a bíróságnak egy bírája bírálja el, ahol a kizárni kért bíró dolgozik.
  • A meghallgatása lehetőség marad, nem kötelezettség. A 68. cikk (5) bekezdése szerint a bíró „meghallgathatja” az ügyészt, a feleket és azt a személyt, akinek a kizárását kérik, a kifogás előterjesztője pedig azt kérte, hogy ezt a szót kötelezettségként olvassák. Az alkotmánybírák nem fogadták el ezt az olvasatot. Az elbírálás határideje továbbra is legfeljebb 24 óra, a tárgyalás pedig tanácsteremben, vagyis nyilvánosság nélkül zajlik.
  • A végzés sehol nem támadható meg. A 68. cikk (7) bekezdése minden jogorvoslatot kizár, a Bíróság pedig megállapította, hogy az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés nem jelent hozzáférést valamennyi bírósági fokhoz egy ügy minden közbenső kérdésében. Három kézzelfogható eszköz marad: a megjelenés a kitűzött határnapon, az iratokhoz benyújtott írásbeli észrevételek és a kérelem ügyvéd általi képviselete.
Jogi aktus: 2026. március 12-i, 225. sz. alkotmánybírósági határozat a büntetőeljárási törvénykönyv 68. cikke (1), (5) és (7) bekezdése rendelkezéseinek alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 783. szám, 2026. szeptember 15.
Kihirdetve: 2026. március 12., a megjelenéstől, 2026. szeptember 15-től végleges és általánosan kötelező

Aki egy büntetőügyben a bíró lecserélését kéri, a választ a bíró egyik kollégájától kapja, legfeljebb 24 órán belül, és a válasz végleges. A 2026. március 12-i, 225. sz. határozattal, amely 2026. szeptember 15-én jelent meg, az Alkotmánybíróság megalapozatlanként utasította el azt a kifogást, amely a büntetőper kizárási eljárásának vázát alkotó három bekezdést támadta, és megállapította, hogy azok alkotmányosak. Egy héttel korábban, 2026. március 5-én ugyanez a Bíróság ugyanezt mondta ki a polgári oldalon a 213/2026. sz. határozattal, amely 2026. szeptember 2-án jelent meg, és helybenhagyta azt a szabályt, amely szerint a kizárás iránti kérelem ugyanannak a bíróságnak egy másik tanácsához kerül. A szeptemberi határozat a hiányzó darabot teszi hozzá: a jogorvoslat hiánya sem változtat semmin.

Az ügy a resicabányai járásbíróságtól indult. Egy panaszos, aki a büntetőeljárási törvénykönyv 340. cikke szerint az ügyében hozott iktatási megszüntetést támadta, kérte a panasszal eljáró, előzetes kamarai eljárásban ítélkező bíró kizárását. A bíróság a 2021. szeptember 29-i végzésével megkereste az Alkotmánybíróságot, amely az ügyet a 2.963D/2021. szám alatt vette nyilvántartásba. A resicabányai járásbíróság úgy foglalt állást, hogy a kifogás megalapozatlan, a Kormány és az ügyészség képviselője pedig elsődlegesen az elfogadhatatlanként való elutasítást kérte. A Parlament két házának elnöke és az ombudsman nem közölt álláspontot.

Három kritika volt, és mindegyik az eljárás más részét érintette. Az első a hatáskört illette: a panaszos azt állította, hogy az a bíró, akinek egy ugyanabban a bíróságban dolgozó kollégája magatartását kell megítélnie, ezt nem teheti szabadon, főleg akkor, ha a hivatkozott ok a törvénykönyv 64. cikke (1) bekezdésének f) pontja szerinti, vagyis az az észszerű gyanú, hogy a bíró pártatlansága sérült. A kért megoldás az volt, hogy az ilyen kérelmek ugyanazon ítélőtábla körzetében működő, azonos fokú másik bírósághoz kerüljenek. A második kritika a 68. cikk (5) bekezdésének „meghallgathatja” szavát támadta: amíg a felek meghallgatása a bíró mérlegelésére van bízva, a kontradiktórius eljárás, mondta az előterjesztő, kedvezménnyé válik, nem szabállyá. A harmadik kritika a 68. cikk (7) bekezdését célozta, amely semmilyen jogorvoslatot nem hagy az egyesbíró által hozott végzés ellen.

A Bíróság válasza egy olyan minősítésből indul ki, amelyből minden más következik. A kizárás iránti kérelem elbírálása nem önálló per, hanem közbenső kérdés, az igazságszolgáltatási tevékenység igazgatásának ügye. A Bíróság közigazgatási-bírósági jellegű eljárásnak nevezi, amely csak a formája, nem a tárgya révén ölti magára a bíráskodás arcát. Ha nem per, akkor nincs szüksége a per valamennyi garanciájára. A Bíróság arra is emlékeztet, hogy a törvény két szakaszt ír elő. Előbb az a bíró, aki előtt a kérelmet előterjesztik, elvi szinten megvizsgálja annak elfogadhatóságát a 67. cikk (5) bekezdése szerint. A kérelem csak akkor kerül át egy másik bíróhoz vagy ugyanannak a bíróságnak egy másik tanácsához, ha ezen a szűrőn átjut.

A másik két kritikán az indokolás a saját ítélkezési gyakorlatra és egy alkotmányjogi megkülönböztetésre támaszkodik. A rövid határidőt és a nyilvánosság nélküli tárgyalást a gyorsaság igénye magyarázza, vagyis az az igyekezet, hogy egy közbenső kérdés miatt ne álljon meg az alapügy. A jogorvoslat hiánya pedig, mondja a Bíróság, a törvényhozó kizárólagos hatáskörébe tartozik: az Alkotmány 129. cikke szerint a bírósági határozatok elleni jogorvoslatokat „a törvény feltételei szerint” lehet gyakorolni, az emberi jogok európai egyezményének 13. cikke pedig hatékony jogorvoslatot kíván valamely nemzeti hatóság előtt, vagyis egyetlen bírósági fokot, nem valamennyit. Mivel a korábbi határozatokhoz képest nem merültek fel új elemek, a Bíróság megtartotta a megoldást és az indokait is.

Milyen hatásokkal jár

A határozat egyetlen szót sem módosít a törvényen. A hatása megerősítő: 2026. szeptember 15-étől általánosan kötelező erővel áll, hogy a büntetőper kizárási eljárása mai formájában kiállja az alkotmányossági próbát a megfogalmazott kritikák tükrében. A büntetőügybe került ember számára ez kiszámítható és rövid, egyben viszont szűk útvonalat jelent.

  • A kérelmet ugyanaz a bíróság bírálja el. A jogokkal és szabadságokkal foglalkozó bíró és az előzetes kamarai eljárás bírája esetében a 68. cikk (1) bekezdése ugyanannak a bíróságnak egy bírájához utalja a kérelmet. Ítélkező tanács tagját illetően a 68. cikk (2) bekezdése ugyanannak a bíróságnak egy másik tanácsához utalja.
  • A határidő legfeljebb 24 óra. Ennyit ír elő a 68. cikk (5) bekezdése, a tárgyalás pedig tanácsteremben, vagyis nem nyilvánosan zajlik.
  • A meghallgatása a bírótól függ. Ugyanez a bekezdés lehetővé teszi neki, hogy bármilyen ellenőrzést elvégezzen, és meghallgassa az ügyészt, a fő eljárási alanyokat, a feleket és azt a személyt, akinek a kizárását kérik, de csak akkor, „ha szükségesnek ítéli”.
  • A végzés végleges. Ellene semmilyen jogorvoslat nincs, ahogyan azt a 68. cikk (7) bekezdése előírja.
  • Az ügy nem áll meg. A 67. cikk (6) bekezdése szerint az a tanács, amely előtt a kizárást kérték, a kizárni kért bíró részvételével is határoz a megelőző intézkedésekről. Ha pedig a kizárásnak helyt adnak, a 68. cikk (6) bekezdése megkívánja annak kifejezett megállapítását, hogy a már elvégzett cselekmények mennyiben maradnak érvényesek.
  • Ugyanezek a szabályok, más számokkal, az ügyésznél. A nyomozati szakban eljáró ügyész esetében a 70. cikk (1) és (3) bekezdése a felettes ügyészhez utalja a kérelmet, aki 48 órán belül, jogorvoslattal meg nem támadható rendelkezéssel dönt. Amikor az ügyész a tárgyaláson vesz részt, a 70. cikk (8) és (10) bekezdése megismétli a 24 órás határidőt, a tanácstermet és a jogorvoslat hiányát.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A törvény szövegében semmi. A 68. cikk 2014. február 1-je, a 135/2010. sz. törvénnyel elfogadott büntetőeljárási törvénykönyv hatálybalépése óta van a mai formájában, kivéve a (8), (9), (91) és (10) bekezdést, amelyeket a romániai Hivatalos Közlöny 2016. május 23-i, 389. számában megjelent 18/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet írt újra. A bírált bekezdéseket, az (1), (5) és (7) bekezdést, soha nem érintették.

Ami megváltozik, az e szövegek jogi helyzete. Eddig az (1) bekezdést a romániai Hivatalos Közlöny 2018. július 11-i, 589. számában megjelent, 2018. április 24-i, 276. sz. határozat erősítette meg, az (5) bekezdés utolsó fordulatát és a (7) bekezdést pedig a romániai Hivatalos Közlöny 2018. július 29-i, 657. számában megjelent, 2018. április 24-i, 271. sz. határozat, mindegyik külön megfogalmazott kritikák alapján. A 225/2026. sz. határozat az első, amely mindhármat együtt, eljárási egészként erősíti meg, ami megnehezíti annak az elképzelésnek a fenntartását, hogy egyenként ugyan átmentek volna, de együtt egyensúlyhiányt okoznának.

Itt számít a két különböző vesztésmód is az Alkotmánybíróságon. Mind az ügyészség, mind a Kormány elsődlegesen az elfogadhatatlanként való elutasítást kérte, arra hivatkozva, hogy az előterjesztő valójában a törvény módosítását és egy bizonyos értelmezés rögzítését célozta. A Bíróság nem ezt az utat választotta. Érdemben tárgyalta az ügyet, és megalapozatlanként utasította el a kifogást, vagyis elolvasta a kritikákat, és kimondta, hogy a szövegek megfelelnek az Alkotmánynak. A különbség számít: az elfogadhatatlanként való elutasítás válasz nélkül hagyja a kérdést, ahogyan ugyanazon a napon történt az autó járdán való megállításának tilalma ellen emelt kifogással, míg a megalapozatlanként való elutasítás a felhozott okok tekintetében lezárja a témát.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A 24 órás határidő megakadályozza, hogy a kizárás iránti kérelmet fékként használják. Egy eljárási közbenső kérdés nem tarthatja hetekig egy helyben az ügyet.
  • A szabály az egész országban ugyanaz, és nem függ a bíróságtól, a szekciótól vagy a szakterülettől, tehát az eljárási eredmény kiszámítható.
  • A 67. cikk (5) bekezdésének elfogadhatósági szűrője megállítja az ugyanazon személy ellen, ugyanazon összeférhetetlenségi okból és ugyanazon, már egyszer elutasított tények alapján ismételten előterjesztett kérelmeket.
  • A kizárni kért bíró nem a saját kizárásáról dönt. A 67. cikk (2) bekezdése elfogadhatatlannak nyilvánítja annak a kizárását, akit a kizárásról való döntésre hívtak, tehát a lánc nem zárul önmagára.
  • A félnek három valódi eszköze marad, amelyeket a Bíróság kifejezetten elismer: a megjelenés a kitűzött határnapon, az iratokhoz benyújtott írásbeli észrevételek és a kérelem ügyvéd általi képviselete.
  • Ha a kizárásnak helyt adnak, a 68. cikk (6) bekezdése a már elvégzett cselekmények számbavételére kötelez, tehát a per nem folytatódik tisztázatlan alapon.
  • A törvényben már van szelep azokra a helyzetekre, amelyekben a bíróság nem tudja egyedül megoldani a kérdést. A 68. cikk (8), (9) és (91) bekezdése révén a kérelem felkerül a felettes bírósághoz, onnan pedig áttehető ugyanazon ítélőtábla vagy egy szomszédos ítélőtábla körzetében működő, azonos fokú másik bírósághoz.

Mi marad probléma

  • A bíró magatartását ugyanannak a bíróságnak, néha ugyanannak a folyosónak a kollégája ítéli meg. Annak a félnek, aki a pártatlanság hiányára hivatkozik, éppen ez az a probléma, amelyet meg akart oldani.
  • A meghallgatás pontosan ott fakultatív, ahol a legtöbbet számítana. A 64. cikk (1) bekezdése f) pontjának oka, a pártatlanságot érintő észszerű gyanú, konkrét tényeken nyugszik, a tények pedig emberek meghallgatásával derülnek ki, nem egy ügyirat olvasásával.
  • A jogorvoslat hiánya azt jelenti, hogy egy hibás végzés véglegesen hibás marad. Az egyetlen megmaradt ellenőrzés az, amelyet a bíró a saját indokolása felett gyakorol.
  • A tanácsterem kiveszi az eljárást a nyilvánosság szeme elől, egy olyan közbenső kérdésben, amely éppen a bíróság iránti közbizalmat érinti.
  • Amíg a kérelem folyamatban van, az a bíró, akinek a pártatlanságát vitatják, a 67. cikk (6) bekezdése szerint részt vehet a megelőző intézkedésekről szóló döntésben. Annak a döntésnek a tétje egy ember szabadsága.
  • A 68. cikk (8) és (9) bekezdésének szelepe csak akkor nyílik meg, ha nem jelölhető ki bíró, és nem akkor, ha a hivatkozott ok magát a bíróságot érinti.
  • A szövegeket 2026. március 12-én erősítették meg, de csak 2026. szeptember 15-én váltak általánosan kötelezővé. A két időpont között a bíróságok és a felek úgy dolgoztak, hogy nem hivatkozhattak a megoldásra.

Hasznos tanácsok

  1. A kérelmet a konkrét személy ellen fogalmazza meg, és mindegyiknél mutassa meg az összeférhetetlenségi okot és azokat a tényeket, amelyekre támaszkodik. A követelmények a 67. cikk (2) és (4) bekezdésében állnak, egy általános kérelem pedig megáll az elfogadhatósági szűrőnél.
  2. Írja le az összes okot rögtön az elején. Ugyanazon személy ellen, ugyanazon összeférhetetlenségi okból és ugyanazon, már elutasított tények alapján előterjesztett második kérelem a 67. cikk (5) bekezdése szerint elfogadhatatlan.
  3. Nyújtson be írásbeli észrevételeket a kérelemmel egyidejűleg. Mivel a meghallgatás a bíró mérlegelésén múlik, az iratokhoz csatolt papír az egyetlen, amely biztosan eljut ahhoz, aki dönt.
  4. Ne kérje annak a bírónak a kizárását, aki a kizárás iránti kérelmét elbírálja. A törvény ezt a 67. cikk (2) bekezdésében elfogadhatatlannak nyilvánítja, az ott elvesztegetett idő pedig nem térül meg.
  5. Kérje, hogy az okait teljes terjedelmükben rögzítsék a végzésben vagy a jegyzőkönyvben. Mivel a végzést sehol nem vizsgálják felül, a rögzítés az egyetlen nyom, amely az iratokban marad.
  6. Ha az elégedetlensége a nyomozati szakban eljáró ügyészt érinti, a kérelmet a felettes ügyészhez címezze. A 70. cikk (1) bekezdése ezt a kötelezettséget az elfogadhatatlanság terhe mellett írja elő.
  7. Ne halogasson. A 67. cikk (1) bekezdése szerint a kérelmet azonnal elő kell terjeszteni, amint tudomást szerzett az összeférhetetlenségi ok fennállásáról.

Gyakori kérdések

Mit jelent az, hogy a kifogást megalapozatlanként utasították el?
Azt jelenti, hogy az alkotmánybírák elolvasták a kritikákat, érdemben elemezték őket, és úgy döntöttek, hogy a törvényszövegek a felrótt szempontok tekintetében megfelelnek az Alkotmánynak. Ez más, mint az elfogadhatatlanként való elutasítás, ahol a kérelem el sem jut az elbírálásig.
Ki bírálja el valójában a kizárás iránti kérelmemet?
Ugyanannak a bíróságnak egy másik bírája vagy egy másik tanácsa. A jogokkal és szabadságokkal foglalkozó bíró és az előzetes kamarai eljárás bírája esetében a szabály a 68. cikk (1) bekezdésében áll. Ítélkező tanács tagjánál a 68. cikk (2) bekezdésében. A kérelem nem kerül fel felettes bírósághoz, és nem megy másik városba.
Meghallgat-e engem valaki a döntés előtt?
Csak akkor, ha a bíró szükségesnek tartja. A 68. cikk (5) bekezdése lehetőséget ad neki, nem kötelezettséget arra, hogy ellenőrzéseket végezzen, és meghallgassa az ügyészt, a fő eljárási alanyokat, a feleket és a kizárni kért személyt. Éppen ezt a megfogalmazást támadták meg, a Bíróság pedig változatlanul hagyta.
Megtámadhatom azt a végzést, amellyel a kizárás iránti kérelmemet elutasították?
Nem. A 68. cikk (7) bekezdésének szövege semmilyen jogorvoslatot nem hagy a végzés ellen, a 225/2026. sz. határozat pedig megerősítette, hogy ez a szabály nem sérti a tisztességes eljáráshoz való jogot. Az alkotmánybírák magyarázata szerint az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférés nem feltételezi valamennyi eljárási eszközhöz és valamennyi bírósági fokhoz való hozzáférést.
Mi történik az üggyel, amíg a kérelem folyamatban van?
Nem áll meg. Az elbírálás határideje legfeljebb 24 óra, a megelőző intézkedéseket illetően pedig a 67. cikk (6) bekezdése előírja, hogy az a tanács határoz, amely előtt a kizárást kérték, a kizárni kért bíró részvételével. Ha a kizárásnak helyt adnak, a 68. cikk (6) bekezdése megkívánja annak megállapítását, mely már elvégzett cselekmények maradnak fenn.
És ha az ügyész kizárását szeretném kérni?
A szaktól függ. A nyomozás során a kérelmet a felettes ügyészhez kell címezni, az elfogadhatatlanság terhe mellett, ő pedig 48 órán belül, jogorvoslattal meg nem támadható rendelkezéssel dönt, a 70. cikk (1) és (3) bekezdése szerint. A tárgyaláson eljáró ügyész esetében a kérelmet a bíróhoz vagy a tanácshoz kell címezni, és 24 órán belül döntenek róla, szintén jogorvoslat nélkül.
Van olyan helyzet, amelyben a kérelem mégis másik bírósághoz kerül?
Igen, de nem az Ön választása szerint. A 68. cikk (8) bekezdése akkor utalja a kérelmet a felettes bírósághoz, ha ugyanabban a bíróságban, ugyanabban a szekcióban vagy azonos szakosodású szekcióban nem jelölhető ki bíró. Csak ezután engedi a (9) és a (91) bekezdés, hogy ugyanazon ítélőtábla vagy egy szomszédos ítélőtábla körzetében működő, azonos fokú másik bíróságot jelöljenek ki.
Változtat-e a határozat valamit abban az ügyben, amelyben a kifogást felvetették?
Nem. A határozatot megküldik a resicabányai járásbíróságnak, az iktatási megszüntetés elleni panaszt pedig a szokásos szabályok szerint tárgyalják tovább. A kifogás előterjesztője nem kapja meg sem a bíró lecserélését, sem új jogorvoslatot.
Mikortól hatályos a határozat?
A romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenéstől, vagyis 2026. szeptember 15-étől. A kihirdetés 187 nappal korábban, 2026. március 12-én történt, az alkotmánybírósági határozatok azonban az Alkotmány 147. cikkének (4) bekezdése szerint a megjelenés napjától véglegesek és általánosan kötelezőek.

A szerkesztőség elemzése

A határozat rövid, egyhangú és összhangban áll a Bíróság elmúlt tíz évben hozott saját döntéseivel. A baj nem abban van, amit eldöntött, hanem a polgártól megkívánt és a rendszer által magának megengedett ritmus arányában. A törvény legfeljebb 24 órát ad a bírónak egy kizárás iránti kérelem elintézésére. E határidő alkotmányosságának vizsgálata 1 625 napig tartott a resicabányai járásbíróság 2021. szeptember 29-i megkeresésétől a 2026. március 12-i kihirdetésig, plusz további 187 napig a megjelenésig, vagyis összesen 1 812 napig. Másképp fogalmazva: a 24 órás határidő ellenőrzése 1 625-ször több időt kívánt, mint az ellenőrzött határidő.

A második észrevétel egy olyan szövegre vonatkozik, amelyet a határozat soha nem idéz. A kifogás előterjesztője azt kérte, hogy a kizárás iránti kérelmet ugyanazon ítélőtábla körzetében működő, azonos fokú másik bírósághoz tegyék át. Ez a megoldás már benne van a törvényben, a 68. cikk (9) és (91) bekezdésében, amelyeket a 18/2016. sz. sürgősségi kormányrendelet írt újra, a 68. cikk (8) bekezdése pedig a felettes bírósághoz emeli a kérelmet. A törvényhozó tehát 2016-ban elismerte, hogy vannak helyzetek, amelyekben a bíróság nem tudja egyedül megoldani a közbenső kérdést. Az előterjesztő kérelmétől a kiváltó feltétel különbözteti meg: a szelep akkor nyílik meg, ha nem jelölhető ki bíró, ami személyzeti szempont, és nem akkor, ha a hivatkozott ok a bírák közötti viszonyt teszi kérdésessé, ami a látszat szempontja. A Bíróság a határozatban csak az (1), az (5) és a (7) bekezdést idézte, tehát nem volt alkalma megmagyarázni, miért nem létezhet egymás mellett a két szempont.

A harmadik észrevétel két olyan szöveg összekapcsolásából adódik, amelyeket a határozat külön kezel. A 68. cikk (5) bekezdése a gyorsan és zárt ajtók mögött elintézett közbenső kérdések közé sorolja a kizárás iránti kérelmet, a 67. cikk (6) bekezdése pedig előírja, hogy ebben az időszakban a kizárni kért bíró részt vesz a megelőző intézkedésekről szóló döntésben. Annak a félnek, aki azt állítja, hogy a bíró már nem pártatlan, az a 24 óra nem pusztán igazgatási formaság: ebben dőlhet el, hogy előzetes letartóztatásban marad-e. Az eljárás közigazgatási-bírósági jellegű minősítése, amely a tárgy felől nézve helytálló, nem írja le teljesen, mi forog kockán abban az időszakban.

Mit kellene megváltoztatni

  • Törvényi határidőt az alkotmánybírósági határozatok megjelentetésére. Ma egy sincs, itt pedig 187 nap telt el a kihirdetés és a megjelenés között. Egy 60 vagy 90 napos határidő lerövidítené azt az időszakot, amelyben a megoldás létezik, de senki nem hivatkozhat rá.
  • Kérelemre való meghallgatást, ne csak a bíró mérlegelése szerintit, ha az ok a 64. cikk (1) bekezdésének f) pontja szerinti. A pártatlanságot érintő észszerű gyanút tényekkel kell bizonyítani, azt a felet pedig, aki kifejezetten kéri a meghallgatását, legalább írásban meg kellene hallgatni, a 24 órás határidő túllépése nélkül.
  • A végzés kötelező indokolását és közlését a kérelmet előterjesztő féllel. Egy jogorvoslat nélküli eljárásban az indokolás az egyetlen működő ellenőrzés, a fél pedig semmit nem tanulhat egy olyan iratból, amelyet meg sem kap.
  • A 68. cikk (9) bekezdése szelepének kiterjesztését a bíróságot érintő okokra, ne csak a rendelkezésre álló bírák hiányára. Pontosan az ebben az ügyben felmerült helyzetet oldaná meg, az általános szabály érintése és új jogorvoslat teremtése nélkül.
  • Éves nyilvános statisztikát a kizárás iránti kérelmekről, bíróságonként, a helyt adottak arányával. Ma senki nem tudja megmondani, működik-e a kollégát elbíráló kolléga szabálya, mert a számokat nem teszik közzé. Nélkülük a vita benyomások szintjén marad.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 783. szám, 2026. szeptember 15. 8 oldal PDF, 83 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.