Röviden

  • Az Alkotmánybíróság egyetlen határozattal lezárt 47 ügyet, amelyek a kommunista időszakban visszaélésszerűen elvett ingatlanok értékelésének módjára vonatkoztak. A kifogásokat utóbb elfogadhatatlanná váltként utasították el, mert a megtámadott szöveget már 2021-ben alkotmányellenesnek nyilvánították.
  • A hasznos rész a 41. bekezdésben van: az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása perújítási kérelem alapjául szolgálhat a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerint.
  • Az érintettek a kártalanítási jogok engedményesei, vagyis azok a személyek, akik a volt tulajdonosoktól megvásárolták a kompenzációhoz való jogot, és akiknek az aktáját a 2013-as, nem pedig a frissített közjegyzői értéktáblázattal értékelték.
Jogi aktus: 271/2026. sz. alkotmánybírósági határozat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 689. szám, 2026. augusztus 20.
Kihirdetve: 2026. március 26.

Egy volt tulajdonostól megvásárolta az államosított ház utáni kártalanításhoz való jogot, az állam pedig 2013-as értéken számolta el az ingatlant, nem a maiakon. Az Alkotmánybíróság éppen most mutatta meg, hogyan lehet újranyitni az ügyet. A 2026. március 26-i 271. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 20-i 689. számában jelent meg, egy csapásra 47 egyesített ügyet old meg, amelyek az ország minden részéből, a bíróságoktól érkeztek. Néhány héten belül másodszor avatkozik be a testület ugyanabba a törvénybe, miután megállapította, hogy az Ingatlanok Kártalanításáért Felelős Országos Bizottság megsemmisítheti a régi kártalanítási rendelkezéseket.

A vita magva egy számítási egyenlőtlenség. A 165/2013. sz. törvény 21. cikkének (6) bekezdése, a 219/2020. sz. törvény által adott formájában, ugyanarra az ingatlanra két különböző közjegyzői értéktáblázatot írt elő. Ha a kártalanítás a volt tulajdonost vagy annak örököseit illette, az értékelés a határozat kibocsátását megelőző év közjegyzői értéktáblázata szerint történt, tehát a piachoz közeli értéken. Ha a kártalanítás olyan személyhez került, aki ezt a jogot megvásárolta, az értékelés a 165/2013. sz. törvény hatálybalépésekor érvényes táblázat szerint történt, vagyis a 2013-as értékeken.

A testület már kétszer kimondta, hogy ennek a különbségnek nincs indoka. A 2020. október 7-i 725. sz. határozatával megállapította, hogy ugyanaz az ingatlan nem érhet mást attól függően, ki veszi fel a pénzt, és hogy az ilyen szempont tisztán szubjektív, ellentétes az Alkotmány 16. cikkével. A jogalkotó mégis megismételte a megoldást a 219/2020. sz. törvényben, csupán a tételeket cserélve fel, az Alkotmánybíróság pedig a 2021. március 18-i 189. sz. határozatával ismét elmarasztalta. A most tárgyalt 47 ügyet azelőtt küldték a testülethez, hogy az a határozat megjelent volna, így akkor jutottak elbírálásra, amikor a kérdés már eldőlt.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás eljárási természetű, és a gyakorlatban ez számít. A 47/1992. sz. törvény 29. cikkének (3) bekezdése szerint nem képezheti kifogás tárgyát olyan rendelkezés, amelynek alkotmányellenességét egy korábbi határozat már megállapította. Ezért a kifogásokat nem megalapozatlanként, hanem utóbb elfogadhatatlanná vált kifogásként utasították el, ez a formula pedig nem azt jelenti, hogy a félnek kevésbé volt igaza, hanem azt, hogy máshonnan már megnyerte az ügyét.

A második hatás az elsőből következik. Az Alkotmánybíróság a 41. bekezdésben kifejezetten hangsúlyozza, hogy az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása perújítási kérelem alapjául szolgálhat a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerint. Az a szöveg azoknak a jogerős határozatoknak a perújítását teszi lehetővé, amelyek olyan rendelkezésen alapultak, amelyet a határozat jogerőre emelkedése után nyilvánítottak alkotmányellenesnek. A testület a saját állandó gyakorlatát idézi ebben a kérdésben, a 2015. január 21-i 22. sz. határozattól a 2023. december 12-i 684. sz. határozatig.

A harmadik hatás a határidőt érinti. A polgári perrendtartás 511. cikkének (3) bekezdése szerint az 509. cikk (1) bekezdésének 11. pontjában foglalt okból a perújítási kérelmet az alkotmánybírósági határozatnak a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számított három hónapon belül kell előterjeszteni. A mostani határozat 2026. augusztus 20-án jelent meg.

A negyedik hatás a hatályos jog tisztázása. Az Alkotmánybíróság leszögezi, hogy a bírált jogalkotási megoldás már nem időszerű: a különbségtételt a 193/2021. sz. törvény szüntette meg, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. július 9-i 681. számában jelent meg. Jelenleg azoknak az ingatlanoknak az értékelése, amelyekért kártalanítás jár, valamennyi jogosult esetében az Ingatlanok Kártalanításáért Felelős Országos Bizottság határozatának kibocsátását megelőző évre érvényes közjegyzői értéktáblázat alkalmazásával történik.

Az ötödik hatás a rendelkező rész második felét érinti. A 165/2013. sz. törvény 31. cikkének (31) bekezdésére és 33. cikkének (4) bekezdésére vonatkozó kifogást, amely szövegek a holokauszt túlélőjeként igazolt személyeket érintik, két okból utasították el elfogadhatatlanként: teljesen indokolatlan volt, és nem függött össze a perek tárgyával, amely a kártalanítás értékelésére vonatkozott. Itt semmilyen perújítási út nem nyílik meg.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A tételes jogban ez a határozat semmit sem változtat. Az a szöveg, amely a kettős mércét teremtette, 2021 júliusa óta már nem volt hatályban, az a határozat pedig, amely kiiktatta a jogrendből, a 189/2021. sz., nem ez.

Megváltozott viszont a 47 ügyben szereplő felek konkrét helyzete. Eddig a testület válaszára vártak, a polgári ügyeket pedig, amelyekben a kifogást emelték, időközben rendszerint a régi szöveg alapján bírálták el. 2026. augusztus 20-tól ezek a felek olyan, a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent jogi aktussal rendelkeznek, amelyet a 41. bekezdésre hivatkozva perújítási kérelemhez csatolhatnak.

Érdemes megjegyezni egy második változást is, amelyet a testület csak mellékesen jelez, de amelynek hatása van a még folyamatban lévő ügyekre. A 2025. február 18-i 43. sz. határozattal, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2025. június 27-i 606. számában jelent meg, alkotmányellenesnek nyilvánították azt a fordulatot, amely az ingatlan elvételkori műszaki jellemzőire és használati kategóriájára vonatkozott, és amely korábban ugyanannak a 21. cikk (6) bekezdésnek a része volt. Aki ma értékelteti az aktáját, annak tehát két határozatra lehet hivatkoznia, nem egyre.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Konkrét jóvátételi utat nyit az engedményesek számára, olyan eljárási alappal, amelyet a testület kifejezetten megjelöl, nem csupán sugall.
  • Egyetlen lépésben lezár egy öt évnél is régebbi jogvitát több tucat ügyben, anélkül hogy minden bíróságnak külön kellene várakoznia.
  • Emlékeztet egy fontos alkotmányos szabályra: az alkotmányellenesnek nyilvánított megoldás nem térhet vissza a jogrendbe egy újabb törvény útján, felcserélt tételekkel.
  • Megerősíti, hogy az értékelés ma egységesen, a határozat kibocsátását megelőző év táblázata szerint történik, függetlenül attól, ki kapja a kártalanítást.

Mi marad probléma

  • A perújítás nem automatikus. Kérelmet kell előterjeszteni, határidőn belül, a bíróság pedig elutasíthatja, ha a megtámadott határozat ténylegesen nem az alkotmányellenes szövegen alapult.
  • A három hónapos határidő rövid annak, aki nem követi a romániai Hivatalos Közlönyt, és nincs ügyvédje az ügyben.
  • Az ügyek öt évvel a megkeresés után jutottak elbírálásra, egyes alapperek pedig időközben jogerősen, a régi szöveg alapján zárultak le.
  • A kifogás második részére nézve semmilyen lehetőség nem nyílik: az indokolatlan kifogás véglegesen elvész, bármennyire megalapozott lett volna is érdemben.

Hasznos tanácsok

  1. Először azt ellenőrizze, hogy a jogerős határozata ténylegesen a 21. cikk (6) bekezdésén alapult-e, a 219/2020. sz. törvény által adott formájában. A perújítás csak akkor működik, ha az alkotmányellenes szöveg a döntés alapja volt, nem pedig akkor, ha csupán megemlítették.
  2. Nézze meg a határozatban, melyik közjegyzői értéktáblázatot alkalmazta a bíróság. Ha a 165/2013. sz. törvény hatálybalépésekor érvényes táblázat szerepel benne, vagyis a 2013-as értékek, pontosan abban a helyzetben van, amelyet a testület elmarasztalt.
  3. A három hónapot 2026. augusztus 20-tól, a határozat megjelenésének napjától számolja, ne attól a naptól, amikor tudomást szerzett róla. A határidő jogvesztő.
  4. A perújítási kérelemben hivatkozzon a 271/2026. sz. határozat 41. bekezdésére, a 2021. március 18-i 189. sz. határozattal együtt, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. május 4-i 466. számában jelent meg. Az első az utat mutatja meg, a második az érdemi alap.
  5. Ha az aktája még folyamatban van az Ingatlanok Kártalanításáért Felelős Országos Bizottságnál, nincs szüksége perújításra. Kérje közvetlenül a határozat kibocsátását megelőző év táblázatának alkalmazását, ez a 2021 júliusa óta hatályos szabály.
  6. Külön ellenőrizze, hogy az ügyében hozott kompenzációs határozat tartalmaz-e utalást az elvételkori műszaki jellemzőkre és a használati kategóriára. A 43/2025. sz. határozat azt a fordulatot is kivette a törvényből.

Gyakori kérdések

Mit jelent az, hogy egy kifogást utóbb elfogadhatatlanná váltként utasítottak el?
Azt jelenti, hogy a testület megkeresése és az elbírálás között ugyanazokat a rendelkezéseket egy másik ügyben már alkotmányellenesnek nyilvánították. A 47/1992. sz. törvény tiltja, hogy a már alkotmányellenesnek megállapított szöveg újra kifogás tárgya legyen, így második helyt adó határozat nem születhet.
Elvesztettem a pert. Kérhetem most a perújítást?
A testület kifejezetten kimondja, hogy az utóbb elfogadhatatlanná vált kifogás elutasítása perújítási kérelem alapjául szolgálhat a polgári perrendtartás 509. cikke (1) bekezdésének 11. pontja szerint. A feltétel az, hogy a jogerős határozat az alkotmányellenesnek nyilvánított rendelkezésen alapuljon, a kérelmet pedig határidőben terjesszék elő.
Mennyi a perújítási kérelem határideje?
A polgári perrendtartás 511. cikkének (3) bekezdése három hónapot ír elő az alkotmánybírósági határozatnak a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenésétől számítva. A 271/2026. sz. határozat 2026. augusztus 20-án jelent meg.
Melyik közjegyzői értéktáblázatot alkalmazzák ma az ingatlanok értékelésénél?
Az Ingatlanok Kártalanításáért Felelős Országos Bizottság határozatának kibocsátását megelőző évre érvényes közjegyzői értéktáblázatot, valamennyi jogosult esetében egyformán. A volt tulajdonosok és az engedményesek közötti különbségtételt a 193/2021. sz. törvény szüntette meg, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. július 9-i 681. számában jelent meg.
Miért bántak eltérően az engedményesekkel?
A jogalkotó úgy vélte, hogy a visszaélésszerű elvétel közvetlenül csak a tulajdonosokat és az örököseiket sújtotta. A testület azt válaszolta, hogy ez a különbség már megvan a 165/2013. sz. törvény 24. cikkének (2) bekezdésében, amely az engedményes kártalanítását a megfizetett árra és a különbözet 15 százalékára korlátozza, így a számítási alapnál alkalmazott második korlátozás már nem indokolt.
Mi történt a holokauszt túlélőiről szóló résszel?
A 31. cikk (31) bekezdésére és a 33. cikk (4) bekezdésére vonatkozó kifogást elfogadhatatlanként utasították el, mert egyáltalán nem indokolták meg, és mert nem függött össze a perek tárgyával, amely a kártalanítás értékelésére vonatkozott. A testület nem döntött e szövegek érdeméről.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 689. szám, 2026. augusztus 20. 16 oldal PDF, 108 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.