Röviden
- A vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozatok többé nem nyilvánosak. Az Országos Integritási Ügynökségnél maradnak, bizalmasan, 7 éven át, helyettük pedig a pénzügyi érdekeltségeket összefoglaló nyilvános adatlap jelenik meg.
- A nyilatkozattételi kötelezettség 47 kategóriára terjed ki, a nyilvános adatlap viszont közülük csak 42-ről készül. Kimaradnak többek között a bírák és az ügyészek, valamint a külső forrásokból finanszírozott programokat kezelő személyzet.
- Akiről jogerősen megállapították az összeférhetetlenséget vagy az érdekkonfliktust, és nem töltötte ki a 3 éves eltiltást, 2026. szeptember 30-án a törvény erejénél fogva elveszíti a tisztségét.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 725. szám, 2026. augusztus 28.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 31.
2026. augusztus 31-től egy méltóságviselő vagyonnyilatkozatát senki nem olvashatja el az Országos Integritási Ügynökségen kívül. A 180/2026. sz. törvény, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 28-i, 725. számában jelent meg, és amelyet a 733/2026. sz. dekrétummal hirdettek ki, a 176/2010. sz. törvény új szövegű 2. cikkének (3) bekezdésében kimondja, hogy a vagyon- és az érdekeltségi nyilatkozat benyújtásának kötelezettsége „nem vonja maga után azok nyilvánosságra hozatalát”. Helyettük automatikusan előállított összefoglaló adatlap jelenik meg, amely a nyilatkozatot még részben sem ismételheti meg. Az Ügynökség létrehozása óta ez a legnagyobb változás a közvagyoni átláthatóság rendjében, méghozzá egy olyan napon, amelyen a Parlament a Helyreállítási és Ellenállóképességi Tervet is törvénnyel zárta le.
A jogi aktus tizenhárom cikkből áll, és egyszerre öt törvényt módosít: a 144/2007. sz. törvényt, amely az Ügynökséget megszervezi, a 176/2010. sz. törvényt, amely megmondja, ki nyilatkozik és mi lesz a nyilatkozatokkal, az átláthatóságról szóló 161/2003. sz. törvényt, a 184/2016. sz. törvényt, amely a közbeszerzési érdekkonfliktusok megelőzésének mechanizmusát létrehozza, valamint a közigazgatási törvénykönyvet.
A nyilatkozatokat mostantól kizárólag elektronikus úton, az Ügynökség e-DAI platformján keresztül kell benyújtani, minősített elektronikus aláírással vagy az elektronikus személyazonossági igazolványba épített fokozott biztonságú aláírással. Egyedül a választásokon induló jelöltek kivételek: ők sajátkezűleg is aláírhatnak.
A közintézmények vezetéséről a CCR a Román Televízió és a Román Rádió ügyében is döntött, ahol az igazgatótanácsok kinevezési eljárását alkotmányellenesnek nyilvánította. A hozzáférés szűkítésének ugyanezen vonalán a kormány meghatározta, mely iratai lesznek szigorúan titkosak az Állandó Választási Hatóságnak.
Milyen hatásokkal jár
Ugyanennek az integritási területnek van egy második darabja is, a közbeszerzéseknél: az integritási űrlap kikerült a törvényből, és mostantól több adatot kér, mint a törvényszöveg.
Az első hatás a bizalmas kezelés. Mind a 47 kategória vagyon- és érdekeltségi nyilatkozata az Ügynökség nyilvántartásában marad, „bizalmas kezelés mellett, nyilvánosságra hozatal nélkül, a benyújtás időpontjától számított 7 éven át”. Eddig ezeket teljes egészükben kifüggesztették az intézmények és maga az Ügynökség honlapján.
A második hatás a pénzügyi érdekeltségekről szóló nyilvános adatlap. Az Ügynökség automatikusan állítja elő az e-DAI-ban, éppen a nyilatkozatok benyújtásának napján, a 176/2010. sz. törvény új, 5. sz. mellékletében szereplő minta szerint. A szöveg kifejezetten kimondja, hogy az adatlap „kizárólag az 5. sz. mellékletben előírt információkat tartalmazza, és sem egészében, sem részben nem ismételheti meg a vagyon- vagy az érdekeltségi nyilatkozatot”. Az adatlap 5 évig marad fenn az Ügynökség honlapján, a jelöltek esetében pedig a nyilatkozatok beérkezésétől számított 10 napon belül teszik közzé, és egy évig tartják fenn. A törvény azt is felsorolja, mi nem szerepelhet rajta: a vagyontárgyak beazonosítását lehetővé tevő adatok, a nyilatkozattevő aláírása, a családi állapot, a válással és a vagyonmegosztás módjával együtt, a számlaszámok és az IBAN-kódok, valamint a nyilatkozatokban említett további személyek neve.
A harmadik hatás a nyilatkozattevők és a közzétettek köre közötti rés. A nyilatkozattételi kötelezettség 47 kategóriára terjed ki, Románia elnökétől a szakszervezeti és a munkáltatói konföderációk pénztárosaiig, a román európai parlamenti képviselőkig és a Románia részéről delegált európai biztosig. A 2. cikk (7) bekezdésében szereplő lista, vagyis azoké, akikről az adatlap megjelenik, 42 tételes, és tartalmazza a prefektusokat, a magas rangú köztisztviselőket és a közintézmények vezetőit. Nem tartalmazza viszont a bírákat, az ügyészeket, a bírósági titkárokat és az ülnököket, a bíróságok és az ügyészségek segédszemélyzetét, a külső vagy költségvetési forrásokból finanszírozott programokat kezelő, illetve végrehajtó személyzetet, a vissza nem térítendő finanszírozású projekteket értékelő, kiválasztó és szerződő személyzetet, a külső forrásokból fizetett bevont szakértőket, a diplomáciai és konzuli személyzetet, valamint a központi és a helyi hatóságok vezetői és ellenőrzési beosztású köztisztviselőit.
A negyedik hatás a közzététel előtti ellenőrzési eljárás. Az érintett megnézi a saját adatlapját, a nyilatkozatok benyújtásától számított 30 napon belül jelezheti a hibákat az Ügynökségnek, amely köteles kijavítani. A közzététel a 30 nap letelte után következik, és minden esetben legfeljebb 60 nappal a benyújtás után.
Az ötödik hatás közvetlenül a pályákat éri. Akikről a hatálybalépés előtt jogerősen megállapították az összeférhetetlenséget vagy az érdekkonfliktust, és akiknél a 3 éves eltiltás még nem telt le, a hatálybalépéstől számított 30 nap múlva, vagyis 2026. szeptember 30-án a törvény erejénél fogva elveszítik a tisztségüket, a közméltóságukat vagy a mandátumukat. Akikről a hatálybalépés után születik a megállapítás, azoknál a tisztség éppen azon a napon szűnik meg, amelyen az értékelő jelentés vagy a bírósági határozat jogerőre emelkedik. Akik pedig e törvény hatására válnak összeférhetetlenné, 45 napjuk van lemondani az egyik tisztségükről, tehát 2026. október 15-ig.
A hatodik hatás a közbeszerzéseket érinti. Az integritási űrlap az ajánlattételi dokumentáció részévé válik, és a SEAP-ban kell kitölteni, a dokumentáció közzétételétől az eredményhirdetésig. Ha az űrlap hiányzik vagy nem szabályszerűen töltötték ki, az Ügynökség akkor is a Megelőzési Rendszerrel keres érdekkonfliktusokat, amiről korábban nem rendelkezett a törvény.
Az Ügynökség saját kezdeményezésének alkotmányos fedezete is van, az Alkotmánybíróság ugyanis megerősítette, hogy a vizsgálat hivatalból is elindulhat, külső bejelentés nélkül.
A hetedik hatás magát az Ügynökséget érinti. Létrejön a főtitkári tisztség, magas rangú köztisztviselői beosztásban, amely legfeljebb 60 napig láthatja el a fő hitelutalványozói minőséget, akkor is csak abban az esetben, ha az elnök és az alelnök egyszerre hiányzik, és kizárólag a folyó ügyvitelre: kifejezetten tilos megváltoztatnia a szervezeti felépítést, integritási felügyelőket kineveznie vagy visszahívnia, a véletlenszerű elosztás rendszerén kívül munkát kiosztania, konkrét értékelésekre utasítást adnia vagy az Ügynökség kereseteiről lemondania. Az Országos Integritási Tanácsot és a Szenátust 24 órán belül tájékoztatni kell.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A lényegi változás a főszabály megfordítása. Eddig a vagyonnyilatkozat természeténél fogva nyilvános irat volt, benyújtani annyit tett, mint közzétenni. 2026. augusztus 31-től a benyújtás és a nyilvánosság elválik egymástól: az Ügynökségnek nyilatkozol, a közönség pedig a pénzügyi érdekeltségekről kap adatlapot, nem magát az iratot.
Megváltozott az is, ki kerül be a rendszerbe. A nyilatkozattételre kötelezettek listája 47 kategóriára nő, és mostantól tartalmazza többek között a választásokon induló jelölteket, a szakszervezeti és a munkáltatói szövetségek és konföderációk elnökeit és pénztárosait, az országos sportszövetségek, az Olimpiai Bizottság és a Nemzeti Paralimpiai Bizottság vezetését, az Európai Parlament romániai tagjait, valamint a Románia részéről delegált európai biztost.
Megváltozott a benyújtás módja. A minősített elektronikus aláírás, illetve az elektronikus személyazonossági igazolványba épített fokozott biztonságú aláírás kötelezővé válik, az e-DAI platform pedig az egyetlen csatorna marad. Sajátkezűleg csak a választásokon induló jelöltek írhatnak alá.
Megváltozott az integritási felügyelők szakmai jogállása is: a jogi végzettségűek tevékenysége mostantól jogi szakmai gyakorlati időnek számít, a jogtanácsosi jogi munkával azonos elbírálás alá esve. A hatálybalépéstől számított 6 hónapon át pedig, ha az üres állásokat nem sikerül versenyvizsgával betölteni, vagy a vizsgákat felfüggesztik, a felügyelőket áthelyezéssel is ki lehet nevezni.
A közbeszerzésben a megelőzési mechanizmus második lábra áll. Korábban az előzetes ellenőrzés az ajánlatkérő által kitöltött integritási űrlaptól függött. Most az űrlap hiánya vagy szabálytalan kitöltése már nem állítja meg az ellenőrzést: az Ügynökség így is belép a Megelőzési Rendszerrel.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A nyilatkozatokban szereplő személyes adatok, köztük a bankszámlák és mások nevei, többé nem kerülnek nyilvánosságra, ami valós adatbiztonsági és adatvédelmi rést zár be.
- A nyilatkozattevők köre jelentősen bővül, 47 kategóriára, a jelöltekkel, a szakszervezeti és a munkáltatói vezetőkkel és az európai parlamenti képviselőkkel együtt.
- A benyújtás teljes egészében elektronikussá és minősített aláírásúvá válik, tehát ellenőrizhető és visszakövethető lesz.
- Az érintett a közzététel előtt, egy 30 napos ablakban kijavíttathatja a nyilvános adatlapját, amire korábban nem volt lehetőség.
- A közbeszerzési érdekkonfliktusok ellenőrzését többé nem lehet megakasztani azzal, hogy az integritási űrlapot egyszerűen nem töltik ki.
- Az Ügynökség élén az ügyvivő vezetés 60 napra korlátozott, és hat kifejezett tilalom szorítja, ami csökkenti annak kockázatát, hogy egy ellenőrző intézményt vég nélkül ideiglenesen vezessenek.
Mi marad probléma
- A méltóságviselők vagyona feletti nyilvános kontroll egyetlen összefoglaló adatlapra szűkül, amely a törvény szerint még részben sem ismételheti meg a nyilatkozatot.
- A bírák és az ügyészek, a bíróságok személyzete és a külső forrásokat kezelők nyilatkozatot tesznek, de róluk többé semmi nem jelenik meg.
- Az adatlap minden közhivatalnál a benyújtáshoz képest akár 60 napos késéssel jelenik meg, holott a választási jelöltekre a törvény talált 10 napos határidőt.
- A nyilatkozatok azonnal bizalmassá válnak, az új nyomtatványok viszont csak 2027. január 1-jétől érvényesek, tehát négy hónapon át régi űrlapokkal dolgoznak új szabályrend alatt.
- Az integritási űrlap mintáját megállapító közös rendelet határideje két, egymást kizáró módon szerepel a szövegben.
Hasznos tanácsok
- Ha a 47 kategória valamelyikébe tartozik, készítse elő az elektronikus aláírását. 2026. augusztus 31-től a nyilatkozatokat kizárólag az e-DAI platformon lehet benyújtani, minősített aláírással vagy az elektronikus személyazonossági igazolványba épített fokozott biztonságú aláírással.
- Ha rajta van a 2. cikk (7) bekezdése szerinti listán, benyújtás után azonnal nézze meg a nyilvános adatlapját. A nyilatkozatok benyújtásától számítva 30 napja van hibát jelezni, e határidő után az Ügynökség úgy teszi közzé az adatlapot, ahogy van.
- Ha jogerősen összeférhetetlennek vagy érdekkonfliktusban lévőnek találták, és azóta nem telt el 3 év, most nézze meg a helyzetét. A tisztség 2026. szeptember 30-án a törvény erejénél fogva megszűnik, minden további formaság nélkül.
- Ha e törvény hatására válik összeférhetetlenné, 2026. október 15-ig mondjon le az egyik tisztségéről. A 45 napos határidő a hatálybalépéstől számít, nem egy értesítéstől.
- Ajánlatkérőknek: az integritási űrlapot az ajánlattételi dokumentáció közzétételétől kezdve töltsék ki a SEAP-ban, és az egész eljárás alatt tartsák naprakészen. A kitöltés elmulasztása már nem mentesít az ellenőrzés alól, csak áthelyezi az Ügynökséget a Megelőzési Rendszerre.
- A már megkezdett beszerzési eljárásokra a XI. cikk szerint az elindításuk napján hatályos szabályok maradnak érvényben. Folyamatban lévő eljárás közben ne cseréljék le az űrlapot.
- Jegyezze meg 2027. január 1-jét: attól a naptól kezdve az új, 1. és 2. sz. melléklet szerinti formában kell benyújtani a nyilatkozatokat.
Gyakori kérdések
Megnézhetem még egy polgármester vagy egy miniszter vagyonát?
Meddig maradnak bizalmasak a nyilatkozatok?
Mikor jelenik meg a nyilvános adatlap?
Kinek kell mostantól nyilatkozatot benyújtania?
Mi történik 2026. szeptember 30-án?
Változik valami a folyamatban lévő közbeszerzéseknél?
Mikortól kell az új nyilatkozati űrlapokat használni?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A VII. cikk, a közös rendelet határideje. A szöveg szerint a gazdasági, digitalizációs, vállalkozásfejlesztési és turisztikai miniszter, valamint az Ügynökség elnökének közös rendeletét, amely az integritási űrlap mintáját megállapítja, „se emite în termen de 30 de zile de la data intrării în vigoare a prezentei legi, dar nu mai târziu de 31 august 2026”, vagyis a törvény hatálybalépésétől számított 30 napon belül kell kiadni, de legkésőbb 2026. augusztus 31-én. A törvény 2026. augusztus 28-án jelent meg, és a közzétételtől számított 3 nap múlva, tehát éppen 2026. augusztus 31-én lép hatályba. A két korlát kizárja egymást: az első 2026. szeptember 30-ig ad időt, a második azt kívánja, hogy a rendelet már azon a napon kiadva legyen, amelyen a törvény kötelezővé válik, vagyis nulla nap alatt. Egy jóhiszemű olvasó nem tudhatja, melyik érvényes, márpedig ettől a rendelettől függ az az űrlap, amelyet az ajánlatkérőknek minden egyes eljárásnál ki kell tölteniük a SEAP-ban.
A szerkesztőség elemzése
A törvény valós problémát old meg, és rosszul dokumentáltan oldja meg. A teljes egészükben közzétett vagyonnyilatkozatok számlaszámokat, címeket, kiskorú gyermekek és rokonok neveit tartalmazták, vagyis pontosan a személyazonosság-lopás és a zaklatás alapanyagát, és az Ügynökség évek óta figyelmeztetett a kockázatra. A pénzügyi érdekeltségekről szóló adatlapra szűkítés az a megoldás, amelyet más európai államok is választottak. Nem az elvvel van baj, hanem azzal, milyen mértékben alkalmazták.
Amit a törvényt elejétől a végéig olvasva nem látni, az akkor tűnik elő, ha az 1. cikk listáját a 2. cikk (7) bekezdésének listája mellé tesszük. Az első, a nyilatkozattételi kötelezettségé, 47 tételes. A második, a közzétételé, 42. A különbség számban kicsi, tartalomban nagy: kiesnek a közzétételből a bírák és az ügyészek, a bírósági titkárok és az ülnökök, a bíróságok és az ügyészségek segédszemélyzetével együtt; kiesnek azok, akik külső forrásokból finanszírozott programokat kezelnek vagy hajtanak végre, és azok, akik vissza nem térítendő finanszírozású projekteket értékelnek, választanak ki és szerződnek; kiesnek a külső forrásokból fizetett bevont szakértők, a diplomáciai és a konzuli személyzet, valamint az összes központi és helyi hatóság vezetői és ellenőrzési beosztású köztisztviselői. Pontosan azok a kategóriák, amelyekben a sajtó és a civil szervezetek az utóbbi években a legtöbb összeférhetetlenséget találták. A prefektusok, a magas rangú köztisztviselők és a közintézmények vezetői viszont rajta maradnak a közzétett listán.
A második észrevétel a naptárból jön. A bizalmas kezelés 2026. augusztus 31-től él, az új nyomtatványok viszont csak 2027. január 1-jétől. E két időpont között, négy hónapon át, az Ügynökségnek az 5. sz. melléklet szerinti nyilvános adatlapot, egy vadonatúj mellékletet kell előállítania olyan nyilatkozatokból, amelyeket még a régi formában nyújtottak be. A törvény nem mondja meg, mi történik, ha a rovatok nem illenek össze, a XIII. cikk pedig csak a nyilatkozati űrlapokat halasztja, az adatlapot nem.
A harmadik ugyanannak a cikknek a két határidejét összevetve jön ki. A választásokon induló jelöltek esetében a 2. cikk (10) bekezdése azt kívánja, hogy az adatlap a nyilatkozatok beérkezésétől számított 10 napon belül elkészüljön és megjelenjen, mindenki másnál viszont a (7) bekezdés 60 napot ad az Ügynökségnek. A jogalkotó tehát látta, hogy 60 nap túl sok akkor, amikor az információnak valóban el kell jutnia valakihez egy döntés előtt, és a hatodára rövidítette a határidőt. Csakhogy ezt egyedül a szavazás napjára tette meg. Egy frissen kinevezett miniszternél, egy mandátuma elején álló polgármesternél vagy a Számvevőszék egy tagjánál ugyanaz az információ két hónappal később is megjelenhet, amikor a kinevezés már megtörtént.
A negyedik dolgot érdemes kertelés nélkül kimondani: a tisztség 2026. szeptember 30-i, törvény erejénél fogva bekövetkező elvesztése a törvény legkeményebb rendelkezése, és éppen erről fognak a legkevesebbet beszélni. Nem új megállapítás alapján alkalmazzák, hanem egy már jogerős alapján, és nem kíván semmilyen hatósági döntést. A hatálybalépéstől számított 30 nap múlva a tisztség egyszerűen megszűnik. Aki úgy gondolja, hogy ez őt érinti, most számolja a napjait, ne októberben.
Mit kellene megváltoztatni
- Egyetlen határidő a VII. cikkben. Vagy 30 nap a hatálybalépéstől, vagy egy annál későbbi naptári nap. Ahogy most áll, a rendelet az első naptól késésben van, az általa megállapítandó integritási űrlap pedig minta nélkül marad.
- A közzétételből kihagyott kategóriák visszatétele. A bírák és az ügyészek, a bíróságok személyzete, a külső forrásokat kezelők, a bevont szakértők és a hatóságok vezető beosztású tisztviselői nagyobb összegeket kezelnek vagy nagyobb összegekről döntenek, mint a listán maradók közül sokan. Ha a szűkítés indoka az adatvédelem, azt az adatlap tartalma biztosítja, amely a számlákat és a címeket amúgy is kizárja, nem pedig egész kategóriák kihagyása.
- A 10 napos határidő kiterjesztése a jelölteken túlra. A törvény a 2. cikk (10) bekezdésében maga bizonyítja, hogy a 10 napon belüli közzététel lehetséges. A közhivatali kinevezésekre is alkalmazva az adatlap azelőtt érkezne meg, amikor még számít, nem két hónappal utána.
- Az 5. sz. melléklet összehangolása 2027. január 1-jével. Vagy a nyilvános adatlap is akkor indul, vagy a törvény megmondja, hogyan kell kitölteni a régi formájú nyilatkozatokból a négy hónapos átmenetben.
- Indokolással alátámasztott hozzáférési jog a nyilatkozatokhoz, a sajtó és a kutatás számára. A 7 éves bizalmas kezelés a jelenlegi szövegben abszolút. Egy kérelemre induló hozzáférési eljárás, az érzékeny adatok anonimizálásával, megőrizné a védelmet anélkül, hogy a külső ellenőrzést teljesen megszüntetné.
- Annak közzététele az Ügynökség részéről, hányan veszítik el a tisztségüket 2026. szeptember 30-án. A szám már megvan a nyilvántartásaiban, nélküle pedig a törvény legkeményebb rendelkezésének a hatása láthatatlan marad.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 725. szám, 2026. augusztus 28. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.