Röviden

  • A módszertan rögzíti, mekkora terület tartozik egy erdészkerületre, vagyis egy erdészre: 400 hektár síkvidéken, 800 dombvidéken és 1 300 hegyvidéken, erdészeti hivatalonkénti átlagban. Egy hivatal erdészeinek a száma többé nem esetről esetre vitatható, hanem a terület e számokkal való elosztásából adódik.
  • Az erdészeti hivatalok szervezettségi fokozatot kapnak, I., II. vagy III. fokozatot, amelyet olyan képlettel számolnak ki, amelyben egy hektár hegyi erdő pontosan annyit nyom, mint 1 000 lej árbevétel. Az I. és a III. fokozat között a különbség három állás a hivatal irodájában, 11-ről 8-ra.
  • A rendelet egyetlen korábbi aktust sem helyez hatályon kívül, és nincsenek átmeneti rendelkezései, holott az erdészeti igazgatóságok szervezeti ábráit már 2026. április 26-ig jóvá kellett volna hagyni, 129 nappal az előtt, hogy a személyzet méretezésének módszertana megérkezett a romániai Hivatalos Közlönybe (Monitorul Oficial).
Jogi aktus: a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 1.766/2026. sz. rendelete
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny 737. szám, 2026. szeptember 2.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 2., a megjelenéskor

Egy hegyvidéki erdész átlagosan 1 300 hektár erdőt fog őrizni, egy síkvidéki pedig 400-at. A számok egy olyan módszertanban szerepelnek, amelyet a környezetvédelmi, vízügyi és erdészeti miniszter 1.766/2026. sz. rendelete hagyott jóvá, és amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 2-i 737. számában jelent meg. A dokumentum megállapítja, hogyan jön létre, hogyan szerveződik és mennyi személyzete lehet a Romsilva Országos Erdészeti Vállalat minden terepi szervezetének, az erdészeti hivataltól az erdei utakat javító munkacsapatig. Ugyanennek a minisztériumnak ez a második aktusa néhány nap alatt, amely az erdő térképén dolgozik, a biodiverzitási kiemelt területek katalógusa után, amely 2026. augusztus 31-én jelent meg, és a kettő metszi egymást: a nemzeti parkok szigorúan védett területei csökkentett súllyal kerülnek be az erdészek számának kiszámításába.

Ahhoz, hogy érthető legyen, mit szabályoztak, segít a séma. A Romsilva önálló vállalat, jogi személyiséggel rendelkezik, és az államnak tartozik elszámolással. Alatta regionális erdészeti igazgatóságok működnek, a 2026. márciusi átszervezés után 19, amelyeknek nincs saját jogi személyiségük: nem kötnek saját nevükben szerződést, nincs elkülönült vagyonuk, a vállalat karjai egy-egy országrészben. Ők a rendelet címében szereplő „jogi személyiséggel nem rendelkező egységek”.

Az igazgatóságok alatt állnak az alegységek, és a módszertan róluk szól. Az erdészeti hivatal a legismertebb, a 20. cikk megfogalmazásában „az alapvető alegység”, de a lista tartalmaz fakitermelő részlegeket, feldolgozó részlegeket, erdei utakkal és vasutakkal foglalkozó részlegeket, csemetekerteket, pisztrángtelepeket, vadtenyésztő telepeket, faanyagraktárakat, erdei gyümölcs- és gombaközpontokat, saját üzleteket és vegyes részlegeket. Mindegyikük kap most egy küszöböt, amelytől létrehozható, és egy állásfelső határt.

A hivatalon belül a lefelé haladás folytatódik. A hivatal erdészeti körzetekre oszlik, a körzet pedig erdészkerületekre. Az erdészkerület a 22. cikk szavaival „egy erdőalap-terület gazdálkodásának és őrzésének alapegysége”. Gyakorlatilag az erdőnek az a része, amelyért egyetlen erdész felel, aki bejárja, ismeri, és felel érte, ha fa tűnik el belőle. Egy körzet átlagosan legalább öt erdészkerületet fog össze, egy hivatalnak pedig legalább két körzete kell legyen.

A 22. cikk három száma ezt terepre fordítja le. Négyszáz hektár síkvidék négy négyzetkilométert jelent, egy két kilométer oldalú négyzetet. Ezerháromszáz hektár hegyvidék tizenhárom négyzetkilométert jelent, egy csaknem 3,6 kilométer oldalú négyzetet, azzal, hogy nem négyzet és nem is sík, hanem lejtők, völgyek és kerülő utak. A módszertan ezt részben elismeri: ha egy hivatal erdészkerületeinek legalább 30%-ánál az erdő több mint 12 erdőtagra szétszórva vagy 30 kilométernél nagyobb sugáron szétterülve helyezkedik el, az átlagterület 20%-kal csökkenthető. Hegyvidéken 1 300 hektárból így 1 040 lesz. A szabályokat kiadó minisztériumot magát is átszervezték: a 698/2026. sz. kormányhatározat 511 állást hagy neki, 20-szal kevesebbet.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, hogy egy hivatal erdészeinek a száma egy osztás eredménye lesz, nem egy alkué. Veszik a legutóbbi SILV 1 statisztikai jelentésből származó területet, hozzáadják a szerződéssel kezelt magánerdőket, a védő erdősávokat kilométerenként 10 hektár egyenértékben számolják, a végösszeget pedig 400-zal, 800-zal vagy 1 300-zal osztják, a domborzattól függően. A domborzati formákat is pontosan meghatározzák, tengerszint feletti magassággal: síkvidék 300 méter alatt, dombvidék 301 és 800 között, hegyvidék 800 fölött.

Ugyanebből a műveletből egy olyan levonás is kijön, amelyet érdemes közelről megnézni. A 22. cikk (3) bekezdése előírja, hogy a számításba vett területet csökkenteni kell a nemzeti és természeti parkok szigorúan és teljesen védett övezeteiben fekvő erdő 30%-ával. Egy 10 000 hektáros hegyvidéki hivatal, amelyből 3 000 szigorú védelem alatt áll, 9 100 hektárral kerül a számításba, mert 900-at levonnak. Ezt 1 300-zal osztva pontosan 7 erdészkerület jön ki, szemben azzal a 7,7-tel, amely levonás nélkül adódott volna. Más szóval a legvédettebb erdő kevesebb terepi embert hoz a hivatalnak, mint ugyanakkora termelő erdő.

A második hatás az irodához kötődik, nem a terephez. Minden hivatal szervezettségi fokozatot kap, amelyet egy súlyozott összpontszámmal számolnak ki, és amelyet a módszertan VPT-vel jelöl. Ebbe a kezelt terület, az árbevétel és a bruttó nyereség kerül bele, két együtthatóval korrigálva: az egyik az erdősítendő területre, a másik a „saját erőfeszítésre”, vagyis arra, hogy az árbevételből mennyi marad, miután levonjuk a lábon álló fa értékét. 11 000 pont fölött a hivatal I. fokozatú, 6 501 és 11 000 között II. fokozatú, 6 500 alatt III. fokozatú.

Hogy mit vásárol a fokozat állásokban, az a 24. cikk táblázatában látszik. Egy I. fokozatú hivatalnak 11 állás jár a központi apparátusban, ebből 10 műszaki, gazdasági és adminisztratív személyzet, egy pedig munkás. A II. fokozat 10-re, a III. fokozat 8-ra csökken. A két szélső érték közötti különbség a táblázat egyetlen sorában sűrűsödik össze, az „erdészeti, gazdasági és egyéb szakterületi személyzet” sorában, amely 8-ról 5-re esik. Az egész kritérium-, pontszám- és együtthatóapparátus a végén három irodai állást mozgat.

A többi alegységnél a szabály egyszerűbb: egy mennyiségi küszöb és egy állástáblázat. Egy fakitermelő részleg évi 50 000 köbméter kitermelt fa fölött indokolt, és 10 állása lehet a központi apparátusban. Egy pisztrángtelep évi 60 tonna pisztráng fölött részleggé válik, 20 és 60 tonna között műhellyé, 20 alatt munkacsapattá. Egy fácántelep évi 16 000 példány fölött válik részleggé. Erdei gyümölcsökkel, gombával, gyógynövényekkel és vadhússal foglalkozó központ 50 tonna értékesítés fölött hozható létre. Egy feldolgozott faanyagraktár 10 000 köbméter fölött műhely, ez alatt munkacsapat. Az a hivatal pedig, amely feldolgozott faanyaggal gazdálkodik, minden évi 8 000 köbméter után kaphat egy erdészmesteri állást, tehát három erdészmestert 24 000 köbméternél.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

Eddig azok a szempontok, amelyek szerint megállapították, hány embere van egy hivatalnak és mikor hoznak létre egy részleget, a vállalat belső ügyei voltak, közzététel nélkül. Az újdonság nem az, hogy a Romsilva megszámolja az állásait, hanem az, hogy a számolás szabálya közzétett normatív aktussá vált, amelyet bárki elolvashat, egy polgármester is, akinek megszűnik a községbeli hivatala, és egy alkalmazott is, aki ellenőrizni akarja, belefér-e az állása a felső határba.

Az idáig vezető aktusok láncolata 2025-ben kezdődik. Az erdészeti törvénykönyvet, a 331/2024. sz. törvényt, a 44/2025. sz. sürgősségi kormányrendelet módosította úgy, hogy a Romsilva szervezési és átszervezési intézkedéseit kormányhatározattal is jóvá lehessen hagyni, az Országos Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv egyik mérföldkövében. A határozat 2026. március 12-én jött, a 123/2026. sz. kormányhatározat az, és 19 regionális erdészeti igazgatóságra rendezte át a vállalatot. A mostani rendelet ennek az építménynek az alsó szintjét zárja le, a jogalapja pedig, az erdészeti törvénykönyv 32. cikkének (2^1) bekezdése, előírja, hogy az alegységek módszertanát a hatóság vezetőjének rendeletével kell jóváhagyni.

A preambulum kiállja az ellenőrzést. A 123/2026. sz. kormányhatározat 27. cikkének h) pontja valóban a Romsilva igazgatótanácsának a hatáskörébe adja e módszertan javaslását, a 15. cikk (1) bekezdése pedig, amelyre maga a módszertan szövege hivatkozik, az, amely felsorolja a regionális erdészeti igazgatóságok jogi személyiséggel nem rendelkező alegységeinek típusait. Sem az erdészeti törvénykönyv, sem a kormányhatározat nem szab azonban határidőt, ameddig a rendeletet ki kellett volna bocsátani, szemben ugyanannak a határozatnak más kötelezettségeivel, amelyek 45, 60, 90 és 120 napos határidőt kaptak.

Ami nem változott, és ezt fontos kimondani, az az alkalmazottak összlétszáma. A 2. cikk figyelmeztet arra, hogy a módszertan rendelkezései „elviekben nem feltételezik a meglévő személyzeti szerkezet bővítését”. Ez közös szabályok szerinti újraelosztás, nem felvételi terv. Minden erdészeti igazgatóság igazgatójának meg kell védenie a szervezeti ábráját a végrehajtó vezetés és az igazgatótanács előtt, írásos érvekkel.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A személyzet méretezésének szabálya nyilvánossá és ellenőrizhetővé válik. Aki meg akarja tudni, miért van a megyéjében lévő hivatalnak nyolc erdésze és nem tizenkettő, maga is elvégezheti az osztást.
  • A szempontok az egész országban ugyanazok, ami pontosan az 1. cikkben megnevezett problémára válaszol, „a vállalat azonos tevékenységet végző egységei és alegységei közötti egyenlőtlenségek megszüntetésére”.
  • Az erdő szétszórtsága bekerül a számításba. Az a hivatal, amelynek az erdeje több mint 12 erdőtagra szakadt, vagy 30 kilométernél nagyobb sugáron terül el, 20%-os csökkentést kap az erdészkerületenkénti átlagterületből, tehát több embert ugyanarra a területre.
  • A védő erdősávok és a leromlott területek többé nem láthatatlanok a számításban: hektáronként a legnagyobb pontszámot kapják, 1,70-et, illetve 1,25-öt, szemben a hegyi erdő 0,75-ével.
  • A kis tevékenységek küszöbei olyan mértékegységekben vannak leírva, amelyeket bárki ellenőrizhet, tonna pisztráng, köbméter fa, fácánpéldány, nem pedig rugalmas megfogalmazásokban.

Mi marad probléma

  • A 24. cikk állásfelső határát kioltja a 25. cikk, amely megengedi az összes állás számának bővítését azoknál a hivataloknál, amelyek három éven át teljesítették a mutatókat, anélkül hogy megmondaná, hány állással.
  • A pénz többet nyom, mint az erdő. Az árbevétel és a bruttó nyereség együttes súlya 0,60 a pontszámban, szemben a terület 0,40-ével, a pénzügyi részt felduzzasztó együttható pedig elérheti a 0,40-et, szemben a területre alkalmazott legfeljebb 0,30-cal.
  • A szigorúan védett terület kevesebb erdészt hoz, a 22. cikk (3) bekezdésének 30%-os levonása miatt, holott az őrzés ott ugyanúgy szükséges marad, mint bárhol.
  • Néhány küszöb átfedi egymást vagy réseket hagy, és éppen tőlük függ a személyzeti felső határ. A 4 000 köbméteres kitermelési volumen egyszerre esik a műhely és a munkacsapat kategóriájába.
  • Nincsenek átmeneti rendelkezések. Azok a 2026. szeptember 2-án működő szervezetek, amelyek nem férnek bele a küszöbökbe, semmilyen igazodási határidőt és semmilyen szabályt nem kapnak a köztes időszakra.

Hasznos tanácsok

  1. Ha meg akarja becsülni, hány erdésze kellene legyen a környékén lévő hivatalnak, vegye a kezelt területet, vonja le a szigorú vagy teljes védelem alatt álló erdő 30%-át, adjon hozzá 10 hektárt minden kilométer védő erdősáv után, és ossza el 400-zal, 800-zal vagy 1 300-zal, a tengerszint feletti magasság szerint.
  2. Először azt ellenőrizze, melyik domborzati formába esik az erdő, mert a küszöb több mint háromszorosára változik síkvidék és hegyvidék között. A határok 300 és 800 méter magasságnál vannak, a besorolást pedig az erdőrendezési tervből kell venni, nem a térképről.
  3. Azoknak az erdőtulajdonosoknak, akik állami hivatallal kötöttek kezelési szerződést, mostantól van egy viszonyítási pontjuk: a 22. cikk (7) bekezdése előírja, hogy a határozott időre létrehozott erdészkerületért egy év alatt beszedett díjnak teljes egészében fedeznie kell a kiadásokat. Ha emelést javasolnak Önnek, kérdezze meg, mi a számítás.
  4. Azok az alkalmazottak, akiknek az állását áthelyezik vagy megszüntetik, kérhetik az írásos indoklást. A 2. cikk kötelezi az erdészeti igazgatóság igazgatóját, hogy a módosítást megvédje a végrehajtó vezetés és az igazgatótanács előtt, tehát a dokumentum létezik.
  5. Ha csemetekert, pisztrángtelep vagy műhely van napirenden, számolja ki a pontszámot az ülés előtt. A csemetekerteknél minden 50 ezer kiszállított csemete után egy pont jár, és minden 50 ezer lej bevétel után egy pont, az utolsó két év átlagában.
  6. Kérje el a regionális erdészeti igazgatóságtól a körzetenkénti erdészkerület-átlagot. A 21. cikk (3) bekezdése az öt darabos minimumot regionális átlagként rögzíti, nem minden egyes körzetre szóló szabályként, tehát egy alulméretezett körzet csak akkor lehet jogszerű, ha egy másik kiegyenlíti.
  7. A rendelet 2026. szeptember 2-tól alkalmazandó. Ne várjon külön végrehajtási normára, mert maga a módszertan az a melléklet, amely közvetlenül alkalmazandó.

Gyakori kérdések

Mi pontosan az erdészkerület?
Az erdőnek az a része, amelyért egyetlen erdész felel. A módszertan „egy erdőalap-terület gazdálkodásának és őrzésének alapegységeként” nevezi meg. Nincs jogi személyisége és nincs irodája, egy körülhatárolt terület és egy ember, aki felel érte.
Hány hektáros lesz egy erdészkerület?
Erdészeti hivatalonkénti átlagban 400 hektár a síkvidéki övezetben, 800 dombvidéken és 1 300 hegyvidéken. Az átlag 10%-kal, 15%-kal vagy 20%-kal csökkenthető, ha az erdő szétszórt, a 22. cikk (6) bekezdésének táblázata szerint.
Mit jelent a rendelet címében szereplő „jogi személyiséggel nem rendelkező egység”?
A regionális erdészeti igazgatóságokat. Nincs saját vagyonuk, és nem állnak önállóan bíróság elé, hanem a Romsilva nevében járnak el. Azok az alegységek, amelyekről a módszertan beszél, a rajtuk belüli szervezetek: erdészeti hivatalok, részlegek, műhelyek, munkacsapatok.
Ki dönti el, hogy létrehoznak vagy megszüntetnek egy erdészeti hivatalt?
A döntés a Romsilvánál marad. A módszertan a szempontokat adja meg, az erdészeti igazgatóság igazgatójának pedig a vállalat végrehajtó vezetése és igazgatótanácsa előtt kell megindokolnia a javaslatát, a 2. cikk szerint.
Mekkora területtől felfelé hozható létre egy erdészeti hivatal?
3 000 hektártól a síkvidéki övezetben, 5 000-től dombvidéken és 7 000-től hegyvidéken, olyan területtől, amely kezelésben van, vagy amelyre erdészeti szolgáltatást nyújtanak.
Hogyan számolják ki egy erdészeti hivatal fokozatát?
A VPT = C1 × (1 + K1) + C2 × (1 + K2) + C3 képlettel, ahol a C1 a területre járó pontszám, a C2 az árbevételre, a C3 pedig a bruttó nyereségre. 11 000 pont fölött I. fokozat, 6 501 és 11 000 között II. fokozat, 6 500 alatt III. fokozat.
Elvesznek-e állások e módszertan miatt?
A szöveg a 2. cikkben azt mondja, hogy a rendelkezések „elviekben nem feltételezik a meglévő személyzeti szerkezet bővítését”. Nem jelent be sem elbocsátásokat, sem felvételeket, hanem közös szabályok szerinti újraelosztást. A konkrét hatás azokon a szervezeti ábrákon múlik, amelyeket az igazgatótanács hagy jóvá.
Felvált-e a módszertan egy korábbi aktust?
Nem. A rendelet semmit nem helyez hatályon kívül, és egyetlen aktust sem módosít. A 123/2026. sz. kormányhatározatra ül rá, amely 2026. március 12-től átszervezte a vállalatot, és a méretezési szempontokkal egészíti ki a keretet.
Melyik naptól alkalmazandó?
2026. szeptember 2-tól, a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjától. A miniszteri rendeletek a megjelenéskor lépnek hatályba, ha nem írnak elő későbbi dátumot, ez pedig nem ír elő.
Mi lesz azokkal a szervezetekkel, amelyek 2026. szeptember 2-án már működtek, és nem férnek bele a küszöbökbe?
A rendelet nem mondja meg. Nem tartalmaz átmeneti rendelkezéseket, nem ad igazodási határidőt, és nem írja elő, milyen jogállásuk van addig azoknak, amelyek a küszöb alatt maradnak.

Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben

  • 25. cikk, állásbővítés felső határ nélkül. A 24. cikk „maximális állásszámot” állapít meg szervezettségi fokozatonként, a 25. cikk pedig megengedi, hogy azoknál a hivataloknál, amelyek az utolsó három évben minden mutatót teljesítettek, „bővíteni lehet az állások összlétszámát”, anélkül hogy megmondaná, hánnyal. A következő cikkel való szembeállítás megmutatja, hogy ez nem stílusbeli figyelmetlenség: a 26. cikk világosan azt mondja, „egy állással”. Ahogy le van írva, a 24. cikk maximuma többé nem maximum.
  • 42. cikk, a „Munkacsapat” oszlop az állástáblázatban. Az összesítő sor, „Központi apparátus, összesen, ebből”, 1 állást mutat, az összetevői viszont 3-at adnak ki: egy TESA-állás csapatvezetőnek és 2 közvetetten termelő munkás. A romániai Hivatalos Közlöny hasonmásában ellenőrizve, nem a kinyerés vesztesége. Nem állapítható meg, hogy egy fafeldolgozó munkacsapatnak egy vagy három állás jár-e.
  • 39. és 41. cikk, egymást átfedő és réseket hagyó küszöbök. A kitermelésnél a műhely „évi 25 000 köbméterig” tart, a munkacsapat pedig „5 000-ig”, tehát egy 4 000 köbméteres volumen mindkettőnek megfelel, eltérő személyzeti felső határokkal, 7 állás szemben 1-gyel. Ugyanakkor a 25 001-50 000 köbméteres sáv egyik kategóriába sem esik. Ugyanez a szerkezet ismétlődik a 41. cikknél, ahol a rés 10 001 és 15 000 köbméter között van.
  • 19. és 31. cikk, nem záródó skálák. A hivatal fokozata I. 11 000 pont fölött, II. 6 501 és 11 000 között, III. 6 500 alatt, tehát egy 6 500,5-es pontszámnak nincs fokozata. A VPT szerkezeténél fogva tizedes, mert a pontszámokat 0,4-del és 0,3-mal súlyozzák, és századnyi nagyságrendű együtthatókkal korrigálják. A csemetekerteknél a 31. cikk 8-cal egyenlő vagy annál nagyobb pontszámnál ad részleget, és 6,1-8 között műhelyt, tehát a 8-as érték mindkettőbe belefér, egy 4 alatti pontszám pedig sehová.
  • 37. cikk c) pont, olvashatatlan küszöb. A munkacsapat „200-600 km-nél kisebb úthálózatra” hozható létre. A megfogalmazásnak nincs egyetlen értelme, egy 150 kilométer erdei utat kezelő igazgatóság pedig nem tudhatja meg, milyen szervezetet hozhat létre.
  • 34. cikk (4) bekezdés, ellentmondás ugyanazon a bekezdésen belül. A bevezető mondat azt mondja, hogy egy vadászati komplexumként működő vadtenyésztő telep „műhelyként vagy munkacsapatként” hozható létre, a közvetlenül utána következő a) pont viszont „részleget” ír elő 200 pont fölött. Ráadásul a 100-as érték egyszerre két kategóriában szerepel, a műhelynél („100-200”) és a munkacsapatnál („100-zal egyenlő vagy annál kisebb”).
  • 46. cikk, a bejelentett szempont hiányzik. A cikk azt mondja, hogy a saját üzletek „az értékesített termékek mennyiségétől és jellegétől függően, az alábbiak szerint” jönnek létre és működnek, az utána következő táblázat pedig semmilyen mennyiségi küszöböt nem tartalmaz, csak az állások számát a fizikai és a virtuális üzletnél. A létrehozás feltétele leíratlan marad.

A szerkesztőség elemzése

A legtanulságosabb szám ebben a rendeletben sehol nincs leírva benne, hanem szorzásból jön ki. A terület szempontjánál egy hektár hegyi erdő 0,75 pontot hoz, az eredményt pedig 0,4-del súlyozzák, tehát hektáronként 0,30 pontot. Az árbevétel szempontjánál minden 1 000 lej egy pontot hoz, 0,30-cal súlyozva, tehát szintén 0,30-at. Egy hektár hegyi erdő ebben a skálában pontosan annyit ér, mint ezer lej eladás. Dombvidéken az egyenérték 1 333 lejre nő, síkvidéken 1 667-re, egy hektár védő erdősáv pedig 2 267 lejig jut. Tegyük hozzá, hogy a bruttó nyereséget külön pontozzák, ugyanazzal a 0,30-as súllyal, holott a nyereség már benne van az árbevételben, és megkapunk egy olyan hivatalt, amely ugyanazért a lejért kétszer szerez pontot. A pénzügyi rész a pontszám 0,60-áról indul, szemben a terület 0,40-ével, az őt felduzzasztó korrekciós együttható pedig elérheti a 0,40-et, míg a területre alkalmazott nem megy 0,30 fölé.

A második észrevétel három olyan cikk összeillesztéséből jön, amelyeket rendszerint nem olvasnak együtt. Egy hegyvidéki hivatal minimális területe 7 000 hektár, egy hegyvidéki erdészkerület átlagterülete 1 300 hektár, tehát egy ilyen hivatalnak 5,4 erdészkerülete van. A 21. cikk (3) bekezdése körzetenként legalább öt erdészkerületet ír elő, a 23. cikk pedig hivatalonként legalább két körzetet, tehát legalább tíz erdészkerületet. Ahhoz, hogy odáig eljusson, egy hegyvidéki hivatalnak 13 000 hektárra volna szüksége, csaknem a létrehozási küszöb kétszeresére. Dombvidéken a számítás 6,25 erdészkerületet ad a szükséges 10-zel szemben, síkvidéken 7,5-et a 10-zel szemben. A megoldás egy megfogalmazási részletből jön: az öt erdészkerületes átlagot „a regionális erdészeti igazgatóság szintjén” számítják, nem minden egyes körzetre. Más szóval egy minimumküszöbön létrehozott hivatal csak azért jogszerű, mert ugyanabban a régióban egy másik hivatalnak nagyobb körzetei vannak. A módszertan működik, de statisztikai kiegyenlítéssel, nem belső következetességgel.

A harmadik észrevétel a naptáré. A 123/2026. sz. kormányhatározat 2026. március 12-én lépett hatályba, és 45 napot, vagyis 2026. április 26-áig adott az erdészeti igazgatóságoknak arra, hogy jóváhagyják a szervezeti ábráikat és szervezeti szabályzataikat. Azt a módszertant, amely szerint az ezekben a szervezeti ábrákban szereplő személyzetet méretezik, az igazgatótanács csak augusztus 5-én véleményezte, a határozattól számított 146 nappal, a miniszter augusztus 26-án írta alá, 167 nappal, és szeptember 2-án jelent meg, 174 nappal. A szervezeti ábrák határideje és a méretezési szabály közzététele között 129 nap telt el. A szervezeteket tehát azelőtt rajzolták meg, hogy a mérőeszköz nyilvánosan létezett volna, a rendelet pedig egyetlen olyan átmeneti rendelkezést sem tartalmaz, amely megmondaná, mi lesz velük most. A jóváhagyási előterjesztés augusztus 24-i keltezésű, két nappal az aláírás előtt, az aláírástól a megjelenésig pedig további hét nap telt el.

Egyebekben az aktus becsületesebb, mint amilyennek sok ilyen módszertan látszik. A 2. cikkben nyíltan kimondja, hogy nem hoz többletállásokat, ami azt jelenti, hogy az egész építmény újraelosztás. Ahol pedig egyszerű küszöböket állít, a pisztrángtelepeknél, a fácántelepeknél vagy a faraktáraknál, azokat helyesen zárja le, átfedések és rések nélkül. Ez pedig azt mutatja, hogy a 39., a 41. és a 37. cikk hibái szövegezési figyelmetlenségek, nem az anyag valódi nehézségéből fakadnak.

Mit kellene megváltoztatni

  • Számszerű felső határ a 25. cikkbe. Ahogy most le van írva, korlátlan túllépést enged a maximális állásszámon. Egy „legfeljebb két állással”, a 26. cikk mintájára, visszaadná a 24. cikk táblázatának a felső határ szerepét.
  • A küszöbskálák lezárása. A „X fölött és Y-ig” típusú megfogalmazásra való áttérés a 19., 31., 34., 37., 39. és 41. cikknél megszüntetné mind az átfedéseket, mind a megoldás nélküli sávokat, anélkül hogy bármelyik küszöböt megváltoztatná.
  • A 42. cikk táblázata összesítőjének kijavítása. A „Munkacsapat” oszlopnak 3 állást kell mutatnia, amennyit az összetevők kiadnak, vagy az összetevőket kell 1-re csökkenteni. Ahogy közzétették, a táblázat önmagának mond ellent.
  • Egy átmeneti rendelkezéseket tartalmazó cikk. Meg kellene mondania, meddig igazodnak a meglévő szervezetek az új küszöbökhöz, és milyen jogállásuk van addig azoknak, amelyek a küszöb alatt maradnak, hogy egy hivatal vagy egy részleg ne szabályozási űrben működjön.
  • A fokozatok és a pontszámok közzététele. Ha a hivatalok jegyzéke az elért fokozattal és pontszámmal nyilvános és évente frissített volna, a számítást kívülről is ellenőrizni lehetne, a módszertan 1. cikkének pedig, amely az egyenlőtlenségek megszüntetését tűzi ki, bizonyítéka lenne, nem csak szándéka.
  • Az őrzés szétválasztása a jövedelmezőségtől. Az erdészek számát terület alapján számolják, a szigorúan védett terület viszont 30%-kal kevesebbel kerül be, a hivatal fokozatáról pedig túlnyomórészt a pénz dönt. Egy olyan szabály, amely az őrzést a pénzügyi szempontokon kívül hagyná, választ adna egy előre látható kifogásra: az az erdő, amely nem termel bevételt, ugyanolyan felügyeletet igényel, mint az, amelyik termel.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 737. szám, 2026. szeptember 2. 16 oldal PDF, 112 KB a jogi aktus a(z) 6. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.