Röviden
- Egy járművezető, akit a sebesség több mint 50 km/h-val való túllépéséért bírságoltak meg, úgy próbált szabadulni a szankciótól, hogy azt állította: egyetlen jogi aktus sem szabályozza a radart kezelő rendőr képzését.
- Az Alkotmánybíróság elfogadhatatlanként utasította el a kifogását: amit kifogásol, az nem egy alkotmányellenes szöveg, hanem egy szöveg hiánya, vagyis jogalkotási mulasztás.
- A járművezetők számára a gyakorlati következtetés: az érv nem működik a bíróságon. A IV. osztályú bírság és a 90 napos felfüggesztés marad, a törvény kiegészítése pedig a Parlamentre tartozik, nem az Alkotmánybíróságra.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 692. szám, 2026. augusztus 21.
Kihirdetve: 2026. február 5.
Az az elképzelés, hogy a gyorshajtásért kiszabott bírság megsemmisíthető, mert a törvény nem mondja meg, milyen képzéssel kell rendelkeznie a radart tartó rendőrnek, éppen most bukott el az Alkotmánybíróság előtt. A 2026. február 5-i 102. sz. határozattal, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 21-i 692. számában jelent meg, a testület elfogadhatatlanként utasította el azt a kifogást, amelyet a Marosvásárhelyi Járásbíróság egyik ügyében emeltek, egy szankcionáló jegyzőkönyv elleni szabálysértési panasz keretében. Ugyanarról a törvényszövegről van szó, amelyet a testület ezen a nyáron is megvizsgált, amikor megállapította, hogy a 90 nap vezetői engedély nélkül fix marad, és egyetlen bíró sem rövidítheti le.
A szóban forgó szöveg a közúti közlekedésről szóló 195/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 102. cikke (3) bekezdésének e) pontja. Ez IV. osztályú bírságot és a vezetés jogának 90 napos felfüggesztését írja elő arra az esetre, ha a járművezető az adott útszakaszon megengedett legnagyobb sebességet több mint 50 km/h-val lépi túl, és ezt típusjóváhagyással rendelkező és metrológiailag hitelesített műszaki eszközökkel állapítják meg.
A járművezető érve egy valós tényből indult ki. A 2005. november 23-i 301. sz. rendeletet, amellyel a Román Törvényes Metrológiai Hivatal jóváhagyta a sebességmérő készülékekre vonatkozó NML 021-05 törvényes metrológiai előírást, 2009-ben a 187. sz. rendelettel hatályon kívül helyezték. Innentől, állította, űr maradt: nincs többé olyan aktus, amely előírná a készüléket kezelő rendőr képzését és vizsgáztatását, tehát a bírónak nincs módja ellenőrizni a képesítését.
A bíróság egy újabb, szintén közlekedési bűncselekményekről szóló határozata egy másik időbeli viszonyítási pontot tisztáz: a Büntető Törvénykönyv 336. cikke szerinti ittas vezetésnél a véralkoholszintet a vezetés időpontjához kell viszonyítani, nem a mintavétel órájához, ahogy azt a 136/2026. sz. alkotmánybírósági határozat kimondja.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás az, hogy a szöveg változatlan és teljes egészében alkalmazandó marad. Az elfogadhatatlanként való elutasítás azt jelenti, hogy a több mint 50 km/h-s sebességtúllépés szankciója továbbra is pontosan a rendeletben szereplő formában érvényesül.
A második hatás módszertani. Az Alkotmánybíróság kifejtette, hogy az előterjesztő elégedetlensége egy szabályozás hiányára vonatkozik, nem a támadott szöveg tartalmára. Jogalkotási mulasztás pedig nem bírálható felül alkotmányellenességi kifogás útján, mert az alkotmánybíráskodást végző fórum nem tehet hozzá a törvényhez.
A harmadik hatás az indokoláshoz kapcsolódik. A testület rámutatott, hogy a hozzá intézett megkereséseket indokolni kell, a 47/1992. sz. törvény 10. cikkének (2) bekezdése és 29. cikkének (1) bekezdése együttes olvasatában, és hogy nem léphet a kifogás előterjesztőjének helyébe azért, hogy helyette fogalmazza meg az alkotmányellenességi érveket.
A negyedik hatás a hatalmi ágak szétválasztásáé. Amit az előterjesztő kért, vagyis a típusjóváhagyással rendelkező készülékeket kezelő megállapító tisztviselők szakosodási feltételeinek szabályozását, jogalkotói aktust feltételez. Az Alkotmány 61. cikke és a 47/1992. sz. törvény 2. cikkének (3) bekezdése szerint ez a Parlamentre tartozik.
Az ötödik hatás gyakorlati, a szabálysértési panaszok ügyeiben. Mivel a határozat végleges és mindenkire kötelező, a rendőr képzéséről szóló előírás hiányára épített védekezésnek nincs többé esélye az elsőfokú bíróságokon. Ugyanilyen érvvel találkozott a testület 2026 szeptemberében is: a véralkoholszint megállapításának eljárása miniszteri rendeletben is szerepelhet, nem kell törvénybe foglalni, így a büntető törvénykönyvből való hiánya sem védekezés.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Jogilag semmi. A 195/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet pontosan olyan marad, amilyen volt, a szankcióosztály és a 90 napos felfüggesztés pedig változatlanul alkalmazandó.
Ami megváltozik, az egy olyan érv sorsa, amely a szabálysértési panaszokban keringett. Eddig a rendőr képesítéséről szóló előírás hiányára a jegyzőkönyv jogszerűtlenségének indokaként lehetett hivatkozni. Az Alkotmánybíróság nem azt mondja, hogy a hézag nem létezik, hanem azt, hogy nem nála orvosolják.
A második változás az ügyészségnek a határozatban rögzített álláspontjához kapcsolódik. Az ügyész rámutatott, hogy konkrétan nincs joghézag, hiszen a törvény kifejezetten típusjóváhagyással rendelkező és metrológiailag hitelesített műszaki eszközökre utal, a törvénynél alacsonyabb szintű előírások hiánya pedig egy kapcsolódó területen nem vonja maga után a törvény alkotmányellenességét.
Ami nem változik, azok a szabálysértési panaszban szokásos védekezési lehetőségek. A készülék metrológiai hitelesítése, a hitelesítési bizonylat, a telepítés feltételei és a megállapítás konkrét módja továbbra is olyan kérdések, amelyeket az elsőfokú bíróság megvizsgálhat, mert a törvény alkalmazásához tartoznak, nem az alkotmányosságához.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Világos indokolással zárja le a szabálysértési panaszokban ismételten felbukkanó érvet, ami lerövidíti az abból kiinduló pereket.
- Emlékeztet arra, hogy az Alkotmánybírósághoz intézett megkeresést konkrétan indokolni kell, nem elég elégedetlenségként jelezni.
- Helyesen húzza meg a szerepek határát: ha hiányzik egy szabály, azt a Parlamenttől kell kérni, nem az alkotmánybíráskodást végző fórumtól.
- Érintetlenül hagyja a járművezető valódi védekezési eszközeit, amelyek a készülék típusjóváhagyásához és metrológiai hitelesítéséhez kapcsolódnak, és amelyeket az elsőfokú bíróság előtt lehet megvitatni.
Mi marad probléma
- A kifogás előterjesztője által jelzett hézag ott marad: a 2009-es hatályon kívül helyezés óta nincs nyilvános előírás a sebességmérő készüléket kezelő rendőr képzéséről és vizsgáztatásáról.
- Az Alkotmánybíróság nem foglal állást arról, hogy a hézag valós probléma-e vagy sem, csak arról, hogy ő nem tudja megoldani, tehát a vita érdemi válasz nélkül marad.
- A határozat csaknem öt évvel a 2021-es megkeresés után születik meg, és ebben az időszakban az érvet tisztázás nélkül használták a bíróságokon.
- Egy ügyvéd nélküli járművezető számára az alkotmányellenes szöveg és a jogalkotási mulasztás közötti különbség nehezen felismerhető marad, a rosszul megfogalmazott kifogás pedig már az induláskor elvész.
Hasznos tanácsok
- Ha folyamatban lévő szabálysértési panasza van, ne arra építse a védekezést, hogy hiányzik a rendőr képzéséről szóló előírás. Az Alkotmánybíróság világosan kimondta, hogy ez nem alkotmányellenességi bírálat.
- Kérje a bíróságon a készülék metrológiai hitelesítési bizonylatát és a típusjóváhagyás igazolását. Ezek ténykérdések, amelyeket a bíró ellenőrizni tud.
- Vesse össze a metrológiai hitelesítés dátumát a megállapítás dátumával. A lejárt hitelesítésű készülék valódi védekezési alap, szemben azzal, amelyet itt elutasítottak.
- Ha alkotmányellenességi kifogást emel, pontról pontra indokolja meg, a megsértett alkotmányos szöveggel és konkrét magyarázattal. Az indokolatlan kifogást érdemi vizsgálat nélkül, elfogadhatatlanként utasítják el.
- Ne keverje össze az elfogadhatatlanságot a megalapozatlansággal. Az elfogadhatatlanként való elutasítás azt jelenti, hogy az érdemi vitába bele sem mentek, nem azt, hogy a szöveget jónak nyilvánították.
- Tartsa észben, hogy a több mint 50 km/h-s túllépésért járó 90 napos felfüggesztés kötelező kiegészítő szankció, amely a IV. osztályú bírságot kíséri.
Gyakori kérdések
Mit döntött az Alkotmánybíróság?
Mit ír elő a hatályban maradt szöveg?
Miért elfogadhatatlanként utasították el, és nem megalapozatlanként?
Tényleg nincsenek szabályok a radart kezelő rendőr képzéséről?
Megtámadhatok még sebességtúllépésről szóló jegyzőkönyvet?
Ki tudja orvosolni a jelzett hiányt?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 692. szám, 2026. augusztus 21. 16 oldal PDF, 122 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.