Röviden

  • A magánnyugdíjpénztárak által vásárolt részvények új, 30 százalékos kockázati sávba kerülnek, amely korábban nem szerepelt a befektetési szabályzatban.
  • Az alapkezelők 90 naptári napot kapnak a szabályzat eredeti szövegében előírt 60 nap helyett arra, hogy a pénztárat visszavezessék a tájékoztatóban vállalt kockázati fokozatba.
  • A szabályzat már a megjelenéssel hatályba lép, 2026. július 10-én, átmeneti időszak nélkül, noha a kockázati fokozatot naponta számítják ki.
Jogi aktus: 14/2026. sz. ASF-szabályzat
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 567. szám, 2026. július 10.
Hatálybalépés: 2026. július 10.

A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság megváltoztatta a magánnyugdíjpénztárak kockázatának mérési módját; ezekben a pénztárakban a II. pillér és a III. pillér több millió tagja gyűjti a nyugdíjpénzét. A 2026. június 29-én elfogadott és a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 10-i, 567. számában megjelent 14/2026. sz. szabályzat módosítja a magánnyugdíjpénztárak eszközeinek befektetéséről és értékeléséről szóló 11/2011. sz. szabályzatot. Ez a nyár második beavatkozása a magánnyugdíjrendszer szabályaiba, azt követően, hogy az ASF meghatározta, ki fogja ténylegesen folyósítani a II. pilléres nyugdíjakat.

A módosított szabályzatot a Magánnyugdíjrendszert Felügyelő Bizottság 22/2011. sz. határozata hagyta jóvá, és a romániai Hivatalos Közlöny 2012. január 5-i, 8. számában jelent meg. Azt rögzíti, hogy egy magánnyugdíjpénztár mibe fektethet be, milyen korlátok mellett, és hogyan számítják ki a pénztár kockázati fokozatát.

A jogi aktus öt módosítást tartalmaz, és a II. cikk szerint a megjelenés napján lép hatályba. A magánnyugdíjpénztárakról szóló 411/2004. sz. törvény és az önkéntes nyugdíjakról szóló 204/2006. sz. törvény alapján adták ki, az ASF Tanácsának 2026. június 24-i ülésén folytatott tanácskozást követően.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás egy új súlyozási sáv megjelenése. Az 51. cikk (1) bekezdésében beiktatják a c1) betűt, amely szerint a 30 százalékos súly a 12. cikk (1) bekezdés d) betű (i) pontjában meghatározott eszközökre alkalmazandó. A B melléklet, amelyet ugyanez a jogi aktus vált fel, megmutatja, miről van szó: Romániában, az Európai Unió tagállamaiban vagy az Európai Gazdasági Térséghez tartozó államokban szabályozott piacokon forgalmazott részvények és jogok, 30 százalékos alkalmazandó súllyal.

A második hatás a kockázat számtanát érinti. Az 51. cikkben szereplő súlyok a kockázattal súlyozott eszközérték kiszámítására szolgálnak, ebből pedig a pénztár kockázati fokozata adódik. Minél nagyobb egy eszközosztály súlya, annál nagyobb lesz a kockázattal súlyozott eszközérték, tehát nő az ilyen eszközöket tartó pénztárakra számított kockázati fokozat is. Egy nagy részvénykitettségű pénztár esetében a mérés úgy változik meg, hogy közben a portfólió nem változott.

A harmadik hatás több idő a korrekcióra. Az 52. cikk (1) bekezdését újraírják: az alapkezelő köteles legfeljebb 90 naptári nap alatt, akár aktív intézkedésekkel is, kijavítani a nyugdíjrendszer tájékoztatójában vállalt kockázati fokozattól való eltérést, a vállalt kockázati fokozathoz tartozó határok passzív túllépésének vagy az azok alá történő passzív csökkenésnek a napjától számítva. A szabályzat 2012-ben megjelent eredeti szövegében ez a határidő 60 naptári nap volt.

A negyedik hatás azt érinti, hogy mit vesznek számba. Az 50. cikk (31) bekezdésében a b) betű után beiktatják a c) betűt, „beszedendő osztalék”. Ez egy olyan lista tartalmi kiegészítése, amelyet a jogi aktus nem közöl, tehát a gyakorlati hatás annak a bekezdésnek a szövegétől függ, amely a módosító szabályzatban nem szerepel.

Az ötödik hatás egyszerűsítés. Az 51. cikk (1) bekezdés d) betűjének 4. pontja hatályát veszti, a B mellékletet pedig teljes egészében újraírják, kilenc eszközkategóriával és a hozzájuk tartozó súlyokkal, a fordított repóügyletekre vonatkozó 75 százaléktól az „egyéb eszközökre” vonatkozó 0 százalékig.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A legszembetűnőbb változás a súlyok skálája. A 11/2011. sz. szabályzat eredeti szövegében az 51. cikk (1) bekezdése öt fokozatot ismert: 100, 75, 50, 25 és 0 százalék. A 30 százalékos sáv nem létezett, a szabályozott piacokon forgalmazott részvények és jogok pedig a 25 százalékos fokozatba voltak besorolva. A szabályzatnak ma már nincs meg a 2012-es formája, mert azóta többször módosították, de a c) és a d) betű közé beszúrt c1) betű megjelenése azt mutatja, hogy a 30 százalékos fokozat beékelődik, nem pedig felvált.

A második változás a korrekciós határidő, amely csaknem a felével hosszabb lett: 90 naptári nap az eredeti szöveg szerinti 60-hoz képest. A határidő a vállalt kockázati fokozat határainak passzív túllépésétől vagy az azok alá történő passzív csökkenéstől telik, a 2012-es szövegben pedig a hozzájárulások beszedéséből vagy a tagok átlépéseiből eredő eltérés nem számított passzív eltérésnek.

A harmadik változás magát az alapkezelők munkaeszközét érinti. A B mellékletet nem pontszerűen javítják, hanem új táblázattal váltják fel, amelyben minden eszközkategóriának egyetlen súly felel meg: 75 százalék a fordított repóügyleteknél és a pénzpiaci alapként besorolt befektetési jegyeknél, 50 százalék a kötvényalapként besoroltaknál, 30 százalék a részvényeknél és a jogoknál, 25 százalék a többi befektetési jegynél, az ingatlanalapoknál, az ETF és ETC típusú forgalmazható értékpapíroknál és a romániai kibocsátók minősítés nélküli vállalati kötvényeinél, 0 százalék pedig minden más eszköznél.

Ami nem változik, az a rendszer felépítése. A pénztárak továbbra is a nyugdíjrendszer tájékoztatójában vállalt kockázati fokozatok szerint vannak besorolva, a kockázati fokozat pedig naponta kiszámított mennyiség marad, nem kereskedelmi címke.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A részvények kockázatát nagyobbnak ismerik el a 25 százalékos fokozat többi eszközének kockázatánál, ami közelíti a mérést a piac valóságához.
  • Az új fokozat elkerüli a 25-ről 50 százalékra ugrást, és finomabb tagolást ad a súlyozási skálának.
  • A 90 nap időt hagy az alapkezelőnek az eltérés kijavítására kényszerértékesítések nélkül, amelyek éppen a tagokat érintenék hátrányosan.
  • A teljes egészében újraírt B melléklet egyetlen táblázatba foglalja az összes súlyt, tehát nem kell többé egymást követő módosításokból összerakni őket.

Mi marad probléma

  • A szabályzat a megjelenéssel hatályba lép, noha a kockázati fokozatot naponta számítják ki, tehát a súly változása már az első naptól hatást fejt ki.
  • A jogi aktus nem mondja meg, hogyan kezelendő az éppen az új súly okozta eltérés, amely sem piaci mozgás, sem alapkezelői döntés.
  • A 90 napot a passzív túllépés napjától számítják, a szöveg viszont nem pontosítja, ki állapítja meg ezt a napot, és hogyan bizonyítható.
  • Az 50. cikk (31) bekezdésének kiegészítése nem értékelhető a módosító jogi aktusból, mert a kiegészített bekezdést nem közlik.

Hasznos tanácsok

  1. Ha Ön a II. vagy a III. pillér tagja, ellenőrizze annak a rendszernek a tájékoztatójában vállalt kockázati fokozatot, amelybe befizet. Ez az a viszonyítási pont, amelyhez az eltéréseket mérik, nem a feltüntetett hozam.
  2. Ne keverje össze a kockázati fokozatot a teljesítménnyel. Egy pénztár a részvények súlyának emelkedése után is maradhat ugyanabban a kockázati kategóriában, ha kicsi a részvénykitettsége.
  3. Ha Ön pénztárat kezel, számolja újra a kockázattal súlyozott eszközértéket a részvényekre és jogokra vonatkozó új, 30 százalékos súllyal a megjelenés napjától, ne a hónap végétől.
  4. Kövesse nyomon az alapkezelő időszakos jelentéseiben, hogy a pénztár korrekciós eljárás alá került-e, és mikortól telik a 90 nap.
  5. A súlyok teljes listájához használja a B mellékletet az új formájában. A régi, egymást követő módosításokban szétszórt súlyok már nem megbízható viszonyítási pontok.

Gyakori kérdések

Mi egy magánnyugdíjpénztár kockázati fokozata?
Százalékban kifejezett mennyiség, amelyet naponta számítanak ki a kockázattal súlyozott eszközértékből. Minden pénztár kockázati fokozatot vállal a nyugdíjrendszer tájékoztatójában, és annak határain belül kell maradnia.
Mi változik a részvények esetében?
30 százalékos súlyt alkalmaznak rájuk az 51. cikk (1) bekezdésében beiktatott új betű révén, a B melléklet pedig ugyanezzel az értékkel veszi fel őket a táblázatba.
Mennyi ideje van az alapkezelőnek egy eltérés kijavítására?
Legfeljebb 90 naptári nap a vállalt kockázati fokozat határainak passzív túllépésétől vagy az azok alá történő passzív csökkenéstől.
Mikortól alkalmazandók az új szabályok?
2026. július 10-től, a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjától. A II. cikk kifejezetten a megjelenéskori hatálybalépést írja elő.
Csökken a nyugdíjam emiatt a szabályzat miatt?
A szabályzat nem változtatja meg a hozzájárulásokat, és nem ír elő eszközértékesítést. A portfólió kockázatának mérési módját és azt a határidőt változtatja meg, amelyen belül az alapkezelőnek ki kell javítania egy eltérést.
Mit jelent a passzív eltérés?
A vállalt kockázati fokozat határaiból való kilépést, amely nem az alapkezelő befektetési döntéséből ered. A szabályzat eredeti szövegében a hozzájárulások beszedéséből vagy a tagok átlépéseiből eredő eltérés nem számított passzív eltérésnek.
Mi történik a B mellékletben nem szereplő eszközökkel?
A táblázat utolsó sora, az „egyéb eszközök”, 0 százalékos súlyú.

A szerkesztőség elemzése

Az öt módosítás technikainak és egymástól függetlennek tűnik. Nem az. Kettő közülük együtt olvasandó, és ugyanazt a történetet mondja el: az ASF megemeli a részvények súlyát, tehát nő a részvényeket tartó pénztárak mért kockázati fokozata, és ugyanabban a jogi aktusban 60-ról 90 napra emeli azt a határidőt, amelyen belül az alapkezelőnek vissza kell vezetnie a pénztárat a vállalt határok közé. Az első rendelkezés eltéréseket okoz, a második időt ad a kijavításukra. A sorrend, amelyben a szövegben megjelennek, a 2. és a 4. pont, elrejti, hogy egymásra válaszolnak.

Az is érdekes, hogyan történt az emelés. Az ASF nem egy meglévő fokozatból helyezte át a részvényeket egy másikba, hanem új, 30 százalékos fokozatot hozott létre a c) és a d) betű közé beiktatott c1) betűvel. Az eredmény hatfokozatú skála, 100, 75, 50, 30, 25 és 0, a szabályzat eredeti szövegében szereplő öt helyett. A különbség nem kozmetikai: egy közbenső fokozat finomabb jövőbeli kiigazításokat tesz lehetővé, de nehezebben követhetővé is teszi, hogy melyik eszközosztály hol helyezkedik el, főleg egy olyan szövegben, amelyet a 2012. januári megjelenése óta sokszor módosítottak.

Marad egy kérdés, amelyet a jogi aktus nem érint. A kockázati fokozatot naponta számítják ki, a szabályzat pedig éppen a megjelenése napján lép hatályba. Egy pénztár, amely 2026. július 9-én a vállalt kockázati fokozat határain belül volt, július 10-én kikerülhet onnan anélkül, hogy bármit vásárolt vagy eladott volna, pusztán azért, mert megváltozott a részvények súlya. A 90 napos határidő az 52. cikk (1) bekezdése szerint a passzív túllépés napjától telik, ám a számítási szabály megváltozásából eredő eltérés sem piaci mozgás, sem alapkezelői döntés. A szöveg nem mondja meg, hogy ez a passzív eltérések körébe tartozik-e, következésképpen azt sem, mikortól kezd telni a határidő.

Végül egy észrevétel arról, ami a jogi aktusból nem tudható meg. Az első módosítás a „beszedendő osztalék” fordulattal egészít ki egy listát az 50. cikk (31) bekezdésében, ezt a bekezdést azonban a módosító szabályzat sehol nem közli. Az olvasó, köztük a pénztár tagja, nem tudja felmérni e kiegészítés hatását anélkül, hogy megnyitná a szabályzat egységes szerkezetbe foglalt szövegét. Egy olyan jogi aktus esetében, amely több millió ember nyugdíjpénzének kockázatmérési módját változtatja meg, nagy a távolság aközött, amit közzétesznek, és aközött, ami a közzétettből megérthető.

Mit kellene megváltoztatni

  • Kifejezetten ki kellene mondani, hogyan kezelendő a súlyok megváltozásából eredő eltérés. Vagy a passzív eltérések közé sorolással, vagy saját, a hatálybalépéstől számított határidővel.
  • Egy olyan szabályzatnak, amely megváltoztatja a kockázat számítási módját, hatálybalépési határidőt kellene előírnia, nem azonnali alkalmazást. Néhány nap is lehetővé tenné az alapkezelőknek, hogy előbb számoljanak újra, ne utóbb.
  • A pontszerű módosításokat a kiegészített bekezdés szövegének kellene kísérnie. A „beszedendő osztalék” önmagában semmit nem mond, a szabályzat pedig nem csak azoknak íródik, akiknek kéznél van az egységes szerkezetbe foglalt szöveg.
  • Hasznos lenne a 11/2011. sz. szabályzat újraközlése. Ennyi egymást követő beavatkozás után egyetlen szöveg egyetlen olvasásból ellenőrizhetővé tenné azt a súlyskálát, amelyre a pénztárak kockázati fokozatok szerinti besorolása támaszkodik.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 567. szám, 2026. július 10. 16 oldal PDF, 111 KB a jogi aktus a(z) 15. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.