Röviden
- A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság tizenhárom ponton írta át a Befektetővédelmi Alap rendeletét. A legfontosabb változás azokat a befektetőket érinti, akiknek a számlájáról hozzájárulásuk nélkül vezették át a részvényeket: mostantól világos okirati útjuk van a kártalanítás igényléséhez.
- A betétbiztosítási rendszer által már fedezett számlapénzek kikerülnek az Alap kártalanítási számítási alapjából, hogy ugyanarra az összegre ne legyen kettős fedezet.
- A kártalanítás kifizetését felfüggesztik, ha a jogosult ellen pénzmosás miatt büntetőeljárás folyik, vagy nemzetközi szankció érinti. A rendelet 2026. július 16-tól alkalmazandó.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 584. szám, 2026. július 16.
Kiadva: 2026. július 7.
Ha egy bróker kérésed nélkül vezeti át a részvényeidet a számládról, majd fizetésképtelenné válik, eddig nem volt világos, milyen iratokkal kérhetsz kártalanítást. Mostantól az. A Pénzügyi Felügyeleti Hatóság 5/2026. sz. rendelete, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. július 16-i 584. számában jelent meg, tizenhárom ponton módosítja a Befektetővédelmi Alap rendeletét. Mindenkit érint, akinek befektetési vállalkozásnál (SSIF) vagy befektetési szolgáltatást nyújtó banknál van számlája, köztük azokat is, akik FIDELIS államkötvényt vásároltak engedélyezett közvetítőkön keresztül.
A Befektetővédelmi Alap a Bankbetét-biztosítási Alap mintájára működik, csak a tőkepiacra. Ha egy közvetítő már nem tudja visszaadni az ügyfelei pénzét vagy pénzügyi eszközeit, az Alap fizet, a 88/2021. sz. törvény 5. cikkében megállapított felső határig. A mostani rendelet nem ezt a felső határt változtatja meg, hanem az odáig vezető szabályokat. A hatóság még ugyanabban az évben tovább bővítette ezt a szabályrendszert: a 7/2026. sz. ASF-rendelet lehetővé teszi a brókercégek számára, hogy letétben tartsák a közösségi finanszírozási platformokon keresztül befektetett eszközöket.
A jogi aktust 2026. július 7-én adták ki, a Hatóság Tanácsának július 1-jei tanácskozása után, és a megjelenés napján lép hatályba, átmeneti időszak nélkül.
Másfél hónappal később ugyanez a hatóság azt is meghatározta, ki válhat magánnyugdíj-szolgáltatóvá, ezúttal hosszú határidővel: a szabályzat csak 2027 januárjától alkalmazandó. A hatóság következő rendelete, a 6/2026. számú, engedi az alternatív befektetési alapoknak a kölcsönnyújtást.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás azt a befektetőt érinti, akinek a hozzájárulása nélkül vezették át a pénzügyi eszközeit. A rendelet módosítja a mellékletet, a 2. cikk (4) bekezdésénél, és kimondja, hogy ebben az esetben a befektetési szolgáltatási szerződés két irattal helyettesíthető: azzal, amely igazolja az átvezetés bejelentését az illetékes szerveknek, és a központi értéktár által a befektető kérésére kiállított irattal, amelyből kiderül az egyéni számlájáról a résztvevő gyűjtőszámlájára történt átvezetések előzménye. Ugyanez a szabály vonatkozik az ilyen helyzetbe került jogi személyekre is.
A második hatás a kettős fedezet megszüntetése. A 12. cikk (2) bekezdésének a) pontjában a kártalanítás számítási alapja kifejezetten „a kártalanításra jogosult befektetők nevében, befektetési műveletek végzésével összefüggésben tartott pénzeszközök és pénzügyi eszközök lesznek, a betétbiztosítási rendszer által védett pénzeszközök kivételével”. A bankbetétként már biztosított pénzt nem számolják be másodszor is.
A harmadik hatás a két alap közötti együttműködés. Ha a fizetésképtelen közvetítő a Bankbetét-biztosítási Alapban részt vevő hitelintézet, a két alap protokoll alapján együttműködik, hogy elkülönítse a befektetési műveletekből származó összegeket a biztosított betétektől. A befektetőnek többé nem kell magának bizonyítania ezt az elhatárolást.
A negyedik hatás a kifizetések felfüggesztése a pénzmosási nyomozásokban. A 19. cikk (3) bekezdése most kimondja, hogy ha a befektető vagy bármely más jogosult személy ellen a 129/2019. sz. törvény értelmében vett pénzmosással kapcsolatos cselekmények miatt büntetőeljárás folyik, vagy nemzetközi szankcióval összefüggésben folyik ellene eljárás, az Alap a jogerős határozatig felfüggeszt minden kifizetést. A kifizetési listákat megküldik a Pénzügyi Felügyeleti Hatóságnak, hogy az illetékes szervekkel együtt ellenőrizze őket.
Az ötödik hatás az ügyfél tájékoztatásáról szól. A 26. cikknél minden befektetési vállalkozásnak (SSIF), befektetési műveleteket végző hitelintézetnek, befektetésialap-kezelő társaságnak vagy alternatív befektetésialap-kezelőnek közzé kell tennie a saját honlapján annak az Alapnak vagy más rendszernek az azonosító adatait, amelyben részt vesz, továbbá az Alap eljárásait és a kártalanítási felső határt. A szerződés aláírásakor ugyanezeket az információkat írásban átadják a befektetőnek, aki nyilatkozik arról, hogy tudomásul vette, beletartozik-e a kártalanított befektetők körébe vagy sem.
A hatodik hatás azokat a közvetítőket érinti, amelyek nem tagjai az Alapnak. Az ilyen szervezet ügyfelének a saját felelősségre tett nyilatkozatában meg kell említenie, hogy nem fordul az Alap ellen, és hogy tudomásul vette a közvetítő által a szerződésben megjelölt kártalanítási rendszert. A nyilatkozat a szerződés mellékletét képezheti.
A hetedik hatás a külföldi fióktelepeket érinti. A harmadik országbeli társaságok Romániában befektetési műveletek végzésére engedélyezett fióktelepei nem kötelesek az Alap tagjává válni, ha igazolják, hogy olyan rendszerben vesznek részt, amely a romániai befektetőknek legalább egyenértékű kártalanítást biztosít. Cserébe a jelenlegi vagy leendő befektetők rendelkezésére kell bocsátaniuk a kártalanítási eljárásról szóló információkat.
A nyolcadik hatás az Európai Unióból származó fióktelepekre vonatkozik. Ezek csatlakozhatnak a romániai Alaphoz, ha az itteni felső határ és a fedezet terjedelme meghaladja a székhely szerinti államét, éppen a befektetők védelmének kiegészítése érdekében. A szabály azokra a cégekre is vonatkozik, amelyeket a szolgáltatásnyújtás szabadsága alapján történő szolgáltatásnyújtásra jelentettek be.
A kilencedik hatás az átláthatóságé. Az Alap igazgatótanácsa által jóváhagyott és a Hatóság által véleményezett eljárásokat mostantól közzéteszik a romániai Hivatalos Közlönyben, a 8. cikk új (3) bekezdése szerint. Eddig a rendelet nem írta elő kifejezetten ezt a kötelezettséget.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A módosított rendelet a Befektetővédelmi Alapról szóló 10/2022. sz. ASF-rendelet, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2022. május 5-i 441. számában jelent meg. Korábban már módosították, és a mostani beavatkozás azokhoz a változásokhoz adódik hozzá.
Két fogalommeghatározást írtak át a 2. cikkben. Az éves és a rendkívüli hozzájárulások számítási alapja mostantól kifejezetten tartalmazza a pénzügyi eszközöket „függetlenül attól, hogy hol kereskedtek velük, ideértve az OTC kereskedetteket is”, vagyis a szabályozott piacokon kívülieket is. A tagdíj azzá a vissza nem térítendő összeggé válik, amellyel évente nemcsak a résztvevők tartoznak az Alapnak, hanem azok a szervezetek is, amelyeket a Hatóság kereskedési helyszínek, valamint elszámolási vagy kiegyenlítési rendszerek működtetésére engedélyezett.
A 15. cikket teljes egészében átírták. Az új formájában, ha egy résztvevőtől visszavonják az engedélyt, és a 88/2021. sz. törvény 6. cikkében előírt feltételek bármelyike teljesül a visszavonás előtt, annak időpontjában vagy azt követően, az Alapnak biztosítania kell a követelés kártalanítását, a felső határig, a visszavonás időpontjáig szerződött és ki nem egyenlített műveletekre. A megfogalmazás kifejezetten lefedi mind a három időpontot, ami bezár egy értelmezési kiskaput.
A 12. cikk (6) bekezdését hatályon kívül helyezték, a mellékletben pedig azt a határidőt, amelyen belül az illetékes szerv megküldi az Alapnak a befektetők végleges listáját, a kártalanítási kérelmek nyilvántartásba vételi időszakának lejártától számított 10 napban rögzítették.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Az a befektető, akinek a hozzájárulása nélkül vezették át a pénzügyi eszközeit, most már pontosan tudja, milyen iratok helyettesítik az elveszett vagy nem létező szerződést.
- A már biztosított betétek kizárása megszünteti a két rendszer közötti átfedést, és tisztázza, hogy melyik pontosan mit fedez.
- Az Alap és a Bankbetét-biztosítási Alap közötti protokoll az intézmények vállára helyez egy elhatárolást, amelyet egyébként a befektetőnek kellett volna elvégeznie.
- A kártalanítási rendszerről és a felső határról szóló információk honlapon való közzétételének kötelezettsége aláírás előtt ellenőrizhetővé tesz egy olyan adatot, amelyet eddig nehéz volt megtalálni.
- Az Alap eljárásainak közzététele a romániai Hivatalos Közlönyben kiemeli őket a belső iratok köréből.
Mi marad probléma
- A rendelet nem ismétli meg a kártalanítási felső határt, tehát a befektetőnek magának kell megkeresnie a 88/2021. sz. törvény 5. cikkében, hogy ténylegesen mennyit kaphat.
- A kifizetés felfüggesztése egy büntetőeljárás idejére évekig tarthat, a szöveg pedig semmilyen maximális határidőt és semmilyen kártalanítást nem ír elő a késedelemért.
- A szerződés aláírásakor kért nyilatkozat a tájékoztatási felelősség egy részét az ügyfélre hárítja, aki írásban erősít meg valamit, amit egyedül nem tud ellenőrizni.
- A harmadik országbeli kártalanítási rendszer egyenértékűségét a fióktelep igazolja, a rendelet pedig nem mondja meg, ki és milyen szempontok szerint ellenőrzi ezt.
- A jogi aktus a megjelenéskor lép hatályba, alkalmazkodási időszak nélkül azoknak a közvetítőknek, amelyeknek módosítaniuk kell a honlapjukat és a szerződésmintáikat.
Hasznos tanácsok
- Ellenőrizd a brókered vagy a bankod honlapján a Befektetővédelmi Alapra vonatkozó feltüntetést. A közzétételi kötelezettség fennáll, a hiánya pedig önmagában jelzés.
- Ha új befektetési szolgáltatási szerződést írsz alá, kérd írásban a kártalanítási rendszerre és a felső határra vonatkozó információkat. Ez a jogod, nem szívesség.
- Figyelmesen olvasd el a nyilatkozatot, amelyet a közvetítő kér tőled. Ha nem tagja az Alapnak, azt írod alá, hogy nem fordulsz az Alap ellen.
- Ha olyan pénzügyieszköz-átvezetést látsz a számládról, amelyet nem kértél, azonnal jelezd az illetékes szerveknek, és kérd a központi értéktártól az átvezetések előzményét. Mindkét iratra szükséged lesz egy esetleges kártalanítási kérelemben.
- Ne feltételezd, hogy a brókernél tartott pénz bankbetétként biztosított. A biztosított betétek kikerülnek az Alap kártalanítási számítási alapjából, és a két rendszer más dolgokat fedez.
- Ha közvetítőnél dolgozol, azonnal ellenőrizd a honlapot és a szerződésmintát. A rendelet 2026. július 16-tól alkalmazandó, megfelelési határidő nélkül.
- A kártalanítás konkrét felső határának forrása a 88/2021. sz. törvény 5. cikke, nem ez a rendelet.
Gyakori kérdések
Mi a Befektetővédelmi Alap?
Mennyit kapok, ha a brókerem fizetésképtelenné válik?
A brókernél vezetett számlán lévő pénz bankbetétként biztosított?
Mit tegyek, ha a hozzájárulásom nélkül vezették át a részvényeimet?
Milyen esetben nem kapom meg időben a pénzt?
Mit kell tennie mostantól a brókeremnek?
Mikortől alkalmazandó?
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 584. szám, 2026. július 16. 16 oldal PDF, 103 KB a jogi aktus a(z) 15. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.