Röviden

  • A Román Nemzeti Bank évi 0,24%-ot fizet azokért az eurókért, amelyeket a bankok kötelesek a számláin zárolva tartani. Ez a kötelező jegybanki tartalék, vagyis az ügyfelektől bevont pénznek az a része, amelyet minden banknak a jegybanknál kell hagynia, és nem adhat kölcsön. A devizában bevont pénznél a ráta 5%, a tartalékot pedig euróban kell képezni, függetlenül attól, milyen pénznemben vonták be. Közvetlenül minden romániai bank érintett, a székhellyel itt rendelkezők és a más államokbeli bankok fióktelepei is.
  • Ez a negyedik egymást követő emelés. A ráta a 2026. május 24. és június 23. közötti időszakra érvényes évi 0,17%-ról 0,21%-ra ment fel a június 24. és július 23. közötti időszakra, majd 0,22%-ra a július 24. és augusztus 23. közöttire, most pedig 0,24%-ra. Négy hónap alatt 0,07 százalékpont jött hozzá, vagyis 41%-os növekedés a kiindulási ponthoz képest. A lejben képzett tartalékok rátája évi 0,90% maradt, ez a szint 2026. július 24-e óta változatlan.
  • A körlevél 2026. szeptember 17-én jelenik meg egy olyan időszakra, amely augusztus 24-én kezdődött. Ez nem naptári hiba. A rátát azokból az adatokból számítják, amelyeket a bankok csak az időszak kezdete után jelentenek, tehát nem is lehet előre bejelenteni. Senkinek nem kell miatta másképp eljárnia: csak az az összeg változik, amelyet a jegybank a végén átutal, 2026. szeptember 25-én.
Jogi aktus: a Román Nemzeti Bank 2026. szeptember 15-i, 25. sz. körlevele az euróban képzett kötelező tartalékok után fizetett kamat mértékéről a 2026. augusztus 24. és szeptember 23. közötti alkalmazási időszaktól kezdődően
Megjelent: Hivatalos Közlöny 790. szám, 2026. szeptember 17.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 17., a megjelenés napja, a ráta azonban a 2026. augusztus 24. és szeptember 23. közötti időszakra vonatkozik

Azokért az eurókért, amelyeket a romániai bankok kötelesek a Román Nemzeti Banknál zárolva tartani, a kamat évi 0,24%-ra emelkedett. Egysoros aktus, a Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 17-i, 790. számának utolsó oldalán, és nehéz a környéken alacsonyabb hozamot találni: azoknál az euróban kibocsátott kötvényeknél, amelyeket a Pénzügyminisztérium augusztusban adott el, a kamatszelvény évi 3,90% volt, több mint tizenhatszorosa. A különbség nem rendellenesség, hanem maga a gépezet: az a pénz nem azért van a jegybanknál, hogy hozzon, hanem azért, hogy ne forogjon.

A kötelező jegybanki tartalék a legrégibb és a legegyszerűbb eszköze egy jegybanknak. Minden bank betéteket gyűjt az ügyfeleitől, ezekből pedig egy százalékosan megállapított rész a jegybanknál vezetett számlán marad lekötve. A többi kihelyezhető. Romániában a ráta a lejben bevont pénznél 8%, a devizában bevontnál 5%, ezeket a szinteket a Román Nemzeti Bank 2024. december 11-i, 60. és 61. sz. körlevele rögzítette, és a 2025. január 24. és február 23. közötti alkalmazási időszak óta változatlanok. A gépezet lejben képzett részéről a jegybank azt mondja, hogy három fő feladata van: fékezi a bankközi piac kamatingadozásait, monetáris ellenőrzési eszközt ad, és segít a likviditáskezelésben. A devizában képzett résznek a pénzügyi válság előtti években volt egy további szerepe is, a devizahitelezés terjeszkedésének mérséklése.

Az így tartott pénzt nem kobozzák el, és nem is hagyják ingyen heverni. A Román Nemzeti Bank alapokmányáról szóló 312/2004. sz. törvény 8. cikkének (3) bekezdése kamatfizetésre kötelezi a jegybankot, ennek a kamatnak a legalacsonyabb szintje pedig nem szabadon választott: a törvény ahhoz az átlagos kamathoz köti, amelyet maguk a bankok fizetnek az ügyfeleiknek a látra szóló betétek után, vagyis a folyószámlán tartott, bármikor felvehető pénz után. A Román Nemzeti Bank kötelező tartalékok rendszeréről szóló 5/2024. sz. rendelete a 9. cikkben részletezi, hogyan számítják ezt az átlagot: külön lejre és euróra, súlyozott átlagként, az időszak kezdetét megelőző munkanapra a bankok által jelentett állományok és kamatok alapján, három tizedesjeggyel és a másodikra kerekítve.

Innen jön annak a magyarázata is, miért tér el ennyire az euróra vonatkozó ráta a lejre vonatkozótól. Nem monetáris politikai döntés, hanem annak a tükre, amit a bankok a román piacon egy adott pénznemért fizetnek. Aki folyószámlán tartja az euróját, szinte semmit nem kap érte, és a súlyozott átlag pontosan ezt mutatja. Lejnél, ahol élesebb a verseny a betétekért, az átlag majdnem négyszer akkora, évi 0,90%. Összehasonlításul: a Román Nemzeti Bank monetáris politikai kamatlába, az, amelyet közleményekben jelentenek be, és amely a hírekbe kerül, 2024. augusztus 8-a óta évi 6,50%, körülbelül huszonhétszerese a körlevélben szereplő rátának.

Az „alkalmazási időszak”, az a kifejezés, amely a körlevél címét adja, ugyanezen rendelet 8. cikkében van meghatározva: az egyik hónap 24. napja és a következő hónap 23. napja közötti időköz. Nem naptári hónap, és ez számít, mert a kamatot tényleges napokra számolják. A 2026. augusztus 24. és szeptember 23. közötti időszak 31 napos.

Milyen hatásokkal jár

Az aktus senkitől nem kér semmit. Nem ír elő határidőt, nem állapít meg szankciót, és egyetlen jelentési kötelezettséget sem változtat meg. Egyedül annak a kifizetésnek az összege módosul, amelyet a jegybank a bankok felé teljesít.

Hogy mennyiről van szó, pontosan kiszámítható, mert a képlet le van írva a rendelet 9. cikkének (8) bekezdésében: a tartalék napi átlaga, szorozva az időszak napjainak számával és a rátával, osztva 36 000-rel. Tartalékként tartott 1 millió eurónál az időszak 31 napja 206,67 eurót hoz. A korábbi, 0,22%-os rátánál 189,44 eurót hozott. A különbség milliónként 17,22 euró.

Egy elképzelt banknál, amelynek 100 millió eurónyi betétje esik a számítási alapba, a kötelező tartalék 5 millió, az erre az időszakra járó kamat pedig 1 033,33 euró, szemben a régi rátánál számított 947,22 euróval. Havi 86,11 euró többlet. Hogy ez az egész bankrendszer szintjén mennyit tesz ki, az aktusból nem állapítható meg: a körlevél egyetlen összeget sem tartalmaz, az euróban képzett tartalékok állománya pedig sehol nem szerepel benne.

A rendelet három részlete magánál a számnál jobban változtat a képen. Az első: kizárólag a kötelező tartalékot díjazzák, azt nem, amit a bank azon felül tart. A 9. cikk (3) bekezdése világosan kimondja, hogy a kötelező szintet meghaladó állomány semmit nem kap, tehát egyetlen banknak sincs oka többet hagyni a jegybanknál. A második: a devizában bevont pénz utáni tartalékot euróban kell képezni, akkor is, ha a bank dollárt, fontot vagy más pénznemet vont be, a devizaváltás költségét és az árfolyamkockázatot pedig teljes egészében a bank viseli, a rendelet 3. cikke (1) bekezdésének c) pontja és (2) bekezdése szerint. A dollárt bevont bank tehát fizet azért, hogy eurót vegyen, amelyet azután évi 0,24%-on zárolva tart. A harmadik: a kifizetés az alkalmazási időszak végét követő második munkanapon történik. Mivel 2026. szeptember 23-a szerdára esik, a pénz pénteken, 2026. szeptember 25-én jut a bankokhoz.

Van még egy finomság, amely észrevétlen marad. A számítási konvenció „az időszak naptári napjainak száma, osztva 360-nal”, az évnek viszont 365 napja van. Tizenkét egymást követő időszakra összeadva a 365 napot is 360-nal osztják, tehát az évi 0,24%-ként bejelentett ráta egy teljes éven 0,2433%-ot hoz. A különbség abszolút értékben elhanyagolható, de mutatja, hogy a körlevélben szereplő szám megállapodás szerinti ráta, nem tényleges hozam.

Annak, akinek pénze van a bankban, a hatás közvetett, és őszintén szólva nagyon kicsi. Az okok sorrendje éppen fordított ahhoz képest, ahogy látszik: nem a jegybanki kamat húzza fel a folyószámlák kamatát, hanem a folyószámlák kamatainak átlaga állapítja meg a jegybanki kamat alsó határát. A körlevél nem emelőkar, hanem hőmérő. A kijelzése pedig négy hónapon át emelkedett, ami azt mondja, hogy a romániai bankok valamivel többet kezdtek fizetni a látra tartott euróért, ami a devizaforrásokért folyó verseny jele. Azt, aki euróban vesz fel hitelt, az aktus semmilyen módon nem érinti: a tartalék költsége a banknak költség marad, és eddig is benne volt az alkalmazott kamatfelárban.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

2026. augusztus 24-éig a ráta évi 0,22% volt, amelyet a Román Nemzeti Bank 2026. augusztus 11-i, 23. sz. körlevele rögzített, és amely a Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 17-i, 679. számában jelent meg. Az új ráta 0,02 százalékponttal magasabb, ami relatív értékben 9%-os többletet jelent.

Négy időszakon át nézve a mozgás egyenletesen emelkedő. A 2026. május 24. és június 23. közötti időszakra a 16/2026. sz. körlevél, amely a Hivatalos Közlöny 2026. június 22-i, 508. számában jelent meg, évi 0,17%-ot állapított meg. A június 24. és július 23. közöttire a 19/2026. sz. körlevél, a Hivatalos Közlöny 2026. július 14-i, 576. számából, 0,21%-ra emelte. Ezt követte a 0,22%, most pedig a 0,24%. Összesítve 0,07 százalékpont négy hónap alatt, ami azt jelenti, hogy egy bank ugyanazért a zárolva tartott összegért 41%-kal többet kap, mint májusban.

Egy második dolog is megváltozott a múlt hónaphoz képest, jóllehet az aktusban nem látszik: a körlevelek száma. 2026. augusztus 17-én a Hivatalos Közlöny ugyanabban a számában a Román Nemzeti Banknak két körlevele szerepelt ebben a tárgyban, a 22. sz. a lejre és a 23. sz. az euróra. A 2026. szeptember 17-i szám csak egyet tartalmaz. Az ok a rendelet 9. cikkének (2) bekezdésében van, amely csak a ráta módosításakor kíván körlevelet. A lejben képzett tartalékok rátája évi 0,90% maradt, azon a szinten, amely 2026. július 24-én lépett életbe, tehát nem volt mit közzétenni.

A gépezet egésze nem változott. A tartalékráták a lejben bevont pénznél 8%, a devizában bevontnál 5% maradnak, mozdulatlanul a 2025. január 24. és február 23. közötti alkalmazási időszak óta. Nulla marad a ráta a két évnél hosszabb eredeti futamidejű betéteknél, a két évnél hosszabb futamra kibocsátott hitelviszonyt megtestesítő értékpapíroknál és a repóügyletekből származó forrásoknál, vagyis pontosan azoknál a pénzeknél, amelyekről a jegybank úgy véli, hogy nem menekülnek az első nyugtalanító jelre. Változatlanok maradnak a büntetőkamatok is annál a banknál, amely nem képezi meg a tartalékát: évi 9,5%, ismételt szabálytalanság esetén évi 12,5%.

E számok nagyságrendjét érdemes együtt nézni. A szabályosan megképzett tartalékért a bank évi 0,24%-ot kap; azért, amelyet nem képez meg, évi 9,5%-ot fizet, majdnem negyvenszer annyit. A kötelező jegybanki tartalék nem betét, hanem kötelezettség.

Ugyanazokból a rendszeres adatszolgáltatásokból, amelyeket a bankok a Román Nemzeti Banknak küldenek, kerülnek ki azok a számok is, amelyek eldöntik, mennyi tőkét köt le egy bank a működési kockázatra. Egy 2026. szeptember 23-tól alkalmazandó európai rendelet soronként megmutatja, honnan veszik az üzleti mutató minden egyes komponensét: 51 megfeleltetési sor és 105 adatszolgáltatási cella.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A zárolt pénz mégis hoz valamit. Az euróövezetben, ahol a kötelező tartalék a tartalékköteles források 1%-a, az Európai Központi Bank 2023 júliusa óta egyáltalán nem fizet rá kamatot. A román rendszer ötször annyit kíván meg, de díjazza.
  • A szint nem a jegybank tetszésén múlik. A 312/2004. sz. törvény 8. cikkének (3) bekezdése olyan alsó határt szab neki, amely megfigyelhető mennyiséghez, a bankok által az ügyfeleknek látra szóló betétekre fizetett kamatok átlagához kötődik, tehát a ráta nem vihető akármilyen mélyre.
  • A frissítés havi, nem alkalomszerű. A ráta minden alkalmazási időszakban követi a piacot, ahelyett, hogy évekig egy olyan szinten ragadna, amely már nem felel meg a valóságnak.
  • Az aktus nem teremt új kötelezettséget, határidőt és többletjelentést. A bankoknak nem kell eljárásokat átalakítaniuk, az ügyfeleknek nem kell semmit aláírniuk.
  • A gépezet már az európai mintára van szabva. Az 5/2024. sz. rendelet, amely 2025. január 1-je óta hatályos, éppen azért született, hogy közelítse a tartalékok rendszerét az eurorendszerhez, és simábbá tegye az euró bevezetésére való átállást.

Mi marad probléma

  • A körlevél nem mutatja meg azt a számot, amelyből a ráta következik. A törvény „legalább” a látra szóló betétek kamatainak átlagát kívánja meg, de sem az átlagot, sem a fölé tett esetleges felárat nem teszik közzé. Az aktusból nem ellenőrizhető, betartották-e a törvényi minimumot.
  • Az aktus nem mondja meg, melyik rátát váltja fel. Nincs benne semmilyen utalás a 0,22%-ot rögzítő 23/2026. sz. körlevélre, tehát a szövegből az sem látszik, hogy emelésről van szó, az sem, hogy mennyivel.
  • Egyetlen sornyi indokolás sincs. A körlevél magyarázatoktól üres rendelkezés, jóllehet ez az egyetlen forma, amelyből a közvélemény erről a havi mozgásról értesül.
  • A közzététel mindig azután érkezik, hogy az időszak elkezdődött, az itt megvizsgált négy 2026-os, euróra vonatkozó körlevélnél 20 és 29 nap között. Egyetlen bank sem tudja azon a napon, amelyen a tartalékot képezni kezdi, milyen rátával fogják díjazni.
  • A ráta messze a pénz euróövezeti ára alatt marad. Az a kamat, amellyel az Európai Központi Bank az euróövezeti bankok egynapos betéteit díjazza, 2026. szeptember 16-a óta évi 2,50%, több mint tízszerese.

Hasznos tanácsok

  1. Ha egy bank vagy egy romániai külföldi bankfiók treasury részlegén dolgozik, jegyezze meg, hogy a ráta a 2026. augusztus 24. és szeptember 23. közötti időszakra vonatkozik, a kifizetés pedig 2026. szeptember 25-én, az időszak zárását követő második munkanapon érkezik.
  2. Ne keverje össze ezt a rátát a monetáris politikai kamatlábbal. A monetáris politikai kamatláb évi 6,50%, és azokat a műveleteket érinti, amelyekkel a jegybank likviditást ad vagy von be. A körlevélben szereplő kizárólag a tartalékként lekötött pénzre vonatkozik, és körülbelül huszonhétszer kisebb.
  3. Ha tudni szeretné, mennyit kap ténylegesen, használja az 5/2024. sz. rendelet 9. cikkének (8) bekezdésében szereplő képletet, ne egy egyszerű tizenkettővel osztást. A számláló az időszak tényleges napjainak száma, a nevező pedig 360, nem 365.
  4. Ne tartson a jegybanknál többet a kötelező szintnél. A 9. cikk (3) bekezdése szerint a többletet egyáltalán nem díjazzák, tehát a küszöb fölötti minden euró ingyen áll ott.
  5. Ha az intézmény dollárban vagy más külföldi pénznemben gyűjt betétet, számolja ki külön az átváltás költségét. A rendelet megkívánja, hogy a devizában bevont összes pénz utáni tartalékot euróban képezzék, a kiadás és az árfolyamkockázat pedig a bankra marad.
  6. Aki a sorozatot követi, annak érdemes tudnia, hogy a körlevelek rendszerint a hónap második felében jelennek meg, három vagy négy héttel az alkalmazási időszak kezdete után, és elolvashatók a Hivatalos Közlönyben vagy a jegybank szabályozási jegyzékében.

Gyakori kérdések

Mi az, közérthetően, a kötelező jegybanki tartalék?
Az a pénz, amelyet minden bank köteles a jegybanknál hagyni, az ügyfelektől bevont betétek százalékában. Nem adható kölcsön, és nem fektethető be. A szabály azért van, hogy a jegybank befolyásolni tudja a gazdaságban lévő pénz mennyiségét, stabilizálni tudja a bankközi piac kamatait, és legyen egy eszköze a likviditásra. Romániában a ráta a lejben bevont pénznél 8%, a devizában bevontnál 5%.
Miért fizet a jegybank kamatot az általa zárolva tartott pénz után?
Mert a törvény ezt kéri tőle. A Román Nemzeti Bank alapokmányáról szóló 312/2004. sz. törvény 8. cikkének (3) bekezdése előírja, hogy a jegybank a kötelező tartalékok után legalább akkora kamatot fizet, mint amekkora átlagos kamatot a bankok a látra szóló betétekre alkalmaznak. E szabály nélkül a tartalék a bank számára egyszerűen ingyenes lekötés lenne.
Miért ennyire más az euróra vonatkozó ráta, mint a lejre vonatkozó?
Mert mindkettő ahhoz kötődik, amit a bankok az ügyfeleiknek az adott pénznemben fizetnek, nem külön döntéshez. A jegybank havonta, lejre és euróra külön, kiszámítja az ügyfelek folyószámláira fizetett kamatok súlyozott átlagát. Az euróban vezetett folyószámlákat Romániában szinte nullán díjazzák, a lejben vezetetteket valamivel jobban, innen az évi 0,24% és az évi 0,90% közötti különbség.
Hogyan tehető közzé szeptember 17-én egy augusztus 24-étől alkalmazandó ráta?
Mert az aktus nem ír elő olyan magatartást, amelyet abban az időközben követni kellene, hanem csak megállapítja, mennyit fizet a jegybank a végén. A rátát azokból az adatokból határozzák meg, amelyeket a bankok az időszak kezdetét követő első három munkanapon jelentenek, tehát előre nem lehet ismert. Maga a körlevél a megjelenés napján, 2026. szeptember 17-én lép hatályba, nyolc nappal a kifizetés napja előtt.
Mi történik, ha egy bank nem képezi meg a tartalékát?
Büntetőkamatot fizet, ugyanazon napszámítási konvenció szerint, de évi 9,5%-kal, a lejben és az euróban képzett tartalékokra egyaránt. Ha a szabálytalanság ismétlődik, a ráta évi 12,5%-ra megy fel. A szabályosan megképzett tartalékért kapott évi 0,24%-hoz képesti különbség mutatja, hogy a gépezetet nem befektetésnek, hanem kötelezettségnek szánták.
Hogy van ez az euróövezetben?
Az euróövezeti bankoktól megkívánt kötelező tartalék bizonyos forráskategóriák 1%-a, ötször kevesebb a devizára vonatkozó román rátánál. Cserébe 2023 júliusa óta az Európai Központi Bank egyáltalán nem fizet rá kamatot. A 2024-es román rendelet éppen azért született, hogy közelítse a két rendszert, és egyszerűbbé tegye az átmenetet az euró bevezetésének pillanatában.
Érint engem valamilyen módon, ha euróban van megtakarításom a bankban?
Közvetlenül nem. A kapcsolat fordított irányban működik, mint ahogy látszik: a körlevélben szereplő kamat abból az átlagból származik, amelyet a bankok a folyószámlákra már fizetnek az ügyfeleknek, nem fordítva. Az viszont, hogy a ráta négyszer egymás után emelkedett, azt mutatja, hogy a bankok valamivel többet kezdtek kínálni a látra tartott euróért, és ezt érdemes megnézni a saját bankjánál.

A szerkesztőség elemzése

Az aktus a lehető legtisztább: egysoros rendelkezés, három jogalap, amely pontosan azt mondja, amit neki tulajdonítanak, és egy szám. Nincs benne ellentmondás, nincs lehetetlen határidő, és semmi kétséget nem hagy afelől, kit érint. A probléma, amelyet megold, valós, ha szerény is, a mögötte álló gépezet pedig jól megépített. Nem az érdemel vitát, ami benne áll, hanem az, ami nem, és az, ami csak több körlevél egymás mellé tételéből látszik.

Az első megfigyelés a naptárból jön, és felborítja az első benyomást. Mind a négy, euróban képzett tartalékokról szóló, 2026-ban közzétett és e cikkhez megvizsgált körlevél azután jelenik meg, hogy az alkalmazási időszak már elkezdődött: a május 24. és június 23. közöttié június 22-én, 29 nappal a kezdés után és egy nappal a vége előtt; a június 24. és július 23. közöttié július 14-én, 20 nap után; a július 24. és augusztus 23. közöttié augusztus 17-én, a mostani pedig szeptember 17-én, mindkettő 24 nap után. A minta nem hanyagság, hanem a számítási mód közvetlen következménye: az 5/2024. sz. rendelet 9. cikkének (5) bekezdése az időszak kezdetét megelőző munkanap adataihoz köti a rátát, a 9. cikk (4) bekezdése pedig három munkanapot ad a bankoknak a kezdés után, hogy azokat jelentsék. Annak bizonyítéka, hogy a késedelem választás, nem mulasztás, a másik, ugyanebben a tárgyban kiadott körlevéltípusban áll. A tartalékrátáknál a rendelet 6. cikkének (2) bekezdése legalább 10 nappal az időszak kezdete előtti közlést kíván, mert ott a bankok magatartása változik. A 2024. december 11-i, 60. és 61. sz. körlevelet, amely az 5%-os és a 8%-os rátát rögzítette, 2024. december 19-én tették közzé egy olyan időszakra, amely 2025. január 24-én kezdődött, vagyis 36 nap előnnyel, több mint háromszor annyival, mint a megkívánt minimum. Ugyanaz a kibocsátó, ugyanaz a tárgy, ellentétes naptárak, az ok pedig a rendeletben áll.

A második megfigyelés arra vonatkozik, ami útközben elvész. A törvény azt mondja, „legalább” a látra szóló betétek kamatainak átlaga, ami azt jelenti, hogy a jegybank szabadon fizethet többet. Sem a körlevél, sem a vele együtt közzétett más irat nem mutatja meg, mekkora volt a 2026. augusztus 24. és szeptember 23. közötti időszakra számított átlag. Annak az olvasónak, aki ellenőrizni szeretné, betartották-e a törvényi minimumot, nincs rá módja. Az, hogy az értékek havonta egy-két századponttal mozdulnak, pontosan úgy, ahogy egy újraszámolt súlyozott átlag mozdul, összefér azzal az elképzeléssel, hogy a rátát közvetlenül veszik át, de az összeférés nem bizonyítás. Egyetlen mondat az aktusban lezárná a kérdést.

A harmadik olyan számok összevetéséből jön, amelyek soha nem szerepelnek együtt egy helyen. Egy bank a szabályosan megképzett tartalékért évi 0,24%-ot kap, a meg nem képzettért évi 9,5%-ot fizet, ez majdnem negyven az egyhez arány. A lejben képzett tartalékokra évi 0,90%-ot kap, miközben ugyanannak a jegybanknak a monetáris politikai kamatlába évi 6,50%. A gépezet felépítésénél fogva átcsoportosítás a bankoktól a jegybank felé, a mérete pedig egyik alkotóeleméből sem olvasható ki külön-külön. A havi körlevél csak a gépezet látható csúcsát mutatja, a legkisebb számot az összes közül.

Mit kellene megváltoztatni

  • A rátával együtt közzé kell tenni a látra szóló betétek kamatainak azt az átlagát, amelyből következik. Egyetlen számmal többet kellene odaírni az egyetlen cikk végére. Gyakorlati hatás: bárki ellenőrizhetné, betartották-e a 312/2004. sz. törvény 8. cikkének (3) bekezdése szerinti törvényi alsó határt, és mennyivel lépték esetleg túl, ahelyett, hogy ezt az eredmény havi mozgásából kellene kikövetkeztetni.
  • Magában a körlevél szövegében utalni kell arra az aktusra, amelyet felvált. Elég lenne egy zárójel az előző körlevél számával és az általa felváltott rátával. Gyakorlati hatás: az olvasó az aktusból tudná meg, emelésről vagy csökkentésről van-e szó és mennyivel, anélkül, hogy magának kellene kikeresnie a Hivatalos Közlöny előző számát.
  • Hozzá kell tenni egy sornyi indokolást. Gyakorlati hatás: közvetlenül az aktusból látszana, hogy nőtt azoknak a kamatoknak az átlaga, amelyeket a bankok az euróban vezetett folyószámlákra fizetnek, vagyis egy jel a devizaforrásokért folyó versenyről, egy magyarázat nélkül emelkedő szám helyett.
  • Fel kell tüntetni az aktusban az alkalmazási időszak napjainak számát. Gyakorlati hatás: mivel a kamatot tényleges napokra, 360-hoz viszonyítva számolják, az időszakok pedig 28, 30 vagy 31 naposak, ez a szám kivenné minden címzett számításából a hiba egyik forrását, amelyet ma naptárban való számolgatással oldanak meg.
  • Egyetlen aktusba kell vonni a lejre és az euróra vonatkozó két rátát, amikor mindkettő módosul. Gyakorlati hatás: az olvasó egyetlen közzétételből látná a tartalékok díjazásának egész képét, az egyik pénznem hiánya pedig világosan jelezné, hogy ott nem változott semmi, ahelyett, hogy mulasztás benyomását keltené.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Hivatalos Közlöny 790. szám, 2026. szeptember 17. 16 oldal PDF, 101 KB a jogi aktus a(z) 16. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.