Röviden
- A Kormány létrehozta a TechUp România nevű, 5,313 milliárd lej, azaz mintegy 1,05 milliárd euró keretű állami támogatási programot azoknak a vállalatoknak, amelyek mesterséges intelligenciával, mikroelektronikával, biotechnológiával, zöldenergiával, űrtechnológiával, korszerű anyagokkal és kiberbiztonsággal foglalkoznak.
- Egy támogatható projekt költsége 5 és 50 millió lej között van, és kötelezően tartalmaznia kell egy legalább 2 millió lejes kutatás-fejlesztési részt, amelyet egy legalább 3 millió lejes gyártási rész követ.
- A támogatás vissza nem térítendő formában érkezik, és kiegészül a kutatás-fejlesztési kiadások 200%-os adólevonásával. A pályázati útmutató 45 munkanapon belül jelenik meg.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 699. szám, 2026. augusztus 24.
Elfogadva: 2026. augusztus 20.
Egy 20 millió lejes projekttel rendelkező romániai deep tech cég mostantól állami pénzt kaphat a teljes útra, a laboratóriumtól a gyártósorig, és kétszeresen vonhatja le a kutatási kiadásait a nyereségadóból. A Kormány 643/2026. sz. határozata, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 24-i 699. számában jelent meg, létrehozza a TechUp România programot. Ez az idén elfogadott legnagyobb ilyen jellegű beavatkozás a technológiai ágazatban, és folytatja azoknak az intézkedéseknek a sorát, amelyekkel az állam a magánberuházásokat próbálja megmozgatni, azt követően, hogy a Kormány már bejelentette: a 2026 és 2034 közötti időszakra szóló szabályozási stratégiával egyszerűsíteni kívánja a jogalkotást.
A program a 651/2014/EU rendeleten alapul, amely bizonyos támogatási kategóriákat mentesít az Európai Bizottságnak való bejelentési kötelezettség alól, valamint a Romániára vonatkozó, a C(2021) 9750 final határozattal jóváhagyott regionális támogatási térképen. A program nyújtója és kezelője a Pénzügyminisztérium, az Európai Bizottságot pedig csupán tájékoztatják, a hatálybalépéstől számított 20 munkanapon belül.
A lefedett területeket az 1. sz. melléklet sorolja fel: nagy teljesítményű számítástechnika, mesterséges intelligencia, mikroelektronika és digitális infrastruktúra; biotechnológia, agrártechnológia és precíziós egészségügy; zöldenergia, energiatárolás és klímatechnológiák; mobilitás, űrtechnológia és autonóm rendszerek; korszerű anyagok és Industry 4.0 típusú ipari gyártás; kiberbiztonság és digitális biztonság.
2026. augusztus 28-án megjelent a 486/2026. sz. kormányhatározat szerinti program kifizetési útmutatója: az 1.112/2026. sz. MF-rendelet hét mappában kéri az iratanyagot, 60 munkanapot ad a minisztériumnak az ellenőrzésre, és helyszíni ellenőrzéshez köti az elszámolást.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás maga a pénz. A program legnagyobb költségvetése 5,313 milliárd lej, amely csaknem egyenlő arányban oszlik meg: 2,656 milliárd lej a beruházásokhoz nyújtott regionális támogatásokra és 2,657 milliárd lej kutatás-fejlesztési projektekre. Az átlagos éves költségvetés 759 millió lej, azaz 150 millió euró a határozatban használt 5,06 lej/euró árfolyamon. Támogatási típusonként 350 kedvezményezett vállalatra számítanak.
A második hatás a projekt szerkezetére vonatkozó feltétel. Nem finanszíroznak sem gyártás nélküli kutatást, sem kutatás nélküli gyártást. Az áfa nélküli elszámolható költségeknek legalább 5 millió lejt és legfeljebb 50 millió lejt kell kitenniük, ebből a kutatás-fejlesztési összetevő legalább 2 millió, a gyártási vagy szolgáltatásnyújtási összetevő pedig legalább 3 millió lej.
A harmadik hatás a technológiai érettség igazolását érinti. A vállalatnak be kell nyújtania egy érettségi jelentést, amelyet romániai vagy más tagállambeli egyetemtől vagy kutatószervezettől szerzett, vagy elfogadott alternatív bizonyítékokat, vagy olyan dokumentumokat, amelyek igazolják, hogy a projekt egy másik, inkubációs vagy gyorsítási körrel lezárult kutatási projektet követ, illetve az európai „Stratégiai technológiák Európa számára” (STEP) platformon keresztül valósul meg, TRL 3 és TRL 7 közötti érettségi szinttel.
A negyedik hatás a támogatás intenzitása a kutatási oldalon. Ipari kutatás esetében az elszámolható kiadások legfeljebb 50%-át fedezik, kísérleti fejlesztés esetében pedig legfeljebb 25%-át. Ehhez regionális felárak adódnak: további 15 százalékpont azokban a régiókban, amelyek megfelelnek a Szerződés 107. cikke (3) bekezdése a) pontjában foglalt feltételeknek, és további 5 százalékpont a c) pont szerintiekben. A gyártási összetevő esetében az intenzitás a regionális támogatási térképet követi, amelyet a 2. sz. melléklet részletez.
Az ötödik hatás az adókedvezmény. A vissza nem térítendő támogatás mellett a program lehetővé teszi a kizárólag kutatás-fejlesztésre használt tárgyi eszközökkel és immateriális javakkal kapcsolatos elszámolható kiadások 200%-os levonását, ami csökkenti az adóalapot. A Pénzügyminisztérium ehhez az állami támogatás kiszámításáról szóló határozatot ad ki, az intenzitás és a halmozási szabályok betartásával.
A hatodik hatás egy kifejezett elkülönítés. A teljes költségvetésből az éves kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb 70%-át a B kategóriába tartozó vállalkozásoknak tartják fenn, vagyis azoknak, amelyek maguk is finanszírozni tudják a saját hozzájárulásukat. Az A kategóriába azok az önálló vállalkozások tartoznak, amelyeknek a kérelem napján nincs elegendő forrásuk a saját hozzájárulásra, és kizárólag kockázatitőke-alapoktól vagy egyéni befektetőktől vonnak be magántőkét.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
Eddig a beruházásokra irányuló nagy állami támogatási programok vagy a kutatást, vagy a termelési kapacitást finanszírozták, külön vonalként. A TechUp România egyetlen projektben köti össze a két összetevőt, és egymáshoz köti őket, amit a határozat szövege a technológiai pálya teljes finanszírozásának nevez.
A második változás a vissza nem térítendő támogatás és az adólevonás kombinációja. A program vissza nem térítendő támogatás formájában, illetve vissza nem térítendő támogatás és 200%-os levonás együtteseként nyújt segítséget, tehát a támogatás már nem csupán kifizetett összegként érkezik, hanem a nyereségadó csökkentéseként is.
A harmadik változás az ütemezéshez kapcsolódik. A finanszírozási megállapodásokat 2026 és 2032 között adják ki, a kifizetések 2027 és 2041 között zajlanak, a 200%-os levonásra vonatkozó számítási határozatokat pedig 2027 és 2040 között bocsátják ki. Ez tizenöt éves időtáv, szokatlanul hosszú egy ilyen típusú programhoz.
A negyedik változás a megcélzott vállalattípust érinti. Az A kategória meghatározásával a program kifejezetten elismeri azokat a cégeket, amelyeknek nincs pénzük a saját hozzájárulásra, és kockázati tőkéből finanszírozzák magukat, vagyis pontosan egy technológiai startup profilját. Eddig a támogathatósági feltételek a szilárd mérleggel rendelkező vállalatoknak kedveztek.
Ami nem változik, azok az európai korlátok. Kizárva maradnak a rendelet 1. cikke (3) bekezdésében felsorolt ágazatok: halászat és akvakultúra, elsődleges mezőgazdasági termelés, a mezőgazdasági termékek feldolgozásának egy része, acélipar, lignit és szén, közlekedés, energiatermelés és energiaelosztás, szélessávú távközlés. Tiltott marad az exporttámogatás, a hazai termékek felhasználásához kötött támogatás és a regionális működési támogatás is.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Lefedi a teljes láncot, az ipari kutatástól a gyártósorig, tehát egy cégnek nem kell többé két külön finanszírozást keresnie ugyanahhoz a projekthez.
- Külön kategóriával ismeri el a kockázati tőkéből finanszírozott startupokat, és ez a kategória nem kér saját forrásokat a kérelem benyújtásának pillanatában.
- A vissza nem térítendő támogatást 200%-os adólevonással egészíti ki, ami a nyereséges cégek esetében növeli a segítség tényleges hatását.
- Mentesül az Európai Bizottságnak való bejelentés alól, tehát nem függ egy olyan jóváhagyástól, amely akár egy évig is eltarthatott volna.
- A projektenkénti 50 millió lejes felső határ nyitva tartja a programot a középvállalatok előtt, nem csak a nagyon nagyok előtt.
Mi marad probléma
- Az 5 millió lejes minimális elszámolható költség kizárja a kis technológiai projekteket, bármilyen ígéretesek is.
- Az éves előirányzatok legfeljebb 70%-ának a B kategória számára való fenntartása azt jelenti, hogy a saját forrásokkal nem rendelkező cégek a költségvetés kisebb részéért versenyeznek.
- A benyújtás tényleges szabályai még nem nyilvánosak: a pályázati útmutató és a kifizetési útmutató a pénzügyminiszter rendeletével jelenik meg, 45 munkanapon belül.
- A technológiai érettségi jelentést egyetemtől vagy kutatószervezettől kell beszerezni, ez pedig külön költséggel és időigénnyel járó lépés.
- A kifizetések 2041-ig húzódnak, tehát az a vállalat, amely 2026-ban kapja meg a megállapodást, éveket várhat a teljes összeg beérkezéséig.
- Az igazságos átmenet programja által lefedett megyékben megvalósuló projektek csak akkor támogathatók, ha ott nem voltak támogathatók, ezt a feltételt pedig könnyű elnézni a benyújtáskor.
Hasznos tanácsok
- Ne indítsa el a projektet a kérelem benyújtása előtt. Az indítás az építési munkálatok megkezdését vagy a berendezésekre, illetve immateriális javakra vonatkozó első jogilag kötelező erejű kötelezettségvállalást jelenti, az azelőtt felmerült kiadások pedig könnyen kieshetnek az elszámolhatóságból.
- Ellenőrizze időben a tevékenysége CAEN-kódját az 1. sz. mellékletben. A lista területek és alterületek szerint készült, CAEN rev. 3 megnevezésekkel, a támogathatóságról pedig ez a lista dönt, nem a cég kereskedelmi leírása.
- Vegye fel a kapcsolatot egy egyetemmel vagy egy kutatószervezettel a technológiai érettségi jelentés miatt, még mielőtt hozzákezd a dossziéhoz. Kötelező dokumentum, a megszerzése pedig nem megy egyik napról a másikra.
- Számolja ki külön a két összetevőt. A kutatásnak legalább 2 millió lejnek, a gyártásnak pedig legalább 3 milliónak kell lennie, és az a projekt, amely nem tartja be mindkét küszöböt, nem támogatható, még akkor sem, ha az összege meghaladja az 5 milliót.
- Döntse el már az elején, hogy az A vagy a B kategóriába tartozik-e. A különbség az, hogy a kérelem napján van-e forrása a saját hozzájárulásra, és hogy honnan érkezik a pénz.
- Kövesse a pályázati útmutató megjelenését a romániai Hivatalos Közlönyben, a határozat hatálybalépésétől számított legfeljebb 45 munkanapon belül. A tényleges benyújtási eljárás csak ott található meg.
- Ne bontson fel egy nagy projektet alprojektekre azért, hogy több pénzt szerezzen. A határozat kifejezetten tiltja ezt a gyakorlatot, és halmozási szabályokat ír elő ugyanarra a megyére, csoportszinten, hároméves időszakon belül.
Gyakori kérdések
Ki kérheti a TechUp România támogatását?
Mennyit kaphat egy projekt?
Mit jelent a 200%-os levonás?
Mikor lehet benyújtani a kérelmeket?
Mi az a TRL-szint?
Mely ágazatok vannak kizárva?
Ki kezeli a programot?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A 2. sz. melléklet két évet fed le, a 11. cikk (2) bekezdése pedig hétre használja. A melléklet címe „Intensitățile maxime ale ajutoarelor de stat regionale acordate întreprinderilor în perioada 2026-2027”, vagyis a vállalkozásoknak 2026-ban és 2027-ben nyújtott regionális állami támogatások legmagasabb intenzitása, a lábjegyzet pedig pontosítja, hogy a 2028 és 2032 közötti időszakra az intenzitást „se va stabili prin hărțile regionale aprobate de Comisia Europeană pentru această perioadă”, vagyis az Európai Bizottság által erre az időszakra jóváhagyott regionális térképek állapítják meg. A 11. cikk (2) bekezdése viszont azt mondja, hogy a támogatás nem haladhatja meg a „valoarea maximă prevăzută în anexa nr. 2 pentru fiecare regiune de dezvoltare NUTS 3, respectiv județ, pentru perioada 2026-2032” értéket, vagyis a 2. sz. mellékletben minden NUTS 3 fejlesztési régióra, azaz megyére a 2026 és 2032 közötti időszakra előírt legmagasabb értéket. Abból a hét évből, amelyben megállapodás adható ki, ötre a hivatkozott melléklet egyetlen értéket sem tartalmaz. Ugyanott a „regiune de dezvoltare NUTS 3” két szintet kever össze: a NUTS 3 a megye, a fejlesztési régió pedig a NUTS 2.
- A 9. cikk (2) bekezdése: a képlet olyan jelet használ, amelyet nem határoz meg. A szöveg így szól: „Cmax = (A1 + A2) x B%; E = 2 x A1 x D%; F = Cmax – E; C = E + F”, az alatta lévő jelmagyarázat pedig az A1, A2, B, Cmax, D, E és F jeleket fejti ki. A „C” nem szerepel a jelmagyarázatban, és a határozatban sehol máshol nem használják; a 9. cikk (4) bekezdése a támogatás legmagasabb értékét a Jmax = Cmax + Imax képlettel számítja ki. Ráadásul a megadott képletekből az következik, hogy C = E + (Cmax – E), azaz C mindig egyenlő Cmax értékével, tehát az utolsó művelet nem eredményez semmit.
- Ugyanez a képlet negatív támogatást is adhat. A D a nyereségadó kulcsa, vagyis 16%, tehát az E, a levonás formájában nyújtott támogatás, 0,32 x A1. A kísérleti fejlesztésnél a 10. cikk (1) bekezdésének b) pontja 25%-ban rögzíti az intenzitást, a Szerződés 107. cikke (3) bekezdésének c) pontja szerinti régióknak járó 5%-os többlettel pedig eléri a 30%-ot. Annak a projektnek, amelynek elszámolható költségei főként berendezések és immateriális javak, Cmax = 0,30 x A1, ami kisebb az E-nél, és az F = Cmax – E negatívvá válik. A határozat sem azt nem írja elő, hogy az E nem haladhatja meg a Cmax szintjét, sem azt, hogy az F legkisebb értéke nulla.
- A 10. cikk két intenzitást ad az I. összetevőre, a képlet pedig egyet használ. A legmagasabb intenzitás az ipari kutatásnál 50%, a kísérleti fejlesztésnél 25%, a 8. cikk (1) bekezdésének a) pontja pedig előírja, hogy ugyanaz az I. összetevő mindkét szakaszt magában foglalja. A 9. cikk (2) bekezdésének képlete azonban egyetlen B értéket alkalmaz az A1 + A2 összegre, anélkül hogy megmondaná, a két százalék közül melyiket kell venni, és az hogyan oszlik meg a szakaszok között.
- A 7. cikk (2) bekezdése: a TRL 7 szint két egymást kizáró esetbe kerül. Az (i) pont a „cuprinsă între TRL 3 și TRL 7”, vagyis a TRL 3 és TRL 7 közötti érettséget fedi le, és elszámolhatóvá teszi mind az ipari kutatás, mind a kísérleti fejlesztés költségeit. A (ii) pont azokat a projekteket fedi le, amelyek „atins TRL 7”, elérték a TRL 7 szintet, és „exclusiv”, azaz kizárólag a kísérleti fejlesztés költségeit teszi elszámolhatóvá. A TRL 7 szinten álló projekt mindkettőbe beleillik, két különböző költséglistával.
- A 8. cikk (2) bekezdésének kivétele nem jelenik meg a visszavonásnál és a beszámolásnál. A 8. cikk (2) bekezdése mentesíti az I. összetevő 2. szakasza alól azokat a projekteket, amelyek a 7. cikk (2) bekezdésének (iii) pontja alá tartoznak, vagyis amelyek már TRL 8 szinten léptek be. A 42. cikk (1) bekezdésének m) pontja mégis előírja a megállapodás visszavonását, ha „întreprinderea nu finalizează etapa 2 a componentei I și nu obține validarea TRL 8”, vagyis ha a vállalkozás nem fejezi be az I. összetevő 2. szakaszát, és nem szerzi meg a TRL 8 érvényesítését, mégpedig minden kivétel nélkül, a 40. cikk a) pontja pedig minden kedvezményezettől érettségi jelentést kér, amely az I. összetevő befejezésétől számított négy hónapon belül érvényesíti a TRL 8 szintet. A 2. szakasz alól kifejezetten mentesített projekt így továbbra is ki van téve a visszavonásnak azért, mert nem teljesítette azt.
- A 2. cikk (4) bekezdése a Rendelet 1. cikkének (3) bekezdéséhez olyan kizárásokat rendel, amelyek nincsenek ott. Nyolc kategóriát sorol fel, az a) ponttól a h) pontig, valamennyit úgy bemutatva, mint amelyek „prevăzute la art. 1 alin. (3) din Regulament”, vagyis a Rendelet 1. cikkének (3) bekezdésében szerepelnek. A 651/2014/EU rendelet 1. cikkének (3) bekezdése négy pontból áll, amelyek a határozat a) és d) pontjának felelnek meg. Az e), g) és h) pont, vagyis a kohászat, a közlekedés és az energia, a korlátozott számú ágazatot célzó regionális programok, valamint a NACE K szakaszára vonatkozó regionális működési támogatás a Rendelet 13. cikkét ismétli meg, amely a regionális támogatások körét határolja el. Maga a határozat is közvetve megerősíti ezt: ugyanennek a cikknek a (6) bekezdése a „lit. (a), (b) sau (c) din primul paragraf al art. 1 din Regulament” fordulatot használja, vagyis a Rendelet 1. cikke első bekezdésének a), b) vagy c) pontjára hivatkozik.
- Az 5. cikk (2) bekezdésének a) pontja megfeledkezik a költségvetés feléről. Az 5,313 milliárd lejes legmagasabb költségvetés az a) pontban kötelezettségvállalási előirányzatokra bomlik, „pentru acordarea de ajutoare de stat regionale”, vagyis a regionális állami támogatások nyújtására, a b) pontban pedig kifizetési költségvetési előirányzatokra. A közvetlenül utána következő táblázat viszont ugyanazt az összeget 2,656 milliárd lejre osztja a regionális támogatásokra és 2,657 milliárd lejre a kutatás-fejlesztési projektekre. A kutatás-fejlesztésre szánt 2,657 milliárd lejhez tartozó kötelezettségvállalási előirányzatokat a szöveg sehol nem említi.
A szerkesztőség elemzése
A probléma, amelyet a program megold, valós és régi: Romániában a kutatásra szánt közpénz a prototípusnál megállt, a gyártásra szánt pénz viszont már kész technológiát kívánt. Az a cég, amely a laboratóriumból az üzembe lépett, éppen a legdrágább ponton maradt magára. A TechUp România egyetlen finanszírozási megállapodásba köti a két szakaszt, és a számok kijönnek: az 5,313 milliárd lej hét odaítélési évre, 2026-tól 2032-ig elosztva pontosan az 5. cikk (3) bekezdésében szereplő 759 millió lejes átlagos éves költségvetést adja, a határozatban rögzített 5,06 lejes euróárfolyamon pedig a bejelentett 1,05 milliárd eurót. Ez nem rögtönzött program.
Ami hiányzik, az a számítás. A 9. cikk (2) bekezdésének képlete, a határozat egyetlen olyan helye, ahol eldől, mennyit kap ténylegesen egy cég, tartalmaz egy meg nem határozott jelet, egy önmagát kioltó műveletet és egy a gyakorlatban könnyen előforduló esetet, amelyben az eredmény negatív támogatás. Az a cég, amely a benyújtás előtt tudni akarja, kijön-e neki a projekt, a közzétett szöveggel a kezében nem tudja elvégezni a számítást. Hasonlóképpen, a regionális intenzitásokat tartalmazó melléklet 2026-ot és 2027-et fedi le, a megállapodásokat viszont 2032-ig adják ki: hét évből ötre az a százalék, amely mindent megszoroz, későbbi megállapításra marad, egy olyan európai térkép útján, amelyet a közzététel napján még el sem fogadtak.
A második feszültség aközött van, amit a program állítása szerint akar, és aközött, ahogyan a pénzt elosztja. A 3. cikk xx) pontja az A kategóriát éppen úgy határozza meg, mint azt a vállalkozást, amelynek nincs forrása a saját hozzájárulásra, és kockázati tőkealapoktól von be tőkét, vagyis egy technológiai startup profiljaként. Az 5. cikk (6) bekezdése ezután az éves kötelezettségvállalási előirányzatok legfeljebb 70%-át a B kategóriának tartja fenn, azoknak a cégeknek, amelyek a saját hozzájárulásukat maguk is finanszírozni tudják. Az A kategóriának a legrosszabb esetben az éves keret 30%-a marad, a 16. cikk pedig ugyanazt a legalább 25%-os saját hozzájárulást kéri tőle, mint bárki mástól. A startup elismerése ott van a fogalommeghatározásokban, az elosztásban azonban elvékonyodik.
Érdemes megnézni a kimeneti teljesítményküszöböt is. A 39. cikk (7) bekezdése megköveteli, hogy a fenntartási időszak utolsó három évében az árbevétel átlaga elérje az üzleti tervben becsült átlag legalább 30%-át, a 42. cikk (4) bekezdésének a) pontja pedig ugyanehhez a küszöbhöz köti az arányos visszakövetelést. Más szóval az a cég, amely a megígért érték egyharmadát teljesíti, rendben van, és teljes egészében megtartja a támogatást. Egy egyenként elbírált üzleti tervekre épített programnál ez olyan küszöb, amely alig szűr valamit.
Mit kellene megváltoztatni
- A 2. sz. mellékletet ki kellene egészíteni a 2028 és 2032 közötti időszakra, vagy a 11. cikk (2) bekezdésének meg kellene mondania, mi alkalmazandó addig. Ahogyan most áll, az a cég, amely 2029-ben kap megállapodást, nem tudhatja meg a határozatból, milyen intenzitásra jogosult. A legkisebb megoldás egy kifejezett utaló szabály az odaítélés napján hatályos térképre, a 4. cikk (1) bekezdésének mintájára megfogalmazva.
- A számítási képletet minden meghatározott taggal és a támogatásra vonatkozó nulla alsó korláttal újra közzé kellene tenni. Konkrétan: az E ne haladhassa meg a Cmax értékét, az F ne lehessen negatív, a C jelet törölni vagy meghatározni kellene, a B intenzitást pedig külön kellene megadni az ipari kutatásra és a kísérleti fejlesztésre, ahogyan a 10. cikk (1) bekezdésében.
- A 40. cikk a) pontjának és a 42. cikk (1) bekezdése m) pontjának át kellene vennie a 8. cikk (2) bekezdésének kivételét. A TRL 8 szinten belépő, a 2. szakasz alól kifejezetten mentesített projektet nem lehet arra kötelezni, hogy az adott szakasz eredményeként bemutassa a TRL 8 érvényesítését, és nem lehet visszavonni azért, mert nem járta végig azt.
- A pályázati útmutatónak közzé kellene tennie a technológiai érettségi jelentések elfogadott kibocsátóinak listáját, díjjal és határidővel. A 43. cikk 30 napon belüli jegyzőkönyvet ír elő a Pénzügyminisztérium és az Országos Kutatási Hatóság között, a cégnek azonban a benyújtás előtt van szüksége a jelentésre. Nyilvános lista és legfeljebbi kibocsátási határidő nélkül a dosszié első irata lesz a legkiszámíthatatlanabb.
- Az üzleti terv 30%-os küszöbét emelni kellene, vagy skálával kellene felváltani. Az a visszakövetelés, amely csak a becsült árbevétel egyharmada alatt indul be, nem tartja vissza a benyújtáskor felnagyított terveket. Egy sávos skála, részleges visszaköveteléssel a becslés 70%-ától kezdve, szorosabban kötné a támogatást az eredményhez.
- A lekötött és a megmaradt költségvetést havonta kellene közzétenni, ne csak a kimerülés napját. A 44. cikk (1) bekezdése kötelezi a minisztériumot, hogy jelentse be a nyilvántartásba vétel felfüggesztésének napját és a költségvetés kimerülésének napját. Annak a cégnek, amely hónapokig készít egy dossziét, jó előre látnia kell, mennyi maradt, a két támogatási típusra és a B kategóriának fenntartott hányadra bontva.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 699. szám, 2026. augusztus 24. 32 oldal PDF, 202 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.