Röviden
- A szabadban használt gépek, a generátoroktól és kompresszoroktól az árokásókig és a fűnyírókig, CE-jelölés nélkül is forgalomba hozhatók lesznek Romániában, de csak akkor, ha az Európai Unió aktiválja a belső piaci szükséghelyzeti üzemmódot, és csak annak időtartamára.
- Az így piacra kerülő berendezéseken jól láthatóan fel kell tüntetni, hogy „bun relevant în situații de criză”, vagyis válsághelyzet szempontjából releváns árunak minősülnek, a címkének pedig világosnak, olvashatónak és román nyelvűnek kell lennie.
- Eltűnik egy csaknem húszéves kötelezettség is: a gyártók többé nem küldenek a Munkaügyi Felügyelőségnek és az Európai Bizottságnak egy-egy másolatot a megfelelőségi nyilatkozatból minden egyes berendezéstípusra.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 730. szám, 2026. augusztus 31.
Hatálybalépés: 2026. augusztus 31.
Románia előkészíti a szabályait arra az esetre, ha az európai piac válságba kerül, és egy gépnek gyorsan oda kell jutnia, ahol szükség van rá. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. augusztus 31-i 730. számában megjelent 679/2026. sz. kormányhatározat módosítja az épületeken kívüli használatra szánt berendezések zajkibocsátási szintjének korlátozásáról szóló 1.756/2006. sz. kormányhatározatot, és átülteti az (EU) 2024/2.749 irányelv 1. cikkét. Ugyanabba az európai eszközcsaládba tartozik, mint az a felület, amelyen keresztül az egységes ipari engedély mostantól online is megszerezhető, és amely a kritikus nyersanyagokkal és a „nettó zéró” technológiákkal foglalkozó kapcsolattartási pontokat szolgálja ki.
A 2006-os alapaktus azt szabja meg, mennyi zajt csaphatnak a szabadban használt gépek, és hogyan kell ezt igazolni. Kiterjed a kültéri használatra szánt önjáró vagy mozgatható gépekre, valamint az ipari vagy környezetvédelmi alkalmazásokra szolgáló, motor nélküli berendezésekre. Gyakorlatilag mindenre, ami egy építkezésen, egy háztartásban vagy egy parkban dolgozik, és hallatszik.
Az újdonság nem a zajhoz kapcsolódik, hanem ahhoz, mi történik, ha az Unió szükséghelyzetet hirdet a belső piacon. A határozat új fejezetet iktat be, a XV^1-et, négy cikkel, amely kizárólag akkor lép működésbe, ha az Európai Bizottság az (EU) 2024/2.747 rendelet 28. cikke alapján végrehajtási jogi aktust fogad el, és csak azokra a berendezésekre, amelyeket válsághelyzet szempontjából releváns árunak jelöltek ki.
Milyen hatásokkal jár
Az első hatás a CE-jelölés alóli eltérés. Szükséghelyzeti üzemmódban forgalomba hozhatók Romániában azok a berendezések, amelyekre a Bizottság az egész Unióra kiterjesztette valamely tagállam által kiadott engedély érvényességét. Ezek a berendezések a szokásos szabályok alóli kifejezett kivételként nem viselik a CE-jelölést, de fel kell tüntetniük azt az információt, hogy válsághelyzet szempontjából releváns áruként hozták őket forgalomba. Az információnak és a címkéknek világosnak, könnyen érthetőnek, olvashatónak és román nyelven megfogalmazottnak kell lenniük.
A második hatás a bejelentett szervezeteket érinti, vagyis azokat a laboratóriumokat és intézményeket, amelyek a megfelelőséget tanúsítják. Ezeknek elsőbbséggel kell kezelniük a Bizottság jegyzékén szereplő berendezésekre vonatkozó kérelmeket, függetlenül attól, hogy a kérelmet a szükséghelyzeti üzemmód aktiválása előtt vagy után nyújtották-e be. Az elsőbbségi kezelés nem járhat aránytalan többletköltséggel a gyártók számára, a szervezeteknek pedig ésszerű erőfeszítést kell tenniük a vizsgálati kapacitásuk növelésére.
A harmadik hatás a piac ellenőrzésére vonatkozik. Az ellenőrző szerv elsőbbséget ad a Bizottság jegyzékén szereplő berendezések felügyeletének, az Unió termékmegfelelőségi hálózatán keresztül egyeztet, és támogathat más nemzeti hatóságokat is, akár szakértői csoportok küldésével, akár vizsgálati kapacitás rendelkezésre bocsátásával. Ha szükséghelyzetben engedélyezett berendezéssel szemben javító intézkedést hoz, köteles 24 órán belül tájékoztatni a Bizottságot és az összes többi tagállam hatóságait, az ICSMS rendszeren keresztül.
A negyedik hatás egy állandó egyszerűsítés, amelynek semmi köze a válsághoz. A 2006-os határozat 16. cikke, amely a gyártót vagy meghatalmazott képviselőjét arra kötelezte, hogy minden Romániában forgalomba hozott berendezéstípusra küldjön egy-egy másolatot a megfelelőségi nyilatkozatból a Munkaügyi Felügyelőségnek és az Európai Bizottságnak, hatályát veszti.
Az ötödik hatás az, hogy Románia lemond a saját zajmérési módszeréről. A 2006-os határozat 3. sz. melléklete, az „Épületeken kívül használt berendezések által a levegőbe kibocsátott zaj mérési módszere”, hatályát veszti, a rá tett hivatkozások helyébe pedig az (EU) 2024/1.208 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletére való hivatkozás lép.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A 2006-os rendszerben egyetlen út létezett: egy berendezés a megfelelőségértékelési eljárás után került piacra, CE-jelöléssel és a garantált hangteljesítményszint feltüntetésével. Nem volt olyan helyzet, amelyben a szabályt fel lehetett volna függeszteni. Mostantól van, de a 17^1. cikkben leírt három együttes feltétellel: a Bizottságnak el kell fogadnia a végrehajtási jogi aktust, a berendezést válsághelyzet szempontjából releváns áruvá kell nyilvánítani, az alkalmazás pedig addig tart, amíg a szükséghelyzeti üzemmód. Egyetlen rendelkezés éli túl az üzemmód kikapcsolását, a 17^3. cikk (6) bekezdése, amely a Bizottság által a személyek egészségével és biztonságával kapcsolatos, rendkívül sürgős okból elfogadott aktusok azonnali alkalmazásáról szól.
Megváltozik az is, ki kapja a tájékoztatást. Eddig az ellenőrző szerv a Gazdasági és Kereskedelmi Minisztériumot tájékoztatta, a 10. cikk (4) bekezdése pedig saját közlési utat írt elő. Mostantól a Bizottság és a tagállamok tájékoztatása a piacfelügyeleti információs és kommunikációs rendszeren, az ICSMS-en keresztül történik, a 20/2023. sz. kormányrendelet feltételei szerint, az említett bekezdés pedig hatályát veszti. A minisztérium megnevezése mindenütt „Gazdasági, Digitalizálási, Vállalkozásfejlesztési és Turisztikai Minisztériumra” frissül.
Aki egy építkezés mellett lakik, annak semmi nem változik. A hangteljesítmény határértékei ugyanazok maradnak, mint az aktusban, a 17. cikket pedig, amely lehetővé teszi az illetékes hatóságoknak, hogy az érzékenynek tekintett övezetekben korlátozzák a berendezések használatát, akár a munkaidő szűkítésével is, nem érintették.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Válság idején egy sürgősen szükséges gép a teljes tanúsítási eljárás kivárása nélkül is piacra kerülhet, de csak a Bizottság által az egész Unióra kiterjesztett engedély alapján.
- Az eltérés szigorúan körülhatárolt: három együttes feltétel, a Bizottság által megállapított berendezésjegyzék és a szükséghelyzeti üzemmódra korlátozott időtartam.
- A címkének román nyelvűnek kell lennie, és kifejezetten ki kell mondania, hogy a terméket válsághelyzet szempontjából releváns áruként hozták forgalomba, tehát a vásárló különbséget tud tenni.
- A gyártók megszabadulnak attól a kötelezettségtől, hogy minden berendezéstípusra egy-egy másolatot küldjenek a megfelelőségi nyilatkozatból, ami 2007 óta élő formaság volt.
- A zajmérési módszer közvetlenül az európai rendelethez igazodik, tehát nem marad olyan nemzeti szöveg, amely minden frissítéskor lemarad.
Mi marad probléma
- Egy CE-jelölés nélküli berendezés olyanok mellé kerül a piacra, amelyeken ott a jelölés, és az egyetlen megkülönböztető jel egy címkén szereplő felirat.
- A kérelmek elsőbbségi kezelése a bejelentett szervezeteknél azt jelenti, hogy a szokásos kérelmek hátrébb kerülnek, az aktus pedig semmit nem mond arról, mi lesz velük.
- Azt, hogy mi történik a szükséghelyzeti üzemmód kikapcsolása után a piacon maradt berendezésekkel, a Bizottság aktusai határozzák meg, nem ez a szöveg.
- A 16. cikk hatályon kívül helyezett kötelezettsége úgy tűnik el, hogy semmi nem lép a helyébe, tehát a megfelelőségi nyilatkozatok nyilvántartása kizárólag a gyártónál marad.
- Az új fejezet önmagában nem alkalmazható: a Bizottság végrehajtási jogi aktusa nélkül a négy cikk le van írva, hatályban van és tétlen.
Hasznos tanácsok
- Ha kültéri gépeket gyárt vagy importál, ne küldje többé a megfelelőségi nyilatkozat másolatát a Munkaügyi Felügyelőségnek és az Európai Bizottságnak. A kötelezettséget eltörölték, de maga a nyilatkozat továbbra is kötelező, és meg kell őrizni.
- Frissítse a műszaki dokumentáció hivatkozásait. A 2006-os határozat 3. sz. melléklete már nem létezik; a zajmérési módszer az (EU) 2024/1.208 felhatalmazáson alapuló rendelet mellékletében szerepel.
- Ha gépet vásárol, és azon nincs CE-jelölés, nézze meg, viseli-e a „bun relevant în situații de criză” feliratot, vagyis azt, hogy válsághelyzet szempontjából releváns áru. A Bizottság által aktivált szükséghelyzeti üzemmódon kívül a CE-jelölés hiánya továbbra is szabálytalanság.
- Ha bejelentett szervezet, készítse elő időben az elsőbbségi eljárását. A kötelezettség az üzemmód aktiválása előtt benyújtott kérelmekre is vonatkozik, nemcsak az újakra.
- Ha lakóövezetben üzemeltet berendezéseket, tartsa szem előtt, hogy a használati szabályok nem változtak. A helyi hatóságok továbbra is korlátozhatják az üzemidőt az általuk érzékenynek tartott övezetekben.
- Kövesse a Bizottság végrehajtási jogi aktusait. Nélkülük a szükséghelyzeti fejezet semmilyen hatást nem vált ki, az érintett berendezések jegyzékét pedig kizárólag ott állapítják meg.
Gyakori kérdések
Mely berendezésekről van szó?
Mikor lehet lemondani a CE-jelölésről?
Hogyan ismerem fel az ilyen berendezést?
Változnak a zajhatárértékek?
Milyen kötelezettség szűnt meg a gyártók számára?
Mi történik, ha egy válságban engedélyezett berendezés veszélyesnek bizonyul?
Ezek a szabályok ma már alkalmazandók?
A szerkesztőség elemzése
Az aktus olyan problémát old meg, amelyet a járvány és az energiaválság világosan megmutatott: amikor a belső piac elakad, a szokásos tanúsítási szabályok éppen azoknál a termékeknél válnak akadállyá, amelyekre a leggyorsabban szükség van. Az Unió erre építette az (EU) 2024/2.747 rendeletet, az (EU) 2024/2.749 irányelv pedig tíz termékirányelvbe vitte le a mechanizmust. Románia itt azt a darabot ülteti át, amely a kültéri berendezések zaját érinti. Helyes átültetés, és sok másikkal ellentétben világos, együttes feltételekkel készült, nem rugalmas megfogalmazásokkal.
Amit az aktus elejétől a végéig olvasva nem lehet észrevenni, az az, hogy két, egymással össze nem függő dolgot tartalmaz. A szükséghelyzeti fejezet feltételes jövő idő: semmilyen hatást nem vált ki addig, amíg a Bizottság meg nem nyomja a gombot, és ha soha nem nyomja meg, a négy cikk holt betű marad. A 16. cikk hatályon kívül helyezése ezzel szemben mától és mindenkire nézve hatályosul. Egy kompresszorgyártó többé nem küld semmit a Munkaügyi Felügyelőségnek és a Bizottságnak, egy 2007 januárja óta élő kötelezettség szűnik meg. Ez az egyetlen olyan változás ebből az aktusból, amelyet valaki a következő hónapban érezni fog, és egy tízpontos egyetlen cikk 7. pontjában van elrejtve.
A harmadik észrevétel az ellenőrzési felépítést érinti. Az új szöveg három határidőt állapít meg, de csak egy tartozik Romániához: az a 24 óra, amelyen belül az ellenőrző szervnek egy javító intézkedés után tájékoztatnia kell a Bizottságot és a többi tagállamot. A többit, vagyis a berendezések jegyzékét, a forgalomba hozatal feltételeit, a címkézési és nyomonkövethetőségi követelményeket, a javító vagy korlátozó intézkedéseket, a Bizottság aktusai állapítják meg. Más szóval szükséghelyzeti üzemmódban a román hatóság gyorsan végrehajt, de szinte semmiről nem dönt.
Érdemes a hátteret adó számot is kimondani. A 2006-os határozat a romániai Hivatalos Közlöny 2007. január 22-i 48. számában való megjelenéssel lépett hatályba, a 16. cikk pedig tizenkilenc évet élt túl, noha az általa előírt kötelezettséget, egy papíron vagy e-mailben megküldött másolat két intézmény felé, már a múlt évtizedben meghaladták az olyan európai rendszerek, mint az ICSMS. A hatályon kívül helyezés egy másról szóló irányelv átültetésével együtt érkezik, ami azt mutatja, hogy nálunk az ilyen takarítás alkalomszerű, nem rendszeres.
Mit kellene megváltoztatni
- Szabályt a szükséghelyzeti üzemmód lezárása után a piacon maradt berendezésekre. A szöveg azt mondja, hogy az intézkedések az üzemmód időtartamára alkalmazandók, de egy abban az időszakban eladott árokásó tíz évig marad használatban. Azt, hogy utána ki és milyen alapon ellenőrzi a megfelelőségét, a határozatban kellene kimondani, nem kizárólag a Bizottság aktusaira hagyni.
- Határidőt az elsőbbségiek mögé kerülő, szokásos kérelmekre. A 17^2. cikk szerinti elsőbbségi kezelés szükséges, de láthatatlan várólistát hoz létre. Egy legkésőbbi újrafelvételi határidő, az üzemmód kikapcsolásától számítva, megvédené azokat a gyártókat, akik nem válságcikkeket gyártanak.
- Nyilvános nyilvántartást a CE-jelölés nélkül forgalomba hozott berendezésekről. A címkén szereplő felirat hasznos a polcnál, de nem segít a továbbeladásnál, a bérbeadásnál vagy egy későbbi ellenőrzésnél. Az ellenőrző szerv által közzétett jegyzék ezt minimális költséggel megoldaná.
- A feleslegessé vált bejelentési kötelezettségek rendszeres kigyomlálását. A 16. cikket egy átültetés alkalmából törölték. Megérné ilyen módon végigmenni minden termékhatározaton, amely még papíralapú megküldést kér olyan intézményeknek, amelyek ugyanazokat az adatokat már megkapják az ICSMS-en.
- Nyilvános tájékoztatást az aktiválás pillanatában. Ha a szükséghelyzeti üzemmód aktiválódik, a vásárlóknak és a használóknak máshonnan is meg kellene tudniuk, nem csak az Unió Hivatalos Lapjából. Az ellenőrző szerv közleménye, az érintett berendezések jegyzékével, lenne a minimális mechanizmus.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 730. szám, 2026. augusztus 31. 16 oldal PDF, 109 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.