Röviden
- A gyakorlóiskolák országos hálózata, azaz azoké az iskoláké, ahol a leendő tanárok az osztályteremben gyakorolnak, 289 intézményt számlál a 2026-2027-es tanévben. Pontosan annyit, mint tavaly, ugyanabban a 42 megyében és ugyanazokkal a megyénkénti számokkal.
- Ha az új mellékletet tételről tételre összevetjük a 2025-2026-ossal, öt sor változik, mind ugyanazoknak az intézményeknek az átnevezése vagy összevonása. Egyetlen iskola sem lép be valóban a hálózatba, és egy sem lép ki.
- A rendelet 5 tanévre, a 2026-2027-essel kezdve adja meg a státust, jóllehet a preambulumában hivatkozott módszertan ugyanezt az ötéves időszakot már a 2025-2026-os tanévtől rögzítette. Így ugyanannak az iskolának két különböző lejárati dátuma lesz.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 754. szám, 2026. szeptember 7.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 7., a közzététel napja
Az Oktatási és Kutatási Minisztérium 2026. szeptember 7-én, épp az első tanítási napon tette közzé annak a 289 oktatási intézménynek a listáját, amelyekben a tanárnak készülő egyetemisták és diákok a 2026-2027-es tanévben gyakorolni fognak. Az aktus neve 5.101/2026. sz. rendelet, a romániai Hivatalos Közlöny 754. számában jelenik meg, és a tavalyi rendeletet váltja fel. Ezt a listát használják az egyetemek és a pedagógiai líceumok ahhoz, hogy tudják, hová küldhetik az embereiket órára, és közvetlenül függ az oktatási intézmények 2026-2027-es átszervezési naptárától, mert egy összevont vagy átnevezett iskola a régi nevén már nem azonosítható.
A gyakorlóiskola szokásos, jogi személyiséggel rendelkező iskola, amelyben a pedagógiai gyakorlat zajlik. Gyakorlatilag ez az a hely, ahol a tanári mesterképzés vagy a pszichopedagógiai modul hallgatója, illetve egy pedagógiai profilú líceum diákja először lép be tanárként az osztályba, egy tapasztalt kolléga, a mentortanár irányítása alatt. A meghatározás az egyetem előtti oktatásról szóló 198/2023. sz. törvény 24. cikkének (3) bekezdéséből származik, és egyaránt vonatkozik a pedagógiai líceumok diákjaira és azokra a hallgatókra, akik a tanári pályára felkészítő egyetemi programokra, köztük a tanári mesterképzésre, valamint egyetem utáni szakmai átképző programokra iratkoztak be.
A mellékletnek két része van. Az első 60 líceumot és kollégiumot tartalmaz, amelyek pedagógiai profilon oktatnak, egytől háromig mind a 41 megyében és Bukarestben. Ezek jog szerint, kiválasztás nélkül kapják meg a státust, mert a profiljuk éppen a pedagógusképzés. A második rész 229 más profilú intézményt tartalmaz, a nemzeti kollégiumoktól és a technológiai líceumoktól az óvodákig, az általános iskolákig és az inkluzív oktatási iskolaközpontokig. Ezek a minisztérium által szervezett kiválasztási felhíváson át kerülnek a hálózatba, szerkezeti, felszereltségi és mindenekelőtt személyzeti feltételek alapján: olyan tanárok kellenek, akik szerepelnek a mentortanárok országos nyilvántartásában vagy a pedagóguspálya mentori és licenciálási testületében.
A rendelet azt is kimondja, hogy a mellékletben szereplő iskolák pedagógiai gyakorlóbázisokba, rövidítve BPP-kbe szerveződhetnek. A gyakorlóbázis egy koordináló iskola köré épülő iskolacsoport, azzal a céllal, hogy a hallgató különböző környezeteket ismerjen meg: vidékit és városit, központit és peremvidékit, összevont osztályos oktatást, speciális oktatást, akár kórházi oktatást is. Egy bázis koordinátora a koordináló gyakorlóiskola igazgatója vagy aligazgatója.
Most jelent meg egy másik, különleges státusú iskolákat felsoroló lista is: az 5.557/2026. sz. MEC-rendelet húsz líceumot nyilvánít kísérleti intézménnyé, ahol a XII. osztályban az órák 40%-a tartható fizikai jelenlét nélkül.
Milyen hatásokkal jár
2026. szeptember 7-től a mellékletben szereplő 289 intézmény az egyetlen, amely gyakorlóiskolaként aláírhatja az egyetemekkel a gyakorlati képzésről szóló keretmegállapodásokat. A 4.063/2025. sz. rendelettel jóváhagyott módszertan azt kéri, hogy a keretmegállapodás fölött 1-től 4 tanévig terjedő együttműködési szerződést kössenek, és annak a szerződésnek az időtartama nem haladhatja meg azt az időszakot, amelyre az iskola a státust megkapta. Éppen itt válik aláírási kérdéssé, nem pedig elméleti kérdéssé az alábbi kétértelműség, amely a státus lejárati évét érinti.
Egy igazgató számára a listán való megjelenés konkrét kötelezettséget jelent: a módszertan 10. cikke azt kéri, hogy az iskola szervezeti szabályzata tartalmazzon rendelkezéseket erről a státusról. A tanfelügyelőségek számára közeli határidőt jelent, 2026. szeptember 1. és október 1. között, amikor megküldik a minisztériumnak a megyei gyakorlóbázisok összesített helyzetét, a koordináló iskolával, az összetevő intézményekkel és a létrehozásról szóló határozat számával. A bázisok listáját ezután a tanfelügyelőség internetes oldalán teszik közzé, tehát ott tudja a hallgató ellenőrizni, hová kerül ténylegesen.
Annak a tanárnak, aki mentorál, a rendelet a pénz tekintetében semmit nem változtat, mert a pénzről nem mond semmit. A szabályok máshol vannak. A 198/2023. sz. törvény 207. cikkének (5) bekezdése előírja, hogy az állásban lévő személyzet mentori óráit óradíjas rendszerben, heti 4 óra megfelelőjeként díjazzák, a (8) bekezdés pedig azt kéri, hogy a mentor hetente legalább 4 óra mentorálást végezzen. A norma tekintetében a 141/2025. sz. törvény LVIII. cikke a 2029-2030-as tanév kezdetéig eltér a törvénytől, és heti 20 órát állapít meg a gimnáziumi, líceumi és posztlíceumi oktatásban tanítóknak, valamint 18 órát azoknak, akik I. didaktikai fokozattal vagy emeritusz tanári címmel mentorálnak. A csökkentés megmarad, de két óra, nem négy, ahogy az alaptörvény előírja, ahol az arány 18 a 14-hez.
A rendelet a pedagógusok házainak is ad egy feladatot: könnyítsék meg a pedagógiai mentorálás képzési programjait, elsőbbséget adva a gyakorlóiskolák tanárainak. Erre nem ír elő külön finanszírozást és semmilyen határidőt.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A felváltott rendelet a 6.049/2025. sz., amely a romániai Hivatalos Közlöny 2025. szeptember 19-i, 861. számában jelent meg. Sorról sorra összevetve a két melléklet ugyanannyi intézményt tartalmaz, 289-et, ugyanazt a szakaszokra osztást, 60-at és 229-et, ugyanazt a 42 megyét és pontosan ugyanazokat a számokat megyénként. A különbség öt tételre szűkül, és mind az öt ugyanaz az intézmény más néven.
Vâlcea megyében a călimănești-i Liceul Tehnologic de Turism helyébe a Liceul de Turism și Servicii Publice „Neagoe Basarab” lép. Iașiban a Liceul Tehnologic de Transporturi și de Construcții helyébe a Liceul Tehnologic „Henri Coandă” lép. Kolozsváron a Școala Profesională Specială SAMUS helyébe a Liceul Tehnologic „SAMUS” lép. Máramarosszigeten két egész napos óvoda, a 7. és a 9. számú, már nem külön szerepel, hanem a Școala Gimnazială „Dr. Ioan Mihalyi de Apșa”, illetve a Școala Gimnazială nr. 2 tagintézményeként. Más szóval a hálózat nem nőtt, nem szűkült és nem mozdult el. Az iskolák névjegyzékéhez igazodva frissült.
A minta korábbról is látszik. A 2024. augusztus 22-én közzétett 5.957/2024. sz. rendelet egyetlen cikkben mondta ki, hogy a 2024-2025-ös tanévre fennmarad a 2023-2024-es hálózat összetétele. A tavalyi rendelet viszont hozzátett egy új bekezdést, azt, amelyik 5 tanévre adja meg a státust, a mostani rendelet pedig megismétli, egy évvel későbbre tolva a kiindulópontot.
Egyvalami láthatóan javult: a naptár. Tavaly a lista szeptember 19-én jelent meg, idén szeptember 7-én, tehát tizenkét nappal korábban. Ez mégis az a nap, amelyen a 2026-2027-es tanév szerkezetéről szóló 3.194/2026. sz. rendelet szerint elkezdődtek a tanórák.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A lista tizenkét nappal korábban jelenik meg, mint tavaly, ami egy héttel több időt ad az egyetemeknek a megállapodásokra, mielőtt a félév felpörögne.
- A lista állandósága valódi előny annak, aki tervez: az az egyetem, amelynek már van szerződése egy hálózatbeli iskolával, nem kénytelen másikat keresni.
- A frissített nevek gyakorlati problémát oldanak meg, mert egy már nem létező elnevezéssel aláírt szerződés fejfájást okoz az ellenőrzésen.
- Mind a 41 megyének és Bukarest municípiumnak van legalább egy intézménye a hálózatban, tehát nincs teljesen lefedetlen megye.
- A rendelet megtartja a gyakorlóbázisokba szervezés lehetőségét, azt a mechanizmust, amellyel egy hallgató lakótelepi és peremvidéki iskolát is láthat, nem csak a belvárosi kollégiumot.
Mi marad probléma
- A hálózat erősen koncentrált. Három megye, Bukarest, Iași és Kolozs, a 289 intézményből 89-et gyűjt össze, azaz csaknem 31 százalékot, miközben Krassó-Szörénynek, Teleormannak és Vasluinak egy-egy jut.
- A kisgyermekkori nevelés gyakorlata nagyon kevésen áll: 289 intézményből 13 óvoda, azaz 4,5 százalék. Bukarestben, ahol a hálózatnak 43 intézménye van, egyetlen óvoda sincs.
- A státus új, ötéves határidőt kap bármiféle közbenső értékelés nélkül, jóllehet a módszertan a meghosszabbítást az időszak lejártakor készített értékelő jelentéshez köti.
- A rendelet semmit nem mond a mentorok díjazásáról, a választ kereső tanárnak pedig két másik aktust kell kinyitnia.
- A mellékletet csak táblázatként teszik közzé a romániai Hivatalos Közlönyben, kereshető változat nélkül a minisztérium honlapján, tehát egy iskola ellenőrzése hét oldal elolvasásával jár.
Hasznos tanácsok
- Az iskoládat a jelenlegi elnevezés és a település szerint keresd, ne a régi szerződésben szereplő név szerint. Öt intézménynek megváltozott a neve a korábbi listához képest, és ha összevonták, egy másik iskola tagintézményeként jelenik meg.
- Ha olyan intézmény igazgatója vagy, amely most kerül a státus logikájába, vezesd át a gyakorlóiskoláról szóló rendelkezéseket a szervezeti és működési szabályzatba. Ezt kifejezetten a 4.063/2025. sz. rendelettel jóváhagyott módszertan 10. cikke kéri.
- Ha egyetem részéről tárgyalsz együttműködési szerződést, olyan időtartamot írj bele, amely a 2029-2030-as tanév végéig zárul. Ez az a változat, amely a határidő mindkét értelmezését kiállja, amíg a minisztérium nem tisztázza, melyik lejárati dátum érvényes.
- Ha mentortanár szeretnél lenni, előbb ellenőrizd a pedagóguspálya mentori és licenciálási testületébe való belépés feltételét: legalább II. didaktikai fokozat és legalább 5 év katedrán szerzett tapasztalat, a 198/2023. sz. törvény 172. cikke szerint. A normacsökkentés viszont I. didaktikai fokozatot vagy emeritusz tanári címet kíván.
- Ha hallgató vagy, és az az iskola, ahol gyakorolni szeretnél, nem szerepel a listán, szólj a gyakorlatvezető tutorodnak. A módszertan 6. cikkének (2) bekezdése feljogosítja az egyetemet, hogy 10 napon belül segítséget kérjen a tanfelügyelőségtől, a tanfelügyelőségnek pedig olyan intézményt kell találnia, amely át tudja venni a gyakorlatot.
- A gyakorlóbázisokért kövesd a megyei tanfelügyelőség internetes oldalát 2026. október 1. után. Ott teszik közzé a koordináló iskolát és az összetevő intézményeket tartalmazó listát, azaz azt, hogy ténylegesen hová kerülsz.
Gyakori kérdések
Mi is pontosan a gyakorlóiskola?
Hogyan tudom meg, rajta van-e az iskolám a listán?
Mi a különbség a melléklet két szakasza között?
Kap-e pluszpénzt a mentortanár?
Csökken-e a mentor tanítási normája?
Ki lehet mentortanár?
Mennyi időre szól ez a státus egy iskolánál?
Mi az a pedagógiai gyakorlóbázis?
Mit tesznek a hallgatók, ha a hálózat egyetlen iskolája sem illik a szakukhoz?
Mikor lép hatályba a rendelet?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- Az 1. cikk (2) bekezdése, az ötéves határidő ütközik a preambulumban hivatkozott módszertan 12. cikkével. A rendelet „5 tanévre, a 2026-2027-es tanévtől kezdődően” adja meg a státust, tehát a 2030-2031-es tanév végéig. A 4.063/2025. sz. rendelettel jóváhagyott keretmódszertan 12. cikke, amelyet éppen ennek a rendeletnek a preambuluma idéz jogalapként, azt mondja, hogy a módszertan hatálybalépésekor, azaz 2025. június 3-án a hálózatban lévő intézmények megtartják a minőségüket „5 tanévre, a 2025-2026-os tanévtől kezdődően, a felvétel évétől függetlenül”, tehát a 2029-2030-as tanév végéig. Mivel a melléklet a korábbi rendelet ugyanazt a 289 intézményét ismétli, a listán szereplő szinte minden iskolának két lejárati dátuma van, egyéves különbséggel. A következmény nem elméleti: ugyanannak a módszertannak a 6. cikke (4) bekezdése megtiltja, hogy az egyetemekkel kötött együttműködési szerződések túllépjék a státus időszakát, a 4. cikk (7) és (8) bekezdése pedig a meghosszabbítást az öt év lejártakor készített értékelő jelentéshez köti. Egy iskola nem tudhatja, melyik évben kell azt a jelentést elkészítenie.
- Az 1. cikk (2) bekezdése, az ötéves határidőt arra a 60 intézményre is alkalmazzák, amely jog szerint kapja a státust. A bekezdés különbségtétel nélkül „a mellékletben megnevezett oktatási intézményekre” vonatkozik, tehát az első szakasz 60 intézményére is. Ezeknek a módszertan 3. cikke jog szerint, határidő és kiválasztás nélkül adja meg a státust, a 4. cikk (8) bekezdése pedig, amely az öt év utáni meghosszabbítást szabályozza, kifejezetten kizárja a pedagógiai profilú intézményeket. Ebből az következik, hogy a 2030-2031-es tanév végén egy pedagógiai kollégium vagy megtartja a jog szerinti státusát, vagy elveszíti anélkül, hogy létezne bármilyen eljárás, amellyel visszaszerezhetné.
A szerkesztőség elemzése
A rendelet legérdekesebb eleme nem az elolvasásából derül ki, hanem abból, ha a tavalyi mellé tesszük: a két melléklet tételről tételre fedi egymást, 289 intézmény most is, akkor is, 60 az első szakaszban és 229 a másodikban, ugyanaz a 42 megye, ugyanazok a számok megyénként. Öt sor változik, és egyik sem új iskola. Három átnevezés van, Călimăneștiben, Iașiban és Kolozsváron, valamint két máramarosszigeti óvoda, amely most általános iskolák tagintézményeként jelenik meg. Egy olyan aktus, amely megmozgat egy jóváhagyási előterjesztést, egy miniszteri aláírást és hét oldalnyi romániai Hivatalos Közlönyt, valójában öt névjavítást szállít.
Ez felvet egy szerkezeti kérdést. A 2025-ös módszertan ötéves ciklust épített, tanfelügyelőségi éves nyomon követéssel, az időszak végén értékelő jelentéssel és az iskola indokolt meghosszabbítási kérelmével. Az éves rendelet viszont nullázza az órát: a 2025-ös a 2025-2026-ostól indította az öt évet, a mostani a 2026-2027-estől indítja, a 2. cikk pedig kioltja a korábbi rendeletet az általa megadott öt évből egyetlen év után. Az a határidő, amely minden ősszel elölről kezdődik, már semmit nem mér, a végén álló értékelés pedig olyan lépéssé válik, amely soha nem indul el. Érdemes megjegyezni, hogy a módszertan 11. cikkének (1) bekezdése arra hatalmazza fel az éves rendeletet, hogy „a következő tanévben érvényes” hálózatot hagyja jóvá, azaz egy évre, nem ötre.
A naptár is mond valamit. A jóváhagyási előterjesztés 2026. augusztus 17-i keltezésű, a rendeletet augusztus 26-án írták alá, öt nappal a módszertan által előírt augusztus 31-i határidő előtt, és szeptember 7-én tették közzé, tizenkét nappal az aláírás után és hét nappal a határidő után. Mivel egy miniszteri rendelet a közzétételtől fejt ki hatást, a hálózat pontosan azon a napon vált érvényesíthetővé, amelyen a tanórák elkezdődtek. Ez mégis előrelépés a tavalyihoz képest, amikor a lista szeptember 19-én jelent meg. Az előterjesztéstől az aláírásig tartó kilenc nap és az aláírástól a nyomdáig tartó tizenkét nap közötti különbség megmutatja, hol vész el az idő, és ott már nem az oktatási minisztérium dönt.
Végül a térkép. Három megye a 289 intézményből 89-et gyűjt össze, csaknem 31 százalékot: Bukarest 43-at, Iași 26-ot, Kolozs 20-at. A másik végén Krassó-Szörénynek, Teleormannak és Vasluinak egyetlen intézménye van, kizárólag a pedagógiai líceum, tehát az onnan való hallgatónak, akinek óvodában vagy inkluzív oktatási központban kell gyakorolnia, ki kell mennie a megyéből. Típusok szerint a hálózat erősen a líceum felé dől: 144 kollégium és 74 líceum áll szemben 48 általános iskolával és 13 óvodával. A 13 óvoda, azaz a hálózat 4,5 százaléka, mindössze tíz megyében található, Bukarestben pedig, ahol 43 intézmény van, egy sincs. Egy olyan rendszerben, amely az óvónőhiányra panaszkodik, ez az arány magyarázatot érdemel. Van még valami. A módszertan 5. cikke azt kéri a minisztériumtól, hogy évente ellenőrizze a gyakorlóiskolák „minimális számának” meglétét, ez a fordulat viszont egyetlenegyszer szerepel az egész szövegben, és sehol nincs meghatározva, tehát az ellenőrzés olyan küszöbhöz mérten történik, amelyet senki nem állapított meg.
Mit kellene megváltoztatni
- A módszertan határidejét a közzétételhez kellene számítani, ne az aláíráshoz. Az augusztus 31-i dátumnak a romániai Hivatalos Közlönyben való megjelenés napjának kellene lennie, különben az iskolák és az egyetemek a tanév kezdete után kapják meg a listát, a határidő betartása pedig a minisztérium belső formalitása marad.
- A státusnak egyetlen határideje legyen, a módszertanban rögzítve és az éves rendeletben meg nem ismételve. Az éves rendeletnek csak a következő évi hálózat összetételét kellene jóváhagynia, ahogy a 11. cikk feljogosítja rá, a státus időtartama pedig maradjon ott, ahová tették, a 12. cikkben. Ez lezárná a két lejárati dátum kétértelműségét, és lehetővé tenné a ciklus végi értékelést.
- A mellékletet táblázatos fájlként is közzé kellene tenni a minisztérium honlapján, megyével, településsel, oktatási szinttel és profillal. Egy hallgató vagy egy igazgató egy másodperc alatt kereshetne, ahelyett hogy hét oldalnyi beszkennelt táblázatot fut át, az egyetemek pedig aszerint szűrhetnék az iskolákat, hogy melyik tantárgyból van szükségük gyakorlatra.
- A gyakorlóiskolák minimális számát ténylegesen meg kellene állapítani, megyénként és oktatási szintenként. Szám nélkül a minisztérium azon kötelezettsége, hogy évente ellenőrizze e minimum meglétét, sem teljesíthető, sem ellenőrizhető, egy egyetlen intézménnyel rendelkező megye pedig ugyanolyan lefedettnek számít, mint egy 43 intézményes.
- Külön kiválasztási felhívás az óvodáknak és az elemi oktatásnak. Az egész országban 13 óvodával és a fővárosban eggyel sem, a kisgyermekkori nevelés gyakorlati képzése ott zajlik, ahol éppen adódik, nem ott, ahol valaki eldöntötte, hogy jól végezhető.
- A rendeletnek kifejezetten meg kellene mondania, mi történik a 2027-2028-as tanévtől. Akkor lép hatályba a 198/2023. sz. törvény 116-tól 119-ig terjedő cikke, amelyet a 141/2025. sz. törvény XLIII. cikke halasztott el, és a gyakorlóiskolák országos hálózatának koordinálása átkerül a Pedagóguspálya Képzési és Fejlesztési Országos Központjához, miközben a pedagógusok házai, amelyeknek a rendelet 3. cikkének (3) bekezdése feladatot ad, megszűnnek. A most megadott státus öt évéből négy olyan intézményi felépítés alá esik, amelyet a rendelet meg sem említ.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 754. szám, 2026. szeptember 7. 16 oldal PDF, 270 KB a jogi aktus a(z) 9. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.