Röviden
- Az Alkotmánybíróság megalapozatlanként utasította el a kifogást. A sofőrök számára semmi nem változik: a 195/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 102. cikkének (3) bekezdése pontosan abban a formában marad hatályban, ahogyan azt a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék az 5/2021. sz. határozatában értelmezi.
- Konkrétan: a jegyzőkönyv elleni panaszt elbíráló bíró nem rövidítheti le és nem törölheti el a vezetési jog 90 napos felfüggesztését. Az egyetlen út, amelyen a felfüggesztés elesik, a jegyzőkönyv megsemmisítése, ekkor viszont a bírság is elesik.
- A határozatot 2025. december 4-én hozták meg, és 2026. szeptember 9-én tették közzé, 279 nap elteltével, szavazattöbbséggel, anélkül hogy mellette bármilyen különvéleményt közzétettek volna.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 765. szám, 2026. szeptember 9.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 9., a közzététel napja
Egy Hunyad megyei sofőrnő, akit ittas vezetésért büntettek meg, azt kérte az Alkotmánybíróságtól, hogy nyisson ki egy ajtót, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék becsukott: a bíró jogát arra, hogy lerövidítse a vezetői engedély 90 napos felfüggesztését. A testület nemet mondott. A 2025. december 4-i 705. sz. határozat, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 9-i 765. számában jelent meg, megalapozatlanként utasítja el azt az alkotmányellenességi kifogást, amelyet a közúti közlekedésről szóló 195/2002. sz. sürgősségi kormányrendelet 102. cikkének (3) bekezdése ellen nyújtottak be, abban az értelmezésben, amelyet a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszéknek a törvény érdekében emelt jogegységi eljárás lefolytatására hivatott tanácsa a 2021. április 12-i 5. sz. határozatában adott. Hat hét alatt ez a harmadik alkalom, hogy ugyanez a válasz megjelenik a romániai Hivatalos Közlönyben, a 2026. augusztus 19-én, szintén a 90 napos rögzített időtartamról közzétett 165/2026. sz. határozat után.
A vitatott szöveg rövid, és nap mint nap alkalmazzák. A 102. cikk (3) bekezdése szerint bizonyos cselekményeket a IV. szankcióosztályba tartozó bírsággal, vagyis 9 és 20 bírságpont közötti összeggel kell büntetni, emellett pedig a vezetési jog gyakorlásának 90 napos felfüggesztésével. Az 1/2022. sz. kormányrendelet nyomán kialakult formájában a bekezdés a következőket fedi le: alkoholos befolyásoltság alatti vezetés, ha a cselekmény nem minősül bűncselekménynek; olyan jármű vezetése, amelynek a fékrendszere vagy a kormányműve veszélyesen hibás; a megengedett legnagyobb sebesség több mint 50 km/h-val való túllépése az adott útszakaszon; villogó és sziréna birtoklása, felszerelése vagy használata olyan járműveken, amelyeknek erre nincs joguk; az elsőbbségi vagy az előzési szabályok megsértése, ha abból csak anyagi kárral járó baleset következett; valamint az autópálya leállósávján való indokolatlan közlekedés. Az utolsó kettő a 2022-es kiegészítés, akkor került a szövegbe, amikor a lezárt sorompójú vasúti átjárónál való megállás elmulasztása külön bekezdésbe került, ahol a felfüggesztés 120 napra emelkedik. A felfüggesztés nem a rendőr választása: automatikusan együtt jár a bírsággal, az időtartamát pedig a törvény rögzíti.
Erre a szövegre 2021-ben egy kötelező értelmezés rakódott rá. A 2021. április 12-i 5. sz. határozatával, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2021. június 18-i 608. számában jelent meg, a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék helyt adott a Konstancai Ítélőtábla vezetőtanácsa által a törvény érdekében emelt jogegységi kérelemnek, és kimondta: az a bíróság, amely elé a vezetési jog ideiglenes felfüggesztését is tartalmazó jegyzőkönyv elleni szabálysértési panasz kerül, „nem vizsgálhatja e kiegészítő szankció arányosságát”. Az indok, amelyet a legfelsőbb bírói fórum megjelölt, az, hogy az időtartamot a törvény rögzített mértékben, 30, 60 vagy 90 napban határozza meg, és sem a jegyzőkönyvet felvevő rendőrnek, sem a bírónak nincs mérlegelési mozgástere. A bíró csak akkor törölheti el a kiegészítő szankciót, ha megsemmisíti a jegyzőkönyvet, akkor nem, ha a bírságot fenntartja, vagy figyelmeztetéssel váltja fel.
Az ügy egy szabálysértési panaszból indult, amelyet a Hunyad Megyei Törvényszék II. sz. polgári, közigazgatási és adóügyi tanácsa tárgyalt, egy olyan jegyzőkönyv ellen, amelyet a 102. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti cselekmény, vagyis a bűncselekményi küszöb alatti ittas vezetés miatt vettek fel. A kifogás előterjesztője azt állította, hogy a legfelsőbb bírói fórum értelmezése elveszi tőle a jogot ahhoz, hogy bíró mérlegelje a szankciót, és az Emberi Jogok Európai Bíróságának gyakorlatára hivatkozott, amely szerint a vezetési jogot érintő intézkedések súlyuknál fogva közel állnak a büntetőjogi szankcióhoz. Központi érve egy összehasonlítás volt: a kormányrendelet 104. cikke megengedi a közigazgatási úton történő egyéniesítést a vezetői engedély jogosultjának kérésére, miközben a bírótól minden vizsgálatot megtagadnak. Még a Hunyad Megyei Törvényszék is úgy ítélte meg az ügyet előterjesztő végzésében, hogy a szövegnek lehetnek alkotmányossági hibái.
Az Alkotmánybíróság két lépcsőben válaszolt. Az első azt vizsgálja, hogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezése az Alkotmány 126. cikkének (3) bekezdésében foglalt keretek között marad-e, vagyis a törvény egységes alkalmazását biztosító hatáskörön belül, és a válasz igen. A második az így megállapított normatartalmat veti össze az Alkotmánnyal, és a testület ott azt állapítja meg, hogy már válaszolt: a 2024. július 9-i 344. sz., a 2024. október 17-i 516. sz. és a 2024. október 31-i 563. sz. határozatában kimondta, hogy a fokozatosan növekvő, rögzített időtartam megfelel a cselekmények súlyának, tehát tiszteletben tartja az arányosság elvét. Márpedig a gépjárművezetés nem alapjog, így az Alkotmány 53. cikke szerinti korlátozás kérdése fel sem merül. „Mivel új elemek nem merültek fel”, írja a testület a 27. bekezdésben, a korábbi megoldás és az azt alátámasztó indokok továbbra is érvényesek.
Milyen hatásokkal jár
A határozat a közzétételtől, vagyis 2026. szeptember 9-től végleges és általánosan kötelező. Mivel elutasító döntésről van szó, semmit nem vesz ki a jogszabályokból, és semmit nem tesz hozzájuk: a fennálló jogi helyzetet erősíti meg.
Az első gyakorlati hatás mindenkit érint, akinek 90 napos felfüggesztést tartalmazó jegyzőkönyv fekszik az asztalán. A bíróság nem csökkentheti a 90 napot 60-ra vagy 30-ra, nem válthatja fel figyelmeztetéssel, és nem függesztheti fel feltételesen. Egyetlen dolgot tehet: megsemmisítheti a jegyzőkönyvet, ha a cselekmény nem történt meg, vagy nem szabályosan állapították meg. Ha fenntartja, a kiegészítő szankció is vele marad, a törvényben szereplő formában.
A második hatás azokra az érvekre vonatkozik, amelyeket egy szabálysértési panaszban használni lehet. A kiegészítő szankció arányosságát támadó kifogás eddig hat választ kapott az Alkotmánybíróságtól: a 344/2024., az 516/2024. és az 563/2024. sz. határozatot, amelyeket éppen ez a döntés idéz, valamint az 52/2026. és a 165/2026. sz. határozatot és a most közzétettet. A Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék pedig már 2021-ben kötelező erővel eldöntötte a kérdést. Az az ügyvéd, aki továbbra is erre az alapra építkezik, zsákutcára fordítja az idejét, ahelyett hogy azt támadná, ahogyan a cselekményt megállapították.
A harmadik hatás jogi szóhasználatbeli, a következményei viszont nagyon is kézzelfoghatók. A rendelkező rész szerint az érintett előírások „a megfogalmazott kifogások vonatkozásában” alkotmányosak. Ez a fordulat nem zárja le a szöveget örökre: egy új kifogás, amely az itt felhívottaktól eltérő alkotmányos rendelkezéseken alapul, más ügyben előterjeszthető. Ami sikerrel már nem hozható elő, az pontosan az, amit eddig megtárgyaltak, vagyis a rögzített időtartam arányossága.
A negyedik hatást maga a kifogás előterjesztője viseli. A határozatot megküldik a Hunyad Megyei Törvényszéknek, amely úgy tárgyalja tovább a panaszt, hogy a felfüggesztést nem csökkentheti. A törvényszék 2022. március 23-i, a testülethez forduló végzése és a határozat közzététele között 1 631 nap telt el, vagyis négy és csaknem fél év. Az ittas vezetés büntetőjogi oldala 2026 szeptemberében került a testület elé, amely kimondta, hogy a véralkoholszint miniszteri rendelet szerint is mérhető, nem csak törvény alapján.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A közlekedési szabályokban semmi. A IV. szankcióosztályba tartozó bírság és a 90 napos felfüggesztés pontosan úgy marad, ahogy volt, a 2021-es kötelező értelmezés pedig áll tovább.
Megváltozott viszont a bírói gyakorlat sűrűsége. 2026 nyaráig az a sofőr, aki tudni akarta, van-e még értelme csökkentést kérni a bírótól, a választ egy 2021-es, a törvény érdekében emelt jogegységi határozatban és néhány, évekre szétszórt alkotmánybírósági határozatban találta meg. Hat hét alatt, 2026. július 30. és szeptember 9. között a romániai Hivatalos Közlöny három határozatot tett közzé ugyanabban a kérdésben: az 52/2026. sz. határozatot a július 30-i 628. számban, a 165/2026. sz. határozatot az augusztus 19-i 684. számban és most a 705/2025. sz. határozatot. Mindhárom ugyanarra az eredményre jut.
Megváltozott közben az ügyben felhívott jogi keret is. Amikor a törvényszék a testülethez fordult, a kormányrendelet 104. cikke megengedte a közlekedésrendészet vezetőjének, hogy csökkentse a felfüggesztés időtartamát, de nem 30 nap alá. Az 1/2022. sz. kormányrendelet, amely a romániai Hivatalos Közlöny 2022. január 28-i 89. számában jelent meg, újraírta a cikket: a csökkentés mértéke most egyharmad, csak akkor jár, ha a kérelmező sikeres vizsgát tett a közlekedési szabályok ismeretéből, és a cselekmény előtt legalább egy évvel szerezte meg a vezetői engedélyt, és ami ebben az ügyben a legfontosabb, egyáltalán nem jár, ha a felfüggesztést a 102. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti cselekmény, vagyis éppen ittas vezetés miatt rendelték el.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Kiszámíthatóság. A megbüntetett sofőr kezdettől tudja, mit kockáztat és meddig tart a szankció, az időtartam pedig nem függ attól, melyik tanács bírálja el a panaszát.
- Egyenlő bánásmód. Ugyanaz a cselekmény ugyanazt a felfüggesztést vonja maga után az egész országban, a járásbíróságok és a törvényszékek között sincs különbség.
- Hivatkozható bírói gyakorlat. A bíróságoknak és az ügyvédeknek ugyanarra a szövegre most már összefüggő határozatsor áll rendelkezésükre, amely lezárja a vitát, ahelyett hogy minden ügyben a nulláról kellene újrakezdeni az érvelést.
- A testület nem kerülte meg a vizsgálatot. Előbb azt ellenőrizte, hogy a Legfőbb Semmítő- és Ítélőszék értelmezése a gyakorlat egységesítésére szóló hatáskör keretei között marad-e, majd megvizsgálta az így megállapított normatartalmat.
Mi marad probléma
- A bíró semmit nem mérlegelhet a két szélső megoldás között. Vagy megsemmisíti a jegyzőkönyvet, vagy meghagyja a teljes 90 napot, bármennyire eltérőek is legyenek az ugyanazon pont alá besorolt két cselekmény körülményei.
- Az indokolás szinte teljes egészében utaláson alapul. A tényleges vizsgálatot tartalmazó 21-27. bekezdésből hat korábbi határozatokat idéz, a hetedik pedig azt állapítja meg, hogy nem merültek fel új elemek.
- A határozat szavazattöbbséggel született, különvéleményt viszont nem tettek közzé. Az olvasó megtudja, hogy a tanácsban volt nézeteltérés, azt viszont nem, hogy miben állt.
- A késedelem. Amikor a döntés a beadványtól számított 1 631 nap után érkezik meg, már senkinek nem használ abban az ügyben, amely elindította, közben pedig a vitában felhívott törvény is megváltozott.
- Nem minden kifogás kap választ. Az Alkotmány 23. cikke, 1. cikkének (5) bekezdése, 21. cikkének (3) bekezdése és az Egyezmény 5. cikkének 1. bekezdése szerepel a felhívott rendelkezések felsorolásában, az indokolásban viszont sehol nem vizsgálják őket külön.
Hasznos tanácsok
- A cselekmény megállapítását támadja, ne a szankció időtartamát. Az 5/2021. sz. határozat és az ugyanerre a szövegre hozott hat alkotmánybírósági határozat után az arányossági érvnek semmi esélye nincs. Az egyetlen út, amelyen a 90 nap eltűnik, a jegyzőkönyv megsemmisítése.
- Ne hagyja lejárni a panasz határidejét. A szabálysértési panaszt a jegyzőkönyv közlésétől számított, törvényben előírt határidőn belül kell benyújtani, a benyújtása pedig a jogerős elbírálásig felfüggeszti a bírság és a vezetői engedély felfüggesztésének végrehajtását.
- Készüljön fel a felfüggesztés újraindulására. Ha a panaszt jogerősen elutasítják, vagy részben adnak neki helyt úgy, hogy a kiegészítő szankciót fenntartják, a felfüggesztés a vezetői engedély leadását követő naptól a törvény erejénél fogva újraindul, de legkésőbb a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül. Aki halogatja a leadást, nem nyer időt.
- Ellenőrizze, jár-e még Önnek a közigazgatási csökkentés. A kérelmet a közlekedésrendészet vezetőjéhez kell benyújtani, a csökkentés mértéke egyharmad. Nem jár viszont, ha a felfüggesztést alkoholos befolyásoltság alatti vezetés miatt rendelték el, ha az időtartamot a törvény szerint megemelték, vagy ha az több időszak összeadásából ered.
- Ne keverje össze a csökkentési kérelmet a panasszal. A 104. cikk szerinti kérelmet a közlekedésrendészethez kell címezni, és a felfüggesztés időtartamára vonatkozik. A szabálysértési panaszt a bírósághoz kell benyújtani, és a jegyzőkönyvre vonatkozik. A megtámadási határidő a közigazgatási kérelemtől függetlenül telik, az egyik benyújtása nem állítja meg a másikat.
- Figyeljen az első hat hónapon belüli visszaesésre. Az ugyanabba a kategóriába tartozó új cselekmény, ha a korábbi felfüggesztési időszak lejártától számított hat hónapon belül követik el, a törvény erejénél fogva további 30 nappal növeli az új cselekményre kiszabott felfüggesztést.
Gyakori kérdések
Változott valami a törvényben ez után a határozat után?
Lerövidítheti a bíró a 90 napot, ha beismerem a cselekményt?
És ha a bíróság figyelmeztetéssel váltja fel a bírságot?
Van még valamilyen mód a felfüggesztés lerövidítésére?
Miért csak most jelenik meg egy 2025 decemberében meghozott határozat?
Mit jelent az, hogy a határozat „szavazattöbbséggel” született?
Megtámadhatom-e még a szöveget a jövőben?
A szerkesztőség elemzése
Az eredmény senkit nem lep meg, aki követi ezt a területet, és éppen ez a baj. A 705/2025. sz. határozatban nem az az érdekes, amit a testület eldöntött, hanem az, ami a döntés körül látszik. Három dolog, mindegyik ellenőrizhető a szövegben.
Az első a naptár. A kifogás a 2022. március 23-i végzéssel jutott el a testülethez, és 2025. december 4-én bírálták el, vagyis 1 352 nap után. A közzététel további 279 napot vett igénybe, tehát a beadványtól számítva összesen 1 631 napot. Összehasonlításul: azt a jogegységi határozatot, amelyet ez a döntés jóváhagy, 2021. április 12-én hozták meg, és 2021. június 18-án tették közzé, 67 nap alatt. A késedelem sem elszigetelt eset: az itt idézett 516/2024. sz. határozatot 2024. október 17-én hozták meg, és csak 2025. november 5-én tették közzé, 384 nap múlva. A késedelem mellékhatása a romániai Hivatalos Közlöny sorrendjén látszik: a 2026. január 22-én meghozott 52/2026. sz. határozat 2026. július 30-án jelent meg, a 2026. február 26-án meghozott 165/2026. sz. határozat pedig augusztus 19-én. A legrégebbi határozat jelenik meg utolsóként, 21 nappal a csaknem három hónappal később meghozott után. Az az olvasó, aki a Közlönyt követi, fordított sorrendben kapja meg a válaszokat ahhoz képest, ahogyan megszülettek.
A második a tanácson belüli nézeteltérés, amely láthatatlan annak, aki nem veti össze a határozatokat. A 705/2025. sz. határozat szavazattöbbséggel született. Ugyanígy a 165/2026. sz. határozatot a 104. cikk tekintetében egyhangúlag, a 102. cikk (3) bekezdése tekintetében viszont többséggel fogadták el. Ezzel szemben az 52/2026. sz. határozat egyhangú volt. Más szóval a 90 napos rögzített időtartam kérdésében a testület nem egységes, és már másodszor nem az. Különvéleményt nem tettek közzé, így a kisebbség érve sehol nem létezik a nyilvánosság előtt, pedig ez volna az egyetlen komoly anyag egy jogalkotási vitához.
A harmadik a szövegezésre és az indokolás hallgatásaira vonatkozik. A 28 bekezdésből nyolc a kifogás indokolását foglalja össze, és ezek közül kettő szinte szó szerint megismétel másik kettőt: a 9. bekezdés az 5. bekezdést, a 11. bekezdés pedig a 7. bekezdést. A vizsgálati részben a 21-26. bekezdés korábbi határozatokra utal, a 27. bekezdés pedig azt állapítja meg, hogy nem merültek fel új elemek. Ennél fontosabb, hogy a 20. bekezdés felsorolja a felhívott rendelkezéseket, köztük az Alkotmány 23. cikkét és 1. cikkének (5) bekezdését, valamint az Egyezmény 5. cikkének 1. bekezdését, az indokolás viszont csak a 21. cikkre, az Egyezmény 6. cikkére, az 1. cikk (3) bekezdésére, az 53. cikkre és a 126. cikkre válaszol. Az az érv, amellyel az előterjesztő a kifogását megnyitotta, az Egyezmény 5. cikkére alapított, semmilyen választ nem kap.
Mindezek felett áll egy tény, amelyet a határozat nem jelez. Az előterjesztő egy összehasonlításra építette a kifogását: a közigazgatás egyéniesíthet a 104. cikk útján, a bíró nem. Az összehasonlítás időközben kiürült. 2022 óta az 1/2022. sz. kormányrendelet újraírta a 104. cikket, és a közigazgatási csökkentés egyáltalán nem jár a 102. cikk (3) bekezdésének a) pontja szerinti cselekményre, pontosan arra, amely miatt megbüntették. Ma az ittas vezetésért, a bűncselekményi küszöb alatt, sem a bíró, sem a közlekedésrendészet vezetője nem rövidíthet semmit. A most közzétett határozat tehát olyan ellentmondást tárgyal, amely már nem létezik, anélkül hogy ezt kimondaná.
Mit kellene megváltoztatni
- Törvényi határidőt kellene szabni az alkotmánybírósági határozatok közzétételére. Harminc vagy hatvan napot a meghozataltól, azzal a kötelezettséggel, hogy a túllépést indokolni kell. Hatás: a határozatok abban a sorrendben jelennének meg, ahogyan megszülettek, és a kifogást megszülő per lezárulhatna, amíg még van gyakorlati jelentősége a felek számára.
- Közzé kellene tenni a különvéleményt, vagy ennek hiányában azt a megjegyzést, hogy nem fogalmaztak meg ilyet. Hatás: amikor egy határozat többségi szavazattal születik olyan kérdésben, amely évről évre visszatér, a kisebbségi érv nyilvános anyaggá válna a Parlament számára, nem pedig a testület irattárában elvesző információvá.
- Reprodukálni kellene a lényegi szövegrészt abból a határozatból, amelyre a döntés utal. Itt az egész érdemi válasz a 344/2024. sz. határozat 60-88. és 93. bekezdésében van. Hatás: az olvasó megtudná, miért vesztett, anélkül hogy a romániai Hivatalos Közlöny három további számát fel kellene ütnie.
- Kifejezett választ kellene adni minden felhívottként felsorolt rendelkezésre. Vagy érdemi vizsgálatot, vagy egy mondatot arról, miért nem fogadható be a kifogás ebben a formában. Hatás: eltűnne az a benyomás, hogy a kifogás egy része olvasatlan maradt, a jövőbeli kifogások előterjesztői pedig tudnák, mit döntöttek már el.
- Naprakésszé kellene tenni a határozat szövegében az indokolásban idézett normák állapotát. Egy megjegyzés arról, hogy a 104. cikket az 1/2022. sz. kormányrendelet újraírta, két sort vett volna igénybe. Hatás: aki 2026-ban olvassa a határozatot, nem azzal a benyomással marad, hogy a közigazgatási csökkentés még mindig úgy működik, ahogyan a 12. bekezdés leírja.
- Egy köztes fokozatot kellene beiktatni a törvénybe, a Parlament, nem a bíróság döntésével. Például korlátozott bírói egyéniesítési mozgásteret, 60 és 90 nap között, a baleset nélküli cselekményekre. Hatás: a bírónak nem kellene a jegyzőkönyv teljes megsemmisítése és egy általa aránytalannak tartott szankció fenntartása között választania, a testülethez pedig nem érkezne évről évre ugyanaz a kifogás.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 765. szám, 2026. szeptember 9. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.