Röviden
- „Az országos tanterv szabályozó jellegű dokumentumai” négy kézzelfogható dolgot jelentenek: az óraterveket, vagyis hogy milyen tantárgyakat tanulnak és hetente hány órában, a kötelező tantárgyak iskolai tanterveit, vagyis hogy mit tanítanak ténylegesen egy-egy órán, az országos kínálatban szereplő választható tantárgyak tanterveit és az országos értékelési standardokat, vagyis azt a mércét, amellyel a tanuló tudását mérik. Az új módszertan megmondja, ki írja ezeket, és milyen úton jutnak el a miniszter aláírásáig.
- Egy óraterv 7 szakaszon megy át, a mellékletben rögzített nyilvános konzultációval és egy miniszteri rendelettel kinevezett validáló bizottsággal. Egy iskolai tanterv 10 szakaszon megy át, de a felsorolásukban nem szerepel semmilyen nyilvános konzultáció, az őket megíró csoportokat pedig a minisztérium belső jegyzete hozza létre.
- Az 51 cikkben egyetlen határidő szerepel: 8 év, egy iskolai tanterv érvényességének felső határa. Egyetlen szakasznak sincs napokban megadott határideje. A 2014-es módszertan, amelyet felvált, 12 évig volt hatályban, és 21 cikkből állt.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 765. szám és 765 bis szám, 2026. szeptember 9.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 9., a közzététel napja
Semmi nem változik 2026. szeptember 9-én abból, amit a gyermeke tanul. Az az út változik, amelyen a következő változás érkezni fog. Az oktatási és kutatási miniszter 4.617/2026. sz. rendelete egy 29 oldalas módszertant hagy jóvá, amely megállapítja, ki írja, ki véleményezi és ki hagyja jóvá azokat a dokumentumokat, amelyek szerint az iskola működik: az óraterveket a tantárgyankénti óraszámmal, az iskolai tanterveket azzal, hogy pontosan mit tanítanak, és az értékelési standardokat, amelyekkel az eredményt mérik. A legutóbbi ilyen dokumentum, a német speciális líceumi tagozatok óraterve, 2026. szeptember 1-jén jelent meg, nyolc nappal az előtt a módszertan előtt, amely megmondja, hogyan kellene ezentúl készíteni.
A cím önmagában nem árulja el, miről van szó. Az 1. cikk (2) bekezdése azonban négy konkrét dokumentumra bontja: az óratervekre, a kötelező tantárgyak iskolai tanterveire, az országos kínálatban szereplő választható tantárgyak tanterveire és a közös törzsanyag tantárgyaihoz kapcsolódó országos értékelési standardokra. Mind a négy kötelező az egyetem előtti oktatás rendszerében, mondja a (3) bekezdés. A szülő más néven találkozik velük: órarend, a tanórán vett anyag és jegy.
A módszertan 51 cikkből, 9 fejezetből és 6 mellékletből áll. A korai nevelésre, az elemi, a gimnáziumi és a líceumi oktatásra vonatkozik, az elméleti és a hivatásbeli tagozaton. A technológiai líceumra és a posztlíceumi oktatásra az 5. cikk (2) bekezdése külön módszertanra utal, amely még nem jelent meg.
Az intézményből három van. A minisztérium rendelettel hagy jóvá. Az Országos Tanterv- és Értékelési Központ, rövidítve CNCE, módszertanilag koordinálja az egész folyamatot. A technológiai líceum és a posztlíceumi oktatás esetében a Szakmai és Műszaki Oktatás Fejlesztésének Országos Központja vesz részt a kidolgozásban és a véleményezésben.
Egy óraterv útja, úgy, ahogy az 1. sz. melléklet leírja, 7 szakaszból áll: a minisztérium kezdeményezi, miniszteri rendelettel létrehozott bizottság írja meg, ezt követi a nyilvános konzultáció vagy vita és egy összegző jelentés közzététele, azután a felülvizsgálat, azután egy validáló bizottság elemzése, amely a 2. sz. melléklet értékelési rácsa alapján tanácsadó jellegű szakvéleményt ad, azután a végleges változat, azután a rendelet döntéshozatali átláthatósági eljárása és az aláírás.
Egy iskolai tanterv útja, a 3. sz. mellékletben, 10 szakaszból áll: tantárgyankénti munkacsoportok írják, amelyeket a minisztérium jegyzete hoz létre, megvitatják az Országos Tantervi Szakbizottságok, felülvizsgálják, adott esetben a szakemberek és a gyakorló pedagógusok vitájára bocsátják, ismét felülvizsgálják, szakmai-módszertani szakvéleményt kap a CNCE szervezeti egységeitől, elkészül a végleges változat, összeállítják a dokumentációt, a rendeletet döntéshozatali átláthatósági eljárásra bocsátják, és aláírják.
A teljes szövegben egyetlen határidő van: a 47. cikk (2) bekezdése szerint az időszakos felülvizsgálat nem haladhatja meg az iskolai tantervek 8 éves szokásos érvényességi idejét, amely attól számít, hogy az első tanulónemzedék egy tanulmányi évben végigmegy a tanterven. Egyébként egyetlen szakaszhoz sem tartozik napokban megadott határidő. A „zile” („napok”) szó egyetlenegyszer fordul elő a 29 oldalon, a 2. sz. melléklet egyik értékelési rácsában, ott is a tanuló egy iskolai napra eső terheléséről van szó.
Miközben a módszertan újraíródik, húsz líceum külön szabályozást kap: az 5.557/2026. sz. MEC-rendelet kísérleti intézménnyé nyilvánítja őket, a XII. osztály óráinak akár 40%-ával fizikai jelenlét nélkül. Egy nappal később további tíz intézmény kapta meg ugyanezt a státuszt, ezúttal a vezetésre, nem az órarendre összpontosítva: kilenc iskola Iași és Neamț megyéből és a bukaresti „Politehnica” líceum lemondhat az igazgatótanácsról.
Milyen hatásokkal jár
A rendelet 2026. szeptember 9-től, a közzététel napjától alkalmazandó. A 4. cikk csak annyit mond, hogy a rendelet megjelenik a romániai Hivatalos Közlönyben, későbbi dátum kikötése nélkül, a 24/2000. sz. törvény 12. cikkének (3) bekezdése pedig előírja, hogy a központi közigazgatás szakosított szerveinek normatív aktusai a közzététellel lépnek hatályba, ha nem rendelkeznek másként. Ugyancsak 2026. szeptember 9-től hatályát veszti a nemzeti oktatási miniszter 3.593/2014. sz. rendelete, amely 4 452 napig, vagyis több mint 12 évig volt érvényben.
A közvetlen hatás a tanuló szempontjából nulla. A módszertan egyetlen órát sem változtat meg az órarendben, és egyetlen tartalmat sem egyetlen tantervben. A mostantól kidolgozandó vagy felülvizsgálandó dokumentumokra vonatkozik, a hatályos óratervek és tantervek maradnak, amilyenek.
A gyakorlati hatás az első új dokumentumnál kezdődik. Minden óraterv- vagy tantervtervezethez mostantól megalapozó jegyzetet kell csatolni. Az óratervek esetében a 15. cikk (2) bekezdése négy elemet követel meg tőle: a tantervi felépítés indokolását, az újdonságokat, a tanulókra és a pedagógusokra gyakorolt hatás elemzését, valamint a felhasznált adatokra és tanulmányokra való hivatkozásokat. Eddig nem létezett ilyen felsorolás, és a tervezeteket közzé lehetett tenni anélkül, hogy megmondták volna, mire támaszkodnak.
A második következmény az, hogy minden új iskolai tanterv ugyanúgy fog kinézni, mint bármelyik másik. A 6. sz. melléklet öt kötelező részt ír elő: bemutató jegyzet, általános kompetenciák, sajátos kompetenciák tanulási tevékenységekre vonatkozó példákkal, tartalmak és módszertani javaslatok. Ugyanott az is kifejezetten szerepel, hogy a módszertani javaslatok nem szorítkozhatnak olyan általános ajánlásokra, amelyek bármelyik tantárgyhoz illenének, a sajátos kompetenciák pedig nem lehetnek szó szerint azonosak egyik tanulmányi évről a másikra.
A harmadik következmény az értékelést érinti. Az országos értékelési standardok, amelyeket az egyetem előtti oktatásról szóló 198/2023. sz. törvény 85. cikkének (7) bekezdése már 2023. július 5-én előírt, most, 1 162 nap után saját fejezetet kapnak, amely megmondja, ki készíti őket. Rendszerint ugyanazok a munkacsoportok dolgozzák ki, amelyek a tanterveket írják, kibővített feladatkörrel, szükség esetén oktatási értékeléssel és pszichometriával foglalkozó szakemberekkel kiegészülve.
A negyedik a választható tantárgyakhoz kötődik. A tanfelügyelőségeknek évente össze kell sítniük, hány intézmény alkalmazza az országos kínálat egyes választható tantárgyait és hányan tanulják őket, szintenként és osztályonként, a minisztérium pedig országos szinten gyűjti az adatokat. Ezek alapján a CNCE javaslatot tesz a kínálat fejlesztési irányaira. E jelentés eszközeit és határidejét viszont a minisztérium külön állapítja meg, a 45. cikk (7) bekezdése szerint.
A nyilvános konzultáció pedig, ami az időtartamát illeti, ígéret marad. A 40. cikk arra kötelezi a minisztériumot és a CNCE-t, hogy tegye közzé a tervezetet és „információt a javaslatok továbbításának módjáról és határidejéről”, anélkül hogy megmondaná, mennyi az a határidő. Az egyedüli szilárd időtartamok kívülről érkeznek: az 52/2003. sz. törvény 7. cikke, amelyre a módszertan 27. cikke hivatkozik, legalább 30 munkanappal korábbi közzétételt ír elő a hirdetményre, és legalább 10 naptári napot hagy a javaslatokra. Csakhogy az a határidő a rendelettervezetre fut, az út legvégén, amikor a tartalom már le van zárva. Hogy hol nem érvényesül többé ez a küszöb, egy 2026. szeptemberi rendelet szabja meg: a 20 kísérleti líceumban a tantárgyankénti garanciát tantárgycsoportra szóló garancia váltotta fel.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
A régi módszertan 21 cikkből és egyetlen mellékletből állt, egy ábrából a tantervek jóváhagyási szakaszairól, a romániai Hivatalos Közlöny 2014. július 2-i, 490. számának 5 oldalán. Az új 51 cikkből, 6 mellékletből és 29 oldalból áll. A különbség nem csak terjedelmi.
Egy dokumentumtípussal bővült. 2026. szeptember 9-ig az országos tanterv óraterveket és iskolai tanterveket jelentett. Az országos értékelési standardok jogi fogalomként sem léteztek, hiszen csak a 198/2023. sz. törvény vezette be őket. Most saját fejezetük van, a 28-tól a 34. cikkig.
Bővült a leírt és közzétett minőségi kritériumokkal. A 2. sz. melléklet tartalmazza azt a rácsot, amely szerint a validáló bizottság megítél egy óratervet, elvekkel és megvalósulási mutatókkal. Az iskolai tantervek esetében ugyanezt a munkát a 4. sz. melléklet végzi. Következik az 5. sz. melléklet elemző jelentése, amelyet minden munkacsoportnak összetevőnként ki kell töltenie, értékelő kérdések formájában. A 2014-es szöveg a 20. és a 21. cikkben csak annyit mondott, hogy az értékelés a Neveléstudományi Intézet által megállapított és a munkacsoportoknak megküldött kritériumrendszer alapján történik, anélkül hogy azok a kritériumok valaha is nyilvánosságra kerültek volna.
Bővült a nyomon követéssel és egy időbeli korláttal. A VIII. fejezet arra kötelezi a minisztériumot, hogy öt irányban rendszeresen kövesse a dokumentumok alkalmazását, a 47. cikk pedig 8 éves plafont tesz az időszakos felülvizsgálatra. A 2014-es módszertanban sem nyomon követési kötelezettség, sem bármilyen határidő nem szerepelt.
Megváltoztak az intézmények. A Neveléstudományi Intézet és az Országos Értékelési és Vizsgaközpont, amelyek 2014-ben a tudományos szakvéleményt adták, eltűntek a szövegből. Helyükön a CNCE jelenik meg, amelyet a 251/2025. sz. kormányhatározat szervezett meg.
És el is veszett néhány dolog. A 2014-es módszertannak külön útjai voltak azokra az esetekre, amelyek nem férnek bele a mintába: az oktatási alternatívák tervezeteit a képviselőik írták, és az Oktatási Alternatívák Országos Bizottsága véleményezte, a teológiai oktatáséit az egyes felekezetekkel közösen készítették, a katonai líceumét a Nemzetvédelmi Minisztériummal, a védelmi, közrendi és nemzetbiztonsági posztlíceumi oktatáséit pedig három minisztérium képviselőiből álló csoport. Ezek közül egyetlen út sem szerepel az új szövegben, a 2. cikk szerinti hatályon kívül helyezés viszont teljes. Ugyanott vész el a technológiai líceum és a posztlíceumi oktatás is: a 2014-es módszertan lefedte őket, az új kiveszi őket a hatálya alól, a 5. cikk (2) bekezdésében ígért külön módszertan pedig 2026. szeptember 9-én még nem jelent meg.
A legfeltűnőbb hiány a kisebbségeket érinti. A szó („minorități”) egyszer sem fordul elő a módszertan 29 oldalán. 2014-ben a 9. cikk (2) bekezdése előírta, hogy a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatás tanterveit anyanyelven dolgozzák ki, és románra fordítják, a 8. cikk (6) bekezdése pedig e csoportok összetételének jóváhagyását a kisebbségi nyelvű oktatásért felelős államtitkárra bízta. Az új rendelet mindazonáltal a 3. cikkben megtartja a Kisebbségi és Deszegregációs Főigazgatóságot azok között a szervezeti egységek között, amelyek a rendelkezéseit végrehajtják.
Eltűnt az a rész is, amely közvetlenül az iskolát érintette. 2014-ben a 11-től a 18. cikkig az állt, hogyan alakul ki az iskola által meghatározott tanterv: a pedagógusok írták meg a választható tantárgy tantervét, a tanári tanács véleményezte, az igazgatótanács hagyta jóvá, a tanfelügyelőség pedig megadta a tudományos szakvéleményt. Az új módszertan erről semmit nem tartalmaz, és a 21. cikk (6) bekezdésében az iskola kínálatából a tanuló által választott tantervre vonatkozó módszertanokra utal, amelyeket az oktatási és kutatási miniszter 3.454/2026. sz. rendelete hagyott jóvá.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- A minőségi kritériumok le vannak írva és közzé vannak téve. Aki vitatni akar egy tantervet, annak a 4. és az 5. sz. mellékletben ott vannak a pontos kérdések, amelyeket a munkacsoportnak fel kellett tennie magának.
- Minden új tantervnek ugyanaz az öt része lesz, a 6. sz. melléklet szerint, és az a tanár, aki egy másik tantárgy tantervét nyitja ki, ugyanott találja meg az információt.
- A megalapozó jegyzet kötelezővé válik, rögzített tartalommal, az óratervek esetében négy elemmel, a 15. cikk (2) bekezdése szerint. A tervezetek többé nem jelenhetnek meg anélkül, hogy megmondanák, mire támaszkodnak.
- Az országos értékelési standardok, amelyeket a törvény 2023 óta megkövetel, végre eljárást kapnak, azzal a kifejezett kötelezettséggel, hogy összhangban legyenek a tantervek sajátos kompetenciáival.
- Megjelenik egy időbeli plafon ott, ahol semmilyen nem volt: 8 év attól, hogy az első tanulónemzedék végigmegy a tanterven, a 47. cikk (2) bekezdése szerint.
Mi marad probléma
- Egyetlen szakasznak sincs határideje. Az 51 cikkben és 5 551 szóban az egyetlen szám, amely időt mér, a 8 éves plafon.
- Az „după caz” („adott esetben”) fordulat 16-szor fordul elő a cikkekben és további 10-szer a mellékletekben, a legtöbb helyen éppen a konzultációs lépéseket érinti, amelyek így fakultatívvá válnak.
- Az iskolai tantervek nyilvános konzultációját a 24. cikk (1) bekezdése megköveteli, de nem szerepel a 3. sz. melléklet 10 szakasza között, szemben az óratervekkel, ahol a konzultáció az 1. sz. melléklet második szakasza.
- A munkacsoportok tagjainak kiválasztási kritériumait a CNCE által kidolgozott eljárások állapítják meg, a 14., a 20. és a 29. cikk szerint, ezek az eljárások pedig nem jelennek meg a romániai Hivatalos Közlönyben.
- A romániai Hivatalos Közlönyben való közzétételt kifejezetten egyetlen helyen, a 38. cikkben követeli meg a szöveg, az országos kínálat választható tantárgyait jóváhagyó rendeletre. Az óratervek, a kötelező tantárgyak tantervei és az értékelési standardok esetében csak annyi áll, hogy közzétételük „a hatályos jogszabályi rendelkezések szerint” történik.
- A technológiai líceum és a posztlíceumi oktatás fedezetlenül maradt. A régi módszertan lefedte őket, a rendelet teljes egészében hatályon kívül helyezi, az 5. cikk (2) bekezdésében bejelentett külön módszertan pedig 2026. szeptember 9-én még nem jelent meg.
Hasznos tanácsok
- Ha időben szeretne értesülni egy tantervváltozásról, kövesse a CNCE honlapját, a rocnee.eu címet, ne csak a minisztériumét. A 27. cikk (1) bekezdése megköveteli, hogy ott jelenjen meg az iskolai tanterveket jóváhagyó rendelet tervezete, a mellékleteivel együtt.
- Amikor konzultációra bocsátott tervezetet lát, először a megalapozó jegyzetet olvassa el, ne az óraszámok táblázatát. Annak tartalmaznia kell a tanulókra és a pedagógusokra gyakorolt hatás elemzését és a felhasznált tanulmányokra való hivatkozásokat, és ha ezek hiányoznak, már meg is van a kifogása.
- Írásban küldje el a javaslatait, a tervezettel együtt meghirdetett e-mail-címre. A 42. cikk összegző jelentést ír elő a beérkezett javaslatok teljes számával és az észrevételek fő kategóriáival, a jelentés pedig megjelenik a minisztérium honlapján.
- Kérje az összegző jelentést, miután a konzultáció lezárult. Ez az egyetlen dokumentum, amely megmutatja, hány észrevétel érkezett, és a közzététele kötelező, nem választható.
- Azoknak a tanároknak, akiket munkacsoportba hívnak, a megalakuláskor kérniük kellene a CNCE külön eljárását a kiválasztási kritériumokkal és a működési szabályokkal. A módszertan a 14., a 20. és a 29. cikkben feltételezi, de nem teszi közzé.
- Ha a technológiai líceum vagy a posztlíceumi oktatás érdekli, jegyezze meg, hogy ez a módszertan nem vonatkozik Önre. Az 5. cikk (2) bekezdése külön módszertanra utal, amely 2026. szeptember 9-én még nem jelent meg.
- A gyermek által az iskolában választott tantárgy esetében nem ez az elolvasandó aktus, hanem az oktatási és kutatási miniszter 3.454/2026. sz. rendelete, amelyre a 21. cikk (6) bekezdése utal.
Gyakori kérdések
Változik valami abban, amit a gyermekem tanul, 2026. szeptember 9-től?
Mit jelentenek közérthetően a „szabályozó jellegű dokumentumok”?
Hozzászólhatok egy iskolai tanterv tervezetéhez?
Mennyi ideig tart, a tervezettől a rendeletig?
Ki dönt, végső soron?
Milyen gyakran változhatnak a tantervek?
Mi lesz a technológiai líceummal és a posztlíceumi iskolával?
Mond valamit a módszertan a nemzeti kisebbségek nyelvén folyó oktatásról?
Mi a végzős képzési profilja, amelyre a szöveg folyamatosan hivatkozik?
Miért nem ugyanabban a lapszámban van a melléklet, mint a rendelet?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- A technológiai líceum és a posztlíceumi iskola módszertan nélkül marad. A rendelet 2. cikke teljes egészében hatályon kívül helyezi a 3.593/2014. sz. rendeletet, amely ezeket az oktatási formákat is lefedte: a régi szöveg 6. cikkének h) pontja megmondta, ki készíti a szakmai, a technológiai líceumi és a posztlíceumi oktatás óraterveit, és hogy a szakvéleményt a Szakmai és Műszaki Oktatás Fejlesztésének Országos Központja is adja. Az új módszertan kifejezetten kiveszi őket a hatálya alól: az 5. cikk (1) bekezdése a korai nevelésre, valamint az elemi, a gimnáziumi és a líceumi oktatásra korlátozza, az elméleti és a hivatásbeli tagozaton, a (2) bekezdés pedig a technológiai tagozatot és a posztlíceumi oktatást egy külön módszertanhoz utalja, amely 2026. szeptember 9-én nem jelent meg. A hatályon kívül helyezés szélesebb, mint a felváltás, és a tantervi dokumentumok egy egész kategóriája ettől a naptól kezdve írott eljárás nélkül marad.
- Az iskolai tantervek nyilvános konzultációja: két válasz ugyanabban az aktusban. A 24. cikk (1) bekezdése szerint a kötelező tantárgyak tantervének tervezeteit „nyilvános konzultációra bocsátják a jelen módszertan feltételei szerint”, a 43. cikk (1) bekezdése pedig előírja, hogy a konzultáció összegző jelentése alapján vizsgálják felül őket. Ezzel ellentétesen a 25. cikk (1) bekezdése a felülvizsgálatot a 24. cikk (4) bekezdése szerinti szakasz utánra teszi, amely a szakemberek és a gyakorló pedagógusok közötti vita, a 39. cikk (2) bekezdése a tantervek esetében csak azt a vitát említi, a 3. sz. melléklet pedig, amely a folyamat 10 szakaszát felsorolja, semmilyen nyilvános konzultációs szakaszt nem tartalmaz, szemben az 1. sz. melléklettel, ahol a konzultáció a 2. szakasz. Mivel az 51. cikk szerint a mellékletek a módszertan szerves részét képezik, nem állapítható meg, hogy egy iskolai tantervet nyilvános konzultációra kell-e bocsátani vagy sem.
- A 16. cikk (2) bekezdése olyan szövegre utal, amely semmit nem mond a hivatkozott jelentésről. A szöveg előírja, hogy az óratervek felülvizsgálata „a jelen módszertan 34. cikke szerint készített összegző jelentés alapján” történik. A módszertan 34. cikkének egyetlen mondata van: az országos értékelési standardokat az oktatási és kutatási miniszter rendelete hagyja jóvá, a rendelet és a mellékletei pedig a törvény szerint jelennek meg. Az összegző jelentést a 42. cikk (2) bekezdése szabályozza. Az óratervek nyilvános konzultáció utáni felülvizsgálatára támasztott egyetlen feltétel tehát forrás nélkül marad.
- Három szöveg, három válasz arra, ki adja a szakvéleményt egy iskolai tantervre. A 26. cikk a kedvező szakmai és módszertani szakvéleményt kizárólag a CNCE-nek tulajdonítja. A 3. sz. melléklet a 6. és a 8. szakaszban a CNCE szervezeti egységeinek „és, adott esetben” a Centrul Național de Învățământ Tehnologic și Tehnologic Dual, vagyis a Technológiai és Duális Technológiai Oktatás Országos Központja egységeinek tulajdonítja, amely elnevezés az 51 cikk egyikében sem fordul elő. A 3. cikk (3) bekezdése a technológiai líceumi és posztlíceumi oktatásra a Szakmai és Műszaki Oktatás Fejlesztésének Országos Központját nevezi meg. Mivel a szakvéleménytől függ a következő szakaszba lépés, kibocsátójának téves megjelölése eljárási hiba.
A szerkesztőség elemzése
A módszertanra szükség volt, és nagyobbrészt jobban meg van építve, mint az, amelyet felvált. A 2014-es szöveg az 1/2011. sz. nemzeti oktatási törvény alatt született, két olyan intézményre támaszkodott, amely már nem létezik, a Neveléstudományi Intézetre és az Országos Értékelési és Vizsgaközpontra, és nem ismerte az országos értékelési standardokat, mert azok csak a 198/2023. sz. törvény 85. cikkének (7) bekezdésével jelentek meg. A 2., a 4. és az 5. sz. melléklet olyat tesz, amit eddig nem tettek: fekete-fehéren leírja azokat a kérdéseket, amelyek szerint egy tantervi dokumentumot megítélnek, köztük a kényelmetleneket is, amilyen az, hogy „ésszerű-e ez a sajátoskompetencia-szám a tantárgyra fordított óraszámhoz képest”. A 6. sz. melléklet pedig kifejezetten megtiltja az általános módszertani javaslatokat, amelyek bármelyik tantárgyhoz illenének. Aki ezeket a rácsokat írta, olvasott rossz tanterveket, és tudta, miért voltak rosszak.
A baj az idő aritmetikájánál kezdődik: 51 cikkben és 5 551 szóban egyetlen szám van, amely időtartamot mér, a 47. cikk (2) bekezdésének 8 éves plafonja. A „zile” („napok”) szó egyszer fordul elő a 29 oldalon, a 2. sz. melléklet egyik rácsában, és ott is a tanuló iskolai napjáról van szó, nem valamilyen eljárási határidőről. Ezzel szemben az „după caz” („adott esetben”) fordulat 16-szor szerepel a cikkekben és további 10-szer a mellékletekben, a 3. sz. mellékletben pedig a tíz szakaszból négy éppen ezzel kezdődik. Az az eljárás, amelyben minden konzultációs lépés az „adott esetben” feltételétől függ, és egyiknek sincs határideje, nem eljárás, hanem jó szándékok listája. Az egyetlen kötelező időtartam az aktuson kívülről jön, az 52/2003. sz. törvény 7. cikkének (2) és (4) bekezdéséből, és az a rendelettervezetre fut, az utolsó szakaszban, amikor a tartalom már le van zárva, és legfeljebb a forma változtatható.
A második észrevétel csak a két út összehasonlításából jön elő, ha egymás mellé fektetjük őket. Az óraterv, amely megállapítja, hány órája van egy tantárgynak, a nehéz eljárást kapja: a megíró bizottságot miniszteri rendelet hozza létre, a nyilvános konzultáció az 1. sz. mellékletben leírt 2. szakasz, van validáló bizottság közzétett értékelési ráccsal és formális tanácsadó jellegű szakvéleménnyel. Az iskolai tanterv, amely megállapítja, mi történik ezeken az órákon, a könnyű eljárást kapja: a munkacsoportokat a minisztérium jegyzete hozza létre, vagyis olyan belső aktus, amely sehol nem jelenik meg, a 3. sz. melléklet tíz szakasza között nincs nyilvános konzultáció, az emberek kiválasztásának kritériumai pedig a CNCE egyik eljárására maradnak, amely nem jut el a romániai Hivatalos Közlönybe. Márpedig a szülő soha nem a biológiaórák számán vitatkozik. A biológiatanterv tartalmán vitatkozik. Az a dokumentum, amelyet ő lát, kapja a vékonyabb eljárást.
A harmadik észrevétel egy furcsa aritmetika. A szöveg 5 oldalról 29-re és 21 cikkről 51-re nőtt, mégis kevesebb helyzetet fed le, mint az, amelyet felvált. Az a hat eset, amelyet a régi módszertan külön kezelt, az oktatási alternatívák, a teológiai oktatás, a katonai líceum, a védelmi és közrendi posztlíceumi oktatás, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás és az iskola szintjén megállapított tanterv, nem található meg az új szövegben. Egyetlenegynek van hová költöznie: a tanuló döntése szerinti tantervnek megvannak a maga módszertanai, amelyeket a 3.454/2026. sz. rendelet hagyott jóvá. A másik ötnél a költözést sehol nem jelentették be. A kisebbségek esete a legkézzelfoghatóbb: a 29 oldalon elő sem fordul a szó, jóllehet a rendelet a 3. cikkben megtartja a Kisebbségi és Deszegregációs Főigazgatóságot a végrehajtó szervezeti egységek között, a 2014-es szövegben pedig világos szabály állt, a tanterveket anyanyelven írják, és románra fordítják. Válasz nélkül marad egy nagyon gyakorlati kérdés: milyen nyelven készül egy magyar vagy német irodalomtanterv tervezete, és ki fordítja le.
Mit kellene megváltoztatni
- Leírt határidő minden szakaszra. Például 30 nap a validáló bizottság szakvéleményére, 30 nap nyilvános konzultációra és 45 nap az összegző jelentés utáni felülvizsgálatra. Hatás: egy tantervtervezet nem állhat két évig egy fiókban, és nem is lehet egyetlen augusztusi hét alatt átnyomni minden szakaszon, aki pedig várja, tudja, mikor kérdezzen rá.
- Ugyanaz a konzultációs eljárás a tanterveknél, mint az óraterveknél. Egy kifejezetten a 3. sz. mellékletbe írt nyilvános konzultációs szakasz és egy közzétett összegző jelentés, mint az 1. sz. mellékletnél. Hatás: az osztályban tanító tanár és a szülő észrevételt küldhet a tantárgy tantervére, nem csak az óraszámra, és láthatja, mi lett vele.
- A CNCE munkacsoportok összetételére vonatkozó külön eljárásainak közzététele. A 14. cikk (4), a 20. cikk (3) és a 29. cikk (4) bekezdése feltételezi őket, de nem mondja meg, hol találhatók. Hatás: az, hogy ki írja azt a tantervet, amely szerint egymillió tanuló tanul, ellenőrizhető információvá válik, nem belül köröztetett listává.
- A három téves hivatkozás kijavítása. A 16. cikk (2) bekezdésének a 42. cikk (2) bekezdésére kell utalnia, nem a 34. cikkre; a 25. cikk (2) bekezdésének a 20. cikk (2) bekezdésére, nem a 21. cikk (2) bekezdésére; a 37. cikk (3) bekezdésének a 15. cikk (2) bekezdésére, nem a 21. cikkre. Hatás: az óratervek felülvizsgálata valós alapot kap, a másról szóló szöveghez küldött munkacsoportokat pedig oda küldik, ahová kell.
- Átmeneti rendelkezés a technológiai líceumra és a posztlíceumi oktatásra. A 2014-es módszertan hatályon kívül helyezését ezekre az oktatási formákra el kellett volna halasztani az 5. cikk (2) bekezdésében bejelentett külön módszertan megjelenéséig. Hatás: a technológiai tagozat tantervi dokumentumai addig sem készülnek minden írott eljáráson kívül.
- Leírt szabály a nemzeti kisebbségek nyelvén tanított tantervekre. Vagy a 2014-es szabály átvétele, vagy kifejezett utalás arra az aktusra, amely tartalmazza. Hatás: az ebbe a kategóriába tartozó néhány száz tanterv nem függ tovább egy mulasztás helyi értelmezésétől.
- A romániai Hivatalos Közlönyben való közzététel követelményének kiterjesztése mind a négy dokumentumtípusra. Most kifejezetten csak a 38. cikkben szerepel, az országos kínálat választható tantárgyaira. Hatás: az óraterv és a tanterv, vagyis azok a dokumentumok, amelyek minden tanulóra hatnak, nem juthatnak el az iskolába pusztán egy honlapra tett fájlként.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 765. szám és 765 bis szám, 2026. szeptember 9. 16 oldal PDF, 115 KB a jogi aktus a(z) 10. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
A további hivatkozott lapszámok: nr. 765 bis/2026
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.