Röviden

  • Az a béremelés, amelyet a javadalmazási törvény 2021-re ütemezett, nem érkezett meg, az Alkotmánybíróság pedig megerősítette, hogy az elhalasztása jogszerű volt. A megtámadott szöveg, a Kormány 226/2020. sz. sürgősségi kormányrendeletének I. cikke (1) bekezdése, a teljes 2021-es évre a 2020. decemberi szinten állította meg a közpénzből fizetett egész személyzet alapbérét, szolgálati zsoldját és illetményét, azzal a feltétellel, hogy az illető ugyanazt a tisztséget tölti be és ugyanolyan feltételek között dolgozik.
  • Azok veszítettek, akik még nem jutottak el a 153/2017. sz. kerettörvény által ígért végső bérhez, élükön a Belügyminisztérium rendőreivel és szerződéses személyzetével. A szakszervezetük 27 ügyiratot vitt a Bíróság elé, amelyek nyolc, az ország különböző részein működő bíróságtól indultak, arra hivatkozva, hogy a befagyasztás állandósította a már meglévő különbségeket, mert a 2017-es törvényt eltérő ütemben alkalmazták a költségvetési kategóriákra.
  • A kifogást egyhangú szavazattal elutasították, az érdemi indokolás pedig a határozat 32 bekezdéséből kettőt foglal el. A Bíróság kimutatja, hogy 2024-ben már négyszer döntött ugyanerről a kritikáról és ugyanattól a szerzőtől, és hogy nem merültek fel új elemek. A rendelet 2022 óta nincs hatályban, de továbbra is eldönti a 2021-ben indított pereket, és ott a 43/2026. sz. határozatot közvetlenül alkalmazzák majd.
Jogi aktus: Az Alkotmánybíróság 2026. január 20-i, 43. sz. határozata a Kormány egyes költségvetési-adóügyi intézkedésekről, egyes normatív aktusok módosításáról és kiegészítéséről, valamint egyes határidők meghosszabbításáról szóló 226/2020. sz. sürgősségi kormányrendelete I. cikke (1) bekezdése rendelkezéseinek alkotmányellenességére vonatkozó kifogásról
Megjelent: Romániai Hivatalos Közlöny, I. rész, 819. szám, 2026. szeptember 25., 3-6. oldal
Kihirdetve: 2026. január 20., egyhangú szavazattal
Végleges és általánosan kötelező: 2026. szeptember 25., a közzététel napja

A rendőrök a bíróságoktól kérték a különbözetet a kapott bér és a között, amelyet a 153/2017. sz. kerettörvény 2021-re ígért nekik, az Alkotmánybíróság pedig ismét elzárta előlük az utat. A 2026. január 20-i, 2026. szeptember 25-én megjelent 43. sz. határozat után a Kormány 226/2020. sz. sürgősségi kormányrendeletének I. cikke (1) bekezdése alkotmányos marad. Ötödször fordul elő, hogy ugyanaz a kritika, ugyanattól a szakszervezettől, ugyanazt a választ kapja, négy másik, 2024-es határozat után, a monitorlegal.ro oldalon pedig az az ügy is olvasható, amelyben a Bíróság együtt bírálta el a 2021-es és a 2022-es befagyasztást.

Hogy látható legyen, mit halasztottak el, el kell olvasni, mit ígért a javadalmazási törvény. A kifogás indokolása szerint a 153/2017. sz. kerettörvény szakaszos alkalmazást állapított meg a béremelésekre a 2019-2022-es időszakra: a bérek évről évre, lépcsőzetesen emelkedtek a mellékletekben leírt szintekig. A 2020-as rendelet I. cikkének (1) bekezdése eltért ettől a szabálytól, és a 2021-es évre pontosan az ellenkezőjét írta: „cuantumul brut al salariilor de bază/soldelor de funcție/salariilor de funcție/indemnizațiilor de încadrare lunară de care beneficiază personalul plătit din fonduri publice se menține la același nivel cu cel ce se acordă pentru luna decembrie 2020 în măsura în care personalul ocupă aceeași funcție și își desfășoară activitatea în aceleași condiții”, vagyis a közpénzből fizetett személyzet alapbérének, beosztási zsoldjának, beosztási bérének és havi besorolási illetményének bruttó összege azon a szinten marad, amelyet az előző év decemberében kapott, amennyiben ugyanazt a tisztséget tölti be és ugyanolyan feltételek között dolgozik. A 2021-es év lépcsőfoka eltűnt, az alapbér pedig tizenkét hónapon át a 2020. decemberi maradt.

Hogy ki fizette meg a halasztást, az ügyiratok szerkezetéből látszik. Mind a 27-et a Belügyminisztérium Rendőreinek és Szerződéses Személyzetének Országos Szakszervezete nyitotta meg, szakszervezeti tagok nevében, és a Bukaresti Törvényszéktől, a Craiovai Ítélőtáblától, a Iași-i Ítélőtáblától, a Temesvári Ítélőtáblától, a Pitești-i Ítélőtáblától, a Konstancai Törvényszéktől, a Galaci Ítélőtáblától és a Suceava-i Ítélőtáblától jutott a Bíróság elé. Tizenhét közülük egyedül Craiovából érkezett. Az érdemi érv az volt, hogy a befagyasztás nem megteremtette az egyenlőtlenséget, hanem rögzítette: a 2017-es törvény a 38. cikk (2) és (3) bekezdésével bizonyos kategóriákat kivett a szakaszos alkalmazás alól, a minisztérium különleges jogállású köztisztviselői és a katonák pedig nem voltak közöttük.

A második kritika egy meghatározott összehasonlításra vonatkozott. Miközben a rendőrök bérét megállították, az akkreditált orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karral rendelkező egyetemek orvos- és gyógyszerészoktatói a 205/2020. sz. törvénnyel új bérezési jogot kaptak. A szakszervezet az Alkotmány mellett az Európai Unió Alapjogi Chartájára és a munkahelyi egyenlő bánásmódról szóló két irányelvre is hivatkozott.

A Kormány azt válaszolta, hogy a jövőbeli bérek nem tartoznak a tulajdonjog körébe, és e tekintetben a Bíróság saját ítélkezési gyakorlatára, valamint az Emberi Jogok Európai Bíróságának határozataira hivatkozott, köztük a 2005. november 8-i, a Kechko kontra Ukrajna ügyben hozottra. A Bíróság már nem jutott el ezekhez az érvekhez. A 30. és a 31. bekezdésben kimutatta, hogy a 2024. szeptember 17-i 388. sz., a 2024. október 17-i 515. sz., a 2024. október 22-i 531. sz. és a 2024. november 7-i 631. sz. határozat már megállapította ugyanannak a szövegnek az alkotmányosságát, azonos kritikákkal szemben és ugyanattól a szerzőtől, és hogy újdonságelemek hiányában a megoldás fennmarad.

Milyen hatásokkal jár

A Kormány 226/2020. sz. sürgősségi kormányrendelete nincs többé hatályban: alkalmazhatósága a 2021-es évre korlátozódott. Az elbírálásra mégis sor került, a 2011. június 15-i, 766. sz. határozat alapján, amely szerint a hatályból kikerült szöveget mindaddig ellenőrizni kell, amíg hatást vált ki azokban az ügyekben, amelyekben hivatkoztak rá. Ez mondja meg azt is, mi a határozat valódi hatása: egyetlen mai bért sem változtat meg, de eldönti a 2021-ben indított és még folyamatban lévő pereket.

A 27 ügyirat szakszervezeti tagjai számára a hatás az, hogy a bíróságok elutasítják a 2021-es bérkülönbözet kifizetése iránti kérelmeket. Minden más, ugyanilyen tárgyú perre a hatás azonos: 2026. szeptember 25-étől a határozat végleges és általánosan kötelező, tehát az a bíróság, amely elé ugyanez a kritika kerül, nem küldheti többé a Bíróság elé.

Egy kevésbé látható hatás a költségvetést érinti. Ha a szöveg elbukott volna, az állam visszamenőleg tartozott volna a 2021-es év lépcsőfoka és a ténylegesen kifizetett bér közötti különbözettel, a közpénzből fizetett, ugyanilyen helyzetben lévő egész személyzetnek, kamatostul. A határozat lezárja ezt a lehetőséget a 2021-es évre.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

A tételes jogban semmi új nem jelenik meg. A határozat olyan szöveget erősít meg, amelyet 2022 óta nem alkalmaznak, és megismétel egy megoldást, amelyet 2024-ben már négyszer megadtak. Ami változik, az a felperesek eljárási helyzete: a közzétételig egy ügyvéd remélhette, hogy egy tanács újra a Bíróság elé küldi a kérdést; 2026. szeptember 25-étől az érv elfogyott.

Az érdemi változás 2021. január 1-jén következett be, amikor a 2017-ben elgondolt gépezetet egy évre megállították. A 153/2017. sz. kerettörvény egy kiszámítható, évenkénti lépésekből álló átmenet gondolatára épült, a befagyasztás pedig megtörte a naptárt mindazok számára, akik nem jutottak el a végső szintig. A 38. cikk (2) és (3) bekezdésével kivett kategóriák megtartották az emeléseiket, így 2021 pillanata már kettéosztva találta a költségvetési rendszert: azokra, akik célba értek, és azokra, akiket útközben megállítottak.

A második dolog, amely időközben megváltozott, maga a per hossza. A rendelet közzététele, 2020. december 31-e, és a határozat kihirdetése között 1846 nap telt el. A szöveg négy éve és 20 napja halott volt abban a pillanatban, amikor a Bíróság kimondta, hogy alkotmányos.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • A 2021-ben indított perek világos választ kapnak, és lezárhatók, ahelyett hogy egy esetleges ítélkezési fordulatra várnának.
  • A Bíróság tartja a vonalát: ugyanaz a szöveg, ugyanaz a kritika, ugyanaz a szerző, ugyanaz a megoldás. A kiszámíthatóságnak önmagában is értéke van, azok számára is, akik veszítenek.
  • Az állami költségvetés megszabadul egy visszamenőleges kötelezettségtől, amely a közpénzből fizetett egész személyzetre kiterjedt volna, nem csak a rendőrökre.
  • A 27 ügyirat egyetlenné egyesítése megkímélte a Bíróságot és a bíróságokat 27 párhuzamos eljárástól ugyanabban a kérdésben.
  • A határozat kifejezetten megerősíti, hogy a hatályból kikerült szöveg ellenőrizhető mindaddig, amíg pereket dönt el, ami minden régi perben álló jogkeresőnek segít.

Mi marad probléma

  • Az érdemi indokolás, a 30. és a 31. bekezdés, 1229 karaktert foglal el egy 29 570 karakteres szövegből, vagyis a határozat 4,2%-át. A többi eljárás és felsorolás.
  • A legkonkrétabb kritika, az orvosegyetemek orvos- és gyógyszerészoktatóival való összehasonlítás, akiknek a 205/2020. sz. törvény új jogot teremtett, semmilyen saját választ nem kap. A 2024-es határozatokra való utalás nem mondja meg, hogy azok pontosan ezt az érvet vizsgálták-e.
  • Az Európai Unió Alapjogi Chartájára és a két irányelvre való hivatkozás szintén válasz nélkül marad, az Alkotmány 148. cikke pedig nem szerepel a 29. bekezdésben felsorolt viszonyítási normák között.
  • A Bukaresti Törvényszék megkeresése, 2022. március 25-e, és a kihirdetés között 1397 nap telt el, a közzététel pedig további 248-at tett hozzá. Az ügyiratokban szereplő emberek csaknem négy és fél évet vártak arra, hogy megtudják: az ítélkezési gyakorlat nem változik.
  • A felhozott egyenlőtlenség továbbra is áll, csak éppen alkotmányosnak nyilvánították. Aki elolvassa a határozatot, nem tudja meg, hogy a költségvetési kategóriák közötti különbségek időközben csökkentek-e, vagy megmaradtak.

Hasznos tanácsok

  1. Ha a 2021-es év bérkülönbözete miatt pere van, kérdezze meg az ügyvédjét, hogy az ügyirat a rendelet I. cikke (1) bekezdésének alkotmányellenességére épül-e. Ha igen, az érv 2026. szeptember 25-étől elfogyott.
  2. Ellenőrizze, melyik időszakra kéri a pénzt. A 2020-as rendelet csak a 2021-es évet fedte le; a következő évekre más aktusok alkalmazandók, más szövegekkel és más ítélkezési gyakorlattal.
  3. Olvassa el a szöveg végén álló feltételt: a befagyasztás csak „în măsura în care personalul ocupă aceeași funcție și își desfășoară activitatea în aceleași condiții” volt alkalmazandó, vagyis amennyiben az illető ugyanazt a tisztséget tölti be és ugyanolyan feltételek között dolgozik. Aki 2021 folyamán előléptetést kapott, tisztséget váltott vagy más munkafeltételek közé került, nem esik a szöveg tényállása alá, ez pedig a törvény alkalmazásának kérdése, tehát a bíróságé.
  4. Ha nem elégedett azzal, ahogyan a munkáltató kiszámította a bért, az út a közigazgatási bíróság marad, nem az Alkotmánybíróság. Maga a Kormány mutatott rá az ügyiratban, hogy a konkrét alkalmazás módja a törvény értelmezésének kérdése.
  5. Tartsa észben azt a megkülönböztetést, amelyre az egész tárgybeli ítélkezési gyakorlat épül: a már megszolgált bér vagyontárgy, a jövőbeli bér olyan várakozás, amelyet a jogalkotó megváltoztathat.
  6. Ha szakszervezetet képvisel, kérje a bíróságtól, hogy ellenőrizze, egy új kritikát valóban elemeztek-e az előzményként felhívott határozatokban. Az ítélkezési gyakorlatra való általános utalás nem egyenértékű az Ön érvére adott válasszal.

Gyakori kérdések

Mit halasztott el pontosan a 2020-as rendelet?
A 2021-es évre ütemezett béremelési lépcsőfokot, a 153/2017. sz. kerettörvény szakaszos alkalmazásán belül. Az alapbér, a beosztási zsold, a beosztási bér és a besorolási illetmény a teljes 2021-es évben a 2020. decemberi szinten maradt.
Kinek került pénzébe a halasztás?
A közpénzből fizetett egész személyzetnek, amely még nem jutott el a törvény mellékleteiben előírt végső szintig. Ezekben az ügyiratokban a Belügyminisztérium rendőreinek és szerződéses személyzetének, akiket a 38. cikk (2) és (3) bekezdése nem vett ki a szakaszos alkalmazás alól.
Hatályban van még a rendelet?
Nincs. Alkalmazhatósága a 2021-es évre korlátozódott, az ellenőrzésre pedig azért került sor, mert a szöveg továbbra is hatást vált ki azokban a perekben, amelyekben hivatkoztak rá, a 2011. június 15-i, 766. sz. határozat szerint.
Kérhetem még bíróságon a 2021-es bérkülönbözetet?
A kérelem előterjeszthető, de nem támaszkodhat többé a szöveg alkotmányellenességére. 2026. szeptember 25-étől a határozat végleges és általánosan kötelező.
Miért tartott csaknem négy és fél évig?
A határozat nem magyarázza meg. Az első megkeresés a Bukaresti Törvényszéktől érkezett 2022. március 25-én, a kihirdetésre 2026. január 20-án került sor, a közzétételre pedig 2026. szeptember 25-én. A 27 ügyiratot az elsőként iktatotthoz, a 978D/2022. sz.-hoz egyesítették.
Elemezte a Bíróság az orvosegyetemek oktatóival kapcsolatos érvet is?
Kifejezetten nem. A határozat négy saját, 2024-es határozatára utal, amelyeket, mint mondja, ugyanannak a szerzőnek az azonos kritikáiról hoztak, anélkül hogy az érvet az indokolásban újra elővenné.

A szerkesztőség elemzése

Ennek a határozatnak a legvilágosabb száma nem az ügyiratok száma és nem a befagyasztás éve, hanem a kérdés és a válasz aránya. A közzétett szöveg 29 570 karakteres. A kifogás indokolása, a 15-21. bekezdés, 4764-et foglal el. Az érdemi vizsgálat, a 30. és a 31. bekezdés, 1229-et, vagyis a határozat 4,2%-át. A 3. bekezdésben és a rendelkező részben álló ügyirat- és névfelsorolások önmagukban 6908 karaktert tesznek ki, több mint ötször annyit, mint az érvelés. Az a határozat, amelyben a felek listája ötször hosszabb, mint az ok, amiért veszítenek, nem győz meg, még ha a megoldás helyes is.

A második észrevétel két bekezdés összekapcsolásából jön. A 21. bekezdésben a szakszervezet pontos és ellenőrizhető érvet vet fel: ugyanabban az időszakban, amelyben a rendőrök bérét megállították, egy másik költségvetési kategória, az akkreditált orvosi, fogorvosi és gyógyszerészeti karral rendelkező egyetemek orvos- és gyógyszerészoktatói, a 205/2020. sz. törvénnyel új bérezési jogot kapott. A 30. bekezdésben a Bíróság azt feleli, hogy „azonos kritikákról” van szó, mint négy 2024-es határozatban. A két állítás nem ellenőrizhető egyik a másik által, mert a határozat egyetlen indokolást sem idéz a négyből. Az olvasónak négy romániai Hivatalos Közlönyt (Monitorul Oficial) kell megnyitnia ahhoz, hogy megtudja, elemezték-e valaha az ő érvét.

A harmadik észrevétel a címzettől megkívánt gyorsaság és a között fennálló viszonyra vonatkozik, amelyet az igazságszolgáltatás önmagának megenged. A rendelet a 2020-as év utolsó napján jelent meg, és másnaptól, 2021. január 1-jétől váltott ki hatást, mindenféle alkalmazkodási időszak nélkül. Az a kérdés, hogy ez az egyik napról a másikra tett ugrás alkotmányos volt-e, 1846 nappal később kapott választ, a válasz pedig további 248 nap múlva vált felhívhatóvá. A bér egy nap alatt változott meg, az ellenőrzés öt évig tartott.

Egyebekben a határozat műszaki szempontból tiszta. Az I. cikk (1) bekezdéséből vett idézet megfelel a Romániai Hivatalos Közlöny I. részének 2020. december 31-i, 1332. számában közzétett szövegnek, a 3. bekezdésben álló 27 ügyirat száma kivétel nélkül megtalálható a rendelkező részben, a bíróságoktól érkezett 27 ügyirat pedig megfelel a Bíróság 27 ügyiratának. A probléma az indokolás gazdaságosságában van, nem a pontosságban.

Mit kellene megváltoztatni

  • Amikor ítélkezési gyakorlatra való utalással utasít el, a Bíróságnak idéznie kellene a korábbi határozat azon bekezdését, amely válaszol a kritikára. Egyetlen pontos utalás, olyan, hogy „lásd a 388/2024. sz. határozat X. bekezdését”, tekintélyi állításból ellenőrizhető érvvé változtatja, és megrövidíti azoknak a bíróságoknak a munkáját, amelyek a megoldást alkalmazzák.
  • Az Európai Unió jogára alapított kritikáknak kifejezett választ kellene kapniuk, akár elfogadhatatlanságról szólót is. A szakszervezet az Alapjogi Chartára és két irányelvre hivatkozott; a határozat nem mondja sem azt, hogy alkalmazandók, sem azt, hogy nem. Egy mondat lezárja a kérdést, és megkíméli a bíróságokat egy olyan kérdéstől, amelyre nincs válaszuk.
  • Az ügyirat- és névfelsorolásokat a határozat mellékletébe kellene tenni. Csaknem egynegyedével csökkentené a közzétett szöveg hosszát, olvashatóvá tenné az indokolást, és semmilyen információ nem veszne el, mert a mellékletet a határozattal együtt teszik közzé.
  • A bérezési jogokat befagyasztó rendeleteknek elő kellene írniuk, mi történik a kihagyott lépcsőfokkal. A 2020-as rendelet megszüntette a 2021-es év emelését, anélkül hogy megmondta volna, az pótolható, elvész vagy áttevődik-e. Ebből a hallgatásból született a 27 ügyirat.
  • A kihirdetés és a közzététel közötti határidőt le kellene írni a 47/1992. sz. törvényben. A 248 nap 248 olyan napot jelent, amelyben egy megoldás létezik, de egyetlen perben sem lehet rá hivatkozni. Egy 30 vagy 60 napos határidő megszüntetné ezt a szürke zónát.
  • A Munkaügyi Minisztériumnak kategóriánként közzé kellene tennie, hogy a költségvetési személyzet hány százaléka jutott el a 153/2017. sz. kerettörvény végső szintjére 2020. december 31-én. E szám nélkül az az állítás, hogy a befagyasztás állandósította az egyenlőtlenségeket, félbeszólás marad, amelyet bíró és olvasó egyaránt képtelen ellenőrizni.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában

Romániai Hivatalos Közlöny 819. szám, 2026. szeptember 25., 3-6. oldal 16 oldal PDF, 143 KB a jogi aktus a(z) 3. oldalon kezdődik

A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése

Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.