Röviden
- Az Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Parlament 45/2025. és 46/2025. sz. plenáris határozata, amellyel kijelölték a Román Televíziótársaság és a Román Rádiótársaság igazgatótanácsát, alkotmányellenes. Az indok mindkét esetben ugyanaz: a helyek elosztása nem tartotta tiszteletben a képviselőcsoportok súlyát.
- Az alkotmányellenesség csak azt a 13 helyből 8-at érinti, amelyekre a képviselőcsoportok tesznek javaslatot. A két tanács elnökének kinevezése, akik egyben az intézmények vezérigazgatói is, 2026. szeptember 4-én veszíti el a joghatását, a Parlamentnek pedig újra le kell folytatnia az eljárást.
- Mindkét határozat szavazattöbbséggel született, nem egyhangúlag. Laura-Iuliana Scântei bíró mindegyikhez külön különvéleményt írt, és azt állította, hogy az indítványokat el kellett volna utasítani, mert a törvény nem írja elő a töredékhelyek felkerekítését.
Megjelent: romániai Hivatalos Közlöny (Monitorul Oficial) 748. szám, 2026. szeptember 4.
Hatálybalépés: 2026. szeptember 4., a közzététel napja
A Román Televízió és a Román Rádió igazgatótanácsa, amelyet a Parlament 2025 novemberében nevezett ki, 2026. szeptember 4-től elveszíti a jogalapját. A romániai Hivatalos Közlöny 2026. szeptember 4-i, 748. számában egymás után jelent meg az Alkotmánybíróság 394. sz. és 395. sz. határozata, mindkettőt 2026. április 29-én hozták. Az első a Parlament 45/2025. sz. plenáris határozatára vonatkozik, amely a Román Televíziótársaság igazgatótanácsának összetételét állapította meg. A második a Parlament 46/2025. sz. plenáris határozatára, ugyanezzel a tárggyal a Román Rádiótársaság esetében. A bíróság mindkét indítványnak helyt adott. Mint az Alkotmánybíróság minden határozata esetében, a joghatás a közzététel napjától áll be, és csak a jövőre nézve.
Az indítványokat a Románok Egyesüléséért Szövetség képviselőházi és szenátusi képviselőcsoportjai nyújtották be, és 2025. december 22-én iktatták őket a bíróságon, 14.466. és 14.467. szám alatt. Egyetlen kifogás hangzott el: a tagok kijelölésekor az AUR képviselőcsoportjai két-két rendes tagra és két-két póttagra tettek javaslatot, a két ház egyesített kulturális bizottságai pedig mindkét kategóriából csak egyet-egyet véleményeztek kedvezően. A többi jelölés már nem került fel a plénum elé szavazásra bocsátott listákra.
A Román Rádiótársaság és a Román Televíziótársaság szervezéséről és működéséről szóló 41/1994. sz. törvény 19. cikkének (2) bekezdés a) pontja szerint az egyesített képviselőcsoportok a tanács 13 helyéből 8-ra állítanak jelölteket, a parlamenti politikai összetételüknek és súlyuknak megfelelően. A maradék 5 helyet más forrásokból töltik fel: Románia elnöke, a kormány, a két társaság alkalmazottai és a nemzeti kisebbségek képviselőcsoportja. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a két szempont, az összetétel és a súly, együttesen és kötelezően érvényesül, és a vezetők közötti politikai alku nem kerülheti meg őket.
Az elemzés kiindulópontja egy parlamenti számtani táblázat. 2025. november 18-án, a két határozat elfogadásának napján a Parlamentnek 463 képviselője és szenátora volt: 129 a PSD egyesített képviselőcsoportjaiban, 90 az AUR-nál, 73 a PNL-nél, 59 az USR-nél, 32 az RMDSZ-nél, 17 a nemzeti kisebbségek képviselőcsoportjában, 15 a SOS România csoportjában, 14 a POT-nál, 12 a szenátusi PACE képviselőcsoportban, és 22 független parlamenti képviselő. A bíróság összevetette ezeket a súlyokat a megszavazott összetétellel, és két dolgot állapított meg: olyan képviselőcsoportok, amelyek a parlamenti képviselők összlétszámának 10%-át meghaladták, ugyanannyi helyet kaptak, mint egy 10% alatti csoport, más 10% alatti csoportok pedig egyet sem kaptak. A kétszeres vagy háromszoros súlykülönbségeknek, írja a bíróság mindkét határozat 59. bekezdésében, eltérő számú helyet kellett volna eredményezniük.
A második kifogás a plénumot érinti, nem a bizottságokat. A bíróság emlékeztet arra, hogy egy parlamenti bizottság véleménye előkészítő, ajánló jellegű aktus, és hogy a plénum visszaküldhette volna a listákat a bizottságokhoz, vagy módosításokat javasolhatott volna. A 2025. november 18-i együttes ülésen a visszaküldési kérelmet elutasították, a plénum pedig magáévá tette a bizottságok javaslatait. A következtetés, mindkét határozatban azonosan, az, hogy sérült az Alkotmány 1. cikkének (3) és (5) bekezdése, vagyis a jogállamiság elve és a törvény betartásának kötelezettsége.
Milyen hatásokkal jár
A két határozat rendelkező része nem semmisíti meg teljes egészében a Parlament határozatait. A használt fordulat szerint mindegyik határozat „alkotmányellenes a jelölteknek a Parlament két házának egyesített képviselőcsoportjai általi kijelölése tekintetében”. Gyakorlatilag a képviselőcsoportok által javasolt 8 rendes tagi hely esik ki, a póttagjaikkal együtt, mindkét intézménynél. Azt az 5 helyet, amely az elnöktől, a kormánytól, az alkalmazottaktól és a kisebbségek képviselőcsoportjától érkezik, nem érinti a rendelkező rész.
A 62. bekezdésben a bíróság leszögezi, hogy a határozatokat a döntések közzétételének napjáig megilleti az alkotmányosság vélelme, így a két igazgatótanács által 2026. szeptember 4-ig elfogadott jogi aktusok érvényesek maradnak. Semmi sem szűnik meg visszamenőleg abból, amit a tanácsok az elmúlt kilenc és fél hónapban eldöntöttek.
A 63. bekezdés tartalmazza a leglátványosabb hatású részt. Az az aktus, amellyel a Parlament a 41/1994. sz. törvény 19. cikkének (7) bekezdése alapján kinevezte mindkét igazgatótanács elnökét, a közzététel napján, vagyis 2026. szeptember 4-én veszíti el a joghatását. Mivel ugyanezen törvény szerint az igazgatótanács elnöke egyben a társaság vezérigazgatója is, a Román Televízió és a közszolgálati rádió ügyvezetése attól a naptól kinevezési jogalap nélkül marad. A Parlamentnek új kinevezést kell tennie azok közül a személyek közül, akik a tanácsok új összetételét alkotják majd.
A határozatok nem szabnak határidőt az eljárás megismétlésére. Azt sem mondják meg, ki vezeti a két társaságot a kinevezések megszűnése és a Parlament új szavazása közötti időszakban. A 41/1994. sz. törvény egyetlen meghatározott helyzetben rendelkezik a tanács megbízatásának meghosszabbításáról: akkor, ha a kinevezési eljárás nem zárul le annak a törvényhozási ciklusnak a folyamán, amelyben elindították, ez pedig itt nem áll fenn. A megüresedett hely betöltésének szokásos mechanizmusa, vagyis a rendes tag helyettesítése a póttagjával, szintén nem működik, mert a határozat egyszerre távolítja el a tanácsból a rendes tagokat és a póttagokat.
A bíróság mindkét határozat 64. bekezdésében rögzíti azt is, hogy nemcsak a rendelkező részek kötelezőek, hanem az azokat megalapozó indokolás is. Ez azt jelenti, hogy a képviselőcsoportok súlyáról szóló érvelés maga is szabállyá válik a jövőbeli eljárásra nézve, nem csupán a megsemmisítettre.
Mi változott a korábbi helyzethez képest
2026. szeptember 4-ig a két tanács rendesen működött. Az előző tanácsok megbízatása 2025. november 15-én járt le, az egyesített állandó elnökségek 2025. november 12-én indították el az eljárást, az új összetételeket pedig 2025. november 18-án szavazták meg, és ugyanaznap közölték a romániai Hivatalos Közlöny 1061. számában. Az igazgatótanács tagjának megbízatása 4 évre szól, tehát 2029 novemberéig kellett volna tartania.
2026. szeptember 4-től a 16 rendes tagi pozíció és a hozzájuk tartozó póttagi helyek, társaságonként 8-8, fedezet nélkül maradnak. A számítási mód is változik, legalábbis elvben. Korábban az első kör után maradt helyek elosztása a képviselőcsoportok vezetői közötti alku útján történt, ezt a mechanizmust a Szenátus ügyrendje a 43. cikkének e) pontjában kifejezetten elismeri, a vezetői bizottság hatáskörén keresztül, amely megállapítja a képviseleti algoritmust. E határozatok után az alku továbbra is lehetséges, de már nem hozhat olyan eredményt, amely kilép az egyes képviselőcsoportok súlyának sávjából.
A kis képviselőcsoportok gyakorlati tétje is megváltozott. A bíróság kifejezetten felrója, hogy a 10% alatti súlyú csoportok egyáltalán nincsenek képviselve, ami felveti a SOS România és a Partidul Oamenilor Tineri helyeinek kérdését: egyet sem kaptak, noha állítottak jelölteket.
Előnyök és hátrányok
Mi a jó benne
- Ellenőrizhető szabályt rögzít: a 8 helyet a súly szerint osztják el, és a vezetők közötti megállapodások nem írhatják felül az eredményt. Eddig a szempontra hivatkoztak ugyan, de senki sem ellenőrizte.
- Megerősíti, hogy a Parlament egyedi határozata, még ha csak személyeket nevez is ki, az Alkotmánybíróság elé kerülhet, amennyiben az Alkotmányban szereplő intézményt érint. A közszolgálati televízió és rádió az Alkotmány 31. cikkének (5) bekezdése révén tartozik ide.
- Újra napirendre veszi a plénum szerepét. A bíróság világosan kimondja, hogy a bizottságok véleménye ajánlás, és hogy a plénumnak kéznél volt a bizottsághoz való visszaküldés, tehát nem bújhat az előkészítő munkálatok mögé.
- Nyilvánosságra hozza a parlamenti súlyok pontos számait egy meghatározott napra vonatkozóan, ami a következő elosztást sokkal nehezebben vitathatóvá vagy rögtönözhetővé teszi.
Mi marad probléma
- A bíróság nem mondja meg, hány hely járt volna az AUR-nak, sem azt, milyen számítási módszert kell alkalmazni a töredékhelyekre. A törvény nem ír elő ilyet, a Parlament pedig kötelező képlet nélkül ismétli meg az eljárást, tehát ugyanaz a vita újra felmerülhet.
- Nincs határidő. A határozatok szerint a Parlament „új kinevezést tesz majd”, mindenféle határnap nélkül, a két intézmény pedig határozatlan ideig marad törvényesen kinevezett vezetés nélkül.
- A 16 rendes tag és a póttagjaik úgy veszítik el a megbízatásukat, hogy személy szerint semmit sem róttak fel nekik. A hiba a parlamenti eljárásban van, nem a munkájukban.
- A határozatokat 2026. április 29-én hozták, és 2026. szeptember 4-én tették közzé. Ebben a teljes időszakban azok a tanácsok, amelyekről a bíróság már eldöntötte, hogy hibásan állították össze őket, továbbra is teljes jogkörrel vezették a két társaságot.
- A különvélemény felhívja a figyelmet arra, hogy egy közszolgálati műsorszolgáltató vezetése megbízatásának idő előtti megszűnése ütközik a Velencei Bizottság előírásaival és az (EU) 2024/1.083 rendelet 5. cikkének (2) bekezdésével, amely megköveteli, hogy ezeket a megbízatásokat az időtartamuk alatt védelem illesse meg.
Hasznos tanácsok
- Ha követi az ügyet, jegyezze meg a lényeges dátumot: 2026. szeptember 4., nem 2026. április 29. A határozathozatal nem vált ki joghatást, a romániai Hivatalos Közlönyben való közzététel viszont igen.
- Ne keverje össze a két határozatot. A 394. sz. határozat a televízióra vonatkozik, a 45/2025. sz. plenáris határozaton keresztül. A 395. sz. határozat a rádióra vonatkozik, a 46/2025. sz. plenáris határozaton keresztül. A szövegek majdnem azonosak, de az ügyszámok különbözőek: 5 126L2/2025 és 5 127L2/2025.
- Ha van olyan szerződése, tanácsi határozata vagy közigazgatási döntése, amelyet a két társaság valamelyike 2026. szeptember 4. előtt bocsátott ki, az érvényes marad. Mindkét határozat 62. bekezdése ezt kifejezetten kimondja.
- A 2026. szeptember 4. után és az új kinevezésig kibocsátott aktusok esetében kérje, hogy jelöljék meg az aláíró személy képviseleti jogalapját. A helyzetet a határozatok nem szabályozzák.
- A megsemmisített névsor a határozatok szövegében szereplő mellékletekben található, mindegyik 42. bekezdésénél. Nyilvános listák, hasznosak, ha összeférhetetlenséget vagy szolgálati időt ellenőriz.
- Ha meg akarja érteni az ellenérvet, olvassa el a különvéleményt. Mindkét aktusnál hosszabb magánál a határozatnál, és tartalmazza a súlyok kiszámításának táblázatát, csoportonkénti töredékhelyekkel.
- Kövesse a két ház együttes üléseinek napirendjét. Ott jelenik majd meg az új kijelölési eljárás, a kulturális bizottságok közös véleményével együtt.
Gyakori kérdések
Ki kérte az Alkotmánybíróságtól a két határozat vizsgálatát?
A Parlament határozata egészében alkotmányellenes, vagy csak egy része?
Hivatalban maradnak az alkotmányellenesnek nyilvánított határozatokkal kinevezett tagok?
Mi lesz azokkal a döntésekkel, amelyeket ezek a tanácsok eddig hoztak?
Mennyi időn belül kell a Parlamentnek megismételnie a kinevezéseket?
Miért tartott ilyen sokáig a közzététel?
Egyetértettek egymással a bírák?
Mi a különvélemény fő érve?
Miért vizsgálhatja az Alkotmánybíróság azt a határozatot, amellyel a Parlament személyeket nevez ki?
Mi lesz a két társaság vezérigazgatóival?
Hibák és ellentmondások a közzétett szövegben
- Mindkét határozat 65. bekezdése olyan jogalapra hivatkozik, amely nem illik az eljáráshoz. A rendelkező részeket „în temeiul art. 146 lit. d) și al art. 147 alin. (4) din Constituție, al art. 1-3, al art. 11 alin. (1) lit. A.d) și al art. 29 din Legea nr. 47/1992” alapján hozták, vagyis az Alkotmány 146. cikkének d) pontja és 147. cikkének (4) bekezdése, továbbá a 47/1992. sz. törvény 1-3. cikke, 11. cikke (1) bekezdésének A.d) pontja és 29. cikke alapján. Az Alkotmány 146. cikkének d) pontja a bíróságok vagy a kereskedelmi választottbíróságok előtt felvetett alkotmányellenességi kifogásokra vonatkozik, a 47/1992. sz. törvény 29. cikke pedig pontosan ezt az eljárást szabályozza. Egyiknek sincs köze a Parlament valamely határozata elleni indítványhoz. Ugyanezen határozatok 41., 44., 45., 46. és 47. bekezdésében a bíróság helyesen, az Alkotmány 146. cikkének l) pontjára és a 47/1992. sz. törvény 27. cikkére alapítja a hatáskörét. Ugyanaz a közzétett aktus tehát két különböző dolgot mond arról, milyen hatáskörben hozták. A szöveget a nyomtatott kiadásban, a 9. és a 24. oldalon ellenőriztük, tehát nem kinyerési veszteségről van szó.
- A többségi határozat 58. bekezdése és a különvélemény 17. pontja másképp számolja meg ugyanazt a Parlamentet, ugyanarra a napra. A többség szerint 2025. november 18-án a szenátusi PACE képviselőcsoportnak 12 tagja volt, a független parlamenti képviselők száma pedig 22. A különvélemény 11 tagot rögzít a PACE-nél és 23 függetlent. Mindkét változat 463 parlamenti képviselőnél zárja a végösszeget, tehát a számok nem ellenőrizhetők egymás által. Mivel éppen a képviselőcsoportok súlya az a szempont, amelyre a megoldás támaszkodik, egy ilyen eltérés ugyanazon a kiadványon belül egységes számbeli alap nélkül hagyja az olvasót.
A szerkesztőség elemzése
Az a szám, amely a legtöbbet mondja erről az ügyről, sehol nem szerepel a két határozatban. A bíróság 2026. április 29-én döntött, a szövegek pedig 2026. szeptember 4-én kerültek a romániai Hivatalos Közlönybe, 128 nap különbséggel. A tanácsokat 2025. november 18-án nevezték ki, tehát 290 napig működtek addig a napig, amelyen a kinevezésük hatálya megszűnik. Más szóval e megbízatások tényleges időtartamának csaknem 44%-a azután telt el, hogy a bíróság már ellenük döntött, és mindaz, amit ebben az időszakban határoztak, a 62. bekezdés hatásaként érvényes marad. Az az alkotmányossági ellenőrzés, amely négy hónappal és egy héttel a bírák szavazása után vált ki joghatást, már nem egy folyamatban lévő helyzet ellenőrzése, hanem egy jó részben már lezajlott helyzetről tett megállapítás.
A második szembeötlő dolog az, amit a rendelkező rész nem mond ki. A bíróság megállapítja, hogy a 8 helyet „az általuk javasolt jelölteknek kell betölteniük, a parlamenti politikai összetételüknek és súlyuknak megfelelően”, de nem mondja meg, hány hely járt volna az AUR képviselőcsoportjának, nem mondja meg, mennyi járt volna az RMDSZ-nek, a SOS Romániának vagy a POT-nak, és nem jelöl meg semmilyen módszert a töredékhelyek elosztására. A különvélemény a 17. pontban szereplő táblázattal bizonyítja, hogy éppen ez a probléma: a 27,86%, 19,44%, 15,77%, 12,74% és 6,91%-os súlyok 2,2288, 1,5552, 1,2616, 1,0192 és 0,5528 helyes kvótákat adnak, vagyis a 8-ból csak 5 egész helyet, a másik 3-at pedig olyan szabály szerint kell kiosztani, amelyet a 41/1994. sz. törvény nem tartalmaz. A legnagyobb maradék módszere, a D’Hondt-módszer és a kerekítési küszöb eltérő eredményt ad, a Parlamentnek pedig most úgy kell megismételnie ugyanezt a műveletet, hogy nem tudja, melyik felel meg közülük. Semmi sem akadályozza meg, hogy ugyanezen az alapon második indítvány érkezzen.
Van egy olyan következmény is, amely két külön leírt dolog összekapcsolásából adódik. A határozat egyszerre távolítja el a tanácsból a képviselőcsoportok által kijelölt 8 rendes tagot és 8 póttagot, mindkét társaságnál. Márpedig a póttag pontosan az a mechanizmus, amelyet a törvény arra az esetre tart készenlétben, amikor egy rendes tagi hely megüresedik. Itt már nincs mit betöltenie, mert a rendes taggal együtt őt is kiiktatják. A tanács megbízatásának meghosszabbítása pedig, a 41/1994. sz. törvényben előírt egyetlen folytonossági forma, csak arra a helyzetre alkalmazandó, amelyben a kinevezési eljárás nem zárul le egy törvényhozási ciklus folyamán, ez pedig nem áll fenn. Az eredmény az, hogy két közszolgálati sajtóintézmény 2026. szeptember 4-től törvényesen megalakított igazgatótanács és kinevezett vezérigazgató nélkül marad, és sem a határozatok, sem a törvény nem mondja meg, mi történik ez idő alatt, sem azt, hogy meddig.
Végül egy szerkesztési részlet, amely elárul valamit a záró szakasz sietségéből: a 395. sz. határozathoz csatolt különvélemény 30. bekezdése azzal a megállapítással zárul, hogy a Parlament 2025. november 18-i, 46. sz. határozata „a Román Televíziótársaság igazgatótanácsa tagjainak kijelölésére” vonatkozik, noha az a határozat a rádiót érinti. Jogi következmények nélküli hiba, mert a határozat száma helyes, és a különvéleménynek nincs kötelező ereje, de egy olyan szöveg utolsó mondatában bukkan fel, amely 128 napig készült.
Mit kellene megváltoztatni
- A 8 hely elosztásának módszerét be kell írni a 41/1994. sz. törvénybe. Egyetlen mondat, amely megjelöli a legnagyobb maradék módszerét vagy a D’Hondt-módszert, továbbá az egyenlő maradékok esetén alkalmazandó döntési szabályt, egy vitatható alkut bárki által, egy táblázattal ellenőrizhető számítássá alakítana.
- Törvényes határidő az eljárás megismétlésére az alkotmányellenességet megállapító határozat után. Enélkül a két társaság hónapokig maradhat kinevezett vezetés nélkül, a késedelemnek pedig semmilyen ára nincs annak számára, aki késlekedik.
- Kifejezett ideiglenes megoldás a kinevezések megszűnése és az új szavazás közötti időszakra. A határozatok nem mondják meg, ki vezeti a két társaságot ebben az időszakban, és semmilyen ideiglenes vezetési formára nem utalnak, noha pontosan ez a hatásuk.
- Felső határidő a határozathozatal és a közzétételre való megküldés között, legalább azoknál a határozatoknál, amelyek folyamatban lévő megbízatásokat szüntetnek meg. A 128 napnyi megszövegezés ebben az esetben 128 olyan napot jelent, amelyben egy már alkotmányellenesnek nyilvánított összetétel döntött két közintézmény nevében.
- A súlyszámítás közzététele a kulturális bizottságok közös véleményével egyidejűleg. Ha az egyes képviselőcsoportokra jutó helyek számát tartalmazó táblázat a plenáris szavazás előtt nyilvános lenne, a vita a számokról folyna, a szavazás előtt, nem pedig az eljárásról, másfél évvel később.
- A bizottságokban a jelölteknek adott elutasító vélemények írásbeli indokolása. Mindkét ügyben két jelölést úgy utasítottak el, hogy az aktusból nem derül ki, miért, és éppen ez táplálta az egész vitát, amely a bírósághoz került.
A jogi aktus eredeti szövege
Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.
A teljes szöveg a romániai Hivatalos Közlönyben megjelent formában
Romániai Hivatalos Közlöny 748. szám, 2026. szeptember 4. 32 oldal PDF, 209 KB a jogi aktus a(z) 2. oldalon kezdődik
A hivatalos PDF megnyitásaPDF letöltése
Kis képernyőn a megjelenítő nem látszik. A fenti gombokkal nyithatod meg vagy töltheted le a fájlt.
Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.