Röviden

  • 2026. október 1-jétől a kiválasztott, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek európai listája 15 projektet tartalmaz, és Románia kettővel szerepel rajta: a Turnu Măgurele – Nikopol hidraulikus komplexummal, Bulgáriával együtt, valamint a hálózat dekarbonizációját célzó szélenergia-integrációs projekttel, Ukrajnával együtt.
  • A kettő közül csak az egyik új. A bolgár projekt 2024. október 21. óta van a listán, vagyis 710 napja, és a rendelet egyáltalán nem változtat rajta. Az ukrán projekt most kerül fel, a három új felvétel egyikeként, miközben egy spanyol–holland projekt lekerül róla.
  • A státus nem pénzt ad, hanem a pénzkérés jogát. Az e kategória számára fenntartott referenciaösszeg az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaágának 5 838 000 000 eurójából 15 %, vagyis 875,7 millió euró az Unió valamennyi projektjére, és a kérelmezőnek emellett azt is bizonyítania kell, hogy a projekt a támogatás nélkül nem valósulna meg.
Jogi aktus: A Bizottság (EU) 2026/1470 felhatalmazáson alapuló rendelete
Megjelent: Az Európai Unió Hivatalos Lapja, L sorozat, 2026/1470, 2026. szeptember 11.
Hatálybalépés: 2026. október 1.
Alkalmazandó: közvetlenül, valamennyi tagállamban, nemzeti végrehajtási intézkedések nélkül

Egy 15 soros táblázat dönti el, ki kérhet európai pénzt a szomszédokkal együtt épített zöldenergiára, és Románia kétszer szerepel benne. A Bizottság (EU) 2026/1470 felhatalmazáson alapuló rendelete, amely az Európai Unió Hivatalos Lapjának L sorozatában, 2026/1470 szám alatt, 2026. szeptember 11-én jelent meg, az (EU) 2022/2202 felhatalmazáson alapuló rendelet 1. cikkének helyébe új szöveget léptet, és teljes egészében újraírja a kiválasztott, határokon átnyúló megújulóenergia-projektek listáját. Az új listára, amely 2026. október 1-jén lép hatályba, felkerül egy román–ukrán szélenergia-integrációs projekt, a Turnu Măgurele-i hidraulikus komplexum pedig ott marad, ahol volt. A vízerőművi részt illetően a belső jogi környezet 2026 nyarán mozdult el, amikor a 2007 előtt megkezdett vízerőművi létesítmények kiutat kaptak a védett természeti területekről.

A két román bejegyzést pontosan úgy kell olvasni, ahogyan a rendelet írja. Az elsőnek 2023-6 a projektszáma, a megnevezése „TMNHSA – Turnu Magurele – Nikopol hidraulikus szerkezetek”, fejlesztői a Natsionalna Elektricheska Kompania EAD, Bulgária nemzeti villamosenergia-társasága, és az S.P.E.E.H. Hidroelectrica S.A., a részt vevő országok pedig Bulgária és Románia. A másodiknak 2025-2 a száma, a megnevezése „Szélenergia-integráció a hálózat dekarbonizációjáért – WIND”, a táblázatba írt fejlesztő a DTEK, a részt vevő országok Románia és Ukrajna. Ennél többet a rendelet nem mond: nem adja meg sem a beépített kapacitást, sem a munkálatok állását, sem a költséget, sem bármilyen finanszírozási összeget. A táblázatnak négy hasábja van, a projekt száma, a megnevezés, a fejlesztők és a részt vevő országok, és mind a 15 pozíciónál megáll ezeknél.

A figyelmet igénylő rész az „új” szó. Az (5) preambulumbekezdés szerint a 2025. szeptember 2-án közzétett és 2026. február 5-én lezárult pályázati felhívást követően három új, határokon átnyúló projektet választottak ki, a (8) preambulumbekezdés szerint pedig a listán már szereplő egyik projekt lekerül róla, mert a végrehajtását jelentős kihívások és bizonytalanságok miatt a jelenlegi, határokon átnyúló konfigurációban nem fogják folytatni. A két preambulumbekezdés egyike sem nevezi meg a projekteket. A közzétett szöveg csupán az egységes szerkezetű listát tartalmazza, amelyben az új bejegyzések pontosan úgy festenek, mint a régiek. Aki csak ezt a jogi aktust olvassa, nem tudja megállapítani, mely sorok kerültek hozzá, tehát azt sem tudja megmondani, hogy a román projektek újak-e vagy nem.

Összehasonlítással azonban megállapítható, és az eredmény világos. A 2026. szeptember 30-ával bezárólag hatályos lista a Bizottság (EU) 2025/2514 felhatalmazáson alapuló, 2025. július 29-i rendeletéből származott, amely 2026. január 12-étől volt alkalmazandó, és 13 projektet tartalmazott. Azon a listán a 2023-6 pozíció már létezett, ugyanazzal a két fejlesztővel és ugyanazzal a két országgal. Az új listán három olyan szám jelent meg, amely korábban nem szerepelt, a 2025-2, a 2025-4 és a 2025-5, a 2023-9 pozíció pedig, a „PONTIS” projekt, amelyet az Iberdrola Clientes SAU és a Mitsubishi Corporation fejlesztett, Spanyolországgal és Hollandiával mint részt vevő országokkal, eltűnt. A számtan kijön: 13 projekt, mínusz egy visszavont, plusz három új, az 15.

A két román projekt közül tehát csak a 2025-2 WIND az új. A Turnu Măgurele – Nikopol hidraulikus komplexum a Bizottság (EU) 2024/2613 felhatalmazáson alapuló, 2024. július 24-i rendeletével került a listára, amelyet 2024. október 1-jén hirdettek ki, és 2024. október 21-étől volt alkalmazandó, amikor a lista 8 projektet tartalmazott. 2026. október 1-jén 710 napja van ott. A 2026-os jogi aktus sem a fejlesztőit, sem az országait, sem a számát nem érinti. Egyetlen dolgot változtat rajta, azt is szó nélkül: a bejegyzés megnevezését. A magyar változatban a 2024-es és a 2025-ös forma még az angol megnevezést vitte magyar értelmezéssel, „Turnu Magurele – Nikopol Hydraulic Structures Assembly (Turnu Magurele–Nikopol hidraulikus struktúrák)”, most pedig a tisztán magyar „Turnu Magurele – Nikopol hidraulikus szerkezetek” áll a helyén. A rendelet román változatában más a változás formája: ott a „Complexul hidrotehnic Turnu Măgurele – Nicopole” lett „Complexul hidraulic Turnu Măgurele – Nicopole”. A 2023-6 szám és a két fejlesztő mindkét nyelven ugyanaz, tehát a projekt azonosítása nem sérül, de a lista egyik projektjének hivatalos megnevezése úgy változott meg, hogy egyetlen preambulumbekezdés sem tesz róla említést.

A technológiákról a rendelet kevesebbet mond, mint amennyinek látszik. Az (5) preambulumbekezdésből kiderül, hogy az értékelés megvizsgálta a projektek különböző megújulóenergia-technológiák, többek között geotermikus energia, szárazföldi szélenergia és fotovoltaikus napenergia révén történő végrehajtását, de egyetlen technológiát sem kapcsol egyetlen projekthez sem. Az egyetlen útbaigazítás a megnevezés: a 2025-2 projekt neve „Szélenergia-integráció a hálózat dekarbonizációjáért”, tehát a szélenergia áll a középpontjában. A másik két új bejegyzésnél, a lengyel–német határ menti régióban az ENERTRAG SE által fejlesztett 2025-4 „DEPLOY” és az Ausztria, illetve Németország között a Geothermie-Wärmegesellschaft Braunau-Simbach mbH által fejlesztett 2025-5 „ZEGA-LINNK” esetében a három technológia projektekre való szétosztása a közzétett szövegből nem végezhető el.

Milyen hatásokkal jár

Az első hatás az, amit maga a Bizottság írt le a (4) preambulumbekezdésben: a listára való felvétel révén a projektek jogosulttá válnak arra, hogy finanszírozásért folyamodjanak az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretein belül. Az ige számít. A státus a kérelem benyújtásának jogát nyitja meg, nem a pénzre való jogot. Az (EU) 2021/1153 rendelet 7. cikkének (3) bekezdése azokat a tanulmányokat mondja finanszírozásra jogosultnak, amelyek célja határokon átnyúló projektek kidolgozása és azonosítása, a (4) bekezdés pedig a kivitelezésre két további feltételt tesz, amelyeket a státus nem fedez: a projekt költség-haszon elemzésének jelentős költségmegtakarítások vagy jelentős előnyök meglétére vonatkozó bizonyítékot kell nyújtania a rendszer-integráció, a környezeti fenntarthatóság, az ellátás biztonsága vagy az innováció tekintetében, a kérelmezőnek pedig be kell mutatnia, hogy a projekt a támogatás hiányában nem valósulhatna meg, vagy hogy a támogatás nélkül gazdaságilag nem lenne életképes. Egy projekt tehát szerepelhet a listán úgy is, hogy egyetlen eurót sem kap.

A második hatás a boríték mérete, és itt a számok kiszámíthatók. Az (EU) 2021/1153 rendelet 4. cikkének (1) bekezdése az eszköz 2021–2027-es pénzügyi keretét 33 710 000 000 euróban állapítja meg folyó áron. A (2) bekezdés b) pontja 5 838 000 000 eurót rendel az energiaághoz, ebből a piaci elterjedés függvényében 15 %-ot a megújuló energia területén megvalósuló, határokon átnyúló projektekre, és ha a 15 %-os küszöbérték teljesül, a Bizottság 20 %-ra növeli. Ebből 875 700 000 euró adódik kezdeti viszonyítási pontként és legfeljebb 1 167 600 000 euró felső határként. A listán szereplő 15 projektre elosztva a kezdeti viszonyítási pont projektenként 58 380 000 euró átlagot ad, olyan számot, amelyet a rendelet nem ír le, és amely a verseny valódi nagyságrendjét mutatja. Ellenőrizve a költségvetés részei összeadódnak: 25 807 plusz 5838 plusz 2065 millió euró pontosan az (1) bekezdés szerinti 33 710 millió eurót adja.

A harmadik hatás az, hogy a boríték nem garantált. Ugyanazon rendelet 7. cikkének (7) bekezdése szerint, ha a piac nem szívja fel elegendő mértékben a határokon átnyúló megújulóenergia-projektekre fenntartott forrásokat, a fel nem használt rész átkerül a transzeurópai energiahálózatokhoz kapcsolódó célkitűzésekhez, és 2024-től társfinanszírozhatja az (EU) 2018/1999 rendelet 33. cikkével létrehozott uniós megújulóenergia-finanszírozási mechanizmust. Más szóval, ha a listán szereplő projektek nem adnak be jó kérelmeket, a pénz nem marad ott, hogy megvárja őket.

A negyedik hatás közvetlenül a román–ukrán projektet érinti, és ez az egyetlen, amely abba is belenyúl, ahogyan Románia zöldenergia-célját mérik. Az (EU) 2021/1153 rendelet 7. cikkének (1) bekezdése megkívánja, hogy a határokon átnyúló projektet két vagy több tagállam, illetve egy vagy több tagállam és egy vagy több harmadik ország közötti együttműködési megállapodásba foglalják, az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. és 13. cikkében foglaltak szerint. A négy közül a 8. cikk a tagállamok közötti statisztikai átruházásokat, a 9. cikk a tagállamok közös projektjeit, a 13. cikk a közös támogatási rendszereket szabályozza, a 11. cikk pedig az egyetlen, amely a tagállamok és harmadik országok közös projektjeire vonatkozik. Ukrajna harmadik ország, tehát a jogalap csakis a 11. cikk lehet, amely kizárólag a megújuló forrásokból előállított villamos energia termelésére vonatkozik.

A 11. cikk (2) bekezdésének feltételei azok, amelyek egy papíron létező projektet beszámító kilowattokká változtatnak. A harmadik országban termelt villamos energiát csak akkor lehet a tagállam megújulóenergia-részarányának kiszámításakor figyelembe venni, ha az Unióban használják fel, és ez a feltétel akkor tekinthető teljesítettnek, ha az elszámolt villamos energiával megegyező mennyiséget a származási ország, a célország és az esetleges tranzitországok valamennyi illetékes átvitelirendszer-irányítója egyértelműen az allokált rendszerösszekötő kapacitáshoz rendelte, és az illetékes átvitelirendszer-irányító a mérlegtáblázatban egyértelműen a rendszerösszekötő uniós oldalán rögzítette. Az is feltétel, hogy a létesítményt 2009. június 25-ét követően helyezzék üzembe, vagy ezen időpontot követően újítsák fel, hogy az exportált energia a beruházási támogatáson kívül ne részesült volna más támogatásban a harmadik országtól, és hogy a termelés a nemzetközi joggal összhangban történjen, olyan harmadik országban, amely aláíró fele az emberi jogok európai egyezményének vagy más nemzetközi emberi jogi egyezménynek. Ukrajna aláíró fele az egyezménynek, tehát az utolsó feltétel teljesül; a többit minden megawattórán ellenőrzik, kapacitásallokációval és a Transelectrica felé tett menetrendi bejelentéssel, nem a listán való megjelenéssel.

Az ötödik hatás a felügyelet. A határokon átnyúló projektekkel foglalkozó szakértői csoportnak, amely minden tagállam egy-egy képviselőjéből és a Bizottság egy képviselőjéből áll, az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának h) alpontja szerint az a feladata, hogy nyomon kövesse a végleges listán szereplő projektek végrehajtását, és ajánlásokat tegyen a késedelmek elkerülésére, a projektgazdák pedig kötelesek tájékoztatást küldeni a munkálatok állásáról. A j) alpont adja hozzá a kart: a projekt elveszíti a státust, ha az értékelésnél döntő súllyal bíró információk tévesnek bizonyultak, vagy ha a projekt nem felel meg az uniós jognak. A spanyol–holland projekt visszavonása ebben a jogi aktusban az első példa a h) alpont szerinti mechanizmus használatára: az elért eredményekről szóló éves jelentés azonosította a projektet, a csoport jóváhagyta, és a pozíció lekerült a listáról.

Mi változott a korábbi helyzethez képest

2026. szeptember 30-ával bezárólag az (EU) 2025/2514 felhatalmazáson alapuló rendelet állapította meg az alkalmazandó listát, 13 projekttel, amelyen Románia egyszer szerepelt. 2026. október 1-jétől a lista 15 projektet tartalmaz, és Románia kétszer szerepel rajta. Számszerűen az egyetlen változás, amely egy romániai olvasót érdekel, a 2025-2 pozíció, az ukrán projekt felvétele, mert a 2023-6 pozíció érintetlenül megy át az egyik változatból a másikba.

Megváltozott a lista földrajza is, olyan irányba, amelyet érdemes számokon olvasni. A 15 projektben 14 tagállam szerepel legalább egyszer, tehát a 27 közül 13 egyáltalán nem jelenik meg. Németország 6 projektben van benne, vagyis a lista 40 %-ában. A három balti állam, Észtország, Lettország és Litvánia, együtt 5 projektben szerepel, a lengyel–német határ menti régió pedig 3-ban, és mindhárom a távfűtést vagy az ipar dekarbonizációját érinti. A két csoport együtt 15 pozícióból 8-at fed le, vagyis többet a felénél. Harmadik ország három van: Algéria és Tunézia a mediterrán MedGen projektben, valamint Ukrajna az új projekt révén. Európa délkeleti részében egyedül Románia és Bulgária van jelen tagállamként, ugyanahhoz a vízerőművi projekthez kötve.

Harmadszor a ritmus változott meg. A listát az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának g) alpontja szerint a szükségleteknek megfelelően, de legalább kétévente felül kell vizsgálni. A valódi aktualizálások ennél sűrűbben érkeztek: a listát 2022. augusztus 29-én állapították meg, majd 2023. szeptember 19-én, 2024. július 24-én, 2025. július 29-én és most, 2026. július 2-án módosították, tehát 386, 309, 370 és 338 napos időközökkel. A ritmus a gyakorlatban éves, és az a fejlesztő, aki lekési az egyik fordulót, nem két évet vár, hanem körülbelül egyet.

Előnyök és hátrányok

Mi a jó benne

  • Romániának most két projektje van a listán egy helyett, és a második új irányt nyit, az Ukrajnával való együttműködést a megújuló forrásokból előállított villamos energia termelésében, nem csupán a rendszerösszekötésben és a tranzitban.
  • A státus valódi finanszírozási kapu, nem tiszteletbeli cím. Nélküle egy projekt nem versenyezhet az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközben e kategória számára fenntartott 875,7 millió euróért, a küszöbérték pedig az energiaág 20 %-áig emelkedhet.
  • A Turnu Măgurele-i vízerőművi projekt esetében a folytonosságnak önmagában van értéke. A 2023-6 pozíció harmadik egymást követő aktualizáláson megy át változtatás nélkül, ami azt jelzi, hogy az éves eredményértékelés nem vetett fel jelzéseket, miközben egy másik projektet éppen ebben a jogi aktusban töröltek.
  • A tisztító mechanizmus működik. Az a projekt, amelyet a jelenlegi, határokon átnyúló konfigurációban nem lehet végigvinni, az éves jelentés és a szakértői csoport jóváhagyása után lekerül a listáról, tehát a boríték nem marad halott pozíciókon megragadva.
  • A listát a IV. rész 4. pontjának g) alpontja szerint a Bizottság honlapján is közzéteszik, tehát egy fejlesztő vagy egy helyi hatóság a Hivatalos Lap megnyitása nélkül is ellenőrizheti egy projekt státusát.
  • Az ukrán projektnél az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikke (2) bekezdésének d) pontja szerinti feltétel már teljesül, mert Ukrajna aláíró fele az emberi jogok európai egyezményének. A műszaki rész marad megoldandó, nem az elvi jogosultság.

Mi marad probléma

  • A jogi aktus nem nevezi meg sem a hozzáadott projekteket, sem a visszavontat, noha a preambulumbekezdések három felvételről és egy kilépésről beszélnek. Az egyetlen mód megtudni, ki az új, a lista korábbi változatával való kézi összevetés, amelyet az olvasónak magának kell előkeresnie.
  • A lista egyetlen számot sem tartalmaz. Hiányzik a becsült kapacitás, az éves termelés, a teljes költség és az elszámolható költség, noha az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának d) alpontja éppen ezeket az adatokat kéri a szakértői csoport rendelkezésére bocsátani. Az információ létezik, de nem jut el a nyilvánossághoz.
  • A 2025-2 pozíciónál a fejlesztők hasábja egyetlen szót tartalmaz, „DTEK”, jogi forma nélkül, miközben a táblázat minden más magánszereplős bejegyzése a teljes megnevezéssel szerepel, az „S.P.E.E.H. HIDROELECTRICA S.A.”-tól a „Geothermie-Wärmegesellschaft Braunau-Simbach mbH”-ig. A projektet vivő jogi személy a jogi aktusból nem azonosítható.
  • A pályázati felhívás 2026. február 5-i lezárása és a lista 2026. október 1-jei hatálybalépése között 238 nap telt el. Egy kiválasztott fejlesztő csaknem nyolc hónapot várt arra, hogy a státusra hivatkozhasson.
  • A IV. rész 4. pontjának i) alpontja által megkívánt földrajzi egyensúly deklaratív marad. Tizenhárom tagállam nem jelenik meg a listán, Németország a projektek 40 %-ában szerepel, az Unió délkeleti fele pedig egyetlen projekttel van képviselve.
  • A státus az engedélyezésből semmit nem rövidít le. A (7) preambulumbekezdés kifejezetten kimondja, hogy a listára való felvétel az uniós jognak való megfeleléstől függ, ideértve a környezeti hatásvizsgálat és az engedélyezési eljárások eredményét is, tehát egy projekt szerepelhet a listán, és közben megakadhat a véleményezéseknél.

Hasznos tanácsok

  1. Ha egy adott projektet követ, a számot jegyezze meg, ne a megnevezést. A 2023-6 és a 2025-2 szám változatlanul ment át az aktualizálásokon, miközben az első bejegyzés megnevezése a magyar változatban az angol névről a tisztán magyarra, a rendelet román változatában pedig „hidrotehnic”-ről „hidraulic”-ra változott, magyarázat nélkül.
  2. Ne keverje össze a státust a finanszírozással. Mielőtt egy projektet európai finanszírozásúként hirdet meg, ellenőrizze, van-e az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz pályázati felhívása révén odaítélt támogatás. Az (EU) 2022/2202 felhatalmazáson alapuló rendelet listája csak azt mutatja, kinek van joga versenybe szállni.
  3. Azok a fejlesztők, akik fel akarnak kerülni a listára, először az együttműködési megállapodást készítik el. Az (EU) 2018/2001 irányelv 8., 9., 11. vagy 13. cikke szerinti megállapodás nélkül, a részt vevő államok között, a kérelem nem felel meg az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 2. pontjának a) alpontja szerinti általános kritériumnak, bármilyen jó is a műszaki projekt.
  4. A költség-haszon elemzést az elejétől készítse, ne a végén. Az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete a IV. rész 3. pontjában hét kötelező elemet sorol fel, a termelési és rendszer-integrációs költségektől a kibocsátásokon, az ellátás biztonságán és a helyi szennyezésen át az innovációig, a 7. cikk (4) bekezdése pedig a kivitelezés jogosultsági feltételévé teszi.
  5. Harmadik országgal megvalósuló projektnél korán tervezze meg a rendszerösszekötő kapacitást. Az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikke (2) bekezdésének a) pontja megkívánja az allokált kapacitáshoz való egyértelmű hozzárendelést és a rendszerösszekötő uniós oldalán az átvitelirendszer-irányító mérlegtáblázatában való rögzítést, tehát a hálózati rész nem hagyható az utolsó helyre.
  6. A pályázati felhívások menetrendjét kövesse, ne csak a listáét. A Bizottság a IV. rész 4. pontjának a) alpontja alapján köteles évente legalább egyszer lehetőséget adni a projektgazdáknak a státus kérésére, és az a forduló, amelyből az új projektek kijöttek, 156 napon át volt nyitva, 2025. szeptember 2-ától 2026. február 5-éig.
  7. Ha már megvan a státusa, a jelentéstételt kötelezettségként kezelje, ne formalitásként. A IV. rész 4. pontjának h) alpontja a projektgazdáktól a végrehajtásról szóló tájékoztatást kéri, a j) alpont pedig lehetővé teszi a státus visszavonását téves információk vagy az uniós jog be nem tartása miatt.

Gyakori kérdések

Újak-e mindkét román projekt?
Nem. Csak a 2025-2 projekt, a „Szélenergia-integráció a hálózat dekarbonizációjáért – WIND”, Romániával és Ukrajnával, kerül most a listára. A 2023-6 projekt, a Turnu Măgurele – Nikopol hidraulikus komplexum, 2024. október 21-e óta szerepel a listán, amikor a Bizottság (EU) 2024/2613 felhatalmazáson alapuló rendelete felvette. A 2026-os jogi aktus sem a számát, sem a fejlesztőit, sem a részt vevő országait nem változtatja meg.
Hogyan lehet tudni, mely projektek újak, ha a jogi aktus nem nevezi meg őket?
A korábbi listával való összevetéssel. A 2026. szeptember 30-ával bezárólag alkalmazandó változat a Bizottság (EU) 2025/2514 felhatalmazáson alapuló rendeletéből származott, és 13 projektet tartalmazott. Az új listán három korábban nem létező szám jelenik meg, a 2025-2, a 2025-4 és a 2025-5, a 2023-9 pozíció pedig, Spanyolország és Hollandia „PONTIS” projektje, hiányzik. A 13 pozíció, mínusz egy visszavont, plusz három új, adja a mostani 15-öt.
Mit kap konkrétan egy listán szereplő projekt?
Azt a jogot, hogy európai finanszírozásért folyamodjon az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz keretében, tanulmányokra és kivitelezésre egyaránt. A kivitelezésre az (EU) 2021/1153 rendelet 7. cikkének (4) bekezdése két feltételt tesz hozzá: a költség-haszon elemzésnek jelentős megtakarításokat vagy előnyöket kell kimutatnia, a kérelmezőnek pedig bizonyítania kell, hogy a projekt a támogatás nélkül nem valósulna meg, vagy gazdaságilag nem lenne életképes.
Mekkora pénzről lehet szó?
Az eszköz energiaága 5 838 000 000 euróval rendelkezik a 2021–2027-es időszakra, ebből 15 % van fenntartva ennek a projektkategóriának, a piaci elterjedés függvényében, vagyis 875 700 000 euró. Ha a küszöbérték teljesül, a Bizottság 20 %-ra emeli, tehát 1 167 600 000 euróra. A listán szereplő 15 projektre a kezdeti viszonyítási pont 58 380 000 euró átlagot ad, a szétosztás azonban versenyben történik, nem kvóták szerint.
Megadja-e a jogi aktus, mekkora kapacitása van az ukrán projektnek?
Nem. A táblázatnak négy hasábja van, a szám, a megnevezés, a fejlesztők és az országok, és egyik sem tartalmaz műszaki vagy pénzügyi adatot. A kilowattban kifejezett becsült kapacitás, az éves termelés, a teljes költség és az elszámolható költség olyan információ, amelyet az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának d) alpontja a szakértői csoport számára kér, nem a közzétett szöveg számára.
Beszámít-e az Ukrajnában termelt energia Románia zöldenergia-céljába?
Csak akkor, ha teljesülnek az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikke (2) bekezdésének feltételei. A legnehezebb az első: a villamos energiát az Unióban kell felhasználni, és a bizonyíték az, hogy az elszámolt energiával megegyező mennyiséget valamennyi érintett átvitelirendszer-irányító egyértelműen az allokált rendszerösszekötő kapacitáshoz rendeli, és az uniós oldalon a mérlegtáblázatban rögzíti. A listán való puszta megjelenés ezt a hatást nem váltja ki.
Miért szerepel Luxemburg tengeri szélenergia-projektekben?
Mert a „határokon átnyúló” itt jogi kapcsolatot jelent, nem kábelt. Luxemburg, amelynek nincs tengeri kijárata, két projektben jelenik meg, a Saare-Liivi tengeri szélerőműparkban, Észtországgal együtt, és a CORES tanulmányokban, Portugáliával együtt. Az (EU) 2018/2001 irányelv 8. és 9. cikkének együttműködési mechanizmusai, a statisztikai átruházás és a közös projekt, nem kívánnak földrajzi szomszédságot.
Milyen gyakran aktualizálják a listát?
Az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának g) alpontja legalább kétévenkénti felülvizsgálatot kér. A gyakorlatban az aktualizálások 2023. szeptember 19-én, 2024. július 24-én, 2025. július 29-én és 2026. július 2-án érkeztek, tehát egymás után 386, 309, 370 és 338 nap elteltével, körülbelül évente.

A szerkesztőség elemzése

A jogi aktus valódi adminisztratív problémát rendez el, egy olyan lista naprakészen tartását, amely egy európai boríték elérését dönti el, és eszközökkel takarékosan rendezi el: egyetlen érdemi cikkel, amely az alaprendelet 1. cikkének helyébe a teljes listát lépteti. A probléma az, hogy az eszköztakarékosságot az olvasó fizeti meg. Két preambulumbekezdés három felvételt és egy kilépést hirdet, és egyik sem mondja meg, melyekről van szó. A közzétett szöveg semmiféle újdonságjelet nem hordoz: a 2025-2, a 2025-4 és a 2025-5 pozíció pontosan úgy van kinyomtatva, mint a 2022-es pozíciók. Ahhoz, hogy valaki megtudja, hogy a Turnu Măgurele-i román projekt 710 napja van a listán, az ukrán pedig új, három jogi aktust kell megnyitnia, a Bizottság (EU) 2024/2613 és (EU) 2025/2514 felhatalmazáson alapuló rendeletét és ezt, és 13 sort kell összevetnie 15-tel. Egy olyan felhatalmazáson alapuló jogi aktus, amely a saját tárgyát elrejti, egyetlen szerkesztési szabályt sem sért, de az olvasás költségét a címzettre tolja.

A második észrevétel a lista és a költségvetés összevetéséből adódik, és azt mutatja, hogy a státus kevesebbet ér, mint ahogyan hangzik. Az Európai Hálózatfinanszírozási Eszköz energiaága 5 838 000 000 euróval rendelkezik, ebből 15 % jut erre a kategóriára, tehát 875 700 000 euró. A 15 projektre elosztva 58 380 000 euró átlag adódik, olyan időhorizontra, amely 2027. december 31-én zárul, vagyis a lista hatálybalépésétől 456 nap múlva. Egy dunai hidraulikus komplexumot nem 58 millió euróból finanszíroznak, a 7. cikk (7) bekezdése pedig lehetővé teszi, hogy a fel nem szívott részt a transzeurópai energiahálózatokhoz csoportosítsák át. A lista ebben a pénzügyi keretben leginkább a versenyre való bebocsátás feltétele, és a verseny rövid és kicsi azokhoz a tárgyakhoz mérten, amelyek szerepelnek rajta.

A harmadik észrevétel a földrajzi egyensúlyt érinti, amelyet az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának i) alpontja a Bizottság feladatává tesz. A közzétett táblázaton megszámolva nem létezik. A 27 tagállam közül tizenhárom egyetlen pozícióban sem jelenik meg. Németország 15 projektből 6-ban szerepel, és ezek közül három ugyanabban a korridorban van, a lengyel–német határon: Görlitz és Zgorzelec távfűtése, Słubice és Odera-Frankfurt távfűtése, valamint ugyanannak a régiónak az ipari klasztereinek a dekarbonizációja. A balti államok további 5 projektet adnak. A két koncentráció 15-ből 8-at tesz ki. Az Unió délkeleti részének egyetlen projektje van, a bolgár–román, amelyhez most Románia számára az ukrán projekt társul. A legkedvezőbb értelmezés az, hogy a lista azt tükrözi, hol van már meg a határokon átnyúló dossziék elkészítésének adminisztratív kapacitása, nem azt, hol van szükség dekarbonizációra. Ez az értelmezés nem a jogi aktusból következik, hanem a sorainak megszámolásából.

A negyedik észrevétel a Románia számára egyetlen fontos bejegyzést érinti, és azt, ahogyan meg van írva. A 2025-2 projekt fejlesztői hasábjában egyetlen szó áll: DTEK. A táblázat minden más magánszereplős bejegyzése a teljes megnevezést viseli, jogi formával együtt, a „Natsionalna Elektricheska Kompania EAD”-tól és az „S.P.E.E.H. HIDROELECTRICA S.A.”-tól a „Geothermie-Wärmegesellschaft Braunau-Simbach mbH”-ig és az „ENERTRAG SE”-ig, a MedGen projekt pedig egészen addig elmegy, hogy minden társaság szerepét, koordinátori vagy projektgazdai, pontosítsa. Az ukrán projekt esetében a jogi aktus egy csoportot nevez meg, nem egy jogi személyt. Ez nem ellentmondás, mert a státus a projekthez kapcsolódik, amelyet szám és megnevezés azonosít, nem a fejlesztőhöz. Mégis olyan aszimmetria, amely Románia legújabb projektjénél a legegyszerűbb kérdést hagyja válasz nélkül: ki viszi.

Mit kellene megváltoztatni

  • Az új bejegyzések és a visszavont megjelölése magában a jogi aktus szövegében. Egy hasáb azzal a jogi aktussal, amely révén az egyes projektek a listára kerültek, vagy legalább a hozzáadott számok és a visszavont felsorolása az (5) és a (8) preambulumbekezdésben, szükségtelenné tenné a két korábbi rendelettel való kézi összevetést, és kizárná az előre látható hibát, egy kétéves projekt újdonságként való bemutatását.
  • Azoknak az adatoknak a közzététele, amelyeket a szakértői csoport egyébként is megkap. Az (EU) 2021/1153 rendelet melléklete IV. része 4. pontjának d) alpontja a becsült kapacitást, az éves termelést, a teljes költséget és az elszámolható költséget kéri. Két további hasáb a táblázatban megadná a nyilvánosságnak, a helyi hatóságoknak és a sajtónak az értékelés minimális alapját, anélkül hogy a kereskedelmileg érzékeny információkat érintené, amelyeket ugyanez az alpont már kivételként kezel.
  • A fejlesztő teljes megnevezése, jogi formával, minden pozíciónál. A „DTEK” nem azonosít jogi személyt, a minisztériumokkal megvalósuló projekteknél pedig az államot sem pontosítják, noha a „Bornholmi energiasziget” esetében két ország szerepel. A hasáb egységes szerkesztési szabálya megszüntetné a pozíciók közötti eltérő kezelést.
  • A projektek magyar megnevezésének rögzítése és a szó nélküli változás kijavítása. A 2023-6 projekt bejegyzése a magyar változatban 2024-ben és 2025-ben az angol megnevezést vitte magyar értelmezéssel, most pedig tisztán magyar megnevezést visel; a rendelet román változatában ugyanez a bejegyzés „Complexul hidrotehnic Turnu Măgurele – Nicopole”-ről „Complexul hidraulic Turnu Măgurele – Nicopole”-re változott. Vagy visszaáll a bevett forma, vagy az új formát helyreigazítás vállalja fel, hogy a projekt követése a dokumentumokban ne a megnyitott nyelvi változattól függjön.
  • Felső határidő a pályázati felhívás lezárása és a lista hatálybalépése között. 2026. február 5-e és 2026. október 1-je között 238 nap telt el, ebből 71 csak a jogi aktus 2026. július 2-i elfogadása és 2026. szeptember 11-i kihirdetése között, vagyis több, mint az a 20 napos vacatio legis, amelyet a jogi aktus saját magára szab. Egy kihirdetési határidő lerövidítené a már kiválasztott fejlesztők várakozását.
  • Kifejezett utalás az egyes projektekre alkalmazandó együttműködési mechanizmusra. Egy harmadik országgal megvalósuló projekt csak az (EU) 2018/2001 irányelv 11. cikkén alapulhat, annak minden uniós felhasználási feltételével, egy tagállamok közötti projekt pedig a 8., a 9. vagy a 13. cikken, teljesen más következményekkel. A cikk megjelölése a táblázatban egy pillantás alatt megmutatná az olvasónak, minek kell fizikailag megtörténnie ahhoz, hogy a projekt beszámítson egy tagállam céljába.

A jogi aktus eredeti szövege

Az alábbi szöveg románul szerepel, a hivatalos közzétett formában.

Mutasd a jogi aktus teljes szövegétRejtsd el a jogi aktus teljes szövegét

REGULAMENTUL DELEGAT (UE) 2026/1470 AL COMISIEI din 2 iulie 2026 de modificare a Regulamentului delegat (UE) 2022/2202 prin actualizarea listei de proiecte transfrontaliere selecționate în domeniul energiei din surse regenerabile (Text cu relevanță pentru SEE)

EMITENT: Comisia Europeană

Publicat în: Jurnalul Oficial al Uniunii Europene, seria L, 2026/1470 din 11 septembrie 2026

COMISIA EUROPEANĂ,

având în vedere Tratatul privind funcționarea Uniunii Europene,

având în vedere Regulamentul (UE) 2021/1153 al Parlamentului European și al Consiliului din 7 iulie 2021 de instituire a Mecanismului pentru interconectarea Europei și de abrogare a Regulamentelor (UE) nr. 1316/2013 și (UE) nr. 283/2014 (1), în special articolul 25 alineatul (1) litera (b),

întrucât:

(1) Regulamentul (UE) 2021/1153 stabilește o categorie de proiecte transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile care contribuie la decarbonizare, la finalizarea pieței interne a energiei și la îmbunătățirea securității aprovizionării cu energie. În temeiul articolului 7 alineatul (1) din Regulamentul (UE) 2021/1153, proiectele transfrontaliere respective sunt instituite printr-un acord de cooperare între două sau mai multe state membre sau între unul sau mai multe state membre și una sau mai multe țări terțe, astfel cum se prevede la articolele 8, 9, 11 și 13 din Directiva (UE) 2018/2001 a Parlamentului European și a Consiliului (2).

(2) Selecționarea proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile face obiectul criteriilor și procedurilor generale prevăzute în Regulamentul (UE) 2021/1153 și al unor criterii de selecție specifice și detalii suplimentare ale procesului de selecție prevăzute în Regulamentul delegat (UE) 2022/342 al Comisiei (3).

(3) Proiectele transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile sunt selecționate și incluse pe o listă elaborată în acest scop prin intermediul actelor delegate.

(4) Includerea pe listă a proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei regenerabile le face eligibile pentru solicitarea de finanțare în cadrul Mecanismului pentru interconectarea Europei.

(5) În urma unei cereri de propuneri publicate la 2 septembrie 2025 și încheiate la 5 februarie 2026, au fost selecționate trei noi proiecte transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile. Proiectele selecționate au fost evaluate de experți externi și de experți din cadrul Agenției Executive Europene pentru Climă, Infrastructură și Mediu și al Comisiei Europene. Evaluarea a examinat în special exploatarea eficientă din punctul de vedere al costurilor a energiei din surse regenerabile și punerea în aplicare a proiectelor prin diferite tehnologii din domeniul energiei din surse regenerabile, inclusiv energia geotermică, energia eoliană onshore și energia solară fotovoltaică.

(6) Comisia a notificat rezultatele evaluării referitoare la noile proiecte transfrontaliere selecționate în domeniul energiei din surse regenerabile Grupului de experți pentru proiecte transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile (4) (denumit în continuare „grupul de experți”). În urma acordului grupului de experți, noile proiecte transfrontaliere selecționate în domeniul energiei din surse regenerabile trebuie incluse pe listă.

(7) Includerea proiectelor pe lista proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile face obiectul conformității acestora cu legislația Uniunii, inclusiv cu rezultatul evaluării de mediu și al procedurilor de autorizare relevante.

(8) În scopul punerii în aplicare a părții IV punctul 4 litera (h) din anexa la Regulamentul (UE) 2021/1153, Comisia a prezentat grupului de experți raportul anual privind progresele înregistrate în ceea ce privește proiectele aflate deja pe lista proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile. Raportul privind progresele înregistrate a identificat un proiect a cărui punere în aplicare nu va continua în configurația sa transfrontalieră actuală din cauza unor dificultăți și incertitudini semnificative. În urma acordului grupului, respectivul proiect transfrontalier în domeniul energiei din surse regenerabile trebuie retras de pe listă.

(9) Prin urmare, Regulamentul delegat (UE) 2022/2202 al Comisiei (5) trebuie modificat în consecință,

ADOPTĂ PREZENTUL REGULAMENT:

Articolul 1

Articolul 1 din Regulamentul delegat (UE) 2022/2202 se înlocuiește cu următorul text:

„Articolul 1

Lista proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile selecționate în temeiul părții IV punctul 4 litera (g) din anexa la Regulamentul (UE) 2021/1153 este următoarea:

Numărul proiectului Denumirea proiectului Dezvoltatorii proiectului Țările participante
2022-05 ELWIND – Proiect comun și hibrid de energie eoliană offshore între Estonia și Letonia Ministerul Afacerilor Economice și Comunicațiilor din Estonia; Ministerul Economiei Republicii Letonia Estonia și Letonia
2022-07 CICERONE – CEO-Alianța pentru un lanț valoric european și transfrontalier al hidrogenului verde Essent Hydrogen B.V.; IBERDROLA CLIENTES S.A.U. Germania, Țările de Jos și Spania
2022-10 UNITED HEAT – Termoficare urbană neutră din punctul de vedere al schimbărilor climatice în orașul european Goerlitz Zgorzelec Stadtwerke Görlitz AG; SEC Zgorzelec Sp. z o.o. Germania și Polonia
2023-2 ULP-RES WP – Parcul eolian Utilitas Lode-Penuja RES Utilitas Wind SIA; Utilitas Wind OÜ Estonia și Letonia
2023-3 SLOWP – Parcul eolian offshore Saare-Liivi Utilitas Wind OÜ Estonia și Luxemburg
2023-6 TMNHSA – Complexul hidraulic Turnu Măgurele – Nicopole Natsionalna Elektricheska Kompania EAD; S.P.E.E.H. HIDROELECTRICA S.A. Bulgaria și România
2023-7 BEI – Insula energetică Bornholm Ministerul Climei, Energiei și Utilităților Publice Danemarca și Germania
2024-1 CORES – Studii cuprinzătoare privind potențialul energiei din surse regenerabile offshore DGEG – Direção Geral de Energia e Geologia Luxemburg și Portugalia
2024-2 Generare de energie din surse regenerabile Medlink – MedGen Zhero Europe B.V: entitate juridică privată într-un stat membru (NL – coordonator) Medlinks Algeria B.V.: entitate juridică privată într-un stat membru (NL – promotor) Medlinks Tunisia B.V: entitate juridică privată într-un stat membru (NL – promotor) Algeria, Italia și Tunisia
2024-3 Parcul eolian Utilitas Eleja-Joniski – UELJO WP Utilitas Wind SIA; Utilitas Wind UAB Letonia și Lituania
2024-4 Parcul eolian offshore LiiviBay Enefit Green AS Estonia și Letonia
2024-6 Transformarea ecologică a încălzirii centralizate în orașele înfrățite Słubice și Frankfurt (Oder) – Twin Heat SEC Region Sp. z o.o și Stadtwerke Frankfurt (Oder) GmbH Germania și Polonia
2025-2 Integrarea energiei eoliene pentru decarbonizarea rețelei – WIND DTEK România și Ucraina
2025-4 Decarbonizarea clusterelor industriale din regiunea de frontieră germano-poloneză prin instalarea unei centrale electrice transfrontaliere integrate – DEPLOY ENERTRAG SE Germania și Polonia
2025-5 Rețea de termoficare cu emisii zero care leagă Germania și Austria – ZEGA-LINNK Geothermie-Wärmegesellschaft Braunau-Simbach mbH Austria și Germania”

Articolul 2

Prezentul regulament intră în vigoare în a douăzecea zi de la data publicării în Jurnalul Oficial al Uniunii Europene.

Prezentul regulament este obligatoriu în toate elementele sale și se aplică direct în toate statele membre.

Adoptat la Bruxelles, 2 iulie 2026.

Pentru Comisie

Președinta

Ursula VON DER LEYEN

(1) JO L 249, 14.7.2021, p. 38, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg/2021/1153/oj.

(2) Directiva (UE) 2018/2001 a Parlamentului European și a Consiliului din 11 decembrie 2018 privind promovarea utilizării energiei din surse regenerabile (JO L 328, 21.12.2018, p. 82, ELI: http://data.europa.eu/eli/dir/2018/2001/oj).

(3) Regulamentul delegat (UE) 2022/342 al Comisiei din 21 decembrie 2021 de completare a Regulamentului (UE) 2021/1153 al Parlamentului European și al Consiliului în ceea ce privește criteriile de selecție specifice și detaliile procesului de selecție a proiectelor transfrontaliere în domeniul energiei din surse regenerabile (JO L 62, 1.3.2022, p. 1, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/342/oj).

(4) Menționat în partea IV punctul 4 litera (b) din anexa la Regulamentul (UE) 2021/1153 și specificat în detaliu în Regulamentul delegat (UE) 2022/342.

(5) Regulamentul delegat (UE) 2022/2202 al Comisiei din 29 august 2022 de completare a Regulamentului (UE) 2021/1153 al Parlamentului European și al Consiliului prin stabilirea unei liste de proiecte transfrontaliere selecționate în domeniul energiei din surse regenerabile (JO L 293, 14.11.2022, p. 1, ELI: http://data.europa.eu/eli/reg_del/2022/2202/oj).

Sursă: Jurnalul Oficial al Uniunii Europene, seria L, 2026/1470 din 11 septembrie 2026.

Ez a cikk tájékoztató jellegű, és nem minősül jogi tanácsadásnak. Konkrét helyzetekben forduljon ügyvédhez vagy engedéllyel rendelkező adótanácsadóhoz.